Népújság, 1974 (18. évfolyam, 1-50. szám)

1974-11-15 / 44. szám

SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XVIII. évfolyam 44. szám Murska Sobota, 1974 november 15-én Ara 50 para Muravidék hosszúlejáratú fejlesztéséről KÉTNAPOS TANÁCSKOZÁS MORAVCIN • A MEGBESZÉLÉSEN JELEN VOLTAK A MURA­­VIDÉKI KÖZSÉGEK KÉPVISELŐI VALAMINT RUDI CACINOVIC, A SLZOVÉN KORMÁNY ALELNÖKE Az elmúlt héten pénteken és szombaton kétnapos tanácskozást szervezett Moravcin a Szocia­lista Szövetség­ muraszombati községi választmánya, amelyen részt vett Rudi Cacinovic, a Szlo­vén Végrehajtó Tanács alelnöke és a mu­­ra­vidéki községek társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői. Az összejövetelen értékelték a muravidéki régió közös tár­sadalmi-politikai fejlesztési t®r­vének kidolgozását meghatáro­zó feltételeket, majd részletes véleménycsere bontakozott ki a Szlovén Köztársasági Tervin­tézet által elkészített és felkí­nált fejlesztési terv javaslatá­ról és a terv céljairól. Mint ismeretes, minden köz­társaság elkészítette hosszúle­járatú fejlesztési tervét, ame­lyekben — az eddigiektől el­térően — az egyes régiók ter­vét veszik alapul. Az eddigi terveik hiányossága az volt hogy egyes vidékek ipari fej­lődését szorgalmazta, mí­g e­­gyes vidékek — közöttük Mu­ravidék is­­— fejletlen maradt. Vidékünkre ugyanis a fejlet­len ipar jellemző, az erőforrá­sok hiánya és a jelentős mun­kaerő-felesleg. Vidékünknek azonban megvannak a fejlesz­tési adottságai, megvan a le­hetőség, hogy a fejlődés útjá­ra lépjen. Mind a négy mura­­vidéki községben a lakosság nagy százalékaránya földműve­­léssel­ foglalkozik. Amennyi­ben a mezőgazdaságban kor­szerű­­ módszereket alkalma­zunk, még több munkaerő sza­badul fel, amelyből már jelen­leg is sok van, s amelyeknek egy része külföldön, a többi pedig idehaza kell, hogy mun­kát keressen. Mivel azonban az ipar fejlesztésének egyik fő tényezője éppen a munka­erő, ki kell használni ezt a le­hetőséget. Szem előtt kell tar­tanunk azt is, hogy egyre több ember vándorol az ipari köz­pontok köré, s ezek számára munkahelyet kell biztosítani. Ezért a gyárakat ott kell épí­teni — konkrét esetben Mura­vidéken — ahol van munka­erő. Már most is érezhető ez a fajta »népvándorlás« és ha ilyen ütemben folytatódik, Mu­raszombatban húsz év múlva már több mint 45 000 lakos­­ lesz — állapították meg ,a töb­bi között a tanácskozáson. Vidékünkön a mező­gazdasá­got is fejleszteni kell éspedig­­ a »zöld terv« szellemében, hi­szen sokat mond az az adat is, hogy köztársaságunkban a me­zőgazdasági termékek 25 szá­zaléka vidékünkről származik. Fejleszteni kell tehát a feldol­gozóipart, továbbá azokat az ipariágakat, amelyeknek már hagyományaik vannak (textil- és vegyipar), s ezek keretében bővíteni kell a kapacitásokat. A mezőgazdaság és a feldol­gozóipar fejlesztésének hordo­zói a Pomurka mezőgazdasági kombinát és annak társult munka alapi szervezetei lesznek. A tervjavaslat az állattenyész­tés belterjességére törekszik. Az elkövetkező időszakban a vegyipar fejlesztésére — fő­leg Lendván — részletes tervet dolgoznak ki. Ennek az iparág­na­k nagy jövője van, hiszen vidékünkre is eljut az orszá­gos kőolajvezeték. Ezzel pár­huzamosan a Mura folyóról sem­ kell megfeledkezni, mert erőmű építésére alkalmas. — Biztosak vagyunk abban, hogy a természeti kincsek és adottságok, mellett, valamint a helyzet kihasználásával, a meglévő és a jövő szakembe­reinek mozgósításával maradék­talanul megvalósítjuk hosszú távú gazdaságfejlesztési ter­vünket — mondotta a t­anács­­kozáson