Népújság, 1964 (7. évfolyam, 1-48. szám)

1964-09-12 / 34. szám

Tito elnök Magyarországra utazott A Tanjug jelentése szerint Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke és a Jugoszláv Kommunista Szövetség főtit­kára, Dobi Istvánnak, a Ma­gyar Népköztársaság elnöki tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt első titkárának a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének meghívására szeptember 11- től 16-ig hivatalos látogatásra, a Magyar Népköztársaságba érkezett. BROSÚRA A KÉTNYELVŰ­­ISKOLÁKRÓL A maribori Obzoria kiadá­sában hamarosan elhagyja a nyomdát Franc Sebjanic is­meretterjesztő politikai köny­vecskéje, melyben a kétnyelvű oktatás szerepéről, jellegéről és távlatairól beszél. A két­nyelvű oktatás bevezetése óta ez az első ilyenfajta összefog­laló írás az eredményekről és a fogyatékosságokról is Tanácskozás a kétnyelvű oktatásról A múlt héten Lendván ta­nácskozást tartottak a köz­ség kétnyelvű iskoláinak tan­ügyi munkásai. A tanácsko­záson Horvát Béla, tanügyi tanácsos, részletesen elemezte a most megjelent tantervet, amely a kétnyelvű iskolák felső osztályai anyagát foglal­ja magába. Ismertetője elején kiemelte, hogy a tanterv összeállításá­nál az a vezérelv irányította őket, hogy a kétnyelvű isko­lát végzett tanuló is zavar nél­kül kapcsolódhasson be a to­vábbképzésbe, a közép-, és szakiskolák hálózatába. Meg­jegyezte, hogy a leghelyesebb az lenne, ha a felső tagozato­kon ugyanaz az előadó taní­taná a magyar és a szlovén nyelvet is, s így a két tantárgy között amúgy is fennálló pár­huzam teljes lenne. Ez azon­ban majd csak akkor lesz le­hetséges, ha a maribori Pe­dagógiai Akadémia magyar­szlovén szakán befejezi tanul­mányait a tanügyi munkások egy csoportja. (1) SZAKSZERVEZETI SZEMINÁRIUM LENDVÁN Kedden délelőtt Lendván ü­­lést tartott a községi szakszer­vezeti tanács elnöksége. Az ülésen a munkásönigazgató szervek tagjainak és a szak­­szervezeti csoportok elnökei­nek további képesítéséről e­­sett szó. A szakszervezeti ta­nács ugyanis több napos sze­mináriumot szándékozik szer­vezni a továbbképzésre. A lendvai kommunisták is ezért gyűltek össze hétfőn, szeptember 7-én. Jože Varga titkár beszámolóját követő vi­ta során a jelenlevők kifejtet­ték véleményüket, milyen tar­talmi változtatásokat kellene eszközölni a Szövetség meg­lévő statútumán. Mindeneke­lőtt a nyilvánosság elvének ér­vényesítéséről és bátrabb meg­valósításáról volt szó. Noha nem mondhatjuk, hogy a Kom­munista Szövetség akciói és megbeszélései eddig túlzottan zárt körűek lettek volna, tény azonban, hogy nem annyira nyilvánosak, mint amennyire szükséges lett volna, tsz egy­részt annak a következménye s ez különösen egyes falusi a­­lapszervezetekben fordul elő gyakran,­­ hogy a vezetőségi tagok a nyilvánosság kritiká­jától félve tartanak zár körű üléseket. A megbeszélések na­pirendjét sem készítik elő kel­lő gonddal, a beszámolók hiá­nyosak — ilyen állapotok mel­lett valóban fonák helyzeteket szülne a nagy nyilvánosság je­lenléte. Az ilyen gyakorlattal azonban erélyesen szakítani kell — állapították meg a lend­­vai kommunisták a minapi ér­tekezleten, s azon kell munkál­kodni, hogy az alapszervezet és a lakosság, valamint a töb­bi társadalmi és politikai szer­vezet között széleskörű és egy­mást támogató