Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1973-10-19 / 40. szám
Emlékmű Stefan Kuzmic tiszteletére Vasárnap a strukovci népgyűlésen leleplezték Stefan Küzmic, a nagy protestáns író és néptanító tiszteletére emelt emlékművet. Stefan Küzmic ezelőtt 250 évvel született a gorickói Strukovci faluban, ahol vasárnap nagyszámú közönség előtt dr. Anton Vratusa, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke tartott beszédet. Dr. Vratusa beszélt e nagy népművelő azon törekvéseiről, amelyek által a maroknyi murravidéki nép nyelvét, a jellegzetes »prekmuzséviát« papira vetette és az utódoknak utat mutatott a haladás felé. StefanKüzmic és a többi muravidéki protestáns írók úttörők voltak ezen a vidéken a népművelés és a kultúraterén. Az ő munkájuk is egyike azoknak az alapköveknek, amellyel később az első világháború után megalapozták Muravidék visszatértét az anyanemzethez. Dr. Vratusa*, ki maga is Muravidék szülöttje, ismeri ezt a népet, aki a történelem folyamán sok csapást átvészelt és mindig szívósan, kitartóan harcolt jogaiért. Vratusa beszélte nemzet népfelszabadító harcáról, amelyből az új Jugoszlávia nőtt és e nép mai tevékeny önigazgatási munkájáról. Muravidék, arasznyi terület, ■Jugoszlávia legészakibb része, elválaszthatatlan sejtje lett hazánknak, amely az el nem kötelezett országok politikáját folytatja és már több mint negyed százada kitart az elveimellett és ezért az egész előrehaladó szellemű nemzetek tisztelettel tekintenek rá. Aszocialista fejlődés terén széperedményeket értünk el, akárcsak az egész országban, úgy a muraszombati községben is. Csak példának említette meg Vratuán, hogy a muraszombati községben 1939-ben 300 gyári munkás volt, míig maviszont a Mura ruhagyárban tízszer többen dolgozak. A muravidéki paraszt a háború előtt a földből alig tudta kicsikarni hektáronként a 12 mázsa gabonát, míg ma háromszorosát termeljük ugyanazokon a földeken. Akkor is dolgoztak az emberek, de nem élvezhették munkájuk gyümölcsét, mert a kizsákmányoló osztály környeztelenül szedte "a vámot. Ma sikerült elérnünk azt, hogy mindenkit teljesítménye és képességei szerint jutalmazhatunk meg: nincs többé osztálykülönbség. Mindig újabb és újabb utakatt kutatunk, hogy Muravidék, Jugoszlávia, és a világ népe békében és bőségben élhessen. Muravidék két országgal határos: törekednünk kell a jó szomszédi viszonyok fenntartásáért és bővítéséért, mert sok határontali tényező is befolyásolja társadalmunk építését — mondotta dr. Vratusa. Beszéde után dr. Vratusa leleplezte Stefan Küzmir emlékművét, amelyet Ludvik Tumor hazai szobrász alkotott. A szía kövei népgyűléssel kezdődött meg Muraszombat községi ünnepe, amely egy hétig tart. Ismét Lendván vendégszerepel a Déryné Színház Mint már jelentettük október 26-án és 27-én ismét vidékünkön vendégszerepel a budapesti Déryné Színház. Szombaton este és vasárnap délután, valamint vasárnap este bemutatja Gáspár Margit: Kilépek a történelemből című színművét. A Déryné Színház színészeit már ismeri a lendvai közönség, hiszen már több éve látogatják e vidéket és számos nevesebb színművet mutattak be nálunk. Gáspár Margit színművében csak hét szereplő játszik és időszerű magyar témát mutatnak be. — Takács Máté munkásból lett gyárigazgató. Ellenfelei annyit intrikálnak ellene, hogy egyszer csak elhatározza: viszszavonul a közéleti tevékenységtől, elrejtőzik valami eldugott sarkában az országnak, és ezután csak önmagának fog élni. Fia — Jani — joghallgató, hivatása szerint az igazság érvényre juttatásáért akar küzdeni, de még mielőtt kilépne az életbe, hivatásának fegyverzetében, magán az egyetemen belül találkozik olyan botrányos korrupciós üggyel melyben az illetékesek képtelenek igazságot szolgáltatni. Ettől kiábrándul