Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)

1973-03-09 / 9. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XVI. évfolyam 9. szám Murska Sobota, 1973. március 9-én Ara 5a­para MÁJUS 10-ÉN ÉS 11-ÉN A JKSZ NEGYEDIK ÉRTEKEZLETE — KIRO GLIGOROV TARTOTT BESZÁMOLÓT A JKSZ ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSÉN Tartós stabilizáció a gazdaság pénzeszközeinek növelésével lehetséges A Jugoszláv Komunista Szövetség Elnöksége hétfői, Belgrádban megtartott 39. ülésén úgy döntött, hogy május 10-én és 11-én lesz a JKSZ negyedik értekezlete. A tegnapi ülésen az Elnök­ség a pártnak a gazdaságszilárdítási programból eredő feladataival foglalkozott. Erről a napiren­di pontról Kiró Gligorov, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja mondott bevezetőt. A gazdaságszilárdítás sike­re, bátran állíthatjuk, fontos feltétele a Kommunista Szö­vetség és az egész társadalom további politikai stabilizációjá­nak — mondotta bevezetőjé­ben Kiro Gligorov —, a párt­nak tehát élnie kellett és él­nie kell a továbbiakban is te­kintélyével, hogy a folyamat­ban levő és az ezután követke­ző akciók, amelyek a tartós stabilizáció feltételeinek meg­teremtésére arányulnak, minél nagyobb sikerrel járnakban. Ez mindenképpen a kongresszu­sig terjedő időszak legfonto­sabb feladatai közé tartozik. A világon uralkodó pénzügyi válság következményeivel kap­csolatban Gligorov megjegyez­te, hogy újból alá kell húzni a fejlődő országokkal és az el nem kötelezett országokkal va­ló gazdasági együttműködésre irányuló tartós törekvés stra­tégiai jelentőségét. Az egész fejlődés és gazdasági szilárd­ság sikere szempontjából meg kell szabadulnunk a sok szak­ember körében uralkodó fel­fogástól, hogy a külfölddel való árucsere-forgalom sikere min­denekelőtt a konvertibilis, fej­lett kapitalista piactól függ. Gligorov második megjegy­zése a folyamatban levő összes intézkedés reális felmérésének fontosságára vonatkozott, illet­ve arra, hogy sikeres megva­lósulásukkal egyidejűleg haté­kony tevékenységet kell kifej­tenünk a nyílt rendszerbeli, gazdaságpolitikai, a leendő fej­lődés és az alkotmányfüggelé­­kek alkalmazásával kapcsola­tos kérdések m­egoldásában, hogy lehetővé tegyük az anya­gi és társadalmi erők további fejlődését. Ha ezt is sikere­sen megvalósítjuk, világossá válik előttünk, hogy a gazda­­ságszilárdításért vívott jelen­legi küzdelem gazdasági és társadalmi átalakulási progra­munk alkotó része. A jelen­leg történő anyagi erőfeszíté­sek ily módon teljesen indo­koltak lesznek. Ez a munka olyan feladat, amelyet már a kongresszusig részben teljesí­tenünk kell, a kongresszuson pedig nyilván olyan program­ként kell majd bemutatni, a­­melynek alapján a JKSZ el­tökélt harcot fog vívni az öni­gazgatási irányvonal győzel­méért. Az, amit manapság te­szünk, rendkívül fontos és je­lentős előfeltétele a gazdaság további sikeres mozgásainak. Miután hangsúlyozta, a je­lenlegi akció megköveteli az egész társadalom nagy erőfe­szítését, Gligorov kijelentette, hogy ez a körülmény még in­kább arra kötelezi az összes tényezőket, hogy ügyeljenek ezeknek az erőfeszítéseknek a határaira. A személyi jövede­lem bármilyen megterhelése előtt felül kell vizsgálni az összes más programokat, törek­vést és óhazit, s ebben a vég­sőkig határozottnak kell len­niük. A reális egyéni fogyasz­tás csökkentésével — ha csak nem ideiglenes kivétel — nem szavatolható semmilyen fej­lesztési program sikere. Ez arra a törekvésre is vonatko­zik, hogy az árakkal, kivált­képpen