Népújság, 1961 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-14 / 1. szám

A POMURJEI DOLGOZÓK SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR NYELVŰ LAPJA Bizakodással lépünk az új esztendőbe Tito elnök újévi üzenete .Polgárok, ez a jó hangulat, amelyet az 100. évtől búcsúzunk visszatükrözi mindazt, amit eb­ben az évben elértünk, és amire büszkén tekintünk: dolgozóink alkotó eredményeit az ország építésében, a szocializmus építé­sében. A mind nagyobb eredmények, ame­lyeket évről évre elérünk, ékesen tanúskod­nak fejlődésünk útjának helyességéről és ar­ról, hogy milyen magas fokra jutott az ön­tudata Jugoszlávia dolgozóinak, akik kitar­tóan egyengetik ezt az utat a boldogabb jö­vő felé, fáradságot nem sajnálva, gyakran az önfeláldozást is vállalva, és türelmesen gaz­dag hozzájárulást adva közösségünknek. A dolgozók és általában a polgárok szé­leskörű önigazgatásán és kommunáinkon a­­lapuló társadalmi rendszerünk mind biz­tosabb és mind nagyobb szilárdsága nem­csak a marxista tudomány teljes érvényes­ségét igazolja a társadalmi fejlődés mai sza­kaszában hanem e tudomány eszméinek gaz­­dag tartalmát is, ami lehetővé teszi szá­munkra, hogy alkotó módon alkalmazzuk, és helyesen tájékozód­junk a legbonyolul­tabb helyzetekben is. Gazdag tapasztalatunk és a szocialista építésben elért sikereink meg­­dönthetetlenül bizonyítják ezt. Az új esztendőbe az ötéves terv végre­hajtása terén előttünk álló hatalmas felada­tokkal lépünk. Ennek a tervnek a megva­lósítása minden tekintetben fejletté teszi or­szágunkat, és nagy mértékben emeli polgára­ink életszínvonalát. Jóllehet ezek a felada­tok igen nagyok, mégis könnyebben fogjuk őket teljesíteni, mint eddig, mert már meg­van az alap, amelyen tovább építhetünk, s amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók erő­feszítései életszínvonalunk állandó emelésé­re irányuljanak. Amilyen mértékben világosaknak és in­dokoltan bizalomkeltőknek látjuk belső szo­cialista fejlődésünk távlatait, s ebből a szem­pontból bizakodással telve lépünk az 1961. évbe, — ugyanolyan mértékben nemcsak ho­mályosnak hanem igen aggasztónak is látjuk a távlatokat a nemzetközi történések tekin­tetében. Ám ebben a vonatkozásban sem szabad elveszítenünk reményünket, hogy a naponként mind számosabbá és erősebbé vá­ló békeerők mégis megakadályozzák a leg­rosszabbat, és nem engedik meg a háború és erőszak erőinek hogy a legnagyobb kata­sztrófába taszítsák a villágot. Polgárok, beléptünk az 1961. esztendőbe, amely számunkra különösen jelentős, mert ekkor ünnepeljük a népfelszabadító harc és a né­pi forradalom huszadik évfordulóját. Mi eb­ben az évben népeink legsúlyosabb meg­próbáltatásaira és tragédiájára, a hősi eposz kezdetére emlékezünk, amikor vérben és kí­nok között megszületett a szabad, független, új szocialista Jugoszlávia. Visszaemlékezve a nehéz napokra, ame­lyek az ország megszállásával bekövetkeztek és népeink legjobb fiainak és leányainak négy éves hősi harcára, kegyelettel és elis­meréssel adózunk mindazoknak, akik éle­tüket adták e harcban a szocialista Jugo­szlávia mostani és jövő nemzedékének bol­dogabb és jobb életéért. Ez az ünneplés új­­abb lendületet fog adni a dolgozó emberek további erőfeszítéseihez, hogy minél előbb megvalósuljanak azok az eszmék, amelye­kért olyan sok áldozatot hoztunk. Eltelve azzal a mélységes hittel, hogy az emberiség szerencsésen átvészeli azokat a veszélyeket, amelyek ma fenyegetik, azzal a mélységes hittel, hogy leküzdünk minden nehézséget, ami a szocialista építésre irányu­ló erőfeszítéseinknek útját állhatná, vala­mennyi polgárunknak, a munkaközösségek­nek és valamennyi dolgozónknak, véderőnk és biztonsági szolgálatunk tagjainak, ifjú­ságunknak