Népújság, 1962 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1962-10-20 / 20. szám

A POMURJEI DOLGOZÓK SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR NYELVŰ LAPJA A szövetségi alkotmánytervezet és a nemzeti kisebbségek védelme Már bevezetőben hangsúlyoznunk kell Tito elnök, szavait, amelyeket a Szövetség­ Népképviseleti Ház­ban mondott, hogy az új alkotmány egy olyan okmány, amelyet kell hogy ismerjen minden állampolgár, egy o­­lyan okmány, amelynek tartalma be kell hogy vésődjön minden ember emlékezeté­be. Különös jelentőségű pedig az alkotmány egy soknemzetiségű országnak, egy olyan országnak, mint a mi hazánk, ahol a népek testvérisége és egysége élő valóság, és ahol a szocialista nemzetköziség társadalmi és po­litikai fejlődésünk hajtóereje. Tekintetb­eli erre nem új­donság az, hogy az új alkotmányunk előtervezetében külön ki van hangsúlyozva, hogy a mi jugoszláv valóságunkban következetesen érvényesül az egyéni szabadság, a nemzetiségi kisebbsé­gek és a nemzetiek szabadsága. Tudniillik az új alkotmánytervezet 43-ik szakaszában ír­va van, hogy minden polgár szabadon hasz­nálhatja anyanyelv­ét, élvezheti nemzeti kul­túráját. Hogy ez az alapelv ne csak deklara­tív jellegű legyen, az említett szakasz vilá­gosan kimondja­, hogy alkotmányellenes és büntetendő a nemzetiségi kisebbségek e­­gyenlő­tlenségének propagálása és­­minden nemzetiségi megkülönböztetés, fajra vagy hitvallásra való tekintettel. A 46- ik szakaszban azután pontosan meg van ha­tározva a hazánkban élő nemzeti kisebbsé­gek minden joga hazánk bármely területén. Ezek a jogok a következők: az anya­­nyelv szabad használata, a nemzetiségi kul­­túra kinyilvánítása és fejlesztése. Ehhez még hozzásorolhatjuk azt az alkotmányi ren­delkezést, amely szerint minden nemzeti­sé­­g kisebbség olyan intézményeket alapíthat, amelyek e jogok gyakorlását szavatolják. Világos, hogy az alkotmány előtervezete szavatolja a nemzetiségi kisebbségeknek az an­ya­nyelvükön való iskoláztatást is. Mindezek után érthető, hogy az új jugo­szláv alkotmány ritka ilyennemű okmány lesz a világon, amely a népek szabadságá­nak és jogainak megnyilvánulását biztosítja, olyan jogokat, amelyek a forradalom után társadalmi és politikai életünk, szocialista gyakorlatunk busává és vérévé váltak. A köztársasági kisebbségi bizottság látogatása Hodoson A múlt héten Hódosra látogattak a Sző­vén Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége fő­bizottságának képviselői. Jozse Kolarics, a Kommunista Szövetség községi bizottsága titkárának kíséretében megtekintették a ho­­dosi iskolát, a óvodát és a kétnyelvű könyv­tárt. A magasrangú vendégek látogatásuk al­kalmából megbeszélést folytattak a Petrov- Ci-Sákovci községi népbi­zottság képviselő­ivel azokról az esélyes kérdésekről, ame­lyek a magyar kisebbség közművelődési te­vékenységét illetik. Murszka Szobota, 1962 október 20-án V. évfolyam, 20. szám Ára 10 dinár »NÉPÚJSÁG. & J’pasar jv Dogozók Szocialista Szövetségén­ek magyar nyelvű lapja Szerkesztőség: Murszka Szobota, Kocljev« «1. 7 Telefon 53 Felelős szerkesztő: Wild Józse Szerkeszti a szerkesztőbizottság A LAJ* TIZENNÉGY NAPON­KÉNT JELENIK MEG NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS AZ ÚJ ALKOTMÁNY IRÁNT Muravidéken is megkezdődött az új al­kotmánytervezet és annak különböző feje­zeteinek megvitatása, bár ez általában a köz­ségi és a járási politika­i aktívák előadásaira és szemináriumaira korlátozódott. Dr Anton Vratuša, szövetségi helyzettes államtitkár pénteken este a murszka szobotai Park-mozi nagytermében tartott előadást az új alkot­mánytervezetről és annak alapvető jelleg­zetességeiről. Az előadáson 700 hallgató vett részt. A murszka szobotai járásban ez volt az első szélesebb körű megbeszélés az alkot­mánytervezetről, és az elsők közé tartozik szlovéniai viszonylatban is. A múlt pénteken dr Anton­.Vratusa he­lyettes államtitkár Murszka Szobotába lá­togatott és délelőtti először a községi és a járási politikai aktívának tartott előadást az új alkotmánytervezet alapvető jellegzetes­ségeiről. Az előadás után Vratuša elvtárs a jelenlevők feltett kérdéseire válaszolt, ame­lyeket a társadalmi szervezetek tulajdoná­val, a földtulajdonnal, a szövetségi tanács szerepével és egyéb kérdésekkel kapcsolat­ban intéztek hozzá. Este a Szocialista Szö­vetség helyi szervezete