hivatásából, a közéleti szerepléstől, és — apjához hasonlóan — ő is vissza akar húzódni a magánéletbe. A sors azonban úgy hozza, hogy mind az apa, mind a fiú a világnak a ma eldugott zugában is tanúja lesz egy mindenképzeletet felülmúló disznóságnak. A fiú szerelme nem a tépelődések embere, számára természetes, hogy fel kell venni a küzdelmet a pozíciójukkal visszaélő, a lakosság rovására spekuláló dörzsölt rókák ellen. A lány elemi indulata és harci kedve hovatovább magával ragadja a fiút, és végül magát a meghasonlott apát is: közös erővel törnek lándzsát az igazságért, és győzelemre viszik azt. A régi és az új találkozása az alsólakosi harangláb tövében. A Szlovéniában élő olasz nemzetiségi közösség küldöttsége Muravidéken (Folytatás az 1. oldalról) ■« ellen. A tiltakozólevelet, amelynek szövegét mi is teljes egészében közlünk, elküldték a Ljubljanába a hivatalos szervekhez, valamint a nevesebb sajtóházaiknak, akik majd továbbítani fogják. A tiltakozó levél szövege a következő: ’ — A Szlovéniában élő magyar és olasz nemzetiségek küldöttsége ma Muraszombatban megvitatta a szlovén alkotmánytervezet azon szakaszait, amelyek meghatározzák a magyar és olasz nemzetiségek jogait és helyzetét. Mindkét részről megállapították, hogy az alkotmánytervezetben széleskörűen biztosítva vannak mindkét nemzetiség jogai, és lehetőségük van a fejlődésre és kultúrájuk továbbfejlesztésére. Mindkét részről javaslatokat tettek a nemzetiségek helyzetének minél jobb rendezésére. A két delegáció ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az Ausztriában élő szlovén és horvát nemzetiségeknek nincsenek biztosítva azon jogai, amelyek az osztrák törvények és az osztrák államszerződés szerint megjárna nekik. Az utóbbi időkben ezek a nemzetiségek súlyos erőszaknak és provokációknak vannak kitéve, amely nemzetiségi gyűlölködést és elégedetlenséget vált ki. A Szlovéniában élő magyar és olasz nemzetiségek tagjai ezért különösen fel vannak háborodva és követelik, hogy az illetékes osztrák hatóságok azonnal szüntessék be a szlovén és horvát nemzetiségű polgárok elleni terrort és biztosítsák számukra az osztrák törvényekben és az államszerződésben lévő jogokat, hogy ezzel lehetővé tegyék a szlovén és horvát nemzeti kisebbségek szabad életét Ausztriában és biztosítsák a nemzetiségek közötti békés együttélést. . A gyűlésen felolvasták a tiltakozó levelet, majd utána a F. Novak féle kiállítási csarnokban megnézték az I. jugoszláv kisplasztika hiénájét. Az olasz küldöttség másnap Lendvára utazott, ahol Varga Sándor, a lendvai községi képviselő-testület elnöke fogadta. Utána a küldöttség tagjai ellátogattak az INA Nafta Petrolkémia üzemegységébe, ahol megtekintették a formalin és metanolgyártás folyamatát. Az üzemegység vezetője, Juhásé mérnök ismertette a gyár fejlődési távjait. Délután a két küldöttség még egy munkajellegű közös értekezletet tartott, amelyen rögzítették az új alkotmánytervezet nemzetiségekre vonatkozó javaslataikat. A küldöttség tagjai javasolták, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken két részes jelölési listát vezessenek be, hogy ily módon a magyar illetve olasz nemzetiségű polgároknak is biztosítsák a képviseletét az egyes tanácsokban. E kivételesen osztott jelölési folyamatot be kell iktatni az új választási törvénybe. Az új alkotmány módot ad a szlovéniai magyarok önigazgatási közösségének megalapítására. A közösség valószínű a Szocialista Szövetség keretében fog megalakulni, is éppen ezért fontos és szükséges volt ez a találkozó, mert az olasz nemzetség tagjai már egy éve megalapították az önigazgatási közösséget és számos tapasztalatot adhattak a muravidéki nemzetiségi bizottság képviselőinek. A két napos hivatalos és baráti látogatásnak nem kis méretű politikai jellege is volt, hisz az alkotmánytervezet nemzetiségekrevonatkozó szakaszaiban pontos javaslatokra volt szükség mindkét részről. Nagy a jelentősége annak is, hogy e két nemzetiség közösen oldja meg nemzetiségi politikájára és kultúrájára vonatkozó problémákat. A Népújság jövő számában közölni fogjuk az új alkotmánynak nemzetiségekre vonatkozó mindkét delegáció által elfogadott javaslatait. hog Olvassuk és terjesszük a Népújságot Megitatom, gyi lovam, gyi Betyár A gépkocsik motorjaiban rejtőzködő lovak is szomjasak. .