Népújság, 1972 (14. évfolyam, 1-46. szám)

1972-01-07 / 1. szám

A MAGYAR TV MŰSORÁBÓL 1972. január 7-től január 13-ig Január 7, péntek; 17.23 Hírek; 17.30 Nyári em­lékek. 3. Túl­ a kéklő hegye­ken; 17.50 Vysehradi kódex. Csehszlovák kisfilm; 18.10 Ott­hon. Riportfilm; 18.40 Reklám­­­műsor; 18.45 »Az államélet és a szocialista demokrácia«. Ri­­portműsor; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Híradó; 20.00 Két kri­mi-komédia: 1. Bencsik Imre: Tökéletes bankrablás; 2. Fehér Klára: Mennyei ágy; 20.50 Du­ke Ellington az Erkel Színház­ban. Helyszíni közvetítés a jazz világhírű művészének no­vemberi budapesti koncertjé­ről. 21.10 Magyar tudósok Lász­ló Gyula; 21.50 Tv-Híradó — 2. kiadás. Január 8. szombat: 15.53 Eric Morecambe; An­gol zenés film; 16.25 És mégis repül az ember. Csehszlovák kisfilm; 17.00 Hírek; 17.05 Mi­chal úr kalandjai. Magyarul beszélő lengyel rövidj­átékfilm­­sorozat. 1. Jerzy barát; 17.35 Telesport: Az év ifjúsági spor­tolója, vándordíj átadása; 18.15 Reklámműsor; 18.20 Brüsszeli csipke. A Belga Televízió könnyűzenei sorozatműsorá­nak II. része; 18.45 »Az ő har­ca, a mi harcunk . ..« Doku­mentumfilm Angéla Davisról; 19.15 Cicavízió...; 19.30 Tv- Hiradó; 20.00 Köztünk marad­jon! Tábi László öt perce; 20.05 Színes fénykép. Töltsön egy félévszázadot Bilicsi Tivadar­ral; 21.10 Nászéjszaka. Magya­rul beszélő angol tévéfilm; 22.10 TV-Hiradó — 2. kiadás; 22.20 Éjszakai előadás: Az ö­­rök férj. Magyarul beszélő NSZK film. Január 9, vasárnap: 15.50 Jane Eyre. Magyarul beszélő angol rövidjátékfilm­­sorozat. II. rész; 16.15 Muzsi­kus­­ fiatalok; IV. középdöntő; 17.25 Reklámműsor; 17.30 Priz­ma; 18.05 Műsorainkat ajánl­juk; 18.30 Sporthírek; 18.40 Esti mese. Fésűs Éva,­ A sze­müveg; 19.00 A »Hét«; 20.00 Hírek; 20.05 Mikszáth Kálmán: A fekete város. Tévéfilmsoro­zat. 2. Szemet szemért; 21.05 »Kicsoda—micsoda«? Fejtörő­játék; 21.50 Barlay Zsuzsa éne­kel; 22.20 Hírek — sporthírek. Január 11, kedd; 17.18 Hírek; 17.25 Telizsák. Tűz, tűz (ism.); 17.50 Tíz perc, az evőeszközgyárban; 18.00 A Mazouse együttes műsorából. Legyél népi tánc (Színes); 18.40 Rólad van szó! Fiatalok önis­mereti műsora; 19.15 Esti me­se; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Me­liere: A képzelt beteg. Tévéjá­ték (Színes!); 21.25 Sanzonról — sanzonra; 21.45 Tv-Hiradó — 2. kiadás. Január 12. szerda: 17.23 Hírek; 17.30 Zenés rit­musok. NSZK zenés film — I. rész; 17.55 Mindenki közleke­dik; 18.40 Stalbat mater. Cseh­szlovák képzőművészeti kis­film; 18.55 Napilapok, hetila­pok. Miről ír a világsajtó?; 19.10 Reklámműsor; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Doni elbeszélés. Magyarul be­szélő szovjet film; 21.30 Mű­korcsolyázó Európa-Bajnokság Párosversenyek. Közvetítés Göteborgból, felvételről; kb. 22.20 Tv- Híradó — 2. kiadás. Január 13, csütörtök: 16.53 Hírek; 17.00 VM. Egye­tértés — Marica Plovdiv női kosárlabda BEK mérkőzés. Közvetítés a budapesti Sport­csarnokból; 18.30 Ahol nem süt a nap. Dokumentumf­ilm; 18.50 Reklámműsor; 18.55 Szá­mítógép Magyarországon. 8. »A számítógép és a képernyő«; 19.20 Esti mese; 19.30 Tv-Hi­radó; 20.00 John Osborne: A legutolsó. Tévéjáték; 21.20 A TV Galériája. Közvetítés Reich Károly grafikusművész kiállí­tásáról, a Műcsarnok kamara­terméből; 22.00 Tv-Hiradó — 2. kiadás; 22.10 Műkorcsolyá­­zó Európa-Bajnokság. Jégtánc versenyek. Közvetítés Göte­borgból, felvételről. Orvos a családban A mai szóhasználatban hi­­pochondrián azt­­a lelkiállapo­tot értjük, amelyben a beteg a legjelentéktelenebb érzetnek is túlzott fontosságot tulajdo­nít, betegesen képzelődik, ál­landóan az egészségét, életét