kapcsolat jöj­jön létre. A másik kulcskérdés a Kom­munista Szövetség tagjainak eszmei-politikai továbbképzé­séről vetett fel megoldásra vá­ró kérdéseket. Az eddig meg­lehetős sikerrel dolgozó esti politikai iskolák nem minde­nütt hozták meg a kívánt e­­redményt, s noha minden kom­munistának kötelessége az ál­landó önképzés, a csoportos továbbképzés eddigi formáit is fejleszteni és tökéletesíteni kell. A tudományos szocializ­mus alapfogalmainak elsajátí­tásával még mindig hadilábon állnak a lendvai kommunisták — különösen az idősebb ta­gok. S mivel a tagság általá­nos műveltség szempontjából is meglehetősen heterogén ösz­szetételű, komolyan felvetődik a kérdés, milyen munkapro­gramot kell készíteni a politi­kai iskolák számára, milyen legyen az a tanterv, amelyben minden tanulni vágyó kommu­nista megtalálja az őt érdeklő kérdéseket, s ezekről a kér­désekről megfelelő színvona­lon magyarázatot is kap. A hall­gatóság egy része úgy véleke­dett, hogy az esti politikai is­­tákban különösen a politikai gazdaságtan és más gazdasá­gi kérdések taglalása volt a hallgatóság felkészültségéhez mérten túl magas fokú, helyen­ként túlzottan elvont A gyakorlati kérdések közül is érintettek egynéhányat. Az új statútummal tisztázódik majd a helyi közösségekben a­­lakult kommunista vezetősé­gek szerepe és feladatköre is, egyes elvtársak ugyanis té­vesen értelmezték e veze­tőségek szerepét. Kifogásol­tak ezenkívül néhány szer­vezési momentumot is. A járási vezetőségben ugyanis a politikai és szervezőtitkár mel­let még más titkárok, szervek és bizottságok működnek, míg a községi vezetőségben ilyene­ket nem alapítanak, s ez nagy­ban hátráltatja a községi vezetőség munkáját, mert nem tud időben és kellő súllyal fel­vitaindító beszámolót Mati­ja Koren, a községi bizottság elnöke olvasott fel, amelyben egy sereg nyílt kérdést sora­koztatott fel, s amelyre a je­lenlevők a későbbi vita során igyekeztek választ, magyará­zatot adni. Tagadhatatlan, hogy a falu­­közösségek egyéves fennállá­suk alatt több pozitív tapasz­talattal gazdagították a lend­vai község társadalmi életét. Egy év ugyan nem sok idő, helyenként azonban mégis vi­lágosan megmutatkoztak a fogyatékosságok. Mint a be­számoló is kiemelte, a falu­­közösség szerepét sok helyen közművesítő munkák megszer­vezésében látták. Kétségtelen, hogy utakat, kanalizációt stb. kell építeni, rendbe kell hozni a falvak környékét, csinosíta­ni a faluotthonokat — a falu­­közösség munkáját azonban nem lehet ilyen egyoldalúan lépni. Javasolták ezenkívül, hogy a községi vezetőség ezen túl se foglalkozzon a vezetősé­gi tagoknak a kötelesség alól való felmentésével, ez a hatás­kör továbbra is maradjon a já­rási vezetőség feladatköre. Végül a községi vezetőség tagjai valamennyien munkát vállaltak az alapszervezetek­ben készülő statutumvitákban- E hónap végéig ugyanis mind a 25 alapszervezetben a tagság véleménycserét folytat a ké­szülő alapszabályzatról. B. K. Z.S. felfogni. A kommunális mun­kák mellett tevékenységükben méltó helyet kell, hogy kap­jon a szociális és egészségügyi munka is, a kulturélet meg­szervezése is. Az előforduló sikertelensé­gek okát sok helyütt abban látják, hogy a faluközösség tanácsának a munkája nem volt eléggé nyilvános, sőt az sem volt ritka eset, hogy a munka oroszlánrészét