és a legfiatalabb nemzedéknek, a pioníroknak boldog újévet kívánok­. Mindenütt Az óév mögöttünk van, elmúltak a fel­séges újévi felvonulások, amelyek a vidám újévi hangulatra serkentet­tek,­elmúlt már a szilveszterezés is. Az újévi hangulat leg­kisebbjeinknél jóformán már egész decem­ber második felében uralkodott. Öröm és várakozás! Nem csalódtak. Télapó gazdagon megajándékozta őket. Szobota lakosságának, főleg a fiatalab­baknak valószínűleg még­ soká emlékezetük­be marad a felséges ú­jévi­ felvonulás, amely­­két napon át járta a város nagyobb utcáit. Kidíszített kirakatok, kivilágított fenyők és tűzijáték, mindez még csak emelte a már így is élénk hangulatot. Tekintet a kiál­tott objektumokra, a kínai házikóra, malomra, űrhajóra, méhesre és a hatalmas hóemberre, mindez Murszka Szobotárnak valóban mese­beli látszatot adott. De nemcsak ez­ a gyer­mekek és az ifjúság az iskolákban is kelle­mes meglepetésekben részesültek. Némely helyeken tea­délutánokat rendeztek, másut megajándékoztatásokat, természetesen mind kultúrműsorral egybekötve. A megajándé­koztatásokat mint a többi községi közpon­tokban is számos munkaközösség készítette. A lendavai községben a Télapó kíséreté­vel az összes iskolát meglátogatta. Minden­ütt szépen fogadták. Legszebben talán Tur­­niscsén. A végén felkereste a lendavai isko­lák és óvoda gyermekeit. A gazdag ajándé­kokhoz az idén jelentősen hozzájárult a köz­ségi né­pbizottság és a vállalatok. A petrovcsi-salovcsi községben is az ösz­­szes iskolán járt a Télapó. Mindenütt meg­felelő kultúrműsort is­­rendeztek. Értesülése­ink szerint a martinjei iskolás gyerekek az ajándékokra szánt pénzeszközt az algíri gyermekek részére engedték át. No, mind­e mellett az idősebbek sem szenvedtek hiányt. Nem kevesen kísérték a felvonulásokat, még nagyobb számban gyűl­tek össze a különböző Szilveszter estéken, sokan pedig odahaza családjuk körében vár­ták meg az Újesztendőt. kellemes újévi hangulat I. Télapó parkja M. Szobotában Murszka Szobota, 1961 január 14-én IV. évfolyam 1. szám­ára 10 dinár »NÉPÚJSÁG. A Pomurjei Dolgosok Szocialista Szövetségének magyar­nyelvű lapja Szerkesztőség: Murszka Szobota, Kocljeva «J. 7 Telefon 53 Felelős szerkesztő: Wild Józse Szerkeszti a szerkesztőbizottság A LAP TIZENNÉGY NAPON­KÉNT JELENIK MEG A IlflSzáz községi értekezletei előtt Valahogy egy évvel ezelőtt, az ötödik Kongresszus előkészületeinek idejében ,a Szocialista szövetség szervezeteiben az élet rendkívül felélénkült. A határozatok végre­hajtása és a szervezési változásokhoz való alkalma­zkodás, amelyet a Kongresszus ha­gyott jóvá, a szervezetek politikai munkáját, de magát a tagok tartását, rendkívülien fe­lélénkítette. A falusi szervezetek értekezle­tei megmutatták, hogy ha Szocialista szövet­ség munkájában sok minden változott és las­san valóban az a társadalmi szerv lett belő­le, amiben a dolgozó nép legszélesebb köre tárgyalhat életünk minden kérédéséről és határozhat az álláspontokról, amelyeket a különböző társadalmi problémák megoldásá­nál alkalmazni fogjuk. Ez a fórum a dolgozó nép a legtágabb parlamentje. Napról-napra világosabb vo­nalakat nyújt falunkban és mindinkább ér­vényesül, mint a tényező, amelyen kívül nem lehet megoldani sem a köszeg, sem a falu je­lentősebb kérdéseit. Az alapot és a tartalmat is a DNSzSz falusi szervezeteinek értekez­letén adták meg. Most közvetlen e parlament kialakulásának második szakába megyünk át, a Szocialista szövetség községi értekezle­tének idejébe, amelyek ennek a szervnek megadják végső alapját, egyúttal pedig a falusi szervezetekben elhangzott viták alap­ján határoz az álláspontról, amelyet a szer­vezet foglal. Ilyen kérdés, amelyekről a községi ér­tekezleteken