Népújság, 1975 (19. évfolyam, 1-50. szám)

1975-12-26 / 50. szám

KÖLCSÖNVETT ÍRÁSUNK — KÖLCSÖNVETT ÍRÁSUNK — KÖLCSÖNVETT ÍRÁSUNK — KÖLCSÖNVETT ÍRÁSUNK Válás jugoszláv módra SZAPORODIK A HÁZASSÁGRONTÁSOK SZÁMA — A SZAKÉRTŐK VÉLEMÉNYE Az utóbbi időben mind több háború után született fiatal köt házasságot, és számuk gya­rapodása bizonyos derűlátásra ad okot. Két évvel ezelőtt 183 665 házasságkötés történt, tavaly 180 271. Kevésbé optimista azonban a kép, ha a statisztikai adatokban megkeressük a válások­ra vonatkozó számokat. Évről-évre több a házasságbontó pár, számuk jelentéktelenül ugyan, de növekszik. Nézzük, csak meg mi a válások legfőbb okai. Hogy választ kapjunk erre a rendkívül bonyolult kérdés­re, amelyre sok ok hat, több belgrádi szociális intézetet ke­restünk fel és elbeszélgettünk az ott dolgozó szakemberek­kel. — Ha csak azokat az oko­kat vennénk figyelembe, a­­melyek a bírósági tárgyaló­­termekben, az ügyvédi iro­dákban és a szociális intéze­tek hangzanak el, könnyűszer­rel megtalálnánk a választ a kérdésre: miért válunk. A leggyakoribb ok a kölcsönös összeférhetetlenség, a testi és lelki gyötrődés, a család tel­jes elhanyagolása, a szexuális közöny, a szülök túlzott bea­vatkozása a házasfelek életé­be. A kicsapongás is gyakor­ta felhozott ok, noha tulajdon­képpen inkább következ­mény. Az ilyen házasfelek ér­zelmileg már korábban elvál­tak, a félrelépések csak azu­tán következnek — mondja Svetozar Mujič, Stari Grad község szociális gondozója. — A tényleges okokat szokszor azok sem ismerik, akik a vá­lást kérik. Mégis van egy ál­talános ok: az ellentét, a pol­gári társadalmi régi normái, és az új, modern élet sza­bályai között. Ezután Új-Belgrádban men­tek, az ottani szociális gon­dozó intézetbe, mert a fővá­rosnak ebben a részében o­­lyan sajátos társadalmi kör­nyezet alakult ki, amelyet a gyors, dinmikus gazdasági és társadalmi fejlődés jellemez s amelyre az ország külöböző részeiből odatelepült lakosság nevelése nyomja rá a bélyegét. Ez utóbbiak korábbi lakó­helyükről, szülőföldjükről kü­­löféle szokásokat, felfogáso­kat és életmódot hoztak ma­gukkal. A továbbiakban elmondta, hogy a jó házasság egyik rendkívül fontos előfeltétele, a leendő házastársak testi és szellemi érettsége. — Gyermekeink tanulnak számtant, történelmet, föld­rajzot, de senki sem beszél nekik arról, mi a házasság, senki sem készíti fel őket a férj és feleség rendkívül ké­nyes szerepére, még kevésbé magyarázzák meg nekik, mit jelent apának vagy anyának lenni. Nyilvánvaló, hogy Bel­­grádnak nem elegendő egy házassági tanácsadó intézet. A néhány hónappal ezelőtt elfogadott új házassági tör­vény számottevő újításokat tartalmaz. — Az új törvény már ér­vényben van, a szociális dol­gozók munkája azonban alig változott a válással és a váló felek gyermekeivel kapcsolat­ban — állapítja meg Petar Brkič, Stari Grad szociális intézetének igazgatója.­­ Az intézetek leginkább csak arra vonatkozólag adnak vé­Egy amerikai újságíró azt állítja, hogy Marilyn Mon­­roe-t, a híres filmszínésznőt, aki 1962 augusztus 4-én halt meg, s aki a rendőri vizsgá­lat szerint önkezével vetett véget életének — valójában meggyilkolták. Az újságíró szerint a gyilkosság után el­tüntették a nyomokat avé­gett, hogy ne ártsanak az ak­kori elnöknek, John Kennedy­nek és fivérének Robertnek, akik »szinte bizonyosan a szeretői voltak«. Az Athony Scaduto tollából származó cikknek az Oui cí­mű magazin októberi számá­ban kell megjelennie. (A ma­gazin a Playboyt kiadó Heff­ner és a Luiz kiadó Filip­­pacchi-csoport közös kiadvá­nya). Athony Scaduto azt ál­lítja cikkében, hogy Marilyn Monroe egyik korábbi férje, Robert Slatzer, kevéssel a filmszínésznő halála után bi­zalmasan