félti, holott ennek semmi alap­ja sincs. A hipochondria igen elter­jedt civilizációs »betegség«, és napjainkban az orvosi rend­e­­lők betegeinek nagy százaléka ilyen »betegségben« szenved. Minden emberrel megeshet az életben, hogy hipochondriás képzetei keletkeznek. A beteg­ségtől való félteleim, még ter­mészetes reakciónak tekintet­hető, de ha alaptalanul túlzás­ba visszük, ha a beteges gon­dolat hatalmába keríti az e­­gész embert, ez már mindenkép­pen beteges jelenség. Köztudomású, hogy az or­vostanhallgatók, az orvosok kö­reiben igen sok a képzelt be­teg és ez talán érthető is, de manapság egyre gyakoribb je­lenség ez a »laikusok« köré­ben is, akik túl sokkat forgat­nak népszerű orvostudomány­nyal foglalkozó könyvet a ke­zükben. Gyakran válhat kép­zelt beteggé­­az az egyén, aki­nek az orvosa felelőtlen, meg­gondolatlan­­kijelentést tett, vagy ha a beteg helytelenül ér­telmezte az orvos magyaráza­tát, véleményét. Gyakoriak a hipochondriás gondola­tok lelki megrázkódtatások után, bána­tos lelkiállapotokban, előreha­ladott érel­meszesedéses bete­geknél, változó korban, késő öregkorban. Az utóbbira külö­nösen jellemző a képzelt be­tegség kialakulása, mert ami­kor a­z ember lélete alkonyát éli, erőt vesz rajta a halálfé­lelem, érzi, hogy »eljárt felet­te« az idő. Magába vonult, zár kózott lesz többet és jobban fi­gyeli önmagát és hajlamos ar­ra, hogy egyes testi elváltozá­soknak túlzott jelentőséget tu­lajdonítson, vagy tévesen ma­gyarázza őket. A hiipochondriás gondolatok és a hipochonderek a legkü­­lönbfélék lehetnek, talán leg­gyakoribban manapság a rák­félelem, a szívszélhüdéstől, szívbajoktól, idegbajoktól való félelem. Nehezebb esetekben egy fokozódhat, a legbizarrabb, legfantasztikusabb képzetig például, hogy hiányoznak e­­gyes szervei, hogy nem bírja mozgatni az ujjait, vagy hogy csak olyan aprócska, hogy át­bújhat a kulcslyukon. Ez már természetesen szélsőséges ese­tek, és rendszerint valamilyen komolyabb lelki elváltozás, be­tegség előjelei. A hipochonder nem ugya­naz, mint a szimuláló beteg, mert míg az utóbbi a beteg­ség tudatos megjátszása a kép­zelt beteg a maga módján tény­legesen is beteg és kezelésre szorul. Az állandó önmegfigye­­lés, rettegés, a képzelt beteg­ségtől a végén zavarokat és el­változásokat okoz a szervek működésében, méghozzá »ideg alapon«. És ez addig is fokozód­hat, hogy tényleges fájdalom is jelentkezik. Gyakran alakul ki képzelt betegség a­gyonhaj­szolt, fáradt, neurotikus egyé­neknél nagyobb testi, szellemi­ben a betegségbe való menekü­lés csupán megfuradomás az élet nehézségei elől, igazolás az élet sikertelenségeire. Egye­seknek eszköz arra, hogy a kör­nyezet figyelmét magukra te­reljék, vagy hogy ily módon több szeretetet, gyengédséget harcoljanak ki maguknak. A hipochondria kialakulásá­hoz minden esetben egyéni haj­lam és megfelelő életkörülmé­nyek, szituációk szükségesek. A kezelése egyénenként válto­zik és a betegséget előidéző té­nyezőktől függ, valamint a be­tegség formájától. Nehezebb e­­setekben, amikor a háttérben valami komolyabb lelki beteg­ség húzódik meg, a prognózis nem valami biztató, de szeren­csére ez a kisebb százalék. Ha csak múló, könnyebb esetekről van s­zó, az életkörülmények meg­változatása, az ügyes, jól alkalmazott pszichoterápia az orvos részéről mindig nagyon hatásos. Dr. Sz. D. A hipochondria — Majdnem úgy érzem magam, mint otthon: rossz a koszt és este nincs kimenő ... NEVESSÜNK HAMBURG Temető. Egy sír mellett fér­fi zokog: — Jaj, miért haltál meg — hajtogatja. Odajön egy másik férfi és megkérdi: — Kit sirat, uram? Az ap­ját, vagy talán a fiát? — Nem, kérem. A