Rudi Cacinovic, dep. s­ ­­z Atlanti óceán felől hű­vös, nedves légtömegek érkez­nek Európába, és ezek vidé­künk időjárását is befolyásol­ják. Az elkövetkező napokban borús­, helyenként esős időre számíthatunk. Pedagógusok napja Muraszombatban Objektív okok miatt a mu­raszombati községben egyszer már elhalasztották a pedagó­gusok napjának megünneplé­sét, és az ünnepséget novem­ber 9-én tartották meg. Ez al­kalomból a község elemi és középiskoláinak pedagógusai számára a muraszombati mozi teremben szerveztek ünnepsé­get, amelyen a Slovenski ok­­tet nevű, híres ljubljanai kó­rus lépett fel felejthetetlen, egy órás hangversennyel. Ezu­tán a község társadalmi­-poli­­tikai életének ismert személyi­ségei köszöntötték a pedagó­gusokat. Négy tanügyi munkást — közöttük egy nyugdíjast — díjjal tüntettek ki odaadó pe­dagógiai munkájukért. Az ün­nepség díszvacsorával folytató­dott Radencin. d ep. A választások körüli gyakorlati teendőkről BESZÉLGETÉS FEHÉR JÓZSEFFEL, A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG LENDVAI KÖZSÉGI VÁLASZTMÁNYÁNAK TITKÁRÁVAL. A december elején esedékes választások előtt ellátogattunk Fehér Józsefhez, a Szocialista Szövetség lendvai községi választmányának titkárához, hogy a választásokkal kapcsolatos teen­dők iránt érdeklődjünk. Fehér elvtárs a beszélgetés során a következőket mondotta: — A Szocialista Szövetség és a szakszervezetek nehéz fe­ladatok előtt állnak. Mint is­meretes, december első napjai­ban választópolgáraink ismét az urnák elé járulnak és meg­választják az érdekközösségek delegációit. Ezek a választá­sok ugyanolyan előkészülete­ket igényelnek, mint a tavaszi választások. Először is jelölni kell a polgárok soraiból azon aktív személyeket, akik társa­dalmi-politikai munkájukkal eddig is kiemelkedtek a helyi közönségek munkájában és a társadalmi munka más terüle­tein. A december 5-én és 8-án esedékes választásokon úgyne­vezett általános küldöttségeket választunk. A küldöttek a köz­ségi képviselő-testülettel eSy©n rangban, ezenkívül az érdekkö­zösségek közgyűlésében tár­gyalnak és határoznak az ok­tatás, a gyermekvédelem, a szociális védelem, az egészség­­ügyi és a kultúra kérdéseiről. Ez azt jelenti, hogy a megvá­lasztott delegációnak széleskö­rű összetétele lesz és mind az öt érdekközösség képviselőket kap benne. Az elképzelések szerint a következőképpen ala­kítanánk a delegációkat a he­lyi közösségekben: a lendvai, és a tumiscei helyi közösség­nek saját delegációja lesz, kö­zösen adnak egy-egy delegációt a következő falvak illetve he­lyi közösségek: 1. Odranci, Crensovci, Bistrica, 2. Dobro­­nak, Kebele, 3. a két Lakos és Gyertyános, 4. Göntérháza, Hídvégi, Hosszufalu és Lendva­hegy, 5. Völgyifalu, Csente és Petesháza. A Szocialista Szövetség he­lyi szervezeteinek legkésőbb 15-éig el kellett végezniük a jelöléseket a delegációkba. Minden delegációnak legalább 10 tagja kell, hogy legyen. E­­zután a jelöltek névsorát köz­vitára kell bocsátani és eze­ket legkésőbb november 25-ig meg kell tartani a helyi közös­ségekben és a társult munka szervezeteiben. Megyőződé­­sem, hogy a társadalmi-poli­tikai munkatársaink a helyi kö­zösségekben és a társult mun­ka alapszervezeteiben éppen olyan felelősségteljesen, ponto­san és minőségesen végzik el feladatukat, mint ahogy ezt a tavaszi választásokon tették. A beszélgetés alkalmával megkértük Fehér elvtársat, hogy mondjon néhány szót a nemzetiségi érdekközösség kö­rüli választási teendőkről is.