Népújság, 1978 (22. évfolyam, 1-49. szám)

1978-01-12 / 1. szám

SZLOVÉN­IA MAGYAROK HETILAPJA XXII. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1978. január 12-én A DNSZSZ LENDVAI KÖZSÉGI VÁLÁSZTM ELNÖKSÉGE ÉLÉNK VÁLASZTÁSOK ELŐTTI TÉVÉ®EGET FOLYTAT Éleik társadalmetikai tevékenység EGYÜTTES ÜLÉSEK A DNSZSZ KÖZ VÁLASZTMÁNYÁBAN ÉS A SZAKSZER­V­ TANÁCSBAN Az 1978-as választások elő­készületeinél az első kiinduló­pont az eddigi vezetőség akti­vitásának felmérése, valamint aztak­­képességeinek elemzése volt. Az összes társadalmi po­liti­kai szervezetekben, érdek­közösségekben, valamint a­­­zok végrehajtó szerveiben fel­mérték az eddigi munkát és elemezték azokat a körülmé­nyeket, amelyek között az em­lített bizottságok, vezetői dol­gozta­k. A vezető beosztású tisztségviselőknél figyelembe vették a szervezettséget, a bi­zottság összetételét, azok tár­sadalmi-politikai felkészültsé­gét. Az idei évi jelöléseknél fi­gyelembe kell venni az emlí­tetteket, és mindenütt, ahol új kinevezésekre, valamint új káderek jelölésére kerül sor megfelelő kádereket kell je­lölni­. Ott, ahol az eddig tevé­kenység­­gyenge volt, új dol­gozókat kell jelölni az emlí­tett funkciók betöltésére. A DNSZSZ Köztársasági Vá­lasztmánya, valamint a Szlo­vén Szakszervezeti Tanács köztársasági bizottsága együt­tes ülésen elfogadták a ká­derkérdítés méreteit és kiiodülóit­ A közági szervek már kiadták­tasításokat a je­lölések,amint a jelölő közgyüe vonatkozólag. Ma déli órakor már a DNSZ Ildvai községi, vá­laszún elnöksége ülést tartó­an határozatot hoz­nak dialista Szövetség, a Koma Szövetség, vala­­mint aszervezeti Tanács együt­éléséről, valamint megvé a választási elő­­késziről szóló beszámo­lót,­­és második részé­ben ,sz többek között a közképviselő-testület tár­sadia­liti­kai tanácsának összegről, valamint a jö­vend tagjainak jelölésé­­ről. m ülésen többek kö­zött ön határozatot hoz­nak '/.ociasista szövetség, valót a társadalmi politi­kai ácsba való jelölések­­ről.jelölések előtti válasz­­tásSióprogramok ismerte­tése külön figyelmet kell szelni a küldöttek közgyű­lése való jelölésekre. Ja­ni 19-én folytatódik ez a vm­a, mert a lendvai Köz­­s Szakszervezeti Tanács és S­zocialista Szövetség Köz­­ségi Választmánya a jelölé­sekről úgyszintén együttes ü­­lést tart. Január 20-tól 30-ig mi­nden tmaszban, minden helyi kö­zösségben és a DNSZSZ helyi szervezeteiben megtartják a választásokra való előkészü­leteket. Határozatokat hoznak a jelölő közgyűlések összehí­vásáról, a jelöltek listájáról a tmaszokban és a helyi kö­zösségekben. A társult munka szervezetei­ben előreláthatólag a válasz­tásokat 1978 március 3-án tartják meg, a helyi közössé­gekben pedig március 12-én kerül sor a szavazásokra. A társadalmi-poli­ti­kai szer­vezetekben, a munkaszerve­zetekben és a helyi közössé­gekben még igen sok a tenni var. A jelölések befejeztéve ts alaposan fel kell készülni a választásokra is. A fő cél az, hogy az összes tisztségekre az önigazgatási szervekbe és a tanácsokba olyan embere­ket jelöljenek, akik lelkiisme­retesen teljesítik a reájuk há­ruló feladatokat és mindvé­gig a dolgozóik önigazgatási érdekeit szolgálják. -ogh ÜLÉSEZETT A MURASZOMBA KÖZSÉGI KÉPVISELŐ­TESTÜLET • ELFOGADTÁK ARSADALMI-GAZASÁG FEJLESZTÉSI TERVÉT Új célki­lések elé A Muraszombati Községi Kép^asszal választások lesznek a viselő-Testület legutóbbi ülése társadalmi­ politikai szerveze­csütörtökön, három nappal a,,teke"­. Második mandátuma­­ kezdődik a küldetrendszer­g­o vo . fo nap nejt amelyet az eddgi gyakor­­rendi pont a község idei év­­aira épitünk. Mimez pedig fejlesztési tervének elfogad, visszatükröződik a község é­­s a volt. E fontos gazdasági é­letében- Legnagyobb tervek a fesztési dokumentum közel 1 mezőgazdasággal és az élelmi­­, . . , ... , szeriparral kapcsolaban van­rom hónapig közvitán szól­nak. Az iparban főleg ,­ beruhá­zott és több javaslattal kit­iitve került elfogadásra. A muraszombati község i­radalmi-gazdaságf­ej­lesztési é­ve a középtávú fejlesztési , két éves gyakorlatából él tényeiből indul ki, s tök je­­lentős változást lát elő az idei évben — ha lépést a­­dunk tartani a köztársasá­gi­lesztési törekvésekkel •Úgy az iparban, mint a megaz­­daságban a köztársaság át­lag fölé kell emelni a me­­lékenységet, a foglalkozott­­ságot. Az idei évben iö je­lentős társadalmi-politik és gazdasági viszonyok igvál­­tozására számítha­tunk­­ év elejétől kezdve élt­e,ez az új bérelszámolási mi­n­lt, ta -ep­ zásokat ígérnek. Jdenleg a községben három kisebb üzem épül, amelyek a határmenti községek lakosságáak adnak foglalkoztatottsági lehetősé­get, s főleg azért is jeentő­sek ezek az ipari létesítmények­nek, mert két esetben a szlo­vén társultmunka szervezetek létesítettek itt üzemet. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy éppen ezekről a vidékről legnagyobb az e­­migráció, és innen van a leg­több vendég és szezonmunkás. A küldöttek mind a három tanácsban elfogadták, a köz­ség fejlesztési tervét, s mind a felszólalásokból kitűnt úgy a társult munkában mint a he­lyi közösségekben támogatják. Josip Broz Tito köztár­sasági elnök a Népújsá­got fennállásának 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdem­rendjével tüntette ki. Kongresszusok éve Tito elvtáns és mindan­­­nyiunk nagy jubileuma jegyé­ben telt el az 1977. év, amely­re az volt jellemző, hogy az elért eredmények sokoldalú és mélyreható felmérése mel­lett számos kezdeményezés is született, ezek már jórészt az új év folyamán megtartandó kongresszusok előhírnökei. Az új esztendő, a kongresz­­szusok esztendeje küszöbén joggal tehető fel a kérdés: mit várhat a dolgozó ember az elkövetkező évtől? A válasz röviden: forradal­mi változásokat. A változások célja: a mun­kásosztály döntő szerepének ki­teljesítése társadalmi-politi­kai rendszerünk minden pó­rusában. Eszmei-politikai tö­rekvéseink, szilvás harcunk er­re a legfőbb célra összponto­sul. Kardolu­s elvtárs ezt tö­mören így fejezte ki: »Önigaz­gatási­­rendszerünk érett kor­szakának kiépítéséről van szó«. Vagyis saját életünkről, létünkről. Olyan társadalmi és politi­kai viszonyok kialakítására tö­rekszünk, amelyek lehetővé te­szik, hogy a különböző érde­kek összhangolását demokra­tikus úton végezzük. Társadal­mi megállapodások, megegye­zések alapján. Az a leglénye­gesebb, hogy minden érdekelt dolgozónak, akit a megállapo­dás illet, közre­­kell működ­nie az egyezkedésben. Ma még számos esetben más a hely­zet: a fórumok, a vezető szer­vek egyezkednek. Ezért sok a huzavona, nehezen valósul meg a szocialista demokrácia lényege, az, hogy maguk a dolgozók hozzák közös ne­vezőre a különféle érdekeket, magaik döntsenek szabadon a munkáról, a munkafeltételek­ről­, a munka eredményeiről. Megvannak az előfeltételeik: az alkotmány és a társult munka törvénye. Ezek fel­jogosítják a dolgozókat, hogy maguk döntsenek arról, mi­ként szerzik meg a jövedel­met és hogyan osztják el, így helyes ez, hisz az a gazda, a­ki a pénzről dönt. Ez lesz a központi kérdés a kongresszusokon és min­denütt az új esztendőben. E­­nélkül az önigazgatás üres ke­rét csupán. Értsük meg, nem szabályza­tokről van szó. Azokat többé, kevésbé jól megfogalmazták. A gyakorlat a fontos, az pél­d­á­ul­, hogy valóban a munká­sok döntenek-e az újraterme­lésről vagy mások. Emlékeze­tesek a liberalisták nézetei: »hagyni kell a munkásokat, csak had­d veszekedjenek a fizetés körül, az újratermelést pedig majd mi intézzük, az nekik úgyis magas"...« A helyzet bírálata egymagá­ban nem sokat segít. Ha vala­mivel elégedetlenek vagyunk, rá kell mutatnunk, hol a kiút, mit tegyünk az új évben. Azt hiszem, a dolgozó em­ber vegye kezébe az ügyek intézését. Elsősorban életké­pes tmasz­ok kiépítésére van szükség. Olyanokra, amelyek­ben megvan a képesség a jö­vedelemszerzésre és a közvet­len önigazgatás gyakorlására. Ezek a trasz­ok legyenek a további fejlődés hordozói, tár­sítva tiszta jövedelmi viszo­nyok alapján a munkájukat és az eszközeiket a többi mun­kaszervezettel. Valójában így épül ki a szabad termelők asszociációja, életközössége. A dolgozó ember azonban nem zárkózhat be munkaszer­vezetébe. Szerepet és felelőssé­get kell vállalnia az egész szo­cialista társadalmi rendszer fejlődéséért. Érvényre kell juttatnia a munkacsere elvét a tanügy, egészségü­gy­, tudo­mány és művelődés bonyolult és érzékeny területén. Az e­­redmények itt egyelőre kez­detlegesek, formálisak. Moz­gásra van szü­kség, különben megmarad az alárendeltség, a bürokraták akarata érvé­nyesül. Itt ellenállás­ba ütköz­nek a dolgozó emberek, érzik, látják a visszásságot, de nem állnak ki ellene nyíltan. Le­gyenek bátrabbak az új esz­tendőben. Képviseljék meré­szen saját osztályérdekeiket, s harcoljanak értük minde­nütt. A szocialista önigazgatási demokrácia további fejleszté­se a termelési viszonyokkal összhangban szintén köz­pon­ti kérdés lesz az új évben. Nem újításról van szó, hanem a lemaradás pótlásáról. A kül­döt­trendszer tökéletesítésé­ről. Nyilvánvaló, hogy a dol­gozó ember a küldöttségek, il­letve a küldöttek révén kell, hogy érvényre juttassa döntő szerepét az egész társadalom fejlesztésében mind a gazda­sági, mind a politikai rend­szerben, vagyis a tmasz­okban is, meg a helyi közösségekben is. A küldöttek testületei han­golják össze a különböző ér­dekeket, kezdve a községi tes­tülettől a Szövetségi Képvise­lőházig. Ezekben is biztosíta­ni kell a dolgozó ember ha­tását,­­nehogy a küldött csu­pán az egykori »képviselők« szerepében tetszelegjen. Az is világossá vélt a kon­gresszusi előkészületek során, hogy a nemzetiségi kérdés, a testvériség és az egység elmé­lyítése, az egyenjogúság, a na­cionalizimuss elleni harc szoro­san fűződik az önigazgatási viszonyok, a szocialista demo­­krácia, a társult munka fejlő­­déséért vívott harchoz. A dolgozó embert és egész társadalmunk sorsát érintő kérdések között a gazdaság további fejlődése és megszi­lárdítása központi helyet kap a­ kongresszus napirendjén. Nekünk, vajdaságiaknak, belső fejlődésünkből kiindul­va külön fokozott akciót kell folytatnunk minden egyes tmász­ban, közvetlen harcot kell vívnunk a már elkészült közép távlatú fejesztési ter­vünk, politikánk megvalósí­tásáért. Legyünk éberek, szem­fülesek, tartsuk állandó kéz­ben az ügyeket, intézkedjünk idejekorán,, ha kell állítsuk át a munkát gyorsan, ne tűrjük a hanyagságot és a figyelmet­lenséget. Mert a következmé­nyeket nem lehet többé fe­dezni társadalmi eszközökből. A többi teendő már ismere­tes minden dolgozó ember e­­lőtt: belterjes gazdálkodásra kell törekedni, osztozni a ter­melékenységet, biztosítani a teljesítmény szerinti jövede­lemelosztást. Ezeknek az el­veknek a valóra váltá­sa teszi lehetővé társadalmunk fejlődé­sét belső és külső biztonsá­gunk e­rősbödését, a dolgozók életszínvonalának emelkedé­sét, jobb életét. Ez a célja minden megmozdulásunknak, minden kongresszusuknak is. A forradalmi változásokhoz emberekre, forradalmárokra van szükség. Ebben az évben megfelelő embereket válasz­tanak a dolgozók minden posztra. Ez új lehetőség arra, hogy az önigazgatás élharco­sai,, a kiemelkedő dolgozó em­berek bekapcsolódjanak a tár­sadalmi életbe. Felhívjuk a dolgozók figyelmét, hogy való­ban olyan embereket válassza­nak­­küldöttnek, akikben meg bíznak, akikről meggyőződtek, hogy az önigazgatási rendszer élharcosai, letéteményesei vol­tak, és azok maradnak az új esztendőben is­. A tájékoztatási eszközök értékelése Az elmúlt héten együttes ér­tekezletet tartott a Szocialis­ta Szövetség Muraszombati Községi Választmánya és a Szakszervezeti Szövetség Mu­raszombati Községi Tanácsa. Értékelték a­­községben lévő tájékoztatási eszközök minő­ségét. A vita során Milan Ku­čan,, a Szlovén Szocialista Szö­vetség Köztársasági Választ­mányának titkára hangsúlyoz­ta az újságíró jelentős szere­pét a küldöttrendszerben, el­mondta, hogy a társadalmi, politikai szervezeteknek na­gyobb hatást kell gyakorol­niuk a tájékoztatási eszkö­zökre és biztosítani kell az a­­nyag­i feltételeket a minősége­sebb és eredményesebb tájé­koztatási munkához. A Szocialista Szövetség és a Szakszervezeti Szövetség még a tavalyi év második felében alapos felmérést végzett ar­ról, hogy a dolgozók és a pol­gárok milyen mértékben tá­jékozódhatnak a helyi közös­ségekben és a munkaszerve­zetekben. Erről folytattak be­szélgetéseket a központi és a lokális lapok­­képviselőivel­, értékelték a munkaszerveze­tekben megjelenő lapokat és külön értékelést kapott a ma­gyar nemzetiségiek hetilapja, a Népújság, valamint a mu­raszombati rádió magyar adá­sa is. Mind a helyi közössé­gekben mind a munkaszer­vezetekben eléggé sokan részt vettek ezeken a vitákon, a­­zonban ennek még szélesebb körűnek kellett volna lenni. A magyar nemzetiségiek tá­jékoztatási eszközeivel kap­csolatosan elhangzott, hogy a hiányosságain elsősorban új káderek alkalmazásával és jobb szervezettséggel lehet javítani. Ugyanakkor a rádió hétköznapokon történő ma­gyar adásának is jobb idő­pontot kell találni. A muraszombati községben a tájékoztatási eszközök társa­dalmi szerepének elemzése­kor hangsúlyozták, hogy ezek mennyiségileg megfelelő ter­jedelemben jelennek meg és részben minőségileg is javul­tak. Azonban az újságírók kis száma miatt képtelenek meg­felelően felölelni minden je­lentős eseményt. Az elemzés folyamán hangsúlyozták, hogy az újságírók főleg beszámoló formájában tájékoztatnak, kevés a kommentár,, nem elég­gé kritikusak és nem mindig aktuálisak. K.R. Ara­­­dinár

Next