a legfontosabb élelmi­szerek árával, igyekeznek ren­dezni bizonyos helyzeteket. Kiro Gligorov a továbbiak­ban konkréten foglalkozott a­­zokkal a feladatokkal és prob­lémákkal, amelyeket az Elnök­ség, határozatai tartalmaznak, s rámutatott, rendkívül fontos, hogy azok az intézkedések, a­­melyek a fizetésképtelenség­gel, a veszteség fedezésével, a fedezetlen beruházásokkal és az említett intézkedések által megszabott magatartással kap­csolatban folyamatban van­nak, mielőbb az ügykezelés és a magatartás szabályzásának módszrévé váljanak. Ilyen értelemben az itézkedések rendkívül fontosak, nemcsak pénzügyi jellegűek, hanem az alkotmányfü­ggelékek alapján az egész gazdasági mechaniz­mus további tökéletesítésének előfeltételei. Gligorov kijelen­tette, meg kell változtatni a pénzeszközökkel való rendelke­zés politikáját, és általában az eszközökkel való rendelkezés iránti viszonyt. Mivel feltéte­leiben a politika nemcsak a föderációban alakul kii, a fö­deráció szervei és a Szövetsé­gi Végrehajtó Tanács is — no­ha jelentős tényező­k csak részben befolyásolják e politi­kát és csak rész­ben gyakorol­hatnak hatást e politika és e magatartás megváltoztatására. Ilyen értelemben a gazdaság­­szilárdítási vállalkozás és az összes tényezőnek a vállalko­zásban való részvétele a párt­levél szellemében a közös, egy behangolt és következetes te­vékenység próbaköve. Főpróba a Jugoszláv Devizatőzsdén Legkésőbb e hó végén megkezdi működését a jugoszláv devizapiac. Főpróbája március 15-én lesz. Ezzel kapcsolat­ban nemrég megbeszélést tartottak Belgrádban a leendő tőzsde igazgató bizottságának tagjai, annak a busz banknak a képviselői, amelyeknek joguk van külfölddel való fizetési forgalom és hitelügyletek lebonyolítására. Egyben a tőzsde szabályzatát is elfogadták. A meghatalmazott bankok minden kedden és csütörtökön úgynevezett bankközi találko­zó alkalmával fognak szabad deviza-adásvételt végezni a Nemzeti Bank és a Jugoszláv Bankok Társulásának védnök­ségével s a Nemzeti Bank ál­tal megállapított intervenciós árfolyam szerint, egyéb napo­kon pedig közvetlenül egymás között végeznek devizakereske­delmet az előtte való bankkö­zi találkozón megállapított ár­folyam szerint. A tőzsde titkárának és a Nemzeti Banknak indítványá­ra rendkívüli bankközi talál­kozót is tarthatnak, ha pedig rendkívüli körülmények meg­követelik, a Nemzeti Bank, a Szövetségi Végrehajtó Tanács egyetértésével, ideiglenesen le­állíthatja a tőzsde munkáját, a bankközi találkozók rendezé­sét és a bankok egymás közti közvetlen ügyleteit. Tegnap megállapították azt is, hogy a bankközi találkozón milyen minimális szinten ad­­ják-veszik a devizát. A tőzsde megbízottjává dr. Novica Kne­­zevicet, a Jugoszláv Bankok Társulásának főtitkárát nevez­té­k ki. Nőnapi ünnepség Lendván A lendvai község művelődési szervezeteinek szövetsége a hé­ten szerdán szervezett ünnepsé­get március 8-, a nemzetközi nőnap tiszteletére. Az ünnepségen Fehér Jó­zsef, a Szocialista Szövetség lendvai községi választmányá­nak titkára magyar nyelven, Franjo Bobovec képviselő pe­dig szlovén nyelven tartott be­szédet. A kultúrműsorban fellépett Dusko Lokin, ismert táncdalé­­nekes is. 165 dinár a kötelező beváltás a magyar határon A napokban újabb változás történt a kötelező pénzbevál­tásról szóló előírásokkal kap­csolatban a magyar határon. Újabban, nem sokkal azt kö­vetően, hogy az USA-dollár árfolyamának megváltoztatása után kiigazították a dinár ár­folyamát, a Jugoszláviából Magyarországra tartó utasok a határon