Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-08-13 / 32. szám

HÉTRŐL Ülésezett a colombói értekezlet koordinációs bizottsága A héten hétfőn, egy héttel az el nem kötelezett országok ötödik, colombói csúcsérte­kezlete előtt ülést tartott az értekezlet koordinációs biz­bizottsága. A koordinációs bizottság 17 ország képvise­lőiből­ áll, de az első ülésen azon államok képviselői is részt vettek, amelyeknek de­legáció már megérkeztek Co­­lombóba. Ezek megfigyelő­ként követték a bizottság munkáját. A bizottság ülésén Abdul Rahal, Algéria ENSZ- nagykövete elnökölt, Jugosz­láviát Jakša Petrič, hazánk állandó ENSZ-nagykövete képviselte. Az eredményesebb munka érdekében a koordinációs bi­zottság indítványozta, hogy a külügyminiszterek a lakosai­nak két bizottságot, politikait és gazdaságit. Ez ugyanis le­hetővé teszi, hogy behatóan foglalkozzanak valamennyi do­kumentum, elsősorban a po­litikai és a gazdasági nyilat­kozat tervezetével. A csúcsér­tekezlet fő dokumentumainak tervezetével kapcsolatban a küldöttségek széles körű bi­laterális megbeszéléseket foly­tatnak. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy az álláspon­tok egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Feltételezhető, hogy hasonló légkör alakul majd ki a külügyminiszteri értekezleten is­. Az ötödik csúcsértekezlet részvevőinek többsége való­színűleg amellett szál majd síkra, hogy szigorúan tartsák tiszteletben az 1961. évi kai­rói értekezleten szentesített elveket, amikor új államok tel­jes jogú tagként vagy meg­figyelőként való felvételéről tárgyalnak. Az új tagok fel­vételének kérdése tehát vár­hatólag alapos elemzések tár­gya lesz a csúcsértekezleten. A colombói értekezlet saj­tóvisszhangja közül a colom­bói lapok véleménye szerint. Az e­l nem kötelezett orszá­gok koordinációs bizottságá­nak ülésével megkezdődött a legnagyobb nemzetközi politi­kai gyülekezet, amelyet vala­ha is megtartottak Ázsiában. A sajtó egyébként nagy teret szentel a pártok, szakszerve­zetek és más társadalmi szer­vezetek vezető személyiségei részéről elhangzó nyilatkoza­toknak, amelyekben támogat­ják a csúcsértekezletet. Újabb erős földrengés Kínában Az uppsalai obszervatórium közölte, hogy Pekinget a hé­ten hétfőn a kora reggeli ó­­rákban a Richtter-skála sze­rint 5,8 fokos földrengés súj­totta. Az intézet igazgatója el­mondta, hogy ez volt a har­madik legerősebb földrengés, amely az utóbbi hetekben Kí­nát érte. A japán hírügynök­ség pekingi tudósítója­ is alá­támasztotta az újabb erős földrengés hírét. A jelentés hangsúlyozza­, hogy ez a talaj­mozgás minden jel szerint az úgynevezett második lökés volt, amelyek a kínai szeiz­­mológusok megjósoltak a jú­lius 28-i katasztrofális föld­rengés után. Arról nem ér­kezett hír, hogy ez az utób­bi talajmozgás okozott-e kárt Pekingben vagy Kína más vi­dékén. Hivatalosan semmit sem közöltek, hogy milyen erős volt a legújabb földrengés. Az első földrengés áldozatai­nak számát sem tették közzé. Nem hivatalos értesülések sze­rint a 4 millió lakosú Tien­­cennben a lakóháziak 30 szá­zaléka súlyosan megrongáló­dott vagy összedőlt. Erről külföldi utasok számoltak be, akik a szerencsétlenség ide­jén a városban tartózkodtak. A kínai sajtó tészteletesen beszámol az elemi csapás súj­totta vidékeken dolgozó mun­kacsoportok sikereiről. Az el­múlt hét végén újra megin­dult a forgalom a Tangsam városon áthaladó vasútvona­lon. A kínai sajtó hétfőn be­számolt