a murszka szobotai mozik nagytermében szélesebb körű beszélge­tést szervezett, amelyen dr Anton Vratuša több mint 700 ember előtt tartotta meg elő­adását, ami erről tanuskodik, hogy a mur­szka szobotai járás dolgozói között igen nagy az érdeklőd­és az új alkotmány iránt. Az elmúlt napokban Gornja Radgonán a negyventagú községi politikai aktíva szá­mára tartottak előadást az új alkotmányter­vezet legfontosabb fejezeteiről, előtte pedig Dr Anton Vratuša­n helyettes államtitkár a Szocialista Szövetség helyi szervezeteinek vezetősége tartott ülést, amelyen elsősorban az új alkotmánytervezet eredményes és hat­hatós tolmácsolása megszervezésének kér­déseit vitatták meg. A ljustomeri politikai aktívának Ivan Šif­tar, a Szocialista Szövetség járási bizottsá­gának tagja tartott előadást. A Petrovci-Sa­­l­ovc­i községben, a Szocialista Szövetség köz­ségi bizottságának bővített ülésén többek között az alkotmánytervezetről vitatkoztak és arról, hogy körzetükben hogyan szervez­hetnénk meg minél jóban az alkotmányter­vezet széleskörű nyilvános megvitatását. Len­dtaván is közös ülést tartott a Szocialista Szövetség községi bizottságának végrehajtó bizottsága és a szőkebb politikai csoport, a szélesebb kö­rű községi aktívának pedig pén­teken szerveztek előadást. A jogászok szövetségének tagjai is két ülést t­ar­tottak. Ezeket az üléseket az új al­kotmánytervezetnek szentelték. Murszka Szobotában a népképviselők klubjának mu­ravidéki csoportja tartott ülést, amelyen az szövetségi és köztársasági alkotmány­terve­zetről, valamint a községek alapszabályza­­tairól tárgyaltak. Szóvá tették azt i­s, hogy ők maguk is bekapcsolódnak ezen jelentős ok­mányok megvitatásába. Úgy vélik, hogy a községekben még ezen a héten befejezik az előkészületeket az alkotmánytervezet szé­­lesebb körű megvitatására való áttérésre, a­­melyeket különösen a kommunákban, a Szocialista Szövetség helyi szervezeteiben és a munkaközösségekben egybe kell kap­csolni a községeik, valamint a gazdasági szer­vezetek alapszabályzataival­, a vitának ezen Lustán fel kell ölelni minden ilyen okmányt, a gazdasági szervezetek alapszabályzataitó­ egészen a szövetségi alkotmánytervezetig, hiszen ez biztosí­tja a szélesebb körű viták élénkségét és érdekességét. A szövetségi al­kotmánytervezet megvitatására már nálunk is sor kerülhetett volna, ha nem tartottuk volna szem előtt az említett elveket. Már most figyelmeztetnek a szélesebb kö­rű viták mielőbbi megkezdésére a munkakö­zösségekben, a társadalmi szervezetek pedig kell hogy kezdeményezői legyenek a viták­nak, amelyekbe be kell hogy vonják kü­lönösen az igazgatókat és a más vezető tiszt­­viselőket, akik elsődlegesen hivatottak a vi­tákban való rész­t­vételre. Ebben az esetben a külső segítség cs­a­k magasabb színvonalat hozna, vagyis megfelelő válaszokat közve­títene a kevésbé tisztázott kérdésekre. A gazdasági szervezetekben pedig a szakembe­reket is be kell kapcsolni a vitába. 300 BRIGÁDIR TALÁLKOZÓJA Murszka Szebo­ában A munkagyőzelmek jegyében , 1945 után 35 mura vidéki ifjúsági brigád vett rész a szövetségi és a helyi munkaakciókon, azokból az időkből, amikor az ifjúság az elsők között fogott hozzá rombadőlt hazánk újjáépítéséhez. Szida Pad­leszek, a Szociali­sta Szövetség járási bizottságának elnöke rövid beszédében elemezte az if­júság m­un­­­kaeredményei­t a háború utáni időszakban. Ezután­­az Ízletes Uzsonna mellett élénk be­szélgetés alakult ki, amelyen az ifjú és az öreg­ brigadirok meséltek egymásnak a nehézségekről és az erőfeszítésekről, arról az időkről, amikor a lapát és a csákány volt a legfontosabb fegyverük, azokról az erőfe­szítésekről, amelyek nem voltak hiábavalók, amelyek közösségünk óriási eszközeit taka­rítot­ták meg. Murszka Szobota községi ünnepe alkal­mából találkoztak az idei helyi és szövetségi munkaakción rosszívett fiatalok. Ez alka­lomból az 1945 után szervezett munkabrigá­dok parancsnokai is találkoztak, amelyek részére fogadást rendezett a Szlovén Dolgo­zó Nép Szocialista Szövetségének községi bizottsága. A fogadáson a munkabrigádok parancsnokain és a Szocialiista Szövetség községi bizottságának képviselőin kívül tár­sadalmi és politikai életünk kimagasló sze­mélyiségei is részvettek. A találkozó célja elsősorban az volt, hogy a brigadirok föl­elevenítsék emlékeiket Az ünneplő Murska Szobota főtere

Next