Népújság, 1967 (10. évfolyam, 1-50. szám)

1967-01-14 / 1. szám

BORIS KRAIGHER A harcosok ljubljanai emlék­parkjában a legnagyobb tisz­teletadással helyezték örök nyugalomra Boris Kraigher és Janez fiának hamvait. Sok e­­zer főnyi tömeg gyűlt össze a ravatal körül, hogy búcsút vegyen Boris és Janez Kraig­­hertől, akiknek életét a kiszá­míthatatlan és igazságtalan sors megszakította. Boris Kraigher, a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács alelnöke az újévi ünnepeket és egyben életének utolsó napjait Bo­­hinjban töltötte, három gyer­meke Nevenka, Marko és Ja­nez társaságában. Bohinjban egy barátjának víkendházá­­ban szállt meg. A nap nagy részében gyermekeivel együtt sizett és nagyon jó hangulat­ban volt. Az újévet együtt ün­nepelte, az apa és három gyer­meke. Január harmadikán es­te fél hét körül fiaival, Mar­kóval és Janezzel együtt kocsi­ján Belgrád felé indult. In­dulásuk előtt azt mondta csa­ládjuk régi szakácsnőjének, Angelikának, nagyon siet, sze­retne mielőbb Belgrádba érni. Ljubljanából ő vezette a ko­csit. A Ljubljana és Belgrád kö­zötti autóút 499. kilométerkö­vénél másnap hajnalban roncs asá zúzódott szürke Peugot jelezte a súlyos szerencsétlen­ség helyét, ahol Boris Kraig­her és fia életét vesztette. A gépkocsi bal oldalával csapó­dott az út jobb oldalán álló fához. Az országút ezen a helyen kilométereken át nyíle­gyenes. A kocsi mögött nem maradt féknyom. Az út men­ti földpadkán mindössze any­­nyi látszott, hogy a kocsi job­bra letért az útról, megbillent és a bal oldalával egy nyár­fának csapódott. Boris Kraigher a Lenart melletti Gradiscéban született 1914-ben. A gimnázium elvég­zése után a ljubljanai építé­szeti fakultásra iratkozott be, s ott bekapcsolódott a haladó egyetemista mozgalomba. Éle­tének és munkásságának há­rom jelentős dátuma áll előt­tünk: 1941-ben Ljubljanában és az akkori ljubljanai kör­zetben megszervezte és vezet­te a népfelszabadító harcot. Miután 1943-ben megszökött az olaszországi Gonars gyűj­­tőtáborból, a szlovén partizá­negységek vezérkarának poli­tikai biztosává nevezték ki 1944-ben pedig a Szlovén KP primorskói tartományi vezető­ségének titkára lett. Az ország felszabadulása után Trieszt­ben működött, mint a KP Központi Vezetőségének otta­ni titkára, majd 1946-ban a Szlovén NK belügyminisztere lett. Ezt követően 1953-ban a Szlovén NK Végrehajtó Taná­csának elnöke és a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács tagja Boris Kraigher 1963 júliusá­tól a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, és a gazda­sági bizottságának elnöke. 1948-ban, a JKSZ 5. kongresz­szusa a Központi Vezetőség tagjává választotta. 1964 de­cemberétől tagja volt a JKSZ KV Végrehajtó Bizottságának, s a legutóbbi plénum óta a JKSZ KV elnökségének. Ezen kívül 1960 óta tagja volt a JDNSZSZ Szövetségi Bizottsá­ga Végrehajtó Bizottságának, majd a Szövetségi Konferen­cia tagjává választották. Tag­ja volt a Szlovén DNSZSZ fő­bizottságának is. Tulajdonosa volt az 1941. é­­vi Partizán emlékéremnek, a Néphős érdemrendnek és sok más magas kitüntetésnek. Boris Kraigher elvtárs szer­vezőképességét, tapasztalatait, tudását a megszállók és a ha­zai árulók elleni harcban ka­matoztatta. Nagy szerepe volt a háború következményeinek megszüntetésében, az újjáépí­tésben, politikai rendszerünk felépítésében. Minden erejét latba vetette a sztálini nyo­más elleni küzdelemben. Egyénisége, képességei, tu­dása akkor jutottak teljes mértékben kifejezésre, ami­kor hozzáláttunk társadalmi rendszerünknek az önigazga­tás elvein alapuló átszervezé­séhez. Boris Krigher elvtárs halá­lával a Kommunista Szövet­ség elveszítette egyik kitartó, harcokban megedzett tagját, őszinte elvtársát, aki óriási energiával és lendülettel har­colt a dolgozók jövőjéért, szo­cialista közösségünk építésé­ért. Mi, kommunisták büszkék vagyunk Boris Kraigher elv­társra, forradalmi alkotásai­­ra, az ország építéséért foly­tatott küzdelemhez való hoz­zájárulására. A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA ...________ __ ____ X. évfolyam, 1.szám Murska Sobota, 1967 január 14-én Ára 50 para (50 régi dinár) Visszavonta lemondását a Szlovén Végrehajtó Tanács Miután december 29-én a köztársasági tanács megsza­vazta a dolgozók egészségügyi biztosításának legmagassabb járulékát meghatározó törvényt, Janko Smole, a Végrehaj­tó Tanács elnöke bejelentette, hogy visszavonja lemondását. Ugyanezen az ülésen mentették fel tisztsége alól Beno Zu­­pančičot, a Végrehajtó Tanács alelnökét, akit már előbb a Szocialista Szövetség Szövetségi Konferenciájának főtit­kárává neveztek ki. Bármily furcsának is tűnik, a szlovén kormány lemondá­sát annak a törvénynek elő­terjesztése váltotta ki, ame­lyet később még szigorúbb formában szavaztak meg. An­nak idején ugyanis az egészség­biztosítási járulék magassá­gát 7 százalékról 6 százalékra szándékozták csökkenteni, végülis pedig, december 29-én mindkét tanács, a köztársasá­gi és az egészségügyi-népjóléti tanács is, 5 százalékban sza­vazta meg. Ennek előzménye az, hogy a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elfogadta azt a törvény­­tervezetet, mely szerint az e­­gészségbiztosítás összjárulé­­kának magassága nem halad­hatja meg a 19,1 százalékot (eddig 20,5 százalék volt­. A Szövetségi Képviselőház ezt a törvényt december 28-án fo­gadta el, mégpedig olyan for­mában, hogy a járulékot 20,5- ről 19 százalékra csökkenti az­zal, hogy 1 százalék a kötele­ző tartalékalapot képezi. Látszólag ellentmondásos az az intézkedés, hogy a társada­lombiztosítás bevételeit éppen akkor korlátozzuk, amikor egyre nagyobb veszteségeket mutat ki, és egyre súlyosabb nehézségek előtt áll a kifizeté­seknél. Tudnunk kell azon­ban, hogy az utóbbi években szüntelen volt a nyomás a tár­sadalombiztosító bevételeinek növelésére törvény útján, s ez olyan étvágyat keltett a tár­sadalmi szolgálat ilyen fontos ágazatában, amelyet sehogyan sem lehetett csillapítani. A gazdasági reform kezdetén tervbe vett és előre látott ál­talános fogyasztási korlátozá­sokat szigorúan be kell tarta­ni, amelyet egyébként az or­szág középlejáratú tervében is lefektettünk. A társadalombiz­tosító és az egészségügyi in­tézmények esetleges vagy ter­vezett veszteségeit olyképpen igyekeznek csökkenteni, hogy a fent említett törvény meg­hozatalával egyidőben határo­zatot hoztak arról, hogy a dol­gozók táppénzét 30 napig tar­tó betegség esetén a gazdasá­gi szervezetek maguk fizetik ki. Ezenkívül egyes gyógysze­reket is maguk a biztosítottak fizetnek teljes egészében, va­lamint tervbe vették, hogy az orvosi vizsgálatok költségei­nek egy részét is a biztosítot­tak fizetik. Félmillió esernyő­­ egy év alatt A lendvai esernyőgyárban tavaly több mint félmillió e­­sernyőt készítettek és közel 30 tonna gyapjúfonalat dol­goztak fel. A tervet mennyisé­gileg teljesítették, értékben viszont egy kissé alatta ma­radtak. A vevők, közel ezer megrendelőjük van, 600 millió régi dinárral maradtak adósai a gyárnak. Elsősorban is a kereskedelmi hálózatnak van­nak adósságai, mert nincse­nek forgóeszközeik. A gazdasági reform tavalyi, első évében sikeresen gazdál­kodtak, az idén pedig minden­re felkészült a munkaközös­ség. A reform után növelték az alkalmazottak számát. Cél­juk: a 75 ezer dináros átlagos személyi jövedelem és a 200 millió dináros alapok megva­lósítása. Az alapok eszközeire rendkívüli szükségünk van, mert