Néptanítók lapja 77. évfolyam, 1944

1944-01-01 / 01. szám

26 19 I . 1. SZÁM, későbbi szervezéseknél és felhasználásnál szem előtt kell tartani. A tetszéssel kísért érdekes előadás után, mint fölkért hozzászólók dr. Cs. Szabó László, a magyar rádió főmunkatársa a rádió részéről és dr. Bisztray Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsos a népművelés hiva­talos fóruma részéről mondották el az elhang­zott előadáshoz fűződő megjegyzéseiket. Cs. Szabó László a rádió általános művelődési programmjának az oktatás körébe való bekap­csolódásáról szólott. Vázolta e törekvés nehéz­ségeit a jelenlegi háborús viszonyok közepette, statisztikai adatokkal kísérve ismertette a pro­gramoi megvalósítása érdekében folytatott küzdelmeket és az elért eredményeket, végül kifejezte a rádió készségét az iskolai okta­tás kiegészítéséül szolgáló közreműködésre. Bisztray Gyula hozzászólása ismertetvén a rádió eddigi szerepét a népművelés szolgálatá­ban, előadása során a további fejlődés iránti köz­kívánságnak adott hangot s ezirányban útmutatásokkal is szolgált. Annak a reménynek hangoztatásával végezte hozzászólását, hogy a magyar rádió egész működése és szelleme, úgy mint eddig, továbbra is nemzetnevelő hatást fog gyakorolni a magyar életben. Az Állami Tanítók és óvónők Országos Egyesületének Máram­arosvármegyei Köre és a Máramarosvármegyei Általános Tanítóegyesület december 4-én tartotta alakuló közgyűlését Máramarosszigeten, amelyen megjelent az országos elnökség képviseletében Ferentzy Kálmán köz­ponti kiküldött. A szép számmal összesereglett tanítóság lelkes gyűlése impozánsan folyt le a Magyar Művelődés Háza dísztermében. Dr. Eble Ede kir. tanfelügyelő szólt a tanítósághoz. Beszédében rámutatott arra, hogy a tanító munkájának nemcsak abban kell nyilvánulni, hogy a kicsi­nyeket neveli, oktatja, de a társadalom nagy tömegei felé is kell nyújtania tudása legjavát. Ez hozza magával a tanító önművelésének a szükségességét. Majd az össze­fogásról beszélt meggyőző erővel. Ferenczy Kálmán ismer­tette azokat az irányelveket, amelyekkel a tanítói kérdések megvalósítását a vezetőség el akarja érni. Majd a tanítói kívánságokat ismertette, melyeknek elérését csak az össze­fogás ereje tudja diadalra vinni. Felhívta a tanítóságot, hogy lépjen be e munka szolgálatába: mondja ki meg­alakulását. Ennek megtörténte után a tisztikar meg­választása pergett le. Elnök lettt: Elek István, elnök: Szilv­ássy S., főtitkár: N­ajdu Gusztáv, pénztáros: Pajor Mihály. Elek István elnöki székfoglalójában a Kormányzó Úr életére kérte Isten bő kegyelmét, majd azt fejtegette, hogy a nevelés és oktatás magasztos feladat, mert a tanító saját maga alakította jövőben láthatja saját magát, s legfontosabb feladata, hogy olyan életelveket fektessen le, hogy a nemzet egyedei majdan lerakhassák a boldog és hasznos élet alapjait. A máramarosi tanítóság azzal a tudattal mehetett szép hegyes-völgyes hazájába, hogy önmaga és a tanítói közösség iránt az első lépést megtette. A bánffyhunyadi járáskör tanítóegyesületének választ­mánya munkatervének megállapítása végett 1943. évi no­vember hó 23-án Bánffyhunyadon ülést tartott. Putnoky Ákos egyesületi elnök megnyitóbeszédében vázol­ta a mai történelmi időket. Buzdította kortársait, hogy legyenek a népnek ezekben a válságos időkben odaadó, lelkes vezetői. A nemzet figyelő és bizakodó szemmel néz reán­k, nép­nevelőkre — mondotta —, min­t a nemzeti élet legfonto­sabb