kötelesek 165 dinárt beváltani 240 forintra. A be­váltás a magyarországi határ­szerveknél történik. Művelődési kérdésekről tárgyal a lendvai községi képviselő-testület Amióta megalakítottuk Lendván is a Művelődési Közösséget úgy tűnik, hogy a kultúra terén is sikerült biztosítani a szilárdabb önigazgatási helyzetet. A feladatok megoldása több egyénre hárult. A kultúra fejlesztésének középlejáratú tervét ismertették a lakossággal is. A társada­lom nagyobb megértést tanúsított a művelődés minden terén, hiszen tudatában van annak, hogy a felvilágosultság előnyösen hat a művészetre, az erkölcsre és egyben a jobb társadalmi viszo­nyok alakulására. A kultúra nem lehet mostoha gyermeke a kornak. Nagyobb eszmei és kulturá­lis szinttel rendelkező lakosságnak nagyobbak az igényei is. Az igényeknek pedig egyre szer­vezettebb és színvonalasabb kulturális és művelődési rendezvényekkel lehet teljes egészében ele­get tenni. A távlati tervbe foglalt új program is ezt a célt szolgálja. A terv azt a célkitűzést sze­retné megvalósítani, amely biz­tosítaná a hazai művelődési te­vékenység bővebb kibontako­zását. A tavalyi kultúrtevé­­kenység áttekintésénél és mér­legegyelésénél arra a közös ál­láspontra jutottak, hogy a jö­vőben jobban kell fejleszteni a hazai tevékenységeket, a ha­zai műkedvelést és ennek nö­velése érdekében színvonala­sabb művek »behozatalát« kell szorgalmazni­. A magyar aj­kú lakosság számára a sza­badkai és a budapesti színház tart évente kétszer előadáso­kat. A szlovén ajkú lakosságot e téren a celjei és a ljublja­nai, valamint a maribori szín­házak vendégszereplésével lát­ju­k el. A hazai műkedvelő csopor­tok közül a Ves. Polona-i »Kmecki oktet« nevű oktet mű­ködik legnagyobb sikerrel. Em­etésre méltó a dobronai ve­gyes énekkar tevékenysége is. Az elemi iskolákat kivéve azt látjuk, hogy vidékünk polgárai nem igen tömörülnek műked­velő csoportokban. Nincs meg az emberekben az a valami­kori lelkesedés, az aktív te­vékenység. Mindenki csak a pénz és a más jellegű szórako­zás iránt vonzódik. Azt tapasz­taltuk, hogy évől-évre van­nak ugyan kezdeményezések a felnőttek és az ifjúság mű­kedvelő csoportokba való tö­mörítésére, de ezek bizonyos okoknál fogva mindig kudarc­ba fulladtak. Nemrégiben a lendvai elemi iskolában volt egy felnőtt tánc­csoport alapító gyűlése. A cso­portot Berden Magda vezeti. Helyi­ jellegű sajátos népi tán­cokat szeretnének betanulni. Reméljük, hogy a jó szerve­zés után sikeresen folytatód­nak a próbák is. A falusi könyvtárak bővíté­sének kérdése külön munkate­rület. Ugyancsak megoldásra vár a múzeumi gyűjtemény lét­rehozása a lendvai várban. Ha­bár számos ülésen és gyűlé­sen meghozták a határozato­kat ennek létesítésével kapcso­latban a dolgozók mégis, még most is, holtponton vannak. Azok, aki­k leginkább megígér­ték közreműködésüket, a tett pillanataiban félre álltak. Meg­valósításra vár még a képző­művészeti tábor megszervezé­se is Lendván. Községünkön kívül két o­­lyan intézmény van, amely a vidékünket érintő tevékenység­gel foglalkozik: az egyik a ma­ribori Műemlékvédő Intézet, a másik pedig a maribori Levél­tár. Az első vidékünk műem­lékeinek megőrzésén fárado­zik, a másik viszont az összes, múltról fennmaradt és vidé­künkről szóló, valamint szár­mazó levéltári anyagokat ren­dezi. Mindkettő igyekszik me­gőrizni a múltat, a régebbi és az úja­bb történelmet. Ezek megőrzése majd évtizedek és évszázadok múlva jelent fel­becsülhetetlen értékeket. A­mint látható a Művelődési Közösségen belül és