Népújság, 1975 (19. évfolyam, 1-50. szám)
1975-01-10 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XIX. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1975 január 10-én Ara 50 para Tibii kezdeményezést a mezőgazdaságban JELENTÉS A LENDVAI KÖZSÉGI KÉPVISELŐ TESTÜLET TANÁCSAINAK ÜLÉSÉRŐL A tavalyi év utolsó előtti napján tartotta ülését a lendvai községi képviselő-testület mindhárom tanácsa. Az ülésen kisebb-nagyobb eltéréssel mindhárom tanács a mezőgazdaság problémáját vitatta meg. Mivel a napirendről már előzőleg egyszer beszámoltunk, most a mezőgazdasággal kapcsolatos vitára térnénk ki. A küldöttek megelégedésüket fejezték ki, hogy ismétnapirendre került a lendvai község mezőgazdasági politikájának egységes megoldása és fejlesztése. A felszólalók közül többen elmondották, hogy területileg a község nem olyan nagy és a Pomurka kombináttal valló társulás után minél előbb hozzá kell látni egy közös mezőgazdasági irányelv megvalósításához.A magánszektorban lévő földterületek igen felaprózottak és ezért akadályozzák akorszerű megművelést. Habár évről-évre javul a mezőgazdaság gépesítése a magánszektorban mégis ez a felaprózottság akadályozza a gazdaságos termelést. Mindehhez hozzájárul a lakosság külföldön való munkavállalása is. Sok gazdaságban csak az öregek maradtak, és nincs aki a földet megművelje. Tekintet nélkül a tavalyi átlagon felüli búzatermésre nagyobb gondot kell fordítani a többi mezőgazdasági kultúra termesztésére is. Az elhanyagolt és parlagon heverő mezőgazdasági területekkel kapcsolatban elmondották, hogy a községi földközösségnek ezentúl többet kell törődnie e földterületek felvásárlásával és a megművelés megszervezésével. A földközösség ezidáig csak a járulékokkal és egyéb szervezési teendőkkel foglalkozott- Néhány küldött támadta a földközösség azon szabályrendeletét, amely szerint a mezőgazdasági földterületek beépítésekor nagy járulékot kell fizetni. Ezzel kapcsolatban azonban végül arra a megállapításra jutottak, hogy e járulék a földközösség számára fontos jövedelemforrás ,és egyben védelem is a mezőgazdasági területek gyakori felelőtlen beépítése ellen. A társult munka tanácsa megvitatta a község mezőgazdaságának fejlesztésére vonatkozó álláspontokat. A kis területekmegművelésénél a földművesek áttérhetnének a kerti vetemények termesztésére, mert ez sokkal kifizetőbb és gazdaságosabb. A zöldségtermesztéssel sokkal nagyobb jövedelmet teremthetnének, mint egyes gabonafélékkel. Folyamatban van a baromfitakarmányt gyártó üzem építése is a volt Elektromlin (lendvai malom) helyiségeiben. Az év második felében — ha a Viator műhelyei kiürülnek — megkezdődik a fafeldolgozó tzem építése is. Ez az üzem főleg rolettákat, faládákat és egyéb félkész terméket fog gyártani. Ennek az üzemnek a megépítése fontos gazdasági eseménynek számít Lendván. Habár a Pomurka kombiné,a Muravidék mezőgazdasága fejlesztésének fő hordozója és megvalósítója, a lendvai községtől és főleg annak mezőgazdasági szervezeteitől elvárják, hogy több kezdeményezésel és több önállósággal szerepeljenek Muravidék mezőgazdaságában. Nagyobb önigazgatási szervezettséggel és megfelelő tervekkel szebb eredményeket lehetne elérni községünk mezőgazdaságában is. Folytatni kell a már megkezdett munkát a gazdaságok korszerűsítése terén is, figyelembe véve a területi sajátosságokat és a körülményeket. A jövőben nagyobb súlyt kell fektetni a mezőgazdasági káder ösztöndíjazására. Míg