tényezőire, s nekünk becsületesen el kell végeznünk a reánk bízott feladatokat nemzeti életünk fennmaradá­sáért. A­ választmány az elnök javaslatára elhatározta, hogy e nehéz és gondterhes időkben a kulturális szakosztály működését bővíti a népműveléssel. A járást hat körzetre osztják be és az egyes körzeteket a legodaadóbb nép­művelési munkára hívják fel, hogy a tél folyamán min­den községben legyen egy-egy összejövetel, melyen előadá­sokat tartsanak a mai helyzettel kapcsolatos problémáik­król. Az elnök ezt a munkát, mint iskolafelügyelő, a múlt évben körzetében végezte és úgy látta, hogy jó szolgá­latot tett vele a népnek. Mos­t nem tekintünk nehézségekre, mert a cél olyan, hogy minden akadályt le kell küzde­nünk. A választmány a javaslat nyilvánosságra hozatalát tartja kívánatosnak, hogy más egyesületek is elinduljanak ezen a nyomon, s lássa a nép, hogy foglalkoznak vele, nemcsak saját tanítói, papjai, hanem mások is. A nemes, önzetlen munka megtermi hasznos gyümölcseit. A szo­ciális szakosztály munkásságát teljes erővel folytatja, belevonva minden testületet, hogy segíteni tudjon a szű­kös viszonyok között életre hozott kolozsvári leányott­honon. A választmány szép reményekkel indul nagy tervei keresztülvi­telére. A pápai esperesi kerület róni­­kat. tanítóegyesülete a rendkívüli viszonyok miatti tavasszal elmaradt "közgyű­lését december 7-én tartotta meg. Megjelentek: Vörös József esperes, ker. tanfelügyelő és Harsányi László világi elnök vezetésével az egyesület tagjai, továbbá szá­mos vendég: Németh József apátplébános, Molnár István plébános, Csanaki Mihály áll. népisk. ig.-tanító, körzeti iskolafelügyelő és az irgalmas nővérek tanítónőképző­int­ézetének V. éves növendékei. A gyűlést megelőzően szentmisén vettek részt az egye­sület tagjai, melyet Németh József apátplébános muta­tott be. A közgyűlés ima elmondásával kezdődött, majd a világi elnök üdvözlő szavai után Verő Kálmán nagy­teveli tanító a III. osztályban a nyelvi ismeretek köré­ből gyakorlati tanítást mutatott be. Harsányi László elnöki megnyitójával körvonalazta a mai háborús helyzetet és rámutatott, arra, hogy mi a kötelessége minden magyarnak. A magyar katolikus ta­nító ismeri feladatát és erejének teljes megfeszítésével dolgozik a szebb magyar jövő érdekében. Ezután fájó szívvel emlékezett meg az egyesület hősi halált halt érté­kes tagjáról, Horváth Gyula tart. főhadnagy, nyárádi róni­­kai. tanítóról, ki legdrágább kincsét, életét áldozta szeretett hazájáért az orosz harctéren. Néma felállással és imával áldoztak a jelenlévők a hős magyar katona emlékének. Az elnök búcsúzott a nyugdíjba vonult taní­tóktól és üdvözölte az új tagokat. Ezután Feschler Erzsé­bet mezőlaki tanítónő előadása következett: „A gyermek nevelésének akadályai"-ról. Az előadás után Vörös József esperes, kar­ tanfel­ügyelő hangsúlyozta a tanítói kar áldozatos és fontos munkáját, melyet az ifjúság nevelésének érdekében végez­nek, egyúttal rámutatott azokra a nehézségekre is, ame­lyek a mai háborús helyzetben előálltak. A népes közgyűlés ima elmondásával ért véget. H­ÍREK Az Eötvös-Alap tiszteletbeli tagjai. Az Eötvös-Alap legutóbbi közgyűlése dr. Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnököt művelődés­b­olitikai munkásságáért és a tanítóság erkölcsi és anyagi érdekeinek megértő felkarolásáért tiszteletbeli elnökévé választotta. A választás­ról szóló oklevelet az elnökség tisztelgő ki­l- NÉPTANÍTÓK LAPJA

Next