Éppen úgy, mint a valódi lovak. A nagyobbak többet, a kicsik kevesebbet isznak. Szomjasan nem akarnak szaladni. Egyre isszák (az egyre dráguló) benzint, így van ez a lendvai új benzinkúton is ,amelyet inkább lakosinak neveznek, mivel Lakoshoz van közelebb. Amikor ott jártunk, Jakab József teljesített szolgálatot, ő látta el szuperral vagy másfajta üzemanyaggal az egyre érkező személyautókat, tehergépkocsikat, traktorokat, mopedokat. Mióta dolgozik a benzinkúton? — Bizony, már elég régen itatgatom a gépkocsikat. Már négy éve dolgozom ebben a szakmában. Hány gépkocsit »itatott« meg ma? — Reggel hattól vagyok szolgálatban, most pedig úgy fél tíz felé járunk. Eddig úgy 50— 55 személyautó, mintegy 15 tehergépkocsi, aztán több moped meg traktor fordult meg nálunk. Vagyis ennyit láttam el üzemanyaggal. Mikor van a benzinkúton a legnagyobb forgalom? — Hétköznapokon közönséges forgalom van nálunk, de szombaton, vasárnap és ünnepnapokon sokan jönnek üzemanyagért. Különösen ha szép idő vart, akkor sokan mennek kirándulni, és ilyenkor annyi a munka, hogy az ember alig győzni. Nagy forgalom szokott lenni első vasárnapokon is, amiikor a szomszédos Ausztriában, Radkersburgban nyitva vannak a boltok. Ilyenkor sok lendvai megy oda vásárolni. Ez a mi forgalmunkon is meglátszik. A posta, Dom technike és a Stefan Kovác utca Muraszombatban (fotó: Klar) Móricz Zsigmond Sárarany Soha Gyuri azóta egyetlenegyszer sem hozta fel, ő is már azt hitte, elfelejtette. Mintha el lehetne felejteni az ilyet. Nagyot hallgattak. Erzsi elrakta a tálasra a tiszta edényt. A férfi apró barna szemével olyan nyugodtan követte a mozgását, mint a fekvő komondor szokta. — Bizony! Szép ján vótál Erzsus... Az asszony válla, teste megvonaglott, ahogy a gyereklány kori neve a fülébe suhant. A gyerekeket átvitték a nagyanyukhoz, magukban voltak; dolga sem volt tovább az asszonynak a tiszta rendes konyhában, mégis úgy kereste, mihez nyúljon, mit csináljon, csakhogy meg ne kelljen állnia. Gyuri jól látta ezt. — Ha még egyszer oda viszszamehetnék! — mondta a férfi. Erzsi hallgatott. — Mi? Erzsus? — Hagyj nekem békét.. . Ne kisértsd az Istent. — Hát bizony annak is több doga van, minthogy velünk törődjön ... Legfeljebb ha meg haragszik, akkor ... Erzsi igen, kedvetlen lett. — Te is csak olyan pogány vagy, mint a többi. — Nem is vagyok angyal... Akkor sziveinél. — Nem szívellek? ... — Héj, de nehéz is egybeforrasztani, ami elszakadt. — Kivált, ha sose is volt egybe ... — mondta az asszony. — Persze, persze! — hagyta rá a férfi. Olyan szomorú volt a hangja rezgése, hogy az asszony odapillantott lunakaibátyára s e pillantás alatt megérezte, megértette annak sivár, szomorú, reménytelen életét. — Másnak is van baja, Gyuri . . . Gyurika ... — mondta halkan, gyöngéden, szomorúan. A férfi felvetette a fejét, hogy a buksját az ajtója ölébe vágta. — Annyi nincs, mint nekem, senkinek. Az asszony sokára felelt, könnyesen halkan: — Jó lélek!... Mi bajod? ... Mit tudsz te másról? — Sokat! — hördült fel hirtelen, váratlan a férfi s előbb lépett egyet. — Mindet! Hallod! Takács-faj vagyok!... Látom az életed! Te boldogtalan asszony! Minden jajt veled nyögök!. (Folytatjuk) (9) NÉPÚJSÁG