egy-két ember volt kénytelen elvégez­ni. Akadt azonban olyan eset is, hogy a faluközösség tanács­tagjai szegték meg a nyilvá­nosság és a demokratizmus elvét, és egyszerűen személyes belátásuk szerint döntöttek olyan dolgokról, amelyekről csak a választók széles rétege hivatott határozni. Az ilyen helyeken aztán a faluközösség­­egész munkája lokalisztikus irányúvá vált, amelyből vi­szont csak kár származott. Nem hallgathatjuk el azon­ban a pozitív tapasztalatokat sem. Sok faluközösség kérte ugyanis a községi képviselő­­testülettől olyan funkciók és hatáskörök átruházását, ame­lyeket ott a helyszínen na­gyobb sikerrel tudnának be­tölteni. Ezzel nemcsak a köz­ségi hivatal adminisztrációját egyszerűsítik és tehermente­sítik, hanem a gyakorlatban is megvalósítják a polgárok közvetlen igazgatásának elvét, így például a faluközösségek képviselői kérték, hogy a köz­ségi hivatal engedje át nekik kisebb lokációk megjelölését, ezenkívül bocsásson a rendel­­kezésükre évenként meghatá­rozott pénzösszeget, amelyből a kisebb kommunális és egyéb munkálatokat pénzelnék. Kétségtelenül kifogásolható azonban az a jelenség, hogy a faluközösségek munkája minden különösebb előrelá­tás nélkül folyik, hogy áten­gedik magukat az adódó ese­mények folyásának. A 14 fa­luközösség közül ugyanis mindössze három készített évi munkatervet, a többiek a kö­telező pénzügyi terven kívül semmilyen más munkaprog­ramot nem készítettek. Őszre, a szabályok és elő­írások értelmében, újravá­lasztják a faluközösség ta­nácstagjainak felét. Ezzel kap­csolatban minden faluközös­ségben kisebb ankétot szer­veztek a lakosság körében ar­ról vajon elégedettek-e a ta­nácstagok munkájával, s va­jon megfelelő embereket vá­lasztottak-e erre a tisztségre. Az eredmény: a 14 faluközös­ség közül csak négyben vol­tak elégedettek az eddigi ta­nácstagok munkájával, s ez bizony azt jelenti, hogy az idén bizonyára megfontoltab­ban adják majd le szavazatu­kat erre vagy arra az ember­re. Báti-Konc Zsuzsanna Eszmei-politikai továbbképzés és belső demokratizálódás A KOMMUNISTA SZÖVETSÉG LENDVAI KÖZSÉGI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL Országszerte élénk előkészületek folynak a Kommunis­ta Szövetség alapszervezeteiben: mivel a KSZ novemberi kongresszusán vitatják meg és fogadják el a Jugoszláv Kom­munista Szövetség új alapszabályzatát, az­ alapszerveze­tekben most folyik a vita arról, hogy tulajdonképpen mi­lyen külső és belső változtatásokat kell eszközölni a meg­lévő alapszabályzaton. Mérlegen egy év tapasztalta A FALUKÖZÖSSÉG MUNKÁJÁRÓL VITATKOZTAK A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG LENDAI BIZOTTSÁGÁBAN Mint már jelentettük, szerdán, szeptember 9-én a nyári szünet után megtartotta első bővített ülését a Szocialista Szövetség lendvai községi bizottsága. A faluközösségek egy­éves fennállásának tapasztalatát mérlegelték, s elmondhat­juk, hogy kritikusan és éleslátó nyíltsággal vetettek fel sok olyan kérdést, kritikusan a faluközösségen keresztül a la­kosság életszínvonalának, jólétének és az egész körzet ha­ladásának ügyét szolgálják. A lovászi vendégek fogadtatásáról Az iskolaév kezdetével elözönlötték Muraszombatot a diákok r---------------------'n A Dogozó Nép Szocialista Szövetsége lenyavai és Murska Sobota-i községi és maribori