Népújság, 1975 (19. évfolyam, 1-50. szám)

1975-01-10 / 1. szám

Új helyiségekben a lendvai Népkönyvtár? TAVASSZAL A RÉGI ÓVODA HELYISÉGEIBE KÖLTÖZIK A LENDVAI KÖZSÉGI NÉPKÖNYVTÁR Évek óta problémát okozott Lendván a községi Népkönyv­tár elhelyezése. A meglévő he­lyiségek ugyanis szűknek bízó nyúltak és fejlődése szempont­jából minél előbb tenni kellett valamit. A köztársasági nor­mák szerint a lendvai könyv­tár a III. csoportba­­tartozik, a­­mely 20 000—50 000 lakost lát el olvasnivalóval. Szlovéniában egy főre átlag 1,5 könyv jut, a nemzetközi norma pedig a könyvvásárlás terén egy új könyv öt főre. Jelenleg a lendvai könyvtár 20 000 könyvvel rendelkezik, vagyis 0,78 könyv jut egy la­kosra. Ezek szerint a könyvtár további bővítése érdekében még újtóbb 5400 könyvet kelle­ne­ vásárolni. Természetesen ezt egyhamar nem lehet elér­ni, de a könyvtári szakszolgá­lat véleménye szerint a lend­vai Népkönyvtárnak évente le­galább ezer könyvet kellene vá­sárolnia. Ezzel pótolhatnák az elmúlt évek­ lemaradását és elérhetik, hogy 1977-ig a köny­vállomány 35 000 kötet lesz. A nemrégiben a Művelődési Közösség tárgyalásokat folyta­tott a Gyermekvédelmi Közös­séggel és a lendvai óvoda mun­kaközösségével a volt óvoda­épület ügyében. Megállapítot­ták ugyanis, hogy jelenleg ez az épület lenne a legmegfele­lőbb a­­könyvtár részére. Az óvoda munkaközösségével meg­állapodtak abban, hogy az 250 000 dinár ellenében átadja a régi óvodaépület a lendvai Népikönyvtárnak. A Művelődé­si Közösség tanácsainak legu­tóbbi ülésén ezt a javaslatot jóvá is hagyták és így a volt lendvai óvodahelyiség a Nép­könyvtár tulajdona lett. Az épületet természetesen előző­leg alaposan renoválják és csak ezután költözik be a könyvtár az új helyiségekbe. Az épületben a Népkönyvtár teljes egészében kifejtheti majd tevékenységét, és a könyvkölcsönzés mellett végre megszervezhetik az olvasókö­rök és a szakkörök munkáját is. -og Ebbe az épületbe költözik tavasszal a lendvai Népkönyvtár. Sokoldalú tevékenység előtt a muraszombati kulturközösség Az elmúlt év decemberének utolsó napjaiban tartotta meg alakuló közgyűlését Muraszom­batban az önigazgatású kultur­közösség, amelynek fő feladata a dolgozóknak kulturjavakat biztosítani, egységes kultúrpo­litikát teremteni és a kultur­­tevékenységet fejleszteni. Az ülés fő napirendi pontja a kul­turközösség szerveinek megvá­lasztása és a kulturközösség ez évi munkaterve irányelveinek elfogadása volt. ,A kulturközösség fő­igazga­tó szervei a 46 küldöttet szám­láló közgyűlés, amelyet a tár­sult munka küldöttei és a he­lyi közösségek küldötteinek ta­nácsa alkotnak. A közösség vég­rehaj­tó funkcióját a végrehajtó bizottság végezi. Az ülésen a felsorolt szervek mellett még megválasztották­­a bizottságo­kat és a társadalmi felügyelő szervet. A közösség pénzelését a társult munka szervezetei és más munkaszervezetek járulé­kából fedezik. A kulturközösség idei évi munkaterve magába foglalja a könyvtár- a múzeumi-, a kép­zőművészeti-, a folklór-, szín­művészeti- a rádió-, sajtó, a könyvkiadó tevékenységeket és a műemlékek ápolását. A muraszombati könyvtárlá­togatókra 100 000 könyv vár (80 000 a muraszombati városi és tanulmányi könyvtárban, 20 ezer pedig a falusi könyvtárak­ban). A muraszombati Tanul­mányi könyvtár általános mű­velődési részlegét még bővíte­ni fogják szakirodalommal, mert ezek iránt nap-nap után nagyobb az érdeklődés. A mu­raszombati városi könyvtár pionír részlege az idén több mesedélutánt rendez, s elláto­gat a község falvaiba is. A Mu­ravidéki­­ és Tanulmányi Könyvtár tervbe vette egy