kell tárgyalni, van sok, egy konkrét vita részére majdnem túl sok. Az első helyen áll gazdasági és társadalmi fej­lődésünk új távlatterve. A terv összeállítá­­sánál különböző problémák merültek fel, némelyütt pedig káros törekvések is. Né­mely helyen például alacsony tervi kötele­zettségeket szeretnének, hogy nem kellene megfeszíteni erejüket a gazdaság fejleszté­se érdekében, másutt pedig olyan dolgokat gondoltak maguknak el, amelyeket lehetősé­geink keretében nem lehet valóra váltani. Ezek e jelenségek megmutat­ják, hogy egyes szervekben, vagy gazdasági szervezetekben nem gondolkodnak elég komolyan a tervről, amely pedig egész társadalmi közösségünk részére nyíltan megmutatja egész fejlődé­sünk irányát, és mit csinálhatunk majd az elkövetkező években. Azért a Szocialista szövetség községi értekezletén az ilyen tö­rekvéseket erélyesen vissza kell majd uta­sítani, és olyan tervezés mellé állni, amely összhangban áll a lehetőségekkel. Ilyen ál­láspont foglalás a tagoknak lehetővé teszi, hogy aktívabban közreműködnek a tervek készítésénél, és később küzdenek is az el­fogadott feladatok teljesítése érdekében. A községi értekezleteknek továbbá ele­mezniük kell, és bővebben meg kell vitatni a szervezési kérdéseket, vagyis a Szocialista szövetség munkamódszereit. A falusi szerve­zetek értekezletein a tagok többször meg­­állapítottak bizonyos munkamódszer hiá­nyosságokat. Megállapították, hogy gyen­gén, vagy pedig egyáltalán nincsenek érte­sítve­ kezdeményezéseik teljesítéséről, a nép­bizottságok, tanácsok munkájáról, hogy a politikai munka többször kampányszerű, a leggyakoribban pedig az fordul elő, hogy csak a határozatokról kapnak tudomást, a ja­vaslataikat pedig nem vesszik, számba. E pro­blémákról szóló vitában a Szocialista szövet­ségi szervezeteinek olyan munka­módszert kell találniuk, amely lhetővé teszi, hogy az egyes problémákról közvéleményt terem­tenek és így hatnak a hatósági és önigazga­tási szervekre, hogy olyan megoldásokat hoz­nak létre, amelyek összhangban állnak a társadalmi és egyéni követelményekkel. Az egyik alapkérdés e sok probléma kö­zül a komuna polgárainak értesítése és ér­­tesü­ltsége. Társadalmi önigazgatásunk mód­szerének további fejlődését ugyanis nem tud­juk elgondolni, ha a polgárok nem ismerik az összes problémát, mert csak így tudnak határozni ezeknek megoldásánál. Ezeknek a kérdéseknek eddig sokkal kevesebb figyel­met szenteltünk, mint másutt. Ennek közvet­len következményekép pedig többször meg­állapítottuk, hogy a polgárok nem elég ér­deklődést mutatnak a különböző szervekben való munka iránt, sem a kommuna dolgával em törődnek, hanem csak a falu eseményei­vel. A küldöttek előtt, akik a községi érte­kezleten ezekről a problémákról tárgyalni fognak, még egy rendkívülien fontos fela­dat áll, amelynek megoldása szintén rend­kívülien hatni fog a községi szervezetek munkájára. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítalni, mint eddig, az új községi bizottsá­gok összeállításának. Kitü­ntetett­eink a Köztársaság napján Joszip Broz Tito, köztársasági elnök a múltévi Köztársaság napja alkalmából né­hány pomurjei politikai és közmunkást ki­tüntetésben részesített. Kitüntetéseket, ame­lyeket a kitütetetteknek Rudi Csacsinovics, a JVB elnöke nyújtotta át a járási népbi­zottság múlt évi utolsó ülésén, a következők kaptak: 111. fokozatú Munka­rendet: Štefka Bergler, Ludvik Cipot, Ladiszláv Csampelj, Jozse Govednik, Kolom­an Hirschl, Ivan Ja­­nezsics, Ivan Šiftar, Martin Szorgelj, Borisz Vertot, Jozse Veluar, Sztane Videcsnik, Jo­zse Yild, Rudi Zrinszki, Erneszt Márkus. Munkaérmet pedig a következők kaptak: Ludvik Berke, Amália Bitenc, Jozse Kuhar, Lenart Martinics, és Emilia Rogán.

Next