elmondta neki, hogy Marilyn »dühöngött« azért, mert Robert Kennedy szená­tor nem tartotta meg házas­sági ígéretét. A filmcsillag fenyegetőzni kezdett, hogy saj­tóértekezletet hív össze és a­­zon leleplezi Kennedy szená­tort, de Slatzer lebeszélte ar­ról, mondván, hogy ez rend reményt, hogy a gyermek me­lyik szülőnél talál jobb élet­­feltételekre, ez azonban nem tekinthető kielégítő munká­nak. Sokkal több figyelmet kell fordítani a válás pszi­chológiai és szociális vonatko­zásaira. A törvény mindezt nem szabályozza, a bíróságra bízza, hogy megkísérelje ki­békíteni a házasfeleket. Rend­kívül kényes és bonyolult munka ez, nem a tárgyalóte­remben van a helye. Annyi azonban bizonyos, hogy szük­ség van a bíróság és a szo­ciális gondozó intézetek e­­gyüttműködésére, sőt töké­letesíteni kell együttes mun­kájukat. A bíróság feladata, véleményem szerint, a válás kimondása, a gyermek odaitt kívül veszélyes lenne a szá­mára. Marilyn Monroe meg­fogadta volt férje tanácsát, mert arra gondolt, hogy a Ken­nedyekkel való kapcsolatai alapján lehallgatják telefonbe­szélgetéseit és erőszakkal próbálják megszerezni bizal­mas naplóját. Scaduto a cikkében arról is ír, hogy egy telefonlehallga­tási szakértő, bizonyos Ber­nard Spindel, aki időközben meghalt, elmondta neki, hogy maga is lehallgatta a filmszí­nésznő telefonbeszélgetéseit. Jimmy Hoffa, a teherautó­sofőrök szakszervezetének ko­rábbi elnöke adott erre neki megbizatást. Hoffa azért a­­kart bizalmas értesüléseket birtokába jutni, hogy Robert Kennedy ellen felhasználhas­sa. Az akkori igazságügyi­ mi­niszter ugyanis nyomozást in­dított a szakszervezeti vezér törvénytelen tevékenysége el­len. A Marilyn telefonbeszélge­téseiről készült felvételeket később ellopták Spindeltől. Scaduto szerint annyi kom­promittáló anyagot tartalmaz­tak, hogy Kennedy szenátor 25 000 dollárt ajánlott fel értünk Spindelnek. De hasz­talan. Az egyik magnetofonszalag lése egyik vagy másik szülő­höz, és a kötelességek meg­állapítása. A szociális gondo­zó intézetnek előbb kellene beavatkoznia a folyamatba, ezután vegye át a munkát a bíróság. A szociális gondozó intéze­tek joggal várják el, hogy a társadalom az eddiginél na­gyobb támogatást nyújtson. (Politika, Belgrád) olyan telefonbeszélgetést rög­zített, amely a filmszínésznő halála utáni reggelen zajlott le. Egy ismeretlen telefonáló azt kérdezte: »Meghalt már?« Az újságíró azt állítja, hogy a Los Angeles-i rendőrségen egyesek magánbeszélgetésben elismerik, hogy a levéltárban egy 723 oldalas dokumentum található. A felirata: »A Ma­rilyn Monroe-gyilkosság«. A Kennedy család pillanat­nyilag nem fűzött kommen­tárt a szenzációs cikkhez. Hozzá kell tennünk, hogy nem az első esetben keltek szárnyra ilyen híresztelések. Néhány év óta időről időre felbukkan az a feltevés, ami­hez Marilyn korábbi férje, Robert Slatzier annyira ragasz­kodik. A feltételezések közép­pontjában általában Robert Kennedy áll. (Le Soir) RÉGI PLETYKÁK FELMELEGÍTÉSE Marilyn Monroe Robert Kennedy szeretője volt? Lendvai utcarészlet December 30. kedd: 16.08 Hírek; 16.15 Hamu­pipőke, Zenés mesejáték két részben; 17.55 Melyiket az ötezerből?; 18.15 Gondolatok a vezetésről; 18.40 Játék a betűkkel; 19.10 Esti mese; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Tévé­­torna; 20.05 A tenger titkai, (SZÍNES) Francia filmsoro­zat, V. rész: Florida szirén­jei; 20.55 Ebben az évben történt..., 1975 világpolitikai eseményei; 21.35 Cigányzene (SZÍNES) XIII. (befejező) rész; 22.10 TV-Hiradó 3. December 31. szerda: 17.08 Hírek; 17.20 Az arany­­csempész, Magyarul beszélő francia film; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Min­den lében két kanál, Magya­rul beszélő angol tévéfilm­sorozat; 20.50 A világ cirku­szai, Jean Richard cirkusza; 21.45 Csak a felébe kerülhet!, Szilveszter 1975.; 24.00 Him­nusz; 0.05 Táncoljunk '76!. Január 1. csütörtök: 11.45 Csak gyerekeknek!, Kisfilm-összeállítás; 12.15 Új­évi koncert Bécsből; 15.18 Do­kumentumfilm Ózdról; 16.20 András kovács királysága, Ze­nés játék két részben; 18.25 A Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepén; 18.45 »De sze­retnék az erdőben fa lenni«, A népköltészet és Petőfi; 19.30 Esti mese; 19.40 Újévi köszöntő. Elmondja: Loson­­czi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; 20.00 Hí­rek; 20.05 Tévétorna; 20.10 Kérem a következőt!. Magyar rajzfilmsorozat; 20.25 Salac­­roiu: Tisztesség minden áron, Vidám tévéjáték egy hitler­ fiatalasszonyról; 21.20 Vendé­geink voltak ..., összeállítás; 22.20 Hírek. Január 2. péntek; 9.55 Szünidei matiné, kis­film-összeállítás; 16.53 Hírek; 17.00 Pályaválasztási műsor gyerekeknek; 18.00 Műkincsek és olajkutak, Jugoszláv rö­vidfilm; 18.30 Így kezdődött az új év; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Tévé­­torna; 20.05 A tenger titkai, VI. rész: Hadihajók sírja; 20.55 Barbara Streisand mű­sora, Amerikai zenés film; 21.45 Lukács György-portré; 22.55 TV-Hiradó 3. Január 3. szombat: 9.20 Szünidei matiné, Kis­film-összeállítás; 15.50 Monad­li majd megoldja, Magyar be­szélő NSZK-svájci tévéfilm­sorozat; 16.15 Hírek; 16.20 Ének a Kubáról; 17.10 Az u­­tolsó ellenőrzés, Magyarul be­szélő bolgár filmsorozat; 18.15 Tájak, városok ,emberek ..., India; 18.35 Művészeti maga­zin koncertje; 19.00 Egy mil­lió fontos hangjegy; 19.15 Ci­­cavizió; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Tévétorna; 20.05 Kérem a következőt! (SZÍNES) Ma­gyar rajzfilmsorozat; 20.20 Forró éjszakában. Magyarul beszélő amerikai film; 22.10 TV-Hiradó 2.; 22.20 Menyeg­ző, Magyarul beszélő lengyel film. Január 4. vasárnap: 9.45 Mikrobi, Rajzfilmsoro­zat; 10.25 A Tenkes kapitá­nya, Ifjúsági tévéfilm-soro­­zat; 13.18 Balthazár profesz­­szor, Jugoszláv rajzfilmsoro­zat; 13.30 Síugró Négysánc Verseny, Közvetítés Innsbruck­ból; 15.15­ A császár kémje, Magyarul beszélő francia té­véfilmsorozat; 17.40 Tudomá­nyos híradó; 18.10 Műsorain­kat ajánljuk!; 18.40 Esti me­se; 19.00 A Hét; 20.00 Hírek; 20.05 Tévétorna; 20.10 Napra­forgó. Tévéfilm Krúdy Gyula regényéből; 21.45 Sporthírek; 21.55 Zenes útifilm a Magyar Állami­ Hangversenyzenekar Japán körútjáról; 22.25 Hí­rek. Január 6. kedd: 16.55 Hírek; 17.00 Síugró négysáncverseny• Közvetítés Bischofshofen-ből; 18.15 Gaz­daságpolitikai sorozat I. rész; 18.45 Játék a betűkkel; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Tévétorna; 20.05 Kisfil­­mek a nagyvilágból; 21.05 A jégvilág lakói; 21.30 A rózsa­szín párduc kalandjai, Ame­rikai rajzfilm; 21.35 Dzsessz­­randevú, NSZK kisfilm; 21.50 Chaplin, Viharos éjszaka, A­­merikai film; 22.05 Csapatjá­ték és taktika a labdarúgás­ban, Angol filmsorozat, XI./­ rész; 22.25 TV-Híradó. Január 7. szerda: 17.40 Hírek; 17.45 Varsó szo­brai, Lengyel rövidfilm; 18.05 Korok, versek, Ady Endre: Új vizeken járok; 18.50 PVC a mezőgazdaságban; A NIM filmstúdió rövidfilmje; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Tévétorna; 20.05 Minden lében két kanál, Magyarul be­szélő angol tévéfilm-sorozat; 20.55 Forradalmár vagy szí­nes polgár, Riportfilm-soro­­zat I. rész; 21.20 Teatro 10, Zenés olasz film; 22.15 TV­­Hiradó; 22.25 TV-Tükör, Ma­gunkról. Január 8. csütörtök: 17.23 Hírek; 17.30 Kapitá­nyok lesznek...?, Szovjet rö­vidfilm; 17.45 Ej, haj, száll az ének... Válogatás 30 év úttörődalaiból; 18.00 Posta­fiók 250., Takács Mária mű­sora; 18.15 Telesport; 18.40 Gazdaságpolitiai sorozat — II. rész; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Tévétérna; 20.05 A tenger titkai, VI. rész: Hadihajók sírja; 21.45 Zenés útifilm a Magyar Ál­lami Hangverseny­zenekar Ausztrália­i körútjáról. 22.25 TV-Híradó 3. 1975. december 30-tól 1976. január 9-ig 10 VRPUJ8AG Nádpálcával kezdődött HOGYAN NEVELTEK ÉVEZREDEKKEL EZELŐTT? 3700 évvel ezelőtt uralkodó iskolarendszert. A szóban forgó iskola egyi­ke volt a városban működő kis iskoláknak. Mindössze né­hány 20—25 diákot számláló osztálya volt. Az iskolaépü­let a templom mellett állt, de szigorúan elhatárolva, s csak a legfiatalabbakat fogadták be. A tanulás azonban a gyer­mekkortól az érettségiig tar­tott. Két-három év tanulás után az értelmesebb diáko­­kat kiemelték, megkapták az »ifjú írástudó« elnevezést, és rájuk bízták egy-egy náluk is fiatalabb diák oktatását nevelését. Az ifjú írástudó feladatok­kal látta el a kezdő diákot megmagyarázta neki, hogyan kell őket megoldani, majd ellenőrizte is az elvégzett munkát, még mielőtt az osz­tályvezető tanács színe elé merészkedtek volna. A diákok a még nemrégi­ben is ismert palatáblákhoz hasonló agyagtáblákra írtak A tanár a tábla egyik oldalá­ra leírta a feladatot, a má­sik oldalára pedig a tanuló a megoldást. Az ősi sumér iskolák feltárásakor nagyon sok olyan agyatáblát találtak a kutatók, amelyeken szám­­tanpéldák, írásgyakorlatok irodalmi és vallási szövegek láthatók. Érdekes, hogy az ábécé megtanulása lényegében sem­mit sem változott az évezre­dek alatt. A sumér diákok is úgy tanulták, mint például az újvidéki József Attila Álta­lános Iskola elsős nebulói Először különféle vonalakat írtak az agyagtáblára, majd a teljes betűket, s végül szó­­tagokat, szavakat. Ismerünk olyan agyagtáblákat is, ame­lyeken szorzást, négyzet- és köbgyökvonást gyakoroltak. Még geometriával is foglal­koztak a sumér diákok, az Hogyan és mire tanították a diákokat három-négy ezer évvel ezelőtt? Ezekről az őskori dolgok­ról vallanak az ősi sumér vá­ros, Ur régészeti leletei, a­­melyekre a mai Irak terü­letén bukkantak rá a régé­szek. A legősibb ismert ci­vilizációt képviselő városban több agyagkönyvet találtak, amelyek részletesen leírják a egyik táblán azt számolta ki a kisdiák, hogy mennyi föl­det kell kiásni, ahhoz, hogy egy meghatározott nagyságú görböt kapjunk. Lássunk azonban egy házi feladatot is. A téma: mit csi­náltak az iskolában? »Megtanultam, betéve, a táblámra írt szöveget, meg­ettem a reggelimet, új agyag táblát készítettem, melyek te­­leírtam, és ezzel befejeztem a feladatomat. Ezt követően szóbeli, majd írásbeli felada­tot kaptam. Amikor véget ért a tanítás, hazamentem« ... A táblára írt szövegből azt is megtudjuk, hogy más­nap, a jobb sorsra érdemes nebuló, megmutatta dolgoza­tát a tanárnak, aki, mivel hibát talál benne, azonnal megverte tévelygő diákját. A verés után együttes erővel kijavították a hibákat. A diákok viselkedését el­lenőrző felügyelő azonap még kétszer megnyúj­totta hősünk fülét, mert bámészkodott és ásítozott tanítás közben. A játék közben bepiszkolt ru­hája miatt ismét verést ka­pott. Ezzel azonban még nem ért véget a nádpálcás nevelői munka: az osztályve­zető tanár rossznak találta a kézírását, és ezért újra el­verte. Az agyagtábláról átmesélt leírás szemléltetően beszél az ősi iskolarendszerről, a ne­velési módszerekről. A bün­tetés végrehajtás­ánál leg­többször különféle pálcákat használtak, természetesen nemcsak az osztályvezető ta­nárok, hanem segédeik, a fe­lügyelő és az ifjú írástudók is. A meglehetősen durva és fájdalmas iskolarendszer el­lenére a sumér iskolák ké­pezték koruk legtanultabb embereit. A számtanon és í­­ráson kívül tanultak még földrajzot, növénytant, ás­­ványtant és állattant is. Olvassuk és terjesszük az Népújságot!

Next