Népújság, 1979 (23. évfolyam, 1-48. szám)

1979-03-22 / 11. szám

Több évszázados elnyoma­tás, a múlt században elbukott szabadságharc és elvetélt pol­gári forradalom után hazánk 1918 őszén visszanyerte füg­getlenségét és a társadalmi hal­adás útjára lépett, 1919. március 21-én pedig megszü­letett az első magyar szocia­lista állam, a Tanácsköztársa­ság. A szocialista forradalom el­sőként a világon bélkében győ­zött. A széthulló­­ tőkés-föl­dbi­r­tokos hatalom és az ellenforra­dalmi erők­­képtelenek voltak szembeszállni az egységesen fellépő proletariátus forradal­mi akaratával. Ugyanakkor az egyesült párt kommunista ihletésű programja — amely megmutatta a kivezető utat a csődbe jutott polgári rend­szerből, célul tűzte a szocia­lista társadalom megteremté­sét és az antanttal dacolva vál­lalta a forradalmi honvédel­met — a proletariátus mellé állította a nép túlnyomó több­ségét. A hatalom békés átvétele el­vi szempontból is nagy jelentő­ségű. Bebizonyosodott, hogy a fegyveres felkelés nem egyet­len útja a szocialista forrada­lom győzelmének. Ha a forra­dalommal szemben álló hata­lom már képtelen szervezetten ellenállni az uralomra törő ha­ladó és forradalmi erőknek, akkor a szocialista forradalom békés, vagy viszonylag békés után, fegyveres felkelés nélkül­­is győzelemre viheti a nép iga­zát. Ez a békés győzelem azon­ban nem parlamenti győzelem volt; a proletariátus és a töb­bi elnyomott szervezett tö­megereje és a céltudatos for­radalmi vezetés, a burzsoázia gyengesége, bénultsága, sarad­nak szétziláltsága és az adott pillanat­­kedvező külpolitikai körülményei tették lehetővé, hogy a forradalom nem volt kénytelen erőszakhoz nyúlni, bár erre is készen állt. Az uralkodó osztályok 1919 tavaszán számos országban úgy érezték magukat, mintha­­kitörni kész vulkánon ülnének. 1919 márciusában — csak a legjelentősebbekre utalva —, Németországban a munkásosz­tály forradalmi tömegmozgal­mának újabb hulláma indult meg; az osztrák proletariátus munkás és katonatanácsokat alakított, kiharcolta a nyolc­órás munkanapot, a betegse­gélyezést, a rendszeres évi tíze­tett szabadságot és­­követelte a nagy magántulajdonnok társa­dalmasítását. Lengyelország­ban a Padarewski-kormány po­litikájával elégedetten töme­gek 1919 februárjában általá­nos sztrájkba léptek, az or­szág ipari központjaiban és fő­városában, Varsóban ülésez­tek a munkástanácsok, létre­jöttek a Vörös Gárda egy­ségei. Olaszországban az »Or­dine Nuovo« elnevezésű cso­port forrogott és üzemi ta­nácsok létrehozását követelte. Fellendülőben volt a munkás mozgalom Franciaországban, Angliában az Egyesült Álla­mokban és Japánban. Még a világháborúban­­semleges Spa­ny­olországot is általános ■sztrájk rázta meg 1919 már­ciusában. Jugoszláviában a ma­gyar események híre meggyor­sította a forradalmi csopor­tok tömörülését, 1919 áprilisá­ban létrejött a Jugoszláv Kom­munista Párt, amelyhez a szer­vezett munkások nagy többsé­ge csatlakozott. Az alakuló kongresszus szolidaritást vál­lalt a magyar tanácsállammal. A délszláv katonák tömegei­ben olyan erőssé vált a Ta­nácsköztársaság iránti rokon­­szenv, hogy nem merték őket harcba vetni a magyar forra­dalom ellen. A Ta­nácsi Köztár­­saság elleni intervenció hírére egész Jugoszlávián­­sztrájkhul­lám söpört végig. Politikai gyűlések sorozatán tiltakozó határozatokat fogadtak el az orosz és a magyar forradalom megfojtására irányuló kísérle­tek ellen. A Vajdaságban és Szlovéniában megkezdődött a kéreseik és a szegényparasztok mozgalma a szovjet hatalom­ért. Nagy rokon­szen­v­vel fogad­­ták a Tanácsköztársaság létre­jöttét a szlovák területeken. Ez főként abban nyilvánult meg, hogy a hadkötelesek tö­megesen megtagadták a bevo­nulási parancsot. Emiatt 1919 március végén, április elején számos­­szlovákiai helységben zavargások voltak. A magyar Vörös Hadsereg északi hadjá­rata során egész Kelet-Szlová­­kiát megtisztította a burzsoá csapatoktól. A felszabadított területeken tanácsok alakul­tak és 1919. június 16-án Eper­jesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Ez volt az első­­kísérlet a munkások és parasztok államának meg­teremtésére Csehszlovákia te­rületén, amelynek megszüle­tését nemcsak a magyar dol­gozók üdvözölték lelkesen, ha­nem mély rokonszenvet vál­tott ki a szomszédos Lengyel­­országban és az egész európai proletariátusban. A kapitalista országokban nagy tömegek váltották magu­kat­­szolidárisnak a magyaror­szági proletárdiktatúrával. Ezt bizonyította többek között az a közel másfélezer osztrák ön­ké­ntes, aki Magyarországra u­­tazott, hogy a Vörös Hadse­regben jelentkezzék. Ezt bizo­nyít­ott­ák az intervenciós csa­patok akcióit fegyveres fellé­péssel is akadályozó délszláv forradalmárok, a csehszlovák és román munkások. Hasonló megnyilatkozásai voltak a töb­bi ország öntudatos munkás­ságának is. A Tanácsköztársa­ság honvédő háborújában mintegy tízezer nem magyar internacionalista szolgált és kö­zülük soka­n áldozták életüket a Tanácsköztársaság védelmé­ben. Kiemelkedő jelentősége volt annak, hogy a munkásha­­talo­m győzelme hazánkat Szovjet-Oroszország szövetsé­gesévé, a nemzetközi szocialis­ta forradalom középeurópai központjává tette. Puszta lété­vel késleltette azt antantimpe­rialisták intervenciós háború­ját Szovjet-Oroszország ellen, bebizonyította, hogy a szocia­lista forradalom nem »orosz sajátosság«, hanem győzelme mindenütt lehetséges és szűk Szombaton este Lendván a Nafta termében nagyszabású PETŐFI ESTET tartottak. A műsorban fellépett a ZALAI TÁNCEGYÜTTES, Orsovszky István koreográfus művészeti vezetésével, Pribo­jszky Má­tyás, magyarországi citeramű­­vész, Molnár Árpád, a Reflex Színpad­­tagja, a lendvai sza­vatók, a Drago Lugarič Álta­lános Iskola gyermektánccso­­portja, valamint a lendvai ma­­gyar táncegyüttes Toplak Mil­ka vezetésével. Az ünnepély szónokai VAR­GA JÓZSEF, és VARGA írón­ké voltak. Var­ga József, ünne­pi beszédében­­megemlékezett az 1948-as forradalomról, va­lamint Petőfi, a forradalom nagy fiának költői lángolásá­ról. Petőfi Sándornak, a ma­gyarság legnagyobb alkotó költői géniuszának neve a ter­mészetes, életszerű, népies iro­dalmiság roppant gazdag élet­művét jelenti. Petőfi a forra­dalmi szellem megtestesülése és vidékünk lakossága nagy tisztelettel és odaadással, ő­­szinte érzelemmel ápolja Pető­fi eszméit és költészetét. Ezért kerül sor­­minden éven a mura vidéki magyarság környezeté­ben a PETŐFI ünnepélyekre. Az idén ez az ünnepély párat­lan sikert aratott. Már a sok­rétű műsor, a kiváló előadók is elárulták azt, hogy ezúttal a szokottnál jobb Petőfi ün­nepélyt láthatunk. Varga Jó­zsef, író és tanár a legszebb szavakat fonta csokorba, hogy ily módon érzékeltesse a kö­zönséggel Petőfi Sándor üstö­kös, forradalmi csillag, gé­niusz gazdag életművét, forra­dalmi tündöklését. Varga Irena, ugyanezt tette szlovén nyelven. Érdekes át­fogó képet adott a márciusi forradalomról és Petőfi mun­kásságáról. Molnár Árpád, a Reflex Szín­pad tagja két Petőfi verset a­­dott elő a lendvai közönség­nek. Kiváló művészi versmon­dásával nagy sikert aratott. Mehle Ana, gimnazista két Župančič verset adott elő szlo­vén nyelven. Az est sikeréhez A Magyarországi Tanácsköz­társaság pozitív és negatív ta­paszta­latai sok tanulsággal szolgáltak a nemzetközi kom­munista mozgalom számára. A azonban nem kis részben hoz­zájárult még Molnár Árpád magyar nyelvű, Gróf Frideri­ka,,­­szlovén nyelvű konferálá­■sa is. Orsovszky István, zalaeger­szegi koreográfus több éves szakmai segítséget nyújt a vi­dék népi szánccsoportjainak. E­­leinte csak a pedagógusokat, és tánccsopo­rt vezetőket ok­tatta a magyar folklór fertá­lyaira, de azóta már két isko­lás csoportot, és egy felnőtt csoportot készített elő a fellé­pésre. Toplak Milka, lendvai tanítónővel együttműködve több hónapon át azon fárado­zott, hogy megfelelő szintre emelje a lendvai magyar tánc­csoport tudását. A szeptember­ben megalakult csoport most első ízben lépett színre, első ízben mutatkozott be a közön­­ségnek. Nem csak a szülők, ha­nem a közönség­­minden egyes tagja őszinte örömmel figyel­te a táncoló fiatalokat. A fia­talok pedig táncoltak, vidám, fiatalos lendülettel, az igazi magyar folklórt adva a nézők­nek. Nem csak Petőfi est volt ez a szereplés, hanem a fol­klór ünnepe is. A néphagyo­mányok ápolása, az ifjú nem­zedék szépre tanítása és meg­becsülése, új mérföldkövéhez értünk. Egy szervezett alapos művészeti munka eredményét­­köszöntötte a szombat esti vastaps. A Drago Lugarič, Általános Iskola tanulói a CICELLE cí­mű tánckoszorúval, táncjáték­kal szerepeltek a műsorban. A kis táncosok sikere is méltó bizonyíték arra, hogy a folklór­­tanítását már az iskola alsóbb tagozataiban kell­­kezdeni. Az ünnepi est fénypontja a ZALAI TÁNCEGYÜTTES tag­jainak fellépése volt. Habár a zalai táncosok már régi isme­rsei vidékünk színházkedve­­lőinek, mégis újabbnál­ újabb meglepetéseiket nyújtottak. A katalógusokban ez áll: — Magyarország délnyugati részén található Zala megye reprezentatív művészeti egy­üttese a Zalai Táncegyüttes, mely 1957-ben alakult az öt­venezer lakosú megyeszékhe­Magyar Tanácsköztársaság ta­pasztalataira, különösen a kommunista párt szerepének, szervezetének tárgyalása so­rán, továbbá a német függetle­nekkel és az angol szocialista frakciókkal folytatott vitában. Nem nehéz­­kimutatni, hogy a kongresszusinak a fenti kérdé­sekben elfogadott tézisei, és az agrárkérdés irányelvei a magyar proletárdiktatúra ta­pasztalatainak figyelembevé­telével készült. A Magyar Tanácsköztársa­ság létrejöttének körülményei­vel, szocialista gyakorlatá­nak részkérdéseivel, sikerei­vel, és vereségével mindmáig tanulmányozásra és tanulsá­gokra érdemes elméleti és ta­pasztalati anyagot nyújtott a nemzetközi munkásmozgalom­nak, a­­szocialista forradalom és a szocialista átalakulás gaz­dag problematikájához. Ily módon tanulságai beépültek a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom politikai és el­méleti tárházába. Igen, Zalaegerszegen. Önma­­gukról így vallanak: Együtte­sünk célja, hogy a néphagyo­­m­ányok alapján magasfokú­­színpadi művészetet teremt­sen. Az anyanyelvi­­kultúra is­merete kimeríthetetlen lehe­tőséget biztosít számunkra, gondolataink kifejezésére. Leg­nagyobb feladatunknak tart­juk a folklórban megtalálni az igazi lényeget és azt úgy fogalmazni és előadni a szín­padon, hogy a ma emberének szóljon.­ Miniszteri dicséretben része­sültek, háromszor nyerték el a Kiváló Együttesi kitüntető címet, az országos minősítő rendszerben az Aranydiploma I. fokozatának a tulajdonosai. Elnyerték Zalaegerszeg város legmagasabb­­kitüntetését: Pro Urbe Zalaegerszeg. Az együt­tes alapí­tója és házigazdája a ma már Európa-hikrű­ Zalai Ka­maratánc Fesztiválnak. A kö­vetkező országokban jártak: Ausztria, Belgium, Csehszlo­vákia, Franciaország, Hollan­dia, Lengyelország, Szovjet­unió és többször Jugoszlávia. A szombat esti lendvai fel­lépésük páratlan sikert ara­tott. Habár már több ízben volt szarancsénk látni az elő­adásaikat mégis ez a műsor tetszett legjobban. Minden e­­gyes táncban sziporkázó lel­kesedés, magas fokú folklór­­művészet és művészi élmény volt. A szebbnél szebb ver­­bunkok, a sokrétű színes, ér­zelemmel teli­­leánytáncok, a kiváló bravúros koreográfiai megoldások azt mutatják, hogy Orsovszky István együtt­­esének valamennyi tagja mű­vészeti vezetőjükkel együtt a folklórnak él. Az est meglepetést is tarto­gatott a közönség számára. Az együttessel Lendván járt Pribojszky Mátyás, világhírű magyar citeraiművész, aki be­szélgetést folyatott­­az érdek­­közösség vezetőivel a göntér­­házi citerazenekar tanításáról. A ciitaraművé­­z a tánc szüneté­ben eleget tett a kérésnek és szebbnél­­szebb Kossuth dalo­kat, és erdélyi dalokat játszott a közönségnek, óriási­­sikere azt mutatja, hogy a göntér­­házi citerások a lehető leg­jobb művészi tanító kezébe kerülnek. A lendvai Petőfi est válto­zatos,­­sokrétű, gazdag hangu­latos műsora még sokáig emlé­kezetün­kben marad. Szúnyogh Sándor jégszerű, ahol arra a szubjek- kommunista Internacionálé tív és objektív feltételek­re- II. kongresszusán felszólalók kértek. több ízben is hivatkoztak a Nagysikerű Petőfi est SZÍNVONALAS PETŐFI ÜNNEPÉLYT TARTOTTAK LEND­­VÁN — A ZALAI TÁNCEGYÜTTES SIKERES LENDVAI VENDÉGSZEREPLÉSE — MÉLTÓ MÓDON MEGEMLÉ­KEZTEK A MÁRCIUSI FORRADALOMRÓL — BEMUTATÓ FELLÉPÉST TARTOTTAK A LENDVAI TÁNCOSOK — ÓRIÁSI KÖZÖNSÉGSIKER Öregkori portré Károlyi Mihályról Ifjúmunkások gyűlése a Nemzeti Múzeum kertjében egy nappal a proletárdiktatúra győzelme után Számuél Tibor a Tanácsköz­társaság egyik vezetője Moszk­vában Leninnel Kun Béla 1919 májusában népbiztosokkal együtt szemléli meg a munkászászlóaljakat A Tanácsköztársaság kikiáltása a Parlament lépcsőjén 1919. március 21. 3 NÉPÚJSÁG

Next