­­ Mivel a nemzetiség kér­déseit is önigazgatási alapon kell megoldani, az alkotmány önigazgatási érdekközösség megalakítását látja elő a ma­gyar nemzetiség kulturális és oktatási kérdéseinek megoldá­sára. Ezen érdekközösség köz­gyűlésének tagjait a nemzetisé­gileg vegyesein lakott területek helyi közösségeiben választják majd meg a polgárok. TIZENÖT ÉVI EGYHELYBEN TOPOGÁS UTÁN: Rádióstúdiót Lendvának! A NEMZETISÉGI RÁDIÓADÓNAK ÉS STÚDIÓNAK OTT A HELYE, AHOL A NEMZETISÉG ÉL! A muraszombati rádió mél­több mint tizenöt éve sugároz magyar nyelvű adást, és már csak néhány év kérdése, hogy a jubileumi évfordulóra készü­lődhetnénk. A magyar nyelvű adás múltjáról itt nincs szán­dékomban részletesen foglal­kozni. Egyet azonban röviden, minden kerülőút nélkül be kell ismernünk: a több mint tizenöt évi működés alatt nem ért el semmilyen fejlődést. A kezdet­ben megalapozott módszerrel készül a napi adás napjaink­ban is, ugyanolyan terjedelem­ben, ugyanolyan tartalommal. Most azonban feltehetnénk azt a kérdést is, hogy miért van ez így. A feltett kérdésre nem könnyű és nem egyszerű választ adni. A dolog azonban számomra tiszta és világos. A több mint tizenöt éve tartó egyhelyben topogásnak van­nak objektív és szubjektív o­­kai. Nincs szándékomban rész­letesen magyarázni, hogy mi minden tartozik az objektív és mi a szubjektív kategóriájába ez esetben, mert akkor esetleg túl terjedelmesre bővülne írá­som. Számomra ezzel kapcso­latban elég az a tény, hogy a magyar nyelvű rádióadás kor­szerűsítése, bővítése érdekében tenni kell valamit. Ezt már az­ért is igen fontosnak tartom, mert társadalmunk önigazga­tási fejlődésének fő alapja a jó tájékoztatás. Szocialista hazánk alkotmá­nya szerint Jugoszláviában minden nemzet és nemzetiség egyenjogú. Ebből az elvből ki­indulva azonban a tájékozta­tás terén nincs meg az egyen­jogúság. A magyar nemzetisé­gű polgár számára a tájékoz­tatási lehetőség jóval szűkebb­. Ezzel a problémával néhány évvel ezelőtt a ljubljanai rá­dió és televízió vezetősége is foglalkozni kezdett. A mérlegelések alapján már több ízben megállapították, hogy a tájékoztatási eszközök csak akkor lehetnek eléggé ha­tásosak, ha közvetlenül, a bá­zisban vannak. Más szóval ez azt jelenti, hogy a magyar nyelvű rádiónak is közelebb kellene lennie, illetve ott kel­lene lennie ahol a magyar nem­zetiség nagy része él. Egy ilyen programterveze­tet már készített is a ljublja­nai RTV szakszolgálata és e ter­vezet szerint Lendván egy ki­sebb stúdió működne leadóval, amely a mostani muraszombati rádióhoz tartozna. Erről a terv­ről azonban különböző véle­mények voltak és vannak is. Minden jel azonban arra utal, hogy a nézetek lassan egysé­­ges­sé válnak. A múlt héten Muraszombatban a Szocialista Szövetség muravidéki községi választmányainak elnökei tár­gyaltak erről a kérdésről. E­­zen a megbeszélésen egysége­sen foglaltak állást amellett, hogy sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a magyar nyelvű rádió­adás ügyének megoldását va­lamiképpen közelebb hozzuk az alkotmányos jogok gyakor­lati megvalósításához. Úgy gondolom, hogy egy dol­got világosan és félreérthetet­lenül meg kell mondanunk a magyar nyelvű rádióadás to­vábbfejlesztésével kapcsolat­ban. Az alkotmányos jogokból kiindulva senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szlovéniai magyaroknak ugyanolyan joga van a tájékoztatásra, mint mindenki másnak, aki e tár­sadalomban él. Most azonban felmerül a kérdés, hogy kinek a kötelessége e jogokat minél maradéktalanabbul megvalósí­tani. Rendszerint az anyagiak­kal szokott baj lenni. Ezzel kapcsolatban is félreérthetetle­nül