néhány évvel ezelőtt sok volt a magas szakképzettségű mezőgazdász, most mindenütt hiány van belőlük. Megfelelő szakkáder nélkül azonban nincs korszerű állattenyésztés és földművelés. Habár a társult munka tanácsának ülésén néhány fontos megjegyzés hangzott el, mégis úgy éreztük, hogy a küldöttek nem elég intenzíven foglalkoztak a község mezőgazdasági politikájával, pedig nem szabad elfeledni, hogy a mezőgazdaság a lendvai község gazdaságának fontos tényezője. Bővebb tájékoztatást a vendégmunkásoknak A Szocialista Szövetség lendvai községi választmánya és a lendvai községi szakszervezeti tanács december harmincadikán immár hatodszor megszervezte az idénymunkások gyűlését. A lendvai községben három helyen folytak a megbeszélések: Turniscén, Crenšovcin és Lendván. A gyűlésen jelen voltak a község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői, a vámhatóság, a munkaközvetítő hivatal képviselői és a népvédelmi osztály képviselői. A lendvai gyűlésen igen szép számú külföldi idénymunkás gyűlt össze. A bevezető tájékoztató után a külföldön dolgozó munkásokat sok probléma érdekelte. Többen érdeklődtek ,a munkahelynek saját kölcsönnel való biztosítása iránt. Azok a dolgozók, akik valutájukat addig, amíg külföldön dolgoznak kölcsön adnák a vállalatnak, hazatérésük után állást kapnának az illető vállalatnál és kamattal együtt visszakapnák megtakarított pénzüket. Többen kifejezték óhajukat a végleges hazatérés iránt. A dolgozók egy része szeretne munkát vállalni a másik része pedig iparosműhelyt nyitni, vagy pedig a gazdaságban dolgozni. Egyesek bírálták a vámosok bánásmódját a határátlépéskor, mások pedig az egyes vámelőírások iránt érdeklődtek. Többen elvárják külföldön is a tájékoztatást a hazai eseményekről. A külföldi idénymunkások többsége tudatában van annak, hogy ők is hazánk társadalmi életének .Szerves részei és hazatérésükkor aktívan bekapcsolódnak szocialista önigazgatásunk építésébe. A lendvai község társadalmi-politikai szervezetei elégedettek azidei gyűlésekkel és azon a véleményen vannak, hogy a jövőben is folytatni kell az ilyen értekezleteket. jog A Tito-ösztöndíjalap muraszombati ösztöndíjasai Josip Broz Tito köztársasásági elnök nyolcvanadik születésnapján — tehát két évvel ezelőtt — a bori Majdanpek nevű bánya munkásainak javaslatára megalakították a Tito ösztöndíjalapot, amelyben szolidaritással gyűjtik azon ifjú munkások és munkásgyermekek ösztöndíjazására szánt összeget, akik munkájukkal, illetve szorgalmas tanulásukkal és a társadalmi-politikai életben kifejlett tevékenységükkel ezt kiérdemelték. Később ezzel kapcsolatosan egy társadalmi megállapodást is aláírtak, aztán kiosztották az első ösztöndíjakat is. Szlovéniában 35-en részesülnek ösztöndíjban a Tito ösztöndíjalapból. A muraszombati községből eddig ketten kapnak ilyen stipendiumot, éspedig: Gergar Zorka Križevcirol, aki amuraszombati gimnáziumot kitűnővel végezte el, tevékenyen részt vett az iskolánkívüli munkákban, jelenleg a ljubljanai bölcsészeti karon folytatja tanulmányait. A másik pedig a muraszombati Bukovec Leonida, aki az ipari iskolaközpontban tanul. K.R. Új formát kell keresni a vendégmunkások tájékoztatására A Szocialista Szövetség, a szakszervezet és mind a négy muravidéki község illetékesei az év utolsó napjaiban megszervezte a szokásos megbeszéléseket a külföldön dolgozó idénymunkások számára. Sajnos, egyes községekben a várttnál jóval keveseben jelentek meg ezeken a