Népújság, 1977 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1977-02-03 / 5. szám
Minden növényt, amely vetéseinkben akaratunk ellenére nő, gyomnak tekintünk. A már messziről pirosló pipacs, kéklő búzavirágos vetés gazdája is rendszerint csépléskor siratja a színpompát elővarázsoló nemtörődömséget. Mik is a gyomok? Mindazok a nem kívánatos növények, amelyek a gabonavetést megfosztják a tápláléktól, víztől, léttértől, különböző betegségek hordozói és menedéket nyújtanak különböző kártékony állatkáknak. A gyomok mindig edzettebbek a növénynél, amelyet termesztikák, szilvósabb gyökérzettel pedig a talaj táplálóanyagját elvonják előle, gyorsabb fejlődésükkel pedig hamarabb beárnyékolják és elnyomják azokat. A gyomnövények magról vagy gyökérről szaporodnak, életidejük lehet egy év, két év vagy több év. A gabonavetésekben a széles és a szűk levelő gyomnövényeket irthatjuk vegyszerekkel. A vegyi gyomirtószereket, más nevükön herbicideket két csoportba osztjuk. Az első csoporthoz tartoznak mindazok a vegyszerek amelyeknél a hatásoságot vesszük figyelembe. Ezeket a vegyszereket a gyomnövény — felszívja és a hatás így jön létre — vagy külső érintkezés miatt kártalanítja azt. A vegyszerek második csoportjába tartoznak mindazok a gyomirtószerek, amelyeknél a használati időszakot veszszük figyelembe. Azokat a herbicideket értjük amelyeket — vetéskor, vagy csírázás előtt használunk a gabonatermesztésben, — és amikor már a növény növésnek indult. Vidékünkön általában a már növésnek induló búzákat permetezzük mégpedig tavasszal, amikor a növény bokrosodik. A permetszerek használatánál ügyelnünk kell milyen gyomok a legelterjedtebbek a vetésben és nem szabad figyelmen kívül hagyni a búzafajtákat sem. Továbbá fontos tényező a gyomnövényirtásban a időjárás is; csendes, szélnélküli, száraz időben, amikor a hőmérséklet nem haladja meg a 20° C fokot, még a legideálisabb hőmérséklet 12—15 ° C fok. A permetezésnél többször ellenőrizzük a permetezőgépet; ügyeljünk arra, hogy egyenlően keverje a permetszert és a vizet és egyenletesen fújja a permetszert a növényekre. A búzavetéseken alkalmazható herbicidek Deherban A, korovicid, U 46 D fluid — Hektáronként 1,5—2 liter permetszert használunk széles levelű gyomnövények irtására (ászát). A permetezést csak akkor alkalmazzunk, amikor a növénynek már kifejlődött 5—6 levele. Későbbi vagy korábbi alkalmazása a kalásznál különböző deformációkat idézhet elő, amelynek következtében csökken a termés. Deherban M, trasan, U 46 M fluid, zitokor MA — ott alkalmazzuk, ahol sok csapadék van. Deherban fluid, U 46 KV fluid, hedonál MCPP — hektáronként 4 liternyi permetszert alkalmazzunk 400—600 liter vízbe keverve. Ezzel a keverékkel ott permetezzünk, ahol elterjedtek a buzérfélék, a tyúkhúr; nincs hatással a konkolyra, búzavirágra és a vad vagy mezei árvácskára. Aniten D, aniten DS — — Hektáronként 2—3 litert számítunk. Megöli a széles levelű gyomokat, de nem hat a pipitérre és az árvacsalánra. Permetezhettünk vele a bokrosodástól kezdve egészen a növény kalászosodásának kezdetéig. Nem ajánlatos a használata ott, ahol a búzába lóherét vagy más növényt vetettünk. Dicuran 80 WP, dizan WP — 2—3 kg/ha. Ezt a permetszet a gyomokra a gyökéren és a levelen át hat, ezért csak akkor kezdjük alkalmazni, amikor a növénynek már több mind 3 levele van és addig mig nem bokrosodik. Irtja a gyomfüveket, de nem a buzérfékeket. Gabona permetezésére nem alkalmas. A nálunk kevésbé elterjedt takarmánykáposzta aratástól a tél beálltáig jóízű, fehérjedús zöldtakarmányt szolgáltat. Változatai közül a kisgazdáknak különösen