csak rajtuk keresztül tu­dunk saját forgóeszközökhöz jutni — mondották a vállalat képviselői a nemrégiben meg­tartott sajtókonferencián. A lendvai M­DZP esernyőkészí­­tő üzemrészlegében Előkészületek a Pfuj­ban az idén február 5- én, vagyis vasárnapi napon veszi kezdetét a hagyományos farsangi rendezvény. A farsan­gi felvonuláson ott lesznek a környező falvak híres-neves farsangi csoportjai, a legkü­­lönbözőb maszokkal. Bemutat­ják a vidék farsangi folklór­szokásait, érdekességeit, tán­cait. Az idén először jelennek meg a ravnei valamint a bur­genlandi farsangi csoportok is. A farsangi hétre Ptujba és ptuji farsangra környékére több mint húsz­ezer hazai és külföldi vendé­get, turistát várnak. A farsan­gi héten ott lesznek Ptujban a tévé felvételezői is. Időjárás január 14.,22.-ig Január 14., 17. és 20. körül újabb havazások várhatók. A többi napokon derült idő lesz, erős fagyokkal. Liberalizálják A közfogyasztási cikkek i­­dei behozatala jóval túlhalad­ja a tavalyit: erre a célra 233 millió dollárt irányoztak elő. A behozatal növelésén kívül nagy könnyítéseket léptetnek életbe a beszerzés és az elszá­molás terén is. Valószínű, hogy a behozatal liberalizálá­sa is nagy mértékben hozzájá­rul majd a közfogyasztási cik­kek választékának bővítésé­hez. A devizarendszer alap­ján ugyanis a behozatali­vál­ a behozatali falatokon kívül kiskereskedel­mi vállalatok és termelőválla­latok is kaphatnak valutát és devizát külföldi áru beszerzé­sére. Az új devizarendszer előírá­sai szerint, a közszükségleti cikkek jó részét a vállalatok minden megkötöttség nélkül hozhatják be a világ bármely országából. Az egyetlen felté­tel az, hogy gondoskodjanak a devizák megvásárlásához szük­séges dinárról. A másik könnyítés az, hogy ha a vállalatok bizonyos meny­nyiségű árut, iparcikket hoz­tak be a klíring-övezetből, ak­kor a konvertibilis övezeten is szabadon vásárolhatnak ilyen cikkeket. A szövetségi Iparügyi és Ke­reskedelmi Titkárság adatai szerint a vállalatok különösen a textilfélék, háztartási kisgé­pek és fémáru, vegyi termé­kek és divatáru, gépkocsik i­­ránt mutatnak nagy érdeklő­dést. Ezenkívül máris sok szer­ződést kötöttek magánhaszná­latot szolgáló mezőgazdasági gépek és felszerelés behoza­talára. Tavaszig körülbelül e­­zer törpetraktort, 700 kultivá­­tort, sok szeparátort és más tejfeldolgozó gépet, 200 tojás­keltető gépet hoznak be kül­­földről. A Vöröskereszt szervezeteinek közgyűlései A lendvai községben a Vö­röskereszt szervezeteinek mint­egy 2000 tagja van. A napok­ban folynak a szervezetek évi közgyűlései, ahol megvitatásra kerül számos kérdés. Legfon­tosabb ezek közül a vérado­mányozó akcióval kapcsolatos teendők megbeszélése és az árvíz sújtotta valamint a ren­dezetlen anyagi körülmények, között élő lakosok megsegíté­se. Sok panasz volt az elmúlt évben az árvíz­segély elosztá­sára, amely, feltehetőleg, a közgyűléseken ismét szóba ke­rül. Idénymunkások zsebnaptára A maribori Obzoria könyv­kiadó az idén is csinos zseb­naptárral kedveskedett idény­munkásainknak. A naptárré­szen kívül a könyvecskében áttekintést találhatunk az el­múlt év hazai és külföldi ese­ményeiről, valamint informá­ciós híreket Ausztriáról, Né­metországról, Svédországról és Svájcról, ahol legtöbb mun­kásunk dolgozik. Megtalálhat­juk benne a legszükségesebb német, francia és svéd kifeje­zéseket, a jugoszláv képvisele­tek címeit, útmutatót idény­munkásaink társadalombizto­sításáról, a devizaszámla-ügy­let lebonyolításáról, valamint a behozatali gépek utáni vá­mokról, forgalmi adóról és e­­gyebekről. A naptárat idehaza az újságárusoknál és a könyv­­kereskedésekben lehet meg­kapni. Magas hóréteg alatt roskadozó turistaház a Pohorjén

Next