meg kell állapítani, hogy a magyar nemzetiségű polgá­rok Szlovéniában éppen úgy fizetik a rádió és a televízió előfizetést, mint a többi pol­gár, ennek alapján tehát jo­guk van megkövetelni attól, a­ki a pénzt begyűjti, hogy az ő érdekükben is tegyen vala­mit. Mindehhez hozzá kell ten­ni azt is, hogy az alkotmány szerint a köztársaságnak is kö­telezettségei vannak a nemze­tiségekkel szemben. Nem utol­só sorban pedig annak a társa­dalmi-politikai közösségnek, ahol a nemzetiség él — kon­krétan a lendvai és a mura­­szombati községnek is. Ha a fent felsorolt három tényező összefogna, akkor ha­marosan megvalósulhatna a lendvai rádióstúdió és adóállo­más építése. Ezzel egyúttal nagyban hozzájárulnának a nemzetiségi jogok megvalósítá­sához, ami végső soron társa­­dalmi kötelesség. V. s. Fokozott előkészületek a választásokra ÜLÉSEZETT A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG MURASZOMBATI KÖZSÉGI választmáyának végrehajtó bizottsága Hétfőn Muraszombatban bővített ülést tartott a Szo­cialista Szövetség muraszombati községi választmányának végrehajtó bizottsága. Megbeszélték az érdekközös­ségek megalakításával kapcso­latos választási előkészülete­ket. Elmondták, hogy az ér­dekközösségek megalakítása tulajdonképpen az alkotmány elveinek közvetlen alkalmazá­sa. Törvénnyel rendezik az e­­gészségvédelmi, a gyermekvé­delmi, a szociális védelmi, a közművelődési, az oktatásügyi, valamint a tudományos tevé­kenységet felölelő társadalmi tevékenységek önigazgatási érdekközösségét, mer­t ezek me­galakítását az alkotmány kö­telezővé teszi. Ezenkívül az al­kotmány törvénnyel rendezi a testnevelési érdekközösség, a munka,közvetítő intézet, vala­mint a nyugdíjbiztosítási ér­dekközösség megalakítását is. Már 27 muraszombati helyi közösségben megtartották az előzetes jelölő értekezleteket. Valamennyi érdekközösséget a társult munka alapszervezete­inek dolgozói, a helyi közössé­gek lakosai, és a szolgáltatáso­kat, végző munkaszervezetek dolgozói hozzák létre. Január elsejéig az önigazgatási érdek­közösségekben létre kell hozni a szakszolgálatokat és el kell készíteni a község közös fo­gyasztási rövid- és hosszúle­járatú fejlesztési tervét és ezt össze is kell egyeztetni. Az önigazgatási érdekközös­ségekbe való választásokat a munkaszervezetekben decem­ber 5-én, a helyi közösségek­ben pedig december 8-án bo­nyolítják le. Tanácskozások a nemzetiségi érdekközösség megalakítására A Muravidéken élő magyar nemzetiség számára a­z új szö­vetiségi és köztársasági alkot­mány sajátos érdekközösség megalakítását teszi lehetővé, a­­melynek keretében a nemze­tiség művelődési és oktatási kérdéseivel kapcsolatos teen­dőket végzik. Mivel ez az ér­dekközösség a többihez viszo­nyítva szervezési szempontból némileg más, a megalakítás kö­rüli teendőkről a héten szer­dán tárgyaltak a Szocialista Szövetség Köztársasági Választ Hiányának nemzetiségi bizottsá­gában. Tegnap délelőtt a Szocialista Szövetség muravidéki község­közi tanácsának helyiségeiben tartottak ismét megbeszélést a nemzetiségi érdekközösség me­galakításáról. A bővített ülés­re meghívták a Szocialista Szö­vetség muravidéki községkö­zi nemzetiségi bizottságának tagjait, valamint azon fórumok képviselőit, amelyek a nemze­tiségi ügyekkel a gyakorlatban foglalkoznak. Lapunk következő szánjában terjedelmesebb formában tájé­koztatjuk olvasóinkat a nemze­tiségi érdekközösséggel kapcso­latos választási teendőkről, az érdekközösség statútumáról és a többi érdekközösséggel kö­tendő önigazgatási megállapo­dásról. (zs)

Next