feleségem első férjét... ANGOL VICC — Mi történik, ha egy angol felmászik a fára? — Eggyel kevesebb lesz a földön. — És mi lesz, ha még egy angol felmászik a fára? — Eggyel több lesz a fán. — És ha három angol má­szik fel a fára? — Akkor hívják a negyedi­ket bridzsezni. MILANO Az autószalon-tulajdonos fel­keresi gyóntatóját: —Tisztelendő atyám, vét­keztem. — Hányszor, fiam? Mire a férfi méltatlankodva jegyzi meg: — De tisztelendő atyám, én ide gyónni jöttem, nem hen­cegni. .. BUDAPEST Két asszony találkozik a csemegeboltban. — Hova viszed Franciskám ezt a két nagy tábla csokolá­dét? — Nevetni fogsz, édes Luj­zám, de a férjem titkárnőjé­nek. — Hogyhogy? — Még nem elég kövér ... NEW YORK — Nem tudok tovább hall­gatni Joe. Bevallom, hogy volt idő, amikor Európában jártál, hogy megcsaltalak. — No, ne mondd Susy? És kivel? A Jackkal? — Nem, Joe. — A Gregoryval? — Ugyan, te csacsi. Azzal sem. —De ördög és pokol, Susy! Neked egyik barátom sem volt elég jó? BELGRÁD Csöng a telefon a kicsi, mo­dern lakásban. A fiatalember aki­­a rekamién olvassa a leg­újabb sexmagazint, felemeli a kagylót. Kellemes női hang szólal meg: — Halló, édes, csak egy ö­­römhírt akarok, veled közölni apukám. Gyerekünk lesz! — Micsoda boldogság! És ki beszél ott, kérlek? ... RÓMA A régiségboltba betoppan egy külföldi turista. Rövid szemlélődés után megkérdi az elárusítót: — Mondja, signor, mennyi­be kerül ott az az öreg, ronda Buddha-szobor? Az elárusító elszörnyülkö­­dik: — Bocsánat, signor, az nem szobor, hanem a főnököm!... Ebből igen sok fajta van. Van olyan, amelyen kényel­mes az ülés, mégis jobb elke­rülni. Mert nem mindig jó­l ülni. Ebből van az a bizonyos ket­tő, amely közt annyi ügyes a földre huppant már. Akinek van székje, jól fész­kelje be magát, mert nagy az irigyek serege. Akinek nincs, nézzen valami protekció után. Vagy szedjen darmolt. Az a szék, amelynek négy karcsú lába van, az jó. Még jobb, ha támlás, öblös és jól jövedelmező. Abból­­a legjobb — két ’karcsú lábait nézni. A három lábas szék az a szék, amely »van már kisszék, csak lába kék.« (Az sem baj, ha kék. Csak ha van.) A szék nem tud szaladni. S ez igen jó dolog, mert na­gyon sokak alatt elfutott vol­na már a szégyenében. A szék gondolkozni sem tud, de ez nem is fontos neki. Ily módon harmonikusan egybe­olvad sokszor azzal, aki ül raj­ta. Ha valaki önként lemond arról a székről, amelybe a nagybácsija ültette na­gyérett­­ségi után, annak vége. Meg van bélyegezve mint kötözni­­való bolond. Tehát, el nem hagyni önként a világ minden kincséért sem. Ha pedig mu­száj, ám legyen. De cserébe­­ karosszéket szerezzen a bácsi­ka. Van villamosszék is. De ko­rántsem olyan veszélyes, mint a híre. Különösképpen nem ná­lunk, ahol­­az Elektromaribor (nem) adja az áramot. A szék ­ héten hallottuk... A lendvai községi képvise­lő-testület legutóbbi ülésén jóváhagyták a helyi járulék bevezetésére vonatkozó sza­bályrendeletet is. A képviselő-testületi ülésen elnöklő tanácstag nagy odaa­dással magyarázta, hogy meny­nyire szükséges valamennyi­ünknek támogatni a referen­dum sikeres kimenetelét. Kü­lön hangsúlyozta, hogy e téren a község társadalmi-politikai szervezeteinek is meg kell ten­niük mindent annak érdeké­ben, hogy a népszavazás ered­ményes kimenetelű legyen. No, tettek is minderre igen tarka megjegyzéseket a tanács­tagok. »Ki segített a falvak­ban megszervezni a helyi já­rulék bevezetését? Mi csak egyszerű parasztemberek va­gyunk, mégis mindenütt sike­rült a helyi járulék bevezeté­se! Vagy talán olyan tehetet­lenek a lendvaiak, hogy vala­mennyi társadalmi-politikai szervezet a segítségükre kell, hogy siessen?