azon kívül is bőven van tennivaló, ezért miinél több polgárt be kell a munkába szervezni A lendvai Munkásegyetem tevékenysége részben felöleli az említett tevékenységek szer­vezését. Hatásörébe tartozik a lendvai Népkönyvtár az összes vidéki könyvtárakkal eyütt, a lendvai Művelődési Szerveze­tek Községi Szövetsége, a Kul­turközösség és a lendvai vár­ban székelő ifjúsági klub, va­lamint a vár karbantartása. Fő tevékenysége mégis főleg előadások továbbképző tanfo­lyamok és szemináriumok szer­vezésére szorítkozik. Több ismertetéssel tudtára kellene adni a lakosságnak a tevékeny­ségének szélesebb skáláját és ily módon bizonyára több ren­dezvények iránt nagyobb len­ne az érdeklődés. A vándor­mozi talán az az előadási for­ma, amelyet a lakosság leg­jobban ismer. Újabban szak­­filmek és játékfilmek beszer­zésével ez a tevékenység még jobban kibontakozhat.­­ A fent említett intézmények múlt évi munkájáról ma tár­gyal a lendvai községi képvi­selő-testület. Reméljük, hogy a vita során sok hasznos ja­vaslat hangzik majd el a dol­gok megoldása érdekében. sz. s. Tisztségátadás Vipotnik és Ribicic között A Szlovén Szocialista Szö­vetség Köztársasági Választmá­nya egyhangúlag Mitja Ribici­­cet választotta meg új elnöké­nek, eddigi elnökét, Janez Vi­­potnikot pedig, miután kine­vezték a Ljubljanai Rádió és Televízió vezérigazgatójának, érdemei elismerése mellett, fölmentette tisztségéből. Vipotnik azután átadta tisz­­ségét Ribicicnek, és kifejezte meggyőződését, hogy a szer­vezet az ő vezetésével még to­vább fog fejlődni. Ribicic meg­köszönte a bizalmat,­­majd nagy vonalakban ismertette­, hogy mit tart a szervezet pil­lanatnyilag legfontosabb fela­datának. A NEMZETKÖZI NŐNAP KAPCSÁN Ne csak virágot! Március 8-át jobban az elvtársi és szocialista szolida­ritás, valamint a nők önigazgatási és politikai tevékenysé­gének jegyében kellene ünnepelni, nem pedig csak virág­gal és formális figyelmességgel. A virág természetesen sen­kit sem zavar, egyedül az hat zavaróan, hogy sokan azt gon­dolják, hogy a virágokkal mindent el lehet intézni. Dusán Petrovic a Jugosz­láv Szakszervezeti Szövetség el­nöke ezekkel a szavakkal fe­jezte ki a szakszervezet véle­ményét március 8-ról, a nők nemzetközi napjáról. Az ülést Dusán Petrovic és a nők tár­sadalmi tevékenységével fog­lalkozó országos szervezet el­nöke Vaska Dugan hívták ösz­sze. Röviden szólva az ülés ha­táro­zata az volt, hogy Jugoszláviá­ban aránylag rövid időn belül igen sokat tettünk a nők társa­dalmi érvényesüléséért, annak ellenére hogy még igen sok e­­lavult fogalom van érvényben a nők munka és önigazgatási képeségeibről. Éppen e néze­tek miatt van az, hogy az utób­bi években a képviselő szer­vekben mind kevesebb nő tölt be vezető szerepet. A nagy­anyáink patriárházis nevelésé­vel szemben pedig igen fontos az a tény, hogy Jugoszláviá­ban a dolgozók egy­harmada nő. Ha még pontosabban meg akarjuk jelölni, akkor azt lát­juk: Jugoszláviában a közép­iskolai képzettséggel dolgo­zók 50 százaléka nő, a főisko­lát végzett diplomások között pedig 30 százalék nő. E tényeket figyelembe véve Petrovic hangsúlyozta, hogy a jugoszláv nők sokkal több fi­gyelmet és tiszteletet érdemel­nek, mint egy napos formali­tást. A gyűlésen hangsúlyoz­ták, hogy a jugoszláv nő aktív dolgozó és harcos, valamint é­­pítője a szocialista önigazga­tási társadalomnak. Éppen ez­ért nem szabad lebecsülni a nőket, mint önigazgató egyéne­ket, társadalmi-politikai mun­kásokat, tudósoka­t, valamint érett szocialista polgárokat.

Next