Népújság, 1980 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1980-06-12 / 23. szám

Ezer kiránduló a Vestnik - vonattal Novo meston A Vestnik vonat szombaton délelőtt 10 órakor érkezett meg a Novo mesto-i állomásra A kirándulók egy része autóbusszal a mintegy 20 kilo­méterre lévő Baza 20 megtekintésére indult Kirándulóink egy csoportja a Novo mesto-i utcákon A Novo mesto-i sportteremben színvonalas kultúrmű­sorban volt részük a Vestnik és Népújság előfizetőinek Kirándulóink figyelmesen nézik és hallgatják a kultur­­programot (fotó: á. a.) Hasznos és érdekes a jutalomkirárulás Az elmúlt szombaton egy napos kiránduláson, vettek részt a Népújság azon olvasói is, akik április elsejéig egész évre előfizettek az újságra és kisorsolták a nevüket. Ez olyan jutalomutazás volt az úgynevezett Vestnik vonaton, amelyen a Vestnik újság elő­fizetőinek kisorsoltjai és még sok olyan egyén is részt vett, aki jelentkezett és befizetett a kirándulásra, így a vonat jún­iusi 7-én, tehát a múlt szombaton, reggel 10 perccel öt óra előtt indult el a mu­raszombati vasútállomásról as mintegy ezer utassal és vala­mivel 10 óra után érkezett meg Novo mestora. A vonaton kellemes zene szórakoztatta az emberekek ez mellett a pin­cérek gondoskodtak arról is, hogy senkii se maradjon éhes és szomjas. Tehát szórakoz­va, a tájból való gyönyörködés közepette érkeztünk Novo mestora, ahol a városi fúvósze­nekar és Novoi mesto képvi­selői köszöntöttek bennünket, majd a 18 autóbusz az érkező két gyárlátogatásra és a Ho­­­szas bázis megtekintésére vit­te, oda, ahol a Népfelszabadí­­tó harcok ideje alatt a szlo­vén kormány dolgozott. Érdekes volt a Néphadse­reg otthoniban a Ljudje ob Krki — A Krkai menti embe­rek című film, amely érzékel­tette Dolenjsko­ történelmi fej­lődését, a Népfelszabadító há­ború ideje alatt ott történte­ket és Novo, mesto gyors ü­­temű fejlődését a felszabadu­lást követő években. A sport­csarnokban meg az ebéd fo­gyasztása közben színvonalas kultúrműsorral kedveskedtek a muravidéki embereknek a Novo mesto-i kulturális élet kovácsolói. Este aztán elége­detten, jó hangulatban ültünk :smst a különvonatra, amely­­lyel éjjel fél tizenkettő körül érkeztünk Muraszombatba. A vonaton arrafelé menet és visszafelé is elbeszélget­tünk az emberekkel, akik a következőket mondták: Gál József, Lendva. Körül­belül húsz éve vagyok olvasó­ja a Népújságnak. Mindent u­­gyan nem olvasok f­el, de sok érdekes dolgot találok benne. Annak nagyon örülök, hogy kisorsoltak. A vonatom na­gyon, jól érzem magam, kitű­nően szórakozunk. Horváth István, Pince: Már körülbelül 16 éve járatom a Népújságot, már másodszor vagyok nyertese. Egyszer va­salót nyertem, most meg a ki­rándulásra sorsoltak ki. Elő­ször utazom. Nagyon elége­dett vagyok, hiszen, itt van sör, bor, ennivaló és nagyon vígak vagyunk. Lacó Géza, Kapornak: En­gem a Vestnik sorsolt ki, mi­vel a Népújság mellett a Vest­nik újságot is járatom. Mind a kettőt szeretem olvasgatni. A Vestnik vonattal először u­­tazom kirándulásra, örülök, hogy kisorsoltak. Nagyon jól érzem magam. Szép tájakon, dimbes-dombos vidéken uta­zunk, szép falvakat látok. A kívánságom, hogy jövőre is utazhassak a Vestnik vonat­tal. Lukács Péter, Kapornak: Engem mint a Népújság előfi­zetőjét sorsoltak ki, amit a megjelentetésétől fogva jára­tok. Az ablaknál ülök a vona­ton, gyönyörködünk a tájban, hatalmas hegyeket látunk. Nagyon hasznosnak találom az ilyen kirándulást, mert is­merősök találkozunk ezen, el­beszélgetünk, elszórakozunk és sok mindent látunk. Krampács Barbara, Lendva: Nagyon örülök, hogy kisorsol­tak, hogy részt vehetek ezen a kiránduláson. Nyolc éve já­ratom a Népújságot. Novo meston sok érdekeset láttunk és máskor is szeretnék részt venni az ilyen kiránduláson. Gál Mária, Lendva: Már régóta járatom a Népújságot, örülök annak, hogy részt ve­hetek a kiránduláson és ha alkalom adódik, a jövőben is részt veszek rajta. Nem árt egy kis szórakozás, meg sokat lát, tanul az ember. Zsupán Anna, Lendva: Most kezdtem járatni a Vestniket és, máris kisorsoltak. Nagyon jól érzem magam a kirándu­láson, sok embert­ megismer­tem és remélem, máskor is si­kerül részt vennem az i­­lyen kiránduláson,. K. R. A muravidéki kisipar helyzetéről A Muravidéki­ Gazdasági Ka­mara kisgazdaságokat szorgal­mazó bizottságának csütörtö­ki, ülésén a muravidéki kisgaz­daság helyzete került megvita­tásra. A Szlovén Községek Kö­zössége kezdeményezésére ezt a témát minden községben na­pirendre tűzik, valamint kö­zös, regionális jellegű tanács­kozás­okon, vitatják meg. Az u­­tóbbi néhány év során az e­­gész köztársaság területén — így Muravidéken is — igen csökken a kisiparosok száma. Ez komoly problémát jelent a gazdaság ellátásában. Min­t, a köztársasági beszámo­lóból is látható, egész Szlové­niában hiány van, bizonyos kisiparosokból, amelyek főleg a lakosság ellátását elégítenék ki. Egyes kis háztartási gépek, lábbelik,, ruhák javítására ma már nem, lehet­ magániparoso­kat kapni. Mások élnek a hely­zettel, és engedély nélkül, ma­gas áron végeznek, különböző szolgáltatásokat. A társadalmi megállapodás tervezet, amely most van közvitán elsősorban a kisipar fejlesztését és a prob­lémák kiküszöbölését szorgal­mazza. A csütörtöki ülés résztvevői rámutattak több olyan Mura vidékre jellemző problémára, amelyek nagyban, akadályoz­zák a kisipari fejlődését. Egységes, szervezett községi és pénzügyi politikával sokat lehetne segíteni az ügyön, csak először el kell készíteni a megfelelő terveket, amit pe­dig a szükségletek felmérésé­nek kell megelőznie. Megfe­lelő árpolitikával bizonyos megkönnyítések­kel a deficitá­­ris kisipari ágazatokat újra fel lehetne lendíteni — hangoz­tatták az ülés résztvevői, akik úgy határoztak, hogy ezeket az álláspontokat képviselik a Szlovén Községek Közössége kezdeményezésére megszerve­zett tanácskozáson is. -ep Elavult díjszabási rendszer A VASÚT KORSZERŰSÍTÉSE ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEK A vasút objektív és szubjektív okokból már évek óta nagyon súlyos anyagi helyzetben van. Ennek következtében a vasúti szállítás költségei, veszteségei veszélyeztetik a va­sút versenyképességét a nemzetközi piacon, belföldön pe­dig a nem megfelelően kimutatott szállítási költségek hamis képet adnak egyes termelési tevékenységek gazdaságosságá­ról. A Szövetségi Társadalmi­­rendszer-ügyi Tanács a vasút helyzetéről tárgyalt. A leg­nagyobb vitát a vasúti, szállí­tás jelenlegi díjszabási rend­szere váltotta ki. Ez a rend­szer ugyanis alig fedezi, az egy­szerű újratermelési költsége­ket. Gazdaságunk egyik alap­elve, hogy minden társultmun­ka-szervezet saját jövedelmé­ből fedezze ezeket a költsége­ket. A vasút azonban erre nem volt képes, az elmúlt idő­szakban, térítésre volt és van szüksége. A köztársaságok és tartomá­nyok küldöttei egyetértettek abban, nem engedhető meg, hogy a vasút továbbra i­s az egyszerű, újratermelési, szint­jén gazdálkodjon. Olyan díj­szabási rendszert kell kidol­gozni, amely lehetővé teszi, hogy a vasút a saját jövedel­méből pénzeszközöket különít­hesen el a vasúthálózat kor­szerűsítésére is. A kőolaj megdrágulása kö­vetkeztében tetemesen nőtt a vasút jelentősége. Földrajzi helyzetének