járási bizottságának hetilapja — Igazgató Štefan Antalné — Felelős szerkesztő Gustav Luthar — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Murska Sobota, Kidričeva 43, tel. 21-232 — Egészévi előfizetés belföldön 600, külföldön 1000 dinár — Folyószámla 605-11-1-365 NB M. Sobota — Nyomja a ČZP Pomurski tisk nyomda VII. évfolyam, 33. szám — Ára Murska Sobota, 1964. szeptember 20 dinár /in­f v Elutaztak a lovászi vendégek Mint ismeretes, a múlt héten Lendván járt a zalaeger­szegi megyei szakszervezeti tanács küldöttsége, amely al­kalommal a lovászi olajbányászok tánckara is Lendván ven­dégszerepelt. Jövetelüket rendkívül nagy érdeklődés előzte meg, s a Nafta nagyterme, ahol az előadásokat tartották mindkét este, zsúfolásig megtelt. Dobronakon, ahol vasár­nap léptek fel, szintén nagy sikert arattak. A magyarországi vendégek kétnapos itt tartózkodásuk alatt ellátogattak a lendvai Esernyő és Kötöttáru Gyárba, egy csoportjuk megtekintette a Pomurka kombinát lendvai gazdaságát, míg mások a Naf­ta vállalat egyes üzemrészle­geiben tettek látogatást. A lendvai községi szakszervezeti tanácsban két izben is folytat­tak baráti megbeszélést arról, hogyan bővítsék a szépen in­dult kapcsolatokat. Úgy egyez­tek meg, hogy ha nem jön közbe semmilyen akadály, ak­kor a lovásziak vendégjáté­kát a lendvai Svobod magyar nyelvű csoportja október 17- én viszonozza, és az Apuci, mamuci, babuci című vígjá­tékkal lépnek fel a szomszé­dos Lovásziban. Megyegyeztek ezenkívül ab­ban is, hogy ez év november elsejéig kölcsönösen tervet dolgoznak ki a jövő évre. Úgy gondolják, hogy évente 8-10 találkozót lehetne szervezni sport, kulturális és szakszer­vezeti vonalon. Mint már előző számunk­ban jelentettük, nemcsak szak­­szervezeti küldöttség, hanem valószínűleg Vöröskereszt kül­döttség is utazik Lendváról a szomszédos Lovásziba mégpe­dig a hónap végén. B.-K. ZS. Szeptember 18-án Kamarazene fesztivál Radencin Pénteken, szeptember 18-án lesz a modern kamarazene má­sodik radenci fesztváljának megnyitója. Mint előző számainkban je­lentettük, az idei fesztivál díszvendége Kodály Zoltán, világhírű magyar zeneszerző lesz. Emellett az idei feszti­válon jelentős helyet, egy egész estét betöltő műsort ka­pott a modern magyar kama­razene, amely alkalommal a zenei körökben közismert bu­dapesti Tátrai Vonósnégyes előadásában szólalnak mest Bartók Béla és Kodály Zol­tán kamaraművei. A jugoszláv előadóművészeken kívül fel­lépnek Boross Jolán (mezzo­szoprán) és Arató Pál zongo­raművész, mindketten a szom­szédos Magyarország elismert művészei. A fesztivál első napán jugo­szláv modern kamara zene­szerzők művei kerülnek be­mutatásra kiemelkedő ljublja­nai és zágrábi előadóművé­szek tolmácsolásában, mint Igor Ozim hedegyművész és Marjan Lipovšek zongoramű­vész. Műsoron szerepelnek ezenkívül a korszerű európai kamarazene legszebb alkotá­sai is, s mindez együttvéve a Slatina Radenci-i fesztivál mű­vészi színvonalát a középeuró­pai kultúrrendezvények szín­vonalára emeli. LENDVAI BÁNYÁSZKÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON A lendvai olajbányászok kül­döttsége ötödikén viszonozta a bázakerettyei, magyaroszá­­gi naftamunkások látogatását. Mint annak idején írtuk, a magyarországi dolgozók Lend­vára látogattak az olajbányá­szok napján.

Next