megfelelő a zöld angeliter, amelyt GRÜNNE ANGELITER néven árusítanak a mezőgazdasági boltokban. A zöld angeliter nem ritkaságszámba menő magját megtalálhatjuk a Pomurka mezőgazdasági kombinát szaküzleteiben is, de nálunk az állattenyésztésben még mindig kevésbé alkalmazzuk annak ellenére, hogy magas hozamú és jó minőségű takarmány. Megfelelő állati takarmány kivált késő ősszel és télen, mert elviseli az alcsony hőmérsékletet és nem fagy meg mínusz 12° C fokig. Használhatjuk mint zöld takarmányt, mint legelőt, az utóbbi időben pedig a kukoricával silózzák. A NÖVÉNY FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELEI: A takarmánykáposzta a középkötött talajokon fejlődik legjobban még a homokos és a savanyú talajt nem bárja. Vethetjük, mint fő termést tavaszszal, vagy aratás után a tarlóba, de ebben az esetbe sok munkaerőt kíván, a hozam is alacsonyabb. A tavaszi vetésre a talajt már ősszel előkészítjük. Az ősz folyamán megtrágyázott és mélyen megszántott földbe a takarmány káposztát tavasszal talajpor hanyitás után vetjük a földbe. Ha valami ok miatt a talajt az ősz folyamán nem készíthetjük el, tegyük tavaszszal ezt, három héttel a vetés előtt. TRÁGYÁK ÉS TRÁGYÁZÁS: Erős istállótrágyázást kíván, sőt az istállótrágyázott földön még a műtrágyát is meghálálja. Istállótrágyát hekta-Actril — hektáronként 1—2 literig alkalmazunk ebből a permetszerből. Elsősorban a széleslevelű gyomok (aszat, bükköny, buzérfélék) irtására alkalmazzunk, amikor a búzának már 3 levele van és tánként 300—400 mázsáig számítsunk. Trágyázásnáligen jól alkalmazható a folyékony trágya és a trágyalé is, de csak akkor, amikor a növény már 15 cm magas eső előtt, vagy két héttel a vetés előtt. Az istállótrágyán kívül trágyázhatunk műtrágyával is vetés előtt, vagy amikor a növény már fejlődésnek indul. Legalkalmasabb a kévést műtrágyák használata: NPK 7:14:21, amelyből hektáronként 900 kg szórunk a földre vetés előtt. Amikor a növény már elérte a 25—35 cm még 300 kg RAN műtrágyát hintünk a földre, majd a szeptember vége felé, vagy október első napjaiban ezt megismételjük (300 kg KAN). VETÉS: A takarmánykáposztát tavasszal, talajporbanyitók után, március vége felé vagy április elején 50 cm sortávolságra a szabad földbe vessük. A vetőmagszükséglet hektáronként a zöld angeliternél 1,5—2 kg. A későbbi májusi vetés már több vetőmagot (3 kg) kíván és a hozam is alacsonyabb. A tarlóba való átültetésre 5—7 cm magas, egészséges palántákat alkalmazzunk, amelyek már elérték a 20 cm magaságot. A VETÉS ÁPOLÁSA: A takarmánykáposzta növésének első fázisában csak lassan növekedik és ezért fennál az elgyomosodás lehetősége. Az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy ennél a takarmánynövénynél jól alkalmazhatók a MEZORANIL és RAMROD vegyi gyomirtószerek. Mezoranillal akkor permetezünk, amikor a növénynek már 3-5 levele van és hektáronként 3—5 kg permetszert használunk. Ramroddal vetéskor permetezünk és haktáronként 5—7 kg permetszert alkalmazzunk. Ha a gyenge növénykéket megtámadják a bolhák ELOKRON, LEVIN, ACTF,LLIC vagy más rovarirtószert használunk. ARATÁS: A korai vetéseknél 1000—1400 mázsányi termésre, a későbbi vetésnél már csak fele ennyi termésre számítva tűnik. Ha nagyobb mindaddig amíg 2 szárcsomót nem hajt. A permetezést követő harmadik napon a búzavetésre már vethetünk lóhermagot, de tilos az után a permetszer használata, mennyiségben termesztjük akikor ajánlatos kellő mezőgazdasági gépeket is beszerezni, mertsok munkát igénylő növény. A takarmánykáposzta felnyúlt vastag szárát végig levelek borítják. A legidősebb, alsó levelek