arról, hogy megmen­tették azt a 9000 bányászt, akik a földrengés alatt re­kedtek a tárnákban. Dzsumblatt: A baloldal nem hátrál Mind kisebb a kilátás arra, hogy megvalósulhat a múlt szerdán létrejött libanoni tűz­szüneti megállapodás, mivel ez a hét is a szemben álló felek egymás közötti­ leszá­molásával kezdődött. A leg­súlyosabb összecsapások to­vábbra is a Tál el Zaatar pa­lesztin menekülttábor körül folynak, ahonnan a Nemzet­közi Vöröskereszt fokozott e­­rőfeszítések közepette próbál­ja menteni a súlyos sebesül­teket. Az AFP jelentése szerint Dzsumblatt, a libanoni had­iadó erők vezetője ismételten rámutatott arra, hogy a balol­dal kész hónapokig eltökélten folytatni a harcot. — A háború mindaddig foly­tatódik, amíg a szíriai csapa­tok országunkban tartózkod­nak és támogatják a jobbol­dali erőket — mondta Dzsum­b­latt, majd hozzátette: nemi vagyunk kényszerítő helyzet­ben, hogy elfogadjuk a tűz­szünetet. A háború elhúzó­dása nincs ellentétben érde­keikkel, de természetesen szem előtt kell tartanunk a libanoni polgárok óha­j­ai­ak is. Jasszer Arafat, a PFSZ elnö­ke — más hírek szerint — kijelentette, hogy a Libanon ellen végrehajtott szíriai in­vázió bizonyos mértékig a jobboldali erőknek kedvezett. Újabb tüntetések Sowetóban A Reuter és az UPI johan­nesburgi jelentése szerint a néhány napig tartó viszony­lagos nyugalom után a dél­­afrikai városokban a nége­rek újra tüntetnek. Mafe­­king városban az egyetemi hallgatók közigazgatási épü­leteket támadtak meg. Való­színűnek tartják, hogy a tün­tetéseket az váltotta ki, hogy e néger lakta tartomány te­lepes miniszterei bizonyos autonómiát követelnek. A tün­tetők szerint ezzel a dél-afri­kai kormány tovább akarja mélyíteni a négerek és a fe­hérek közötti különbséget. Lo­wétóban is újabb tüntetések voltak. Túlnyomórészt fiata­lok tüntettek, akik meg akar­ták akadályozni a munkáso­kat abban,, hogy eljussanak munkahelyükre. A nyugati hírügynökségek jelentették, hogy 242 johannesburgi isko­la tanulói továbbra is boj­­kottálják a tanulást. 2 Nf­ P ÚJSAG TITO ELNÖK ARANY KOSZORÚS MUNKAÉRDEMREND­DEL TÜNTETTE KI A KOLLEKTÍVÁT Jubilál a ljubljanai tejgyár A ljubljanai tejfeldolgozó üzem a napokban ünepelte fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumot még ünnepé­lyesebbé tette az Arany Koszorús Munkaérdemrend, amely­­lyel Tito elnök tüntette ki a vállalatot, Janez Pervošek ve­zérigazgatóval az élen. Tito elnök őt a Vörös Zászlós Mun­kaérdemrenddel tüntette ki. A vállalat nagyben hozzájárult a köztársaság mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fej­lődéséhez, valamint elősegítette a szorosabb együttműkö­dést a többi köztársaság és tartomány üzemével. Az üzem dolgozóin és a ven­dégeken kívül a­z ünnepségen részt vettek Andrej Marinc, a Köztársasági Végrehajtó Ta­nács elnöke és Andrej Pete­lin, a Szlovén Szövetkező Szö­vetség elnöke. Zvone Dragan, a köztársa­sági végrehajtó tanács alel­nöke alkalmi beszédében, hang­súlyozta, hogy a ljubljanai tejfeldolgozó vállalat az ipa­rág egyik legkiválóbb üzeme. Ehhez hozzájárult a fogyasz­tók igényeinek ismerete, az egész országra kiterjedő ke­reskedelmi, hálózat, valamint a fejlesztés célját szolgáló program. A vállalat középtá­vú terve előirányozza a ter­melés 11 százalékos növeke­dését. Ezzel elősegíti a zavar­talanabb élelmiszerellátást. A tejfeldolgozó ipar fejlődése megköveteli a munka szako­sítását. Ez azt jelenti, hogy a jövőben fokozni kell a triasz­ok közötti együttmű­ködést — fejezte be Zvone Dragan. ­ A lendvai UNIVERZAL Kereskedelmi Vállalat nemrégiben áthelyezte a GALANTERIA nevű üzletét az INDIP régi üz­lethelyiségeibe. Ezeket, némileg korszerűsítették és tágas helyiségeket biztosítottak a rövidáruknak. (Fotó: Sz.) / Visszhang Szinte egyformák voltak a címek: »Az el nem kötele­zettség az emberiség tartós szükséglete«, »Az el nem köte­lezettség létfontosságú«, »Az el nem kötelezettség a béke biztosítéka«, »Tito: az el nem kötelezettség a mai világ igénye«, »Tito: az el nem kötelezettség szükséglet a tartós béke szempontjából«, »Tito: Az el nem kötelezettség lét­fontosságú az emberiség szempontjából«. Az el nem köte­lezett országok sajtója és az el nem kötelezettséggel ro­konszenvező lapok köszöntötték Tito elnök nyilatkozatát. Úgy fogadták, mint olyan ember nyilatkozatát, aki a leg­­i­lletékesebb arra, hogy visszapillantson az el nem kötele­zettség eddig megtett útjára. Aki, ha visszapillant, arra emlékezik, hogy húsz évvel ezelőtt Brioniban Nehruval és Nasszerral együtt megfogalmazták azokat az elveket, ame­lyek elindították a mozgalmat, vagy tizenöt évvel ezelőtt elnökölt az el nem kötelezettek első csúcsértekezletén­, ami­kor megfogalmazták az új világ, a demokratikusabb nem­zetközi viszonyok elképzelését, a közös tevékenység első programját. Aki mélyreható marxista elemzéssel tudta összegezni a mozgalom eredményeit. Aki egy viharos kor­szakban annyi veszélyt megélt kis ország álla­mfőjeként, annyi megpróbáltatással dacoló legendás hősként szólhat világunkról, a kedvező folyamatokról, de a veszélyekről és válságokról is. Elnökünk nyilatkozatának visszhangja a mai világunk sajátos keresztmetszetét adja. Az el nem kötelezettség tér­hódítását szemlélteti,, azt a rokonszenvet, amellyel a népek a mozgalom eszméit fogadják, a helyeslést, amely mind több ország politikájában tükröződik. De szemlélteti­ azt is, hogy a tömbpolitika mennyire meghatározza sok or­szág álláspontját, magatartását, azt, hogy abból, amit el­nökünk mondott, mit olvasnak ki, mit állítanak előtérbe, mit hallgatnak el, milyen magyarázatokat, találgatásokat fűznek hozzá. Mert nem véletlen, hogy a nyugati sajtó azt emelte ki, hogy Tito a Keletet — szerintük éppen a Keletet és csak a Keletetet — figyelmeztette a beavatkozás ve­szélyeire, vagy hogy a nyugati lapok a nyilatkozat indí­tékai­ után kutattak, és az indítékokat az el nem kötelezett országok közötti, ellentétekben, féltékenységben vélték fel­fedezni. Minthogy az sem véletlen, hogy a kelet-európai sajtó csak azt emeli ki, hogy Tito szükségesnek tartja a nagyhatalmak közötti atomegyensúlyt, de mindkét oldalon elhallgatták elnökünknek azt a megállapítását, hogy az országok zöme nem érezte a nemzetközi feszültség felen­gedésének hatását. Nagyon jellemző világunkra az is, hogy a visszhangban milyen központi helyet kapott az, hogy Tito elítélte Sil­­berman amerikai nagykövet beavatkozását Jugoszlávia be­­lügyeibe. A nyugati hírügynökségek a nyilatkozatról készí­tett tudósításuk első mondatát szinte egyformán fogalmaz­ták meg: »Tito elnök ma azzal vádolta Laurence Silbermann amerikai nagykövetet, hogy beavatkozott a jugoszláv bel­­ügyekbe és jugoszlávellenes kampányt kezett«. A szenzá­ciót hajhászó, diplomáciai botrányt kereső nyugati lapok­ból (»Tito vádjai« — ez volt a Washington Post cikkének címe, »Tito bírálta az amerikai nagykövetet« — állt a bécsi Die Presse tudósításának élén, »Tito marsall élesen bírálta az USA nagykövetét« — emelte ki, címben a Le Monde francia napilap (az olasz és a francia kommunista lapo­kon át) »Tito elítéli az amerikai nagykövet beavatkozását Jugoszlávia belügyeibe« — adta a címet a L’Humanité) egész az el nem kötelezett országok sajtójáig (»Tito élesen támadta az amerikai nagykövetet« — ez volt a bejrúti O­­riente le Jour címe, az El National mexikói lapé pedig ez: »Tito elítélte az USA nagykövetét, mert beavatkozott Ju­goszlávia belügyeibe«) sok változatban láttuk ugyanazt. Abban, hogy elnökünk nyilatkozatának ez az egyetlen­egy mozzanata ilyen fontos helyet kapott a sajtóvisszhang­ban,, legelőször is benne van az, hogy a nyugati lapok szen­zációt keresnek, diplomáciai botrányokat, nemzetközi, bo­nyodalmakat akarnak szállítani olvasóiknak. De benne van az is, hogy valamennyi el nem kötelezett ország nagyon is érzi, mennyire fokozódik a rájuk gyakorolt nyomás a célomból csúcsértekezlet előtt, hány formában jelentkezik az aknamunka, a belü­gyekbe való beavatkozás, a belső béke és az el nem kötelezett országok közötti összhang megzavarásának kísérlete. Sőt benne van az is, hogy Nyu­gat-Európai politikai­ életének időszerű kérdése tett, hogy az USA és a nemzetközi reakció beavatkozik az országok belügyeibe, mert mindenáron meg akarják akadályozni a kommunisták kormányra kerülését, a baloldal előretörését. Így tehát elég csak olvasgatnunk, milyen címekkel, mit emelnek ki Tito­ elnök nyilatkozatából és megkapjuk a mai világ hiteles képét. B. I. Vége a júliusi kánikulának, vége az aratásnak. Csak itt-ott találunk még aratatlan búzatáblát. A kombájnok már né­hol hozzáláttak a zabaratáshoz. A szakértők véleménye sze­rint meg lehetünk elégedve az idei terméssel. (Fotó: Sz.) Több milliós aszálykár Nyugat-Európában Több nyugat-európai or­szág gazdaságát igen súlyosan érinti az idei aszály. A szá­razság következményei még lesújtóbbak lehetnek, ha­ rö­videsen nem hullik kiadós csapadék. A francia mezőgazdaság aszály okozta veszteségeit 10 000 millió frankra­ becsü­lik. A francia kormány most méri fel a kárt,­­ valószínű­leg kártérítésit hagy jóvá a földműveseknek. Nagy-Britanniában attól tartanak, hogy néhány gyár­nak csökkentenie kell a ter­melést, vagy le kell állnia a vízta­rtalékok csökkenése miatt. A vízgazdálkodási, szak­emberek bejelentették, hogy az iparban, 50 százalékkal csök­kentenie kell a víz felhasz­nálás­át, ha a következő há­rom hét alatt nem hullik eső. A meteorológusok előrejelzése szerint Nagy-Britanniában szeptemberig nem lehet szá­mítani kisardósabb csapadék­ra. Dél-Walesben tervszerűen csökkentik a családok vízellá­tását. Jövő héttől egymillió lakos, minden éjszaka 12 ó­­rán át nem kap vizet Genfben az idén a hagyo­­mányos virágfesztivált a szo­kásosnál kisebb ünnepségek kísérték a szárazság miatt. DOMONKOSFA 76 Már közel egy hete Domon­kosfa a Štefan Kovač-Marko önkéntes ifjúsági brigád szín­helye. A muravidéki fiatalok a néphadsereg utászegysége és 10 domzálei fiatal már hozzálátott a Domonfelesfa- Berkeháza útszakasz javításé­hoz. Az akció a Domonkosfa 76 nevet viseli és a tábori központ a faluban, van. A brigád programjából követ­keztetve a fiatalok sok kö­zös akciót terveznek mind a helybeli fiatalokkal, mind a többi lakossággal is. A lapunk egyik következő számában, képes riportban bővebben is beszámolunk a munkaakció­ról. -ep

Next