Népújság, 1979 (23. évfolyam, 1-48. szám)
1979-03-22 / 11. szám
Több évszázados elnyomatás, a múlt században elbukott szabadságharc és elvetélt polgári forradalom után hazánk 1918 őszén visszanyerte függetlenségét és a társadalmi haladás útjára lépett, 1919. március 21-én pedig megszületett az első magyar szocialista állam, a Tanácsköztársaság. A szocialista forradalom elsőként a világon bélkében győzött. A széthulló tőkés-földbirtokos hatalom és az ellenforradalmi erőkképtelenek voltak szembeszállni az egységesen fellépő proletariátus forradalmi akaratával. Ugyanakkor az egyesült párt kommunista ihletésű programja — amely megmutatta a kivezető utat a csődbe jutott polgári rendszerből, célul tűzte a szocialista társadalom megteremtését és az antanttal dacolva vállalta a forradalmi honvédelmet — a proletariátus mellé állította a nép túlnyomó többségét. A hatalom békés átvétele elvi szempontból is nagy jelentőségű. Bebizonyosodott, hogy a fegyveres felkelés nem egyetlen útja a szocialista forradalom győzelmének. Ha a forradalommal szemben álló hatalom már képtelen szervezetten ellenállni az uralomra törő haladó és forradalmi erőknek, akkor a szocialista forradalom békés, vagy viszonylag békés után, fegyveres felkelés nélkülis győzelemre viheti a nép igazát. Ez a békés győzelem azonban nem parlamenti győzelem volt; a proletariátus és a többi elnyomott szervezett tömegereje és a céltudatos forradalmi vezetés, a burzsoázia gyengesége, bénultsága, saradnak szétziláltsága és az adott pillanatkedvező külpolitikai körülményei tették lehetővé, hogy a forradalom nem volt kénytelen erőszakhoz nyúlni, bár erre is készen állt. Az uralkodó osztályok 1919 tavaszán számos országban úgy érezték magukat, minthakitörni kész vulkánon ülnének. 1919 márciusában — csak a legjelentősebbekre utalva —, Németországban a munkásosztály forradalmi tömegmozgalmának újabb hulláma indult meg; az osztrák proletariátus munkás és katonatanácsokat alakított, kiharcolta a nyolcórás munkanapot, a betegsegélyezést, a rendszeres évi tízetett szabadságot éskövetelte a nagy magántulajdonnok társadalmasítását. Lengyelországban a Padarewski-kormány politikájával elégedetten tömegek 1919 februárjában általános sztrájkba léptek, az ország ipari központjaiban és fővárosában, Varsóban üléseztek a munkástanácsok, létrejöttek a Vörös Gárda egységei. Olaszországban az »Ordine Nuovo« elnevezésű csoport forrogott és üzemi tanácsok létrehozását követelte. Fellendülőben volt a munkás mozgalom Franciaországban, Angliában az Egyesült Államokban és Japánban. Még a világháborúbansemleges Spanyolországot is általános ■sztrájk rázta meg 1919 márciusában. Jugoszláviában a magyar események híre meggyorsította a forradalmi csoportok tömörülését, 1919 áprilisában létrejött a Jugoszláv Kommunista Párt, amelyhez a szervezett munkások nagy többsége csatlakozott. Az alakuló kongresszus szolidaritást vállalt a magyar tanácsállammal. A délszláv katonák tömegeiben olyan erőssé vált a Tanácsköztársaság iránti rokonszenv, hogy nem merték őket harcba vetni a magyar forradalom ellen. A Tanácsi Köztársaság elleni intervenció hírére egész Jugoszláviánsztrájkhullám söpört végig. Politikai gyűlések sorozatán tiltakozó határozatokat fogadtak el az orosz és a magyar forradalom megfojtására irányuló kísérletek ellen. A Vajdaságban és Szlovéniában megkezdődött a kéreseik és a szegényparasztok mozgalma a szovjet hatalomért. Nagy rokonszenvvel fogadták a Tanácsköztársaság létrejöttét a szlovák területeken. Ez főként abban nyilvánult meg, hogy a hadkötelesek tömegesen megtagadták a bevonulási parancsot. Emiatt 1919 március végén, április elején számosszlovákiai helységben zavargások voltak. A magyar Vörös Hadsereg északi hadjárata során egész Kelet-Szlovákiát megtisztította a burzsoá csapatoktól. A felszabadított területeken tanácsok alakultak és 1919. június 16-án Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Ez volt az elsőkísérlet a munkások és parasztok államának megteremtésére Csehszlovákia területén, amelynek megszületését nemcsak a magyar dolgozók üdvözölték lelkesen, hanem mély rokonszenvet váltott ki a szomszédos Lengyelországban és az egész európai proletariátusban. A kapitalista országokban nagy tömegek váltották magukatszolidárisnak a magyarországi proletárdiktatúrával. Ezt bizonyította többek között az a közel másfélezer osztrák önkéntes, aki Magyarországra utazott, hogy a Vörös Hadseregben jelentkezzék. Ezt bizonyították az intervenciós csapatok akcióit fegyveres fellépéssel is akadályozó délszláv forradalmárok, a csehszlovák és román munkások. Hasonló megnyilatkozásai voltak a többi ország öntudatos munkásságának is. A Tanácsköztársaság honvédő háborújában mintegy tízezer nem magyar internacionalista szolgált és közülük sokan áldozták életüket a Tanácsköztársaság védelmében. Kiemelkedő jelentősége volt annak, hogy a munkáshatalom győzelme hazánkat Szovjet-Oroszország szövetségesévé, a nemzetközi szocialista forradalom középeurópai központjává tette. Puszta létével késleltette azt antantimperialisták intervenciós háborúját Szovjet-Oroszország ellen, bebizonyította, hogy a szocialista forradalom nem »orosz sajátosság«, hanem győzelme mindenütt lehetséges és szűk Szombaton este Lendván a Nafta termében nagyszabású PETŐFI ESTET tartottak. A műsorban fellépett a ZALAI TÁNCEGYÜTTES, Orsovszky István koreográfus művészeti vezetésével, Pribojszky Mátyás, magyarországi citeraművész, Molnár Árpád, a Reflex Színpadtagja, a lendvai szavatók, a Drago Lugarič Általános Iskola gyermektánccsoportja, valamint a lendvai magyar táncegyüttes Toplak Milka vezetésével. Az ünnepély szónokai VARGA JÓZSEF, és VARGA írónké voltak. Varga József, ünnepi beszédébenmegemlékezett az 1948-as forradalomról, valamint Petőfi, a forradalom nagy fiának költői lángolásáról. Petőfi Sándornak, a magyarság legnagyobb alkotó költői géniuszának neve a természetes, életszerű, népies irodalmiság roppant gazdag életművét jelenti. Petőfi a forradalmi szellem megtestesülése és vidékünk lakossága nagy tisztelettel és odaadással, őszinte érzelemmel ápolja Petőfi eszméit és költészetét. Ezért kerül sorminden éven a mura vidéki magyarság környezetében a PETŐFI ünnepélyekre. Az idén ez az ünnepély páratlan sikert aratott. Már a sokrétű műsor, a kiváló előadók is elárulták azt, hogy ezúttal a szokottnál jobb Petőfi ünnepélyt láthatunk. Varga József, író és tanár a legszebb szavakat fonta csokorba, hogy ily módon érzékeltesse a közönséggel Petőfi Sándor üstökös, forradalmi csillag, géniusz gazdag életművét, forradalmi tündöklését. Varga Irena, ugyanezt tette szlovén nyelven. Érdekes átfogó képet adott a márciusi forradalomról és Petőfi munkásságáról. Molnár Árpád, a Reflex Színpad tagja két Petőfi verset adott elő a lendvai közönségnek. Kiváló művészi versmondásával nagy sikert aratott. Mehle Ana, gimnazista két Župančič verset adott elő szlovén nyelven. Az est sikeréhez A Magyarországi Tanácsköztársaság pozitív és negatív tapasztalatai sok tanulsággal szolgáltak a nemzetközi kommunista mozgalom számára. A azonban nem kis részben hozzájárult még Molnár Árpád magyar nyelvű, Gróf Friderika,,szlovén nyelvű konferálá■sa is. Orsovszky István, zalaegerszegi koreográfus több éves szakmai segítséget nyújt a vidék népi szánccsoportjainak. Eleinte csak a pedagógusokat, és tánccsoport vezetőket oktatta a magyar folklór fertályaira, de azóta már két iskolás csoportot, és egy felnőtt csoportot készített elő a fellépésre. Toplak Milka, lendvai tanítónővel együttműködve több hónapon át azon fáradozott, hogy megfelelő szintre emelje a lendvai magyar tánccsoport tudását. A szeptemberben megalakult csoport most első ízben lépett színre, első ízben mutatkozott be a közönségnek. Nem csak a szülők, hanem a közönségminden egyes tagja őszinte örömmel figyelte a táncoló fiatalokat. A fiatalok pedig táncoltak, vidám, fiatalos lendülettel, az igazi magyar folklórt adva a nézőknek. Nem csak Petőfi est volt ez a szereplés, hanem a folklór ünnepe is. A néphagyományok ápolása, az ifjú nemzedék szépre tanítása és megbecsülése, új mérföldkövéhez értünk. Egy szervezett alapos művészeti munka eredményétköszöntötte a szombat esti vastaps. A Drago Lugarič, Általános Iskola tanulói a CICELLE című tánckoszorúval, táncjátékkal szerepeltek a műsorban. A kis táncosok sikere is méltó bizonyíték arra, hogy a folklórtanítását már az iskola alsóbb tagozataiban kellkezdeni. Az ünnepi est fénypontja a ZALAI TÁNCEGYÜTTES tagjainak fellépése volt. Habár a zalai táncosok már régi ismersei vidékünk színházkedvelőinek, mégis újabbnál újabb meglepetéseiket nyújtottak. A katalógusokban ez áll: — Magyarország délnyugati részén található Zala megye reprezentatív művészeti együttese a Zalai Táncegyüttes, mely 1957-ben alakult az ötvenezer lakosú megyeszékheMagyar Tanácsköztársaság tapasztalataira, különösen a kommunista párt szerepének, szervezetének tárgyalása során, továbbá a német függetlenekkel és az angol szocialista frakciókkal folytatott vitában. Nem nehézkimutatni, hogy a kongresszusinak a fenti kérdésekben elfogadott tézisei, és az agrárkérdés irányelvei a magyar proletárdiktatúra tapasztalatainak figyelembevételével készült. A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeivel, szocialista gyakorlatának részkérdéseivel, sikereivel, és vereségével mindmáig tanulmányozásra és tanulságokra érdemes elméleti és tapasztalati anyagot nyújtott a nemzetközi munkásmozgalomnak, aszocialista forradalom és a szocialista átalakulás gazdag problematikájához. Ily módon tanulságai beépültek a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom politikai és elméleti tárházába. Igen, Zalaegerszegen. Önmagukról így vallanak: Együttesünk célja, hogy a néphagyományok alapján magasfokúszínpadi művészetet teremtsen. Az anyanyelvikultúra ismerete kimeríthetetlen lehetőséget biztosít számunkra, gondolataink kifejezésére. Legnagyobb feladatunknak tartjuk a folklórban megtalálni az igazi lényeget és azt úgy fogalmazni és előadni a színpadon, hogy a ma emberének szóljon. Miniszteri dicséretben részesültek, háromszor nyerték el a Kiváló Együttesi kitüntető címet, az országos minősítő rendszerben az Aranydiploma I. fokozatának a tulajdonosai. Elnyerték Zalaegerszeg város legmagasabbkitüntetését: Pro Urbe Zalaegerszeg. Az együttes alapítója és házigazdája a ma már Európa-hikrű Zalai Kamaratánc Fesztiválnak. A következő országokban jártak: Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Szovjetunió és többször Jugoszlávia. A szombat esti lendvai fellépésük páratlan sikert aratott. Habár már több ízben volt szarancsénk látni az előadásaikat mégis ez a műsor tetszett legjobban. Minden egyes táncban sziporkázó lelkesedés, magas fokú folklórművészet és művészi élmény volt. A szebbnél szebb verbunkok, a sokrétű színes, érzelemmel telileánytáncok, a kiváló bravúros koreográfiai megoldások azt mutatják, hogy Orsovszky István együttesének valamennyi tagja művészeti vezetőjükkel együtt a folklórnak él. Az est meglepetést is tartogatott a közönség számára. Az együttessel Lendván járt Pribojszky Mátyás, világhírű magyar citeraiművész, aki beszélgetést folyatottaz érdekközösség vezetőivel a göntérházi citerazenekar tanításáról. A ciitaraművéz a tánc szünetében eleget tett a kérésnek és szebbnélszebb Kossuth dalokat, és erdélyi dalokat játszott a közönségnek, óriásisikere azt mutatja, hogy a göntérházi citerások a lehető legjobb művészi tanító kezébe kerülnek. A lendvai Petőfi est változatos,sokrétű, gazdag hangulatos műsora még sokáig emlékezetünkben marad. Szúnyogh Sándor jégszerű, ahol arra a szubjek- kommunista Internacionálé tív és objektív feltételekre- II. kongresszusán felszólalók kértek. több ízben is hivatkoztak a Nagysikerű Petőfi est SZÍNVONALAS PETŐFI ÜNNEPÉLYT TARTOTTAK LENDVÁN — A ZALAI TÁNCEGYÜTTES SIKERES LENDVAI VENDÉGSZEREPLÉSE — MÉLTÓ MÓDON MEGEMLÉKEZTEK A MÁRCIUSI FORRADALOMRÓL — BEMUTATÓ FELLÉPÉST TARTOTTAK A LENDVAI TÁNCOSOK — ÓRIÁSI KÖZÖNSÉGSIKER Öregkori portré Károlyi Mihályról Ifjúmunkások gyűlése a Nemzeti Múzeum kertjében egy nappal a proletárdiktatúra győzelme után Számuél Tibor a Tanácsköztársaság egyik vezetője Moszkvában Leninnel Kun Béla 1919 májusában népbiztosokkal együtt szemléli meg a munkászászlóaljakat A Tanácsköztársaság kikiáltása a Parlament lépcsőjén 1919. március 21. 3 NÉPÚJSÁG