tördelését már júliusban meg lehet kezdeni s alulról felfelé haladva egyenkint szedjük Legelőinken, réteinken, lucernásainkon gyakran előforduló gyomok a sóskafélék. Nagy károkat okozhatnak, ha idejében nem irtjuk őket. Nálunk a legelterjedtebb a köznevén lósóska, lóromként (l.n. Rumex obtusifolius) szerepelő igen káros gyom, amely igen nehezen irtható növény, főleg mert igen szapora. A növény hét-nyolc ezer magot terem, amelyek többször tíz évig is megmaradnak a földben. Jellegzetes erre a növényre, hogy csiraképes az a mag is, amely nem érett be. A megművelt területeken a megműveléssel is szaporítjuk a lósóskát, amikor szántás közben elvagdaljuk a gyökerét, amelynek minden egyes darabja életképes és új növénnyé fejlődik. A növény a táplálékot a gyökérben tárolja. Szereti a nitrogéndús talajt, s ezért az intenzív trágyázás mellett igen elszaporodik. Mivel gyorsan és intenzíven szívja ki a talajból a tápanyagokat, nem ad lehetőséget a lóhere, vagy lucerna fejlődésére s így idővel közelében kiveszik a vetés, helyete pedig más gyomok honosulnak meg. A sóska-féle gyomok irtásánál ma már alig alkalmazzuk a közvetlen mechanikus módszert, amikor kaszával, kapával vagy egyéb szerszámmal próbáltuk kiirtani őket. A vegyi módszer sokkal hatásosabb és az eredmény is biztos. A vegyszerek használatánál vigyázzunk a gyom elterjedésére; ha nincs egyenletesen és nagy számban elterjedve, akkor válasszuk az oleint minden vegyszer használatánál, így a gyomirtószerek használatánál is, pontosan az utasítás szerint kell eljárni, mert csak így előzhetjük meg a kárt és a bajt, ami a téves használat miatt következhet be. ing. A Pivar takarmánynak a már kifejlett halaványodni kezdő leveleket. A lelevelezett kórót öszszemetélve a sertésekkel etethetjük meg. Nyers takarmányozásánál ügyeljünk, hogy ne kapjon többet a felnőt szarvasmarha mint 25 kg naponta, a felnőtt sertés pedig 7 kg. Az utóbbi időben egyre többször silózák a takarmány káposztát a kukoricával, 60 százalékkukorica 40 százalék zöld angeliter. ing. A. Pivar csóbb módszert CASARONNAL. Ebben az esetbe a növény tövébe szórjunk Casaron G gyomirtószert. Ezt a műveletet tavasszal végezzük, amikor a növény növésnek indult. Egy-egy növényre fél gramm vegyszert számítsunk, de vigyázzunk, hogy ne hulljon a többi növényekre mivel totális herbicid. Ha a sóskaféle gyomok igen elterjedtek és benőtték a területet ASOLUX gyomirtó herbicidet használjunk, amely nem ítész kárt fűben és a többi takarmánynövényiben. Tavasszal permetezzünk ezzel a vegyszerrel, 4 liter ASOLUX 400—600 litre vízbe felkeverve elég egy hektárra. A permetezést akkor alkalmazzuk, amikor a növény legnagyobb növésben van, vagyis április közepétől május közepéig. Ilyenkor már megerősödtek a levelek, de ügyeljünk arra, hogy még virágzás előtt végezzük el a permetezésit. A SOLUX lassan ható vegyszer és a 15—20 fokos hőmérsékletnél csak hat hét múlva mutatkozik az eredmény. A sóskafélék levelei megsárgulnak ez idő alatt, lassan sorvalni kezd a növény még végül ki nem pusztul. Amennyiben a gyom már nagyon elhatalmasodott, a permetezésit ősszel vagy másik tavasszal megismételjük. A permetszer lassú hatása miatt a füvet vagy más takarmánynövényt ne etessük fel zölden, hanem szárítsuk meg vagy silózzuk. (-) Vegyi védekezés a gyomok ellen a búzavetéseken UJ TAKARMÁNYKAPOSZTA FAJTA: Zöld angeliter II sóskaféle gyomok irtása Legkedvezőbb permetezési időszak c I A permetszet gyengébb hatása a kártevő növények ellen A kép a legalkalmasabb permetezési időszakot valamint a búza fejlődésének stádiumait ábrázolja (C — kétleveles növény, D — háromleveles növény, F — bokrosodás, G — a bokrosodás vége, H — a szárcsomók képződése, I — kalászosodás). Február 5. szombat; 15.15 Hírek; 15.20 Csak gyerekeknek!, Kisfilm,összeállítás; 16.25 Parabola; 16.45 Pekáry István világa, Portréfilm; 17.20 Hétvégén a hétköznapokról, Látogatóban a Klug családnál; 18.20 A költészet játékai, így írunk mi; 18.45 Egymillió fontos hangjegy, A Televízió könnyűzenei sorozata; 19.05 Stop!, Közlekedj okosan!; 19.10 Cicavízió; 19.20 Tévétorna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Egy remete Rómában, Magyarul beszélő olasz film; 21.35 A világ nagy cirkuszai, A középső ring cirkusza; 21.55 TV-Hiradó 3; 22.05 Charly, Magyarul beszélő amerikai film. Február 6. vasárnap; 10.00 Hírek; 10.05 3. Irodalom, Kicsik és nagyok; 10.35 Aprók tánca, Néptáncműsor gyerekeknek!; 13.53 Papák haptákban, Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat; 14.25 Bob Négyes VB, III.—IV. futam; 15.25 Nadihegedűvel, Dokumentumfilm; 15.45 Van egy ötleted?, Játsszunk matematikát!; 16.15 Műsorainkat ajánljuk!; 16.40 Egy ősi város új arca, Taskent; 17.10 A Magyar Televízió Szabadegyeteme, Tengerek, szárazföldek; 18.00 Lehet egy kérdéssel több?, Vetélkedőműsor; 18.35 Esti mese; 18.50 Tévétorna; 19.00 A Hét; 20.00 Hírek; 20.05 A csodálatos öltöny, Magyarul beszélő szovjet film; 20.45 »Hol van az a nyár«, Lajtai Lajos emlékest; 21.40 Sporthírek; 21.50 »Tények, viták, tanulságok«, Beszélgetés Nemes Dezső akadémikussal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával; 22.35 Hírek; Február 8. kedd: 16.43 Hírek; 16.50 Jerzy Polomski énekel, Lengyel zenés film; 17.05 A Test folyó mentén, Angol dokumentumfilm; 17.55 »Egészségünkért!«, Az Egészségügyi Felvilágosítási; 18.00 Csapajev emlékműsor; 18.10 Mindenki iskolája; 18.45 3. Irodalom, Kicsik és nagyok; 19.15 Esti mese; 19.20 Tévétérna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Nikolaj Pagogyin: Arisztokraták, Vígjáték három felvonásban; 22.40 TV-Hiradó 3. Február 9. szerda: 16.43 Hírek; 16.50 Felix Parnell műsora, Intervízió-átvétel a Lengyel Televízió műsorából; 17.25 Maghrebi utazás, Lengyel rövidfilm; 17.55 Postafiók 250., Takács Mária műsora; 18.15 Munka és művelődés, A Pécsi Körzeti Stúdió műsora; 18.45 Szépen, jól magyarul...; 19.05 Esti mese; 19.20 Tévétorna; 19.30 TVHiradó; 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból, Franciaország madártávlatból; 20.20 Természetfilm készítése, Angol dokumentumfilm; 21.10 Wagner: Trisztán és Izolda, A TV Zenei Klubjának nyilvános adása; 22.00 Íratlan költészet, A nógrádsipeki tollfosztóban; 22.35 TV-Hiradó 3. Február 10. csütörtök: 16.48 Hírek; 16.55 Zenés alpesi utazás, NSZK dokumentumfilm; 17.25 Névjegyek Lengyelországból, A Horizont Szerkesztőség műsora; 17.50 Telesport; 18.20 Tévébörze; 18.30 A felénekelt szikla, Riportfilm; 19.10 Esti mese; 19.20 Tévétorna; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Érzelmek iskolája, Magyarul beszélő francia filmsorozat; 20.55 Soha jobb kor!, Műveltségi fejtörőjáték; 21.25 Csak ülök és mesélek, Vitray Tamás műsora; 22.30 TV-Híradó 3. Február 11. péntek; 16.45 Hírek; 16.50 Halászat és vadászat, Kanadai rövidfilmsorozat; 17.15 Valpurgis éj, Szovjet balettfilm; 17.25 Óvodások filmműsora, Erdei házikó; 18.00 Öt perc meteorológia; 18.05 Mindenki közlekedik ..., Közlekedési műsor; 18.25 Nagyközség, Vasvár, Riportfilm; 19.10 Esti mese; 19.20 Tévétorna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Delta, Tudományos hiradó; 20.25 Ki mit tud?, II. elődöntő; 22.25 TV-Hiradó 3. 0 OWB ipar 1977. február 8-tól február 13-ig NÉPÚJSÁG 9