megbeszéléseken, pedig Muravidék szerte 13 helyen várták a külföldön dolgozó vendégmunkásokat a bank, a vámhivatal, a munkaközvetítő hivatal, a községháza és a társadalmi-politikai szervezetek képviselői. Az előzetes számítások szerint 700—800 külföldön dolgozó edénymunkást vártak a megbeszélésekre, de körülbelül csak 150-en jöttek el, s így öt helyen le is kellett mondani a találkozót. A látogatottság a lendvaiközségben volt a legnagyobb. Gera Bačič, a Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsának elnöke elmondta, hogy a gyenge látogatottság a nemteljes tájékoztatás és idénymunkásainknak passzív magatartása miatt volt, és a megbeszélések e formában már elavultak. Ezért új módot kell a illetékes politikai szerveknek keresni, hogy jobb kapcsolatokat teremthessünk a külföldön dolgozó vendégmunkásainkkal és informálhassuk őket a hazai politikai és gazdasági eseményekről. -ep. Mint képvisel a küldött: egyéni vagy társadalmi érdeket? ELFOGADHATATLAN MAGATARTÁS A LENDVAI KÖZSÉGI KÉPVISELŐTESTÜLET ÜLÉSÉN A lendvai községi képviselőtestület az elmúlt év végén megtartott ülésén minden tanács külön ülésen tárgyalta meg a napirendi pontokat, ezek között a beterjesztett szabályrendeleteket is, így a többi között napirenden szerepelt a dobronaki helyi közösség Strehovci falvának helyi járulékáról szóló szabályrendelet-javaslat is. A strehovciak ugyanis helyi járulékot vezettek be a hegyi utak karbantartására. Mivel a Strehovci szőlőhegy nagy része a falun kívül lakó polgárok tulajdonában van, arra kérték a községi képviselő-testületet, hogy a törvényes előírások keretében terjessze ki a helyi járulék kötelezettségét mindazokra, akiknek szőlőterületük van a Strehovci hegyen. Úgy gondolom, hogy nincs szükség semmilyen külön érvelésre annak érdekében, hogy jogos volt a kérelem. Számomrateljesen az, hiszen mindazok, akik használják és koptatják az utakat, járuljanak hozzá karbantartásukhoz is. No, de lássuk, mi történt a lendvai községi képviselő-testület legutóbbi ülésén. A társadalmi-politikaitanács ülésén minden fenntartás nélkül megszavazták a szabályrendelet érvényességének kiterjesztését. A helyi közösségek tanácsában azonban komplikációra került sor. Végül annyira bonyolódott a helyzet, hogy elejtették a szabályrendelet jóváhagyását. Értesüléseink szerint minden felszólaló a szabályrendelet ellen kardoskodott. Ha azonban részletesen elemezzük a felszólalók lakhelyének lajstromát, hamarosan lesújtó megállapításra jutunk. Jó részük ugyanis olyan helységben lakik, ahol a gazdák jó részének szőleje van a stredovói hegyen, tehát hozzájárulást kellene fizetniök az utak karbantartására, amennyiben elfogadják a szabályrendeletet. Számomra az ilyen magatartás érthetetlen, hiszen szocialista társadalmi rendszerünkben a személyi érdeknek nem szabadna ilyen, negatív formában kifejezésre jutnia. Sajnos, mégis megtörtént. A dologban van azonban egy más hiba is. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egyetlen küldött sem szólalt fel a szabályrendelet mellett. Ebből talán azt a következtetést is le lehetne vonni, hogy az egész ülés menetét sem irányították oly módon, hogy a küldötteket pozitív felszólalásra ösztökélték volna. Ezek után tehát nem marad más hátra mint az, hogy vagy belenyugszunk ebbe a »baklövésbe« vagy pedig más kiutat keresünk. Véleményem szerint az utóbbi volna a helyes. A következő képviselő-testületi ülésen újra napirendre kell tűzni a a dolgot és haladéktalanul meg kell szavazni a szabályrendeletet. Előzetesen azonban azt is tisztázni kellene, hogy kinek a nevébenbeszéltek a küldöttek, asaját nevükben vagy a küldöttségük nevében. Legyen azonban akár így, akár úgy, mindkét lehetőséget el kell ítélnünk, mert nem adhatunk helyet a közügyek megoldásakor egyesek személyes érdekeinek. Azoknak pedig, akik nagy bölcsen hallgattak azt javasoljuk, hogy a jövőben egy kicsit alaposabban vegyék fontolóra miit jelent az, hogy összefogásban az erő. Az összefogásra ugyanis ma egyiknek, holnap esetleg a másiknak lesz szüksége. Az egymás közös érdekeit ezek szerint nem lenne szabad —mondhatnánk így is — felelőtlen szavazattöbbséggel aláaknázni. VS Elfogadták a KSZ muraszombati községi választmányának első negyedévi akciótervét Az elmúlt esztendő utolsó hetében tartotta meg a Kommunista Szövetség muraszombati községi választmánya 17. ülését, amelyen megtárgyalták és elfogadták az idei év első muraszombati községi választmánya 5. közgyűlésére való három hónapjára szóló akciótervet, s megbeszélték a SZKSZ előkészületeket. A SZKSZ muraszombati községi választmánya az év első három hónapjára szóló akciótervét a község fejlődésének eszmei-politikai alapjaira helyezte, a KSZ-nek a társadalmi gazdasági fejlődésében és az önigazgatási szocialista viszonyok fejlesztésében betöltött szerepéből, a JKSZ tizedik kongresszusának dokumentumaiban és az alkotmány rendelkezéseiben világosan meghatározott eszmei és politikai álláspontokból kiindulva.. Községünk eddigi társadalmi-gazdasági fejlesztésében látható eredményeket értünk el, elsősorban a termelőerők állandó megszilárdításában és az önigazgatási viszonyok fejlesztésében, a termelés, a jövedelem növelésében, a gazdasági struktúra megváltoztatásában. Nehézségek vannak azonban a lakosság oktatási és művelődési szintjének növelésével, valamint javításra szorul a szociális és egészségvédelem is. Továbbra is kedvezőtlen a gazdasági struktúra, amelyben nagy arányú azalacsony felhalmozóképeségű mezőgazdasági termelés, a nyersanyag előállítás és a félkész termékek előállítása, valamint a nem eléggé fejlett kereskedelem. Ezekből a tényekből kiindulva tervezte akciósprogramját a SZKSZmuraszombati községi választmánya, amely program az önigazgatású szocialista társadalom azon tartás értékeiből indul ki amelyek elsősorban az egyéniség sokoldalú fejlesztésében és a társadalmi-gazdasági viszonyok humanizálásáhozszükséges feltételek biztosításában, a dolgozók helyes kezdeményezésének és alkotó tevékenységének fejlesztésében, valamint a munka teljes felszabadítására irányuló célokban jutnak kifejezésre. A közép és hosszútávú fejlesztési politika kialakításában a község teljes mértékben felel saját társadalmi-gazdasági fejlődéséért, de ezzel egyidejűleg a közösen megállapított fejlesztésipolitika alapján felela JSZSZK fejlődéséért is. Ez megköveteli, hogy a SZKSZ muraszombati községi választmánya az idén is hatékony tevékenységet fejtsen ki a közös fejlesztési politika kialakításában és a tizedik kongresszuson elfogadott határozatok megvalósításában. A SZKSZ muraszombati községi választmánya arra kötelezi a SZK összes tagját, hogy az 1975-ös évben is a társult munka alapszervezetében a helyi közöségekben harcolják ki a dolgozók jogainak és kötelességeinek megvalósítását a fejlesztési politikában pedig biztosítsák az újratermelési folyamatban egymástól függő munkaszervezetek társulását... -ep.