« és még egy egész sor ehhez hasonló (és jo­gos) megjegyzés hangzott el. Közülük a legérdekesebb ta­lán az volt, amely azt firtatta, hogy a lendvaiak bizonyára nem szeretnének fizetni, in­kább a társadalomtól várják a segítséget: ó, szegény lend­vaiak! Úgy gondoljuk, hogy a fenti megjegyzések nem egészen a­­laptalanok. Reméljük, a nép­szavazás mégis az ellenkező­jét bizonyítja be. BARCELONA Az egyik operaházi énekpró­bán a fiatal tenorista szerelmi áriával hódítja meg kedvesét. Néhány taktus után a rende­ző félbeszakítja: — Több érzelmet, szenve­délyt bele, Pedro! Mondja, ma­ga még sohasem volt kettes­ben nővel? — Dehogynem rendező úr, de közben sohasem énekeltem. A KOCSMÁBAN — Uram, miért iszik eny­­nyit? Nem tudja, hogy az al­kohol lassú halált jelent? — Hát éppen azért iszom, mert nem sietős. Növények a szobában Szobai növényeink élénken rea­­gálnak a környezeti viszonyaik­­ra és küllemük jelzi, ha élet­körülményeik rosszak. A levélcsúcsok sárgulása pél­dául a túl meszes földet vagy a szárazságot mutatja. Idősebb növényeken a sárguló levelek a fényhiányt jelzik, különösen ősszel, amikor rövidek a nap­palok és a helyiség túl meleg vagy hideg. A fiatal levelek sárgulásának oka a túl száraz vagy túl nedves földlabda, a száraz levegő, a nitrogén­hiány vagy a gyökérrothadás. A kiseb­b-nagyobb sárguló, majd besüppedő foltok a na­pégés jelei, amelyet nyáron szenved el a növény, ha túl sokáig szabadban tartjuk.. Erősen színehagyott levelei­ket is lehullatják azok a nö­vények, amelyek nitrogén­hiányban szenvednek, sok do­hányfüstöt,­­ etiléngázt vagy nagy hőingadozást kell elvisel­niök. A sárgásbarna levélsizínező­­dést a klóros és a meszes víz­ okozza, főként a savanyú kö­zeget kedvelő növényeken. A sárgászöld színeződés kló­rózis­ többféle okból is kelet­kezhet: meszes talaj, tartósan használt klóros vagy meszes öntöz­víz, túlzott mátrányaada­­golás vagy tápanyaghiány, ne­héz, levegőtlen talaj. A megvörösödött levelek túl­zott nitrogénfelvételt és fosz­­forsavhiányt jeleznek. A tarka­levelű dísznövények megzöldülnek, ha kevés fény éri őket vagy túlzott a­ nitro­génadagolásuk. A lecsüngő le­velek a száraz­földet, a víz­hiányt jelzik. A nem fejlődő, ülve maradó növények ugyancsak a száraz szobalevegőt jelzik, vagy apró­­kis leveleket fejlesztenek, pél­dául a borstyán, a filodendron stb. A fényt minden igényli, az a növény lételeme. Ezért min­­dig abba az irányban fordul, hogy leveleire merőlegesen es­senek a­ fénysugarak. Ha elfor­dítják ebből az irányból, bizo­nyos idők után visszafordul. Ezt a jelenséget nevezzük heliot­­ropizmusnak. Apróhirdetés ELADÓ Lendva központjá­ban lévő lakóház (3 szoba, konyha, mellékhelyiségek, épí­tett garázs), Zalik, Koválo­vá 5. Olvassuk és terjesszék a Népújságot A széket nem jó piszkálni,, mert visszavág. S akkor ke­reshetjük a másiát. Az pedig nem minidig egészséges. A széken nemcsak ülni le­het. Állni is lehet rajta. Csak­hogy az nem praktikus. Van olyan is, amely ragad. Legalábbis úgy tűnik föl az embernek. Mert mivel magyarázható, hogy ha egy igazgatói székbe ül valaki, akkor — ottragad örökre. E. K. A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendvai és muraszombati községi választmányának hetilapja. — Felelős szerkesztő: Varga Sándor — Szerkeszti a szerkesztőbizottság -- Szerkesztőség: 69220 Lendava Partizanska 5, tel. 75-085. Kiadóhivatal 69000 Murska Sobota, Titova 29/1, tel. 21-064 — Egészevi előfizetés belföldön 15 dinár, külföldön 24 dinár — Folyószámla 519-3-282 SDK Murska Sobota — Kiadja a Rádió-és Sajtóintézet — Igazgató Joze Makovec — Nyomja a ZGP »Pomurski tisk« nyomdája

Next