könyvbusz vásárlását, ame­­lyett a szlovén kulturközösség anyagi hozzájárulásával vesz­nek. A szlovén kulturközösség programjából kiindulva a mu­raszombati kulturközöség fela­data lesz továbbra is fenntar­tani a hagyományos kulturkap­csolatokat a Rába vidéki szlo­vénokkal és a határmenti ma­gyarországi könyvtárakkal, s memzetiségileg vegyesen lakott területeken bővíteni a könyv­tárakat. A képzőművészeti tevékeny­ségek ter­én a községben fon­tos szerepet játszik a mura­­szombati kiállítási csarnok, a­­mely sok magas szívonalú kiál­lítást és egyéb képzőművészeti manifesztációt rendezett. Az idén is folytatja a jól megala­pozott tevékenységét, amely­nek célja a képzőművészetet közelebb hozni a dolgozókhoz, ezért több kiálltást rendeznek a munkaszervezetekben és a helyi közösségekben. A színművészeti tevékenysé­gek keretében az idén is meg­szervezik a kétnyelvű terüle­teken a szabadkai Népszínház és bábszínház vendégszereplé­sét. A kulturközösség feladata á­­polni vidékünk kulturöröksé­­gét, ezért még az idén a ma­­riibori műemlék­védelmi in­tézettel együttműködve tovább restaurálják a martjanci plé­bániai templomot és a seloi ro­­tundát. Az idén ünnepeli, fennállásá­nak 20. évfordulóját a Pomur­ska založba könyvkiadó, amely kiadói politikájával hozzájá­rult irodalmi tradíciónk növe­léséhez. Az idei jubilális évben a kulturközösség támogatásá­val három muravidéki irodal­már munkája lát napvilágot J. Smej: Miklós Küzmié (ver­sek és esszék), A. Basin: Lud­vik Vrečič (monografija) és K. Kolmanič: Marta (regény).­­ep. Könyvcsere a barátság jegyében Lapunk hasábjain már je­lentettük, hogy múlt év de­cemberében a muraszombati Tanulmányi Könyvtár és a szombathelyi Berzsenyi Dániel könyvtár igazgatói a hagyo­mányokhoz híven hatodszor is könyvcsomagokat cseréltek a rédicsi határátkelőhelyen. Ré­szünkről Ludvig Olas 550 könyvet adott át a rábamenti könyvtárak részére, míg Ta­kács Miklós a szombathelyi könyvtár igazgatója 620 ma­gyar könyvvel ajándékozta meg vidékünk kétnyelvű terü­letén lévő magyar könyvtára­kat. A muraszombati Tanulmá­nyi Könyvtárban elmondták, hogy­­a könyveket a szokások­hoz híven a lendvai és a mu­raszombati község könyvtárai közt osztják szét. A lendvai községben a dobronaki, a gön­­térházi és a lendvai könyv­tár, a muraszombati községben pedig­­a hodosi, domonkosfai és a pártosfalvi könyvtár kap­nak könyveket az olvasók száma alapján. Még e hónap folyamán eljuttatják­­a felso­rolt könyvtáraknak a könyve­ket, hogy mininél előbb az ol­vasók kezébe kerüljenek. -ep. A POMURSKA ZALOŽBA ÚJ KÖNYVEI Lángoló vér - válogatott szlovén partizándalok Franček írta, amelyben mél­tatja a szlovén nép hősies har­cát, valamint a partizánkölté­szet jelentős szerepét a szabad­ságért vívott harcban. A kötet­ben a következő szlovén par­­tizánköltők szerepelnek: Bor Matej, Destovnik Karel-Kajah, Peter Levec, Minatti Ivan, Kosmač France, Udovič Jože, Seliškar Tone és Kocbek Ed­vard. A versek nagy része akkor keletkezett, amikor a költők a szabadságharc, és az elnyo­mók elleni küzdelem szószólói­vá váltak. A személyes líra helyébe a közösségi Ura lé­pett: a míves, csiszolt költői formákat lendületesebb, sza­badabb formák váltották föl. Még a legérzékenyebb költők is természetesnek érezték, hogy a költészetben most a közösségi témáknak kell ural­­kodniok; hogy az egyéni és a közösségi érzelmeknek, indu­latoknak ebben a nehéz kor­szakban olyan ötvözetet kell létrehozniok, mely nemcsak a költő személyes világát fejezi ki, hanem azt a világot is, melyért a fölszabadító harc folyik — olyan­ költészetet