köszönhetően ha­zánknak a korszerűsített vasút­vonal óriási, előnyt jelentene, mert állandóan­ fokozódik a külföldi igénybevevők száma és érdeklődése. Végső, ideje a korszerűsítést teljes egészében elvégezni és erre pénzeszközö­ket kell előteremteni. Nyilvánvaló, hogy a vasút­forgalmi, társultmunka-alap­­szervezetek egymás közötti, valamint a vasútforgalmi tár­sultmunka-alapszer­vezetek és a szolgáltatásaikat igénybe ve­vők közötti megfelelő jövedel­mi viszonyok megteremtése ja­vítana csak a vasút anyagi helyzetén. A küldöttek nézete, hogy a vasúti szállítás díját a köztár­sasági és tartományi vasútfor­galmi önigazgatási, érdekközös­ségeknek ahol pedig ezek még nem alakultak meg, ott a gaz­dasági kamarának meg kell határozniuk, hogy a vasút és a szolgáltatásait igénybe ve­vők érdekeinek figyelembe vé­telével,, de egységes mércék alapján,. Ezeket a mércéket tár­sadalmi megállapodással alakí­tanánk ki. A térítéssel kapcsolatban az a vélemény alakult ki,, hogy ezt a szállítási szolgáltatások mennyiségétől és minőségétől kell függővé tenni, ugyanak­kor jobb gazdálkodási eredmé­nyekre kell ösztönözniük a va­sútforgalmi munkaszervezetek dolgozóit. A térítés csökken­tésére irányuló erőfeszítések ellen­ére a közeljövőben még valószínűleg nem számítha­tunk annak teljesen, megszüne­tetésére. NI­HÁNY SOK­IIAL NÖVELIK A GYÜMÖLCSTERMESZTÉST MACEDÓ­NIÁBAN . A következő középtávú tervidőszakban (1981- től 1985-ig) Macedóniában 5100 hektáron több mint egy­millió gyümölcsfa csemetét fognak ültetni. Az utóbbi két éveztizedben Macedóniában nagy figyelmet szentelnek a gyümölcsészet fejlesztésének. Ebben a köztársaságban je­lenleg 21 000 hektár a gyümölcsösök összterülete, ötször annyi, amint 1939-ben. A gyümölcsösök területének és a ho­zam növelésének eredményekén Macedóniában úgy számít­ják 1985-ben 270 000 tonna gyümölcsöt fognak termelni 90 000 tonnával többet, mint az idén. HÓTAKARÓ A BJELASICÁN — A hűvös, őszies idő Bosznia-Hercegovinában is tovább, tart. Esik az eső és a hőmérséklet jelentős mértékben, csökkent. A Bjelasicán hó is esett. A hőmérő higanyszála itt csupán, plusz egy fokot mutatott. A TAVALYINÁL TÖBB KÜLFÖLDI VENDÉG • A legújabb adatok szerint hirtelen emelkedett az érdeklődés a külföldi turisták részéről a jugoszláv nyaralási lehetősé­gek iránt. Norvégiában, Hollandiában és Olaszországban a tavalyinál több turista döntött az Adriai tenger mellett. A Német Szövetségi Köztársaságban — külföldi vendégeink 43 százaléka innen érkezik — a tavalyi szinten alakul az ér­deklődés. A SZOCIÁLPSZICHIÁTRIA KONGRESSZUSA — Dub­ravnikbani megtartották a szociálpszichiátriiai első­ mediter­­ránis kongresszusát. Körülbelül 400 szociológus, pszichológus, orvos, specialista és társadalomtudományi munkás vett rajta részt, 12 Földközi-tenger melléki országból. A négy­napost tanácskozás egyik fő témája az alkoholizmus mege­lőzése és gyógyítás volt. A kongresszus, ünnepi, megnyitóján határozatot hoztak a Földközi-tenger mellék­i országok szo­­ciál-pszichiátriaii iskoláinak megnyitásáról. Az­ iskolák köz­pontja Zágrábban lesz. VÉGET ÉRT AZ IFJÚ TECHNIKUSOK SZEMLÉJE CRNA GORÁBAN ÉS MACEDÓNIÁBAN — Ulcinjban az oklevelek kiosztásával véget ért a Crna Gora-i ifjú tech­nikusok 17. szemléje. Az első helyezettek (14-en vannak) tovább jutottak a szövetségi szemlére, amit június végén tartanak meg Versecen. Tetovón ugyancsak bezárult az ifjú technikusok és természet­tudósok körzeti vetélkedője. Csoportversenyben a szkopjei tanulók lettek az elsők. Legkiegyensúlyozottabb verseny a matematikusok között folyt. Ebben a versenyág­ban is szkopjei lