Népújság, 1977 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1977-01-07 / 1. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXL évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1977. január 7-én PÁRTOSFALVA: MURAVIDÉK: Csütörtökön ünnepélyes ke­retek között átadták rendel­tetésének a pártosfalvi óvo­dát. Ez az óvoda a harma­dik oktatási-nevelési intéz­mény a muraszombati köz­ség kétnyelvű területén és ez­zel ezen a területen minden iskoláskor előtti gyereknek lehetősége van óvodába jár­ni. A megnyitáson részt vet­tek a község társadalmi-po­litika életének képviselői, mint Geza Bačič, a köztár­sasági nemzetiségi bizottság elnöke, Karel Sukič, a mura­­szombati községi képviselő­­testület elnöke, Ema Brumen, a DNSZSZ muraszombati községi választmányának tit­kára, Martin Puhan, a KSZ muraszombati községi vá­lasztmányának titkárhelyete­­se, Geza Farkas, a SZISZ mu­raszombati községi választ­mányának elnöke, valamint a helyi közösség képviselői, a szülök és az új óvodások. A megnyitás szerény alkalmi ünnepély keretében zajlott le, amelyet a helybeli iskolások rendeztek. Az új óvodát a mu­raszombati gyermekvédelmi közösség nevében Anica Kar­ba, a közösség elnöke adta át, míg jelképes megnyitást­­szalagvágást Kološa Karel a helyi közösség elnöke tette. Az óvoda megnyitása nagy ünnep és eredmény mind a falunak, mind a környékbeli falvaknak. Ezzel nemcsak a szülők régi vágya teljesült hanem az itteni pedagógu­soké is, mert végre van olyan iskoláskor előtti intézményük, ahol a legkisebbek elsajátít­hatják a tudás alapjait és fel­készülhetnek a kétnyelvű is­kolai oktatásra. A muraszom­bati község harmadik két­nyelvű óvodájával a társa­dalom maximálisan lerótta a kétnyelvű, iskoláskor előtti nevelő- és oktató intézmények iránti tartozását. A pártosfalvi óvoda, amely az idei év első napjaitól kezd­ve több mint húsz kis óvodás­nak lesz második otthona, nem új épületben van, hanem az iskola helyiségeit adaptál­ták erre a célra. Az egyik tan­termet úgy rendezték be, hogy ott a gyerek játszhat­nak és tanulhatnak, a másik helyiségben pedig konyhát és mellékhelyiségeket csináltak. A beruházási összegeket a szlovén köztársaság 125 000 dináros járulékából, és a mu­raszombati község 87 600 di­náros járulékából biztosítot­ták. Ehhez az összeghez még 30 000 dinárral hozzájárult a muraszombati művelődési kö­zösség, 5450 dinárral a pár­tosfalvi helyi közösség, 5091 dinárral a Szocialista Szö­vetség helyi szervezete 5000 dinárral a pártosfalvi kötő­dé, és 10 000 dinárral a ro­­korói iskola. Az adaptáció költségei 181 000 dinárt, a berendezés és a játékszerek pedig közel 80 000 dinárt tesznek ki. A közel 260 000 dináron létesített óvodában második otthonra lelnek a pártosfalvi, szentlász­lói, csekefai, kisfalusi, berke­­házi és a többi környékbeli falu legkisebbjei. A korsze­rűen berendezett óvodában megvan minden lehetőségük, hogy a magyar és szlovén gyerekek elsajátítsák egymás anyanyelvét és ezzel könnyeb­bé tegyék az első lépéseket az első osztályban. LENDVA Ünnepeltek az December 29-én ünnepelte az INDIP Ernyő- és kötöttá­ru-gyár munkaközössége fen­nállásának 70. évfordulóját. INDIP dolgozói Ez alkalomból a vállalat mun­kástanácsa diszülést tartott, amelyen ROUDI BÉLA, az INDIP igazgatója felolvasta a gyár fejlődéséről szóló be­számolóját. Az ülés második részében kiosztották a jutal­makat a vállalatban 10, és 20 éve, megszakítás nélkül dol­gozó jubilánsoknak. Tíz évi, megszakítás nélküli munká­ért járó jutalmat 67 dolgozó, a 20 évi munkáért járó ju­talmat pedig 9 dolgozó ka­pott. A munkástanács ülését a dolgozók közgyűlése követte, amelyen rövid kultúrműsor keretében átadták rendelteté­sének az új gyárcsarnokot és több alapszabályt fogadtak el. Az M­DZP jubileumi ünnep­ségéről a jövő számunkban számolunk be részletesebben olvasóinknak. Mog Ülésezik a DNSZSZ lendvai községi választmánya. (Fotó: B. K. Zs.) Megnyílt a limi Egy évi zárszámadás kétnyelvű óvoda a muraszombati községben Tavaly ilyenkor egész Mu­ravidék népe nagy vizsga e­­lőtt állott. Január 15-én már tudtuk, hogy kitűnővel tette le. A tartomány választó­pol­gárainak több mint nyolcvan százaléka »igennel«, szavazott mind a négy községben az egy százalékos járulék mel­lett. 1976 január 15-én elkö­teleztük magunkat, hogy a jövedelmünk egy részéből felépítjük az oktatás- és egész­ségvédelmi objektumokat. Lás­suk milyenek az eredmények egy év után. Az akció már kezd gyümöl­csözni annak ellenére, hogy voltak olyan törekvések is, hogy az egybegyűlt pénzt az egészségügyi, valamint az ok­tatásügyi létesítmények funk­cionálására szánják. De er­re »nemet« mondtunk és így ma már építjük a röntgenosz­tályt, elkészült a volt belgyó­gyászati osztály adaptálási terve, bővítjük a ljintomeri egészségházat, megnyílt a lendvai egészségház. Ha min­den e tervek szerint történik, akkor az idén sorra kerül a többi egészségház is. Jövőre már csak a korszerű sebésze­ti osztály építése maradna. És az oktatásügy terén ho­gyan hasznosítottuk az esz­közöket? Az elmúlt évben, sem két éve, a muraszomba­ti község területén nem épült iskola. A lendvai község ki­vételével mindenütt korsze­rűtlen, szűk, nem megfelelő épületekben folyik az oktatás. Az irányított oktatás küszö­bén állunk tantermek nélkül, hogy a tornatermekről és e­­gyéb, a korszerű oktatáshoz szükséges helyiségekről nem is szóljak. A köztársasági tá­mogatás nem nagy, akárcsak az egészségügyben, ezért itt­hon kell tenni valamint. Köz­társaságunk ünnepe alkalmá­ból letették a behind iskola alapkövét, az óév utolsó nap­jaiban megkezdődött az okta­tás az ipariiskola-központ­­ban, bővítették a ljutomeri, a radgonai iskolákat. Készül a többi terv is. Tervbe van a kétnyelvű központi iskola építése is Goriékon ... -ep ­ep Korszerű üzleteket vidéken is A muraszombati községi képviselő-testület legutóbbi ü­­lésén a fejlesztési tervekkel kapcsolatban újra napirend­re került a falusi boltok sor­sa és helyzete. A község két kereskedelmi vállalata a bol­tokat nem korszerűsítette és így történhetett, hogy a bol­tok több mind hatvan száza­léka nem megfelelő, dohos, elavult épületekben van, a­­hol semmi­féle árut nem le­het raktározni. Mind a két kereskedelmi vállalat a jövő­ben is csak a nagyobb köz­pontokban tervez beruházáso­kat annak ellenére, hogy itt már megfelelő számú, kor­szerű áruház és üzlet van. A küldöttek között felszó­lalt a hodosi küldött is, aki figyelmeztette az illetékese­ket a hodosi bolt helyzetére, amely közel százéves épület­ben van, s amelynek a rak­tárhelyiségeiben esős időjá­rás idején felgyülemlik a víz. Az épületet nem érdemes re­noválni, de ilyen állapotban sem maradhat tovább. Az il­letékes felügyelőség már le­akarta zárni a boltot, de fi­gyelembe vették, hogy ötkiilo­­méteres körzetben nincs sehol üzlet, ahol meg van, az sincs sokkal jobb állapotban. Az il­letékes kereskedelmi vállalat, ez esetben a Petrošnik, azzal védekezik, hogy a kis forga­lom miatt nem érdemes kor­szerű üzletet építeni. Erre a hodosiak azzal érvelnek, hogy érthető is az alacsony forga­lom, mikor a legszükségesebb árut sem tarthatja a bolto­suk az említett körülmények miatt. A forgalom száz szá­zalékban emelkedne, ha vol­na megfelelő áruválaszték, mert a jelenlegi helyzetben a hodosiak is, akár a többi fa­lu lakói is Muraszombatban kényszerülnek vásárolni. Hó­doson az idén megnyílik a nemzetközi határátkelő, s i­­lyen fontos helyen szükség van nemcsak gazdasági szem­pontból is egy korszerű üz­letre. A falu lakossága anya­gilag közreműködne az épí­tésben, erre a célra házhelyet és fát is adnának. A nemzetközi határátkelő megnyitásával szükség lesz az új, korszerű üzletre mind Hodoson, mind Gederovcin. Hogy miért, erről a keres­kedelmi vállalatok is gondol­kozzanak egy kicsit... Josip Broz Tito köztár­sasági elnök a Népújsá­got fennállásának 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdem­rendjével tüntette ki Ara­­­dinál EGYES HELYI KÖZÖSSÉGEK PROBLÉMÁIRÓL — MIÉRT NEM KAPTAK DOTÁCIÓT? — HELYI JÁRULÉK NÉLKÜL DOTÁCIÓ SEM VÁRHATÓ Hogyan tovább? A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén a többi között határozatot hoztak arról is, hogy a helyi közösségek mennyi dotációt kapnak az 1976-os évre. Mint ismeretes, a községben összegyűlt eszközöket már az év elején elfogadott önigazgatási megegyezés alapján osztották el. Ez a megegyezés pontosan szabályozza, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak a helyi közösségek dotációt. Tudomásom szerint minden helyi közösség veze­tősége kapott megfelelő tájékoztatást erről az önigazgatási megegyezésről azzal a céllal, hogy arra törekedjenek, hogy eleget tegyenek a feltételeknek és ily módon dotációt kap­hassanak. Az elosztás végleges határozata szerint három helyi közösség mégsem kapott »egy« rozsdás garast« sem. A szabályok szerint nem is kaphattak, mert úgy látszik, a vezetőségüknek nem volt ideje egy év leforgása alatt intéz­kedni, hogy eleget tegyenek a feltételeknek. Talán úgy is lehetne mondani, hogy nem is akartak, mert úgy gondolták, hogy talán mégis kapnak pénzt akárcsak a régi, »költség­­vetési« időkben. Vagy talán valami más érdekek miatt hanyagolták el a helyi közösség ügyeit? Azt semmiképpen sem állíthatják a polgárok előtt, hogy nem ismerték a fel­tételeket, mert erről a választók közgyűlésén voltak tájé­koztatva. A megtörténtek alapján minden félreértés elkerülése vé­gett, tudomásul kell venni a helyi közösségek vezetőinek, hogy »a régi szép idők« elmúltak, amikor úgy is kaptak, ha nem adtak semmit. Nemcsak a vezetőségeknek, hanem a polgároknak is tudomásul kell venni, hogy a helyi közös­ségekben több közös érdek is van és valamennyi iránt egy­formán kell viszonyulni. Ha így tesznek, akkor a társada­lom is segít. A régi közmondás úgy tartja, hogy minden iskola pénzbe kerül. Ez esetben is pénzbe került a három helyi közösség számára olyan értelemben, hogy nem kaptak pénzt, mert nem is adtak. Ezek után csak azt javasolhatjuk nekik, hogy álljanak választópolgáraik elé és kereken mondják meg nekik, miért nem kaptak dotációt és mi a kiút ebből a helyzetből. VS A helyi közösségeknek szánt eszközök végleges elosztása A lendvai községi képvise­lő-testület helyi közösségeinek tanácsa az utolsó ülésén vég­legesen elosztotta a társult munkából eredő eszközöket a helyi közösségek fejlesztési programjának megvalósításá­ra. Az illetékes tanács a ja­vaslatok nagyobb részét meg­tartotta, de a küldöttek ja­vaslatára néhány tételt meg­változtatott. A végleges elosz­tás a következő: A lakosi helyi közösség 20 000 dinárt a bistricai helyi közösség 65 000 dinárt a lendvahegyi helyi közösség 65 000 dinárt a diósvölgyi és völgyifahisi helyi közösség 40 000 dinárt a petesházi helyi közösség 40 000 dinárt a csentei helyi közösség 40 000 dinárt a hotizai helyi közösség 40 000 dinárt a gyertyánosi helyi közösség 20 000 dinárt a lendvai helyi közösség 100 000 dinárt a tumiščei helyi közösség 100 000 dinárt a polanai helyi közösség 30 000 dinárt az odranci helyi közösség 50 000 dinárt a črenšovci helyi közösség 75 000 dinárt a dobronaki helyi közösség 40 000 dinárt a kobiljei helyi közösség 55 000 dinárt Az említett forrásból a he­lyi közösségeknek összesen 780 000 dinárt osztottak ki­ A hidvég­ bánátai, a göntérhá­­zi és a hosszúfalusii helyi kö­zösségek az idén az említett összegből nem kaptak sem­mit, mert nem tettek eleget az önigazgatási megegyezés­ben közzétett feltételeknek. Mindegyik helyi közösség já­rulékokkal és egyéb eszközök­kel igyekszik megvalósítani fejlesztési tervét. -og

Next