te­hát, mely ébren tartja, erősí­ti a nép harci kedvét, a jövő­be vetett hitét. Mint már az ismertetés ele­jén elmondottam, a verseket Csuka Zoltán magyarországi költő és neves műfordító for­dította le magyar nyelvre. Sok évi kiváló műfordítói tevé­kenysége során az utóbbi né­hány évben a Pomurska za­ložba könyvkiadónak is dolgo­zik és neki köszönhetjük, hogy a szlovén irodalom gyöngysze­meiből évről-évre mind több van átültetve magyar nyelvre. Csuka e partizándalok fordí­tását is gondosan és lelkiisme­retesen végezte el. A dalok át­­költése során arra törekedett, hogy minél hűebben tükrözze a műfordítás az eredeti parti­zán dalok eszmeiségét és e­­poszszerű mondanivalóját. A Lángoló vér című kötettel ismét gazdagabb lett a magyar fordításirodalom, a könyv mindkét országbeli terjeszté­sével pedig hozzájárultak a szomszédos népek közötti ba­rátság és hid megszilárdításá­hoz. Szúnyog Sándor A muraszombati Pomurska založba könyviadó és a buda­pesti Európa Könyvkiadó kö­zös gondozásában jelent meg a tavalyi év utolsó felében a Lángoló vér cím­ű költői anto­lógia. A szlovén partizánköl­tők verseit Csuka Zoltán mű­fordító ültette át magyar nyelvre. A fenti könyv is a magyar-jugoszláv könyvkiadá­si együttműködés egyik kivá­ló eredménye. Ebből a könyv­ből 1050 példány készült a bu­dapesti Európa Könyvkiadó részére. A Lángoló vlf­r antológia 32 szlovén partizándalt tartalmaz eredetiben­­és magyar nyelven. A könyv hét ciklusra van oszt­va és szlovén grafikusművé­szek háborús tárnájú fametsze­tei és linómetszetei díszítik. A könyv utószavát Bohanec Az érdekközösségek közgyűléseiről A választások befejezésével december még mozgalmasabbá vált, hiszen ekkor tartották alakuló közgyűlésüket az ér­dekközösségek. A lendvai köz­ségben először az iskolafenntar­tó érdekközösség jött létre, u­­tána a gyermekvédelmi érdek­közösséget alapították meg, majdnem egyidejűleg az előző­vel került sor a művelődési érdekközösség megalapítására, valamint az egészségügyi biz­tosítási érdekközösség megala­pítására. A fenti érdek­közössé­gek helyéről és szerepéről elő­zetesen tárgyaltak h­elyi kö­zösségekben és a társult mun­ka alapszervezeteiben is, és is­mertették az érdekközösségek tevékenységét és ez évi mun­katervét. Pontosan meghatároz­ták a közsgéken alakuló ér­dekközösségek társadalmi sze­repét, mert csak alapos tájékoz­tatás alapján születhetnek meg­felelő határozatok. Az­­érdekközösségek alapí­tó közgyűlésein már egy fontos feladatot végeztek el: minde­nüt megválasztották az érdek­­közösségek társadalmi ellenőr­ző bizottságait. Az is­kolafenn­tartó közösség öt tagú, a mű­velődési közösség pedig hat tagú ellenőrző bizottságot vá­lasztott. Valamennyi érdekkö­zösség vezetőségébe először a községi koordinációs bizottság javasolt jelölteket, később a jelölteket a küldöttségek vá­lasztásain is megválasztották majd az érdekközösségek ta­nácsai az alapító közgyűlése­ken nyilvános, vagy titkos sza­vazással megválasztották az érdekközösségek vezető szer­veit. A látszólag bonyolult procedúrát mégis simán bonyo­lították le és elérték azt, hogy az érdekközösségek vezetősé­geibe nagyobb vezető szerep jusson a közvetlen termelők­nek, a munkásoknak. Mivel a dolgozók a­z érdekközösségek pénzelés, ezért ők hagyják jó­vá a terveket is. A lendvai községben eddig megalakult érdekközösségek alakuló közgyűlésén elfogad­ták az idei évi munkaterv irá­nyelveit, január folyamán pe­dig megalakítják a többi ér­dekközösséget is. jog Tagfelvétel, továbbképzés TANÁCSKOZÁST TARTOTTAK A LENDVAI KÖZSÉG PÁRT­AKTÍ­V­ÁIN­AK TITKÁRAI Az elmúlt év utolsó napjaiban a lendvai községi pártbi­zottság titkára tanácskozásra hívta össze a községben lévő KSZ-a£apszervezetek titkárait, hogy megtárgyalják az idő­szerű kérdéseket és tennivalókat. A KSZ-alapszervezetekben ugyanis e hónap végéig el kell fogadniuk az új ügyviteli szabályzatot, ezenkívül a községi választmány statutáris ha­­tározatának értelmében kell átszervezni az alapszervezeteket. A tanácskozás másik fontos témája a tagfelvétel volt. Mint megállapították, 1974 folyamán összesen 49 tagot vettek fel a a Kommunista Szövetségben (1973 folyamán 65-öt) legtöbbet az Elma vállalatból. Az érte­kezleten a KSZ-alapszerveze­­tek titkárai arra a közös ál­láspontra helyezkedtek, hogy a tagfelvétel állandó és folya­matos munka kell hogy le­gyen, nem pedig kampánysze­rű tevékenység. Különösen a fiatalok köréből kellene több párttagot toborozni, ezenkívül elgondolkodtató az adat, hogy a tanügyi munkásoknak csak 38 százaléka párttag. A tagfel­vétellel egyidőben felmerül az oda nem való párttagok sorsá­nak kérdése is. Az ülésen amel­lett foglaltak állást, hogy ezek számára lehetővé kell tenni a távozást a Kommunista Szö­vetségből, mert jelenlétükkel többet ártanak, mint használ­nak a szervezetnek. Az összejövetelen tárgyaltak a szokásos téli politikai iskola és tanfolyam megszervezésé­ről is. A tervek szerint január 16-án, 17-én és 18-án tartaná­nak háromnapos szemináriu­mot mintegy 50 KSZ-tag számá­ra, akiket tavaly és az előző Olvassuk és terjesszük a Népújságot! évben vettek fel a párttagság­ba, illetve hamarosan KSZ-ta­­gok lesznek. Az esti politikai iskola is január folyamán kez­dődik és tervek szerint mint­egy 40 hallgatója lesz. (zs) Fontos feladatok előtt Az elmúlt év utolsó napjaiban tartotta alakuló közgyű­lését a lendvai községi gyermekvédelmi érdekközösség is. Az összejövetelen megválasztották az érdekközösség szerveinek vezetőségét, így a közgyűlés elnöke DRASKOVICS JOŽICA, a szolgáltatásokat igénylők tanácsának elnöke HORVAT MARJAN, a kivitelezők tanácsának elnöke POLAK CVET­KA, a gyermekvédelmi érdekközösség végrehajtó bizottságá­nak elnöke pedig SZABÓ ZSUZSANNA lett. tán több gyakorlati, a gyer­mekvédelmi érdekközösség ha­táskörébe tartozó kérdést ve­tettek fel, így például elhang­zott a kérdés, mi módon kel­lene a külföldön dolgozóktól is behajtani a személyi jöve­delem utáni járulékot a gyer­mekvédelem szükségleteire, hi­szen az itthon maradt gyerme­kek igénybe veszik a közös­ség szolgáltatásait. Megállapí­tották továbbá, hogy a község­ben a földművescsaládok gyer­mekinek is a lehetőségekhez mérten juttatnak segélyt, jól­lehet ez az összeg még nem veheti fel a versenyt a gazda­ságban dolgozók családi pót­lékával. A gyakorlati kérdé­sek sorában merült fel az a kérdés is, hogy a jövőben a gyógypedagógiai iskola diák­jait ,s rendszeres évi orvosi vizsgálatnak kellene alávetni hiszen ezek, a rossz szociális környezetből kikerült gyer­mekek, talán még jobban rá­szorulnak erre, mint a töb­biek. A megalakult gyermekvédel­mi érdekközösségre az idén több fontos feladat vár, így hamarosan hozzá kell majd látni az óvodahálózat további kiépítése tervének megvitatá­sához. Az elkövetkező öt év folyamán ugyanis Velika Po­­lanán, Turniscén és Odrancin építenek majd óvodát. Hogy a három közül melyik kerül sor­ra az idén, arról még a ta­vasz folyamán döntenek az ér­dekeltek. (zs) A tisztségviselők megválasz­tása után a jelenlevők megvi­tatták a gyermekvédelmi ér­­dekközöség ez évi munkater­vének irányelveit, valamint ezzel kapcsolatban a pénzelés körüli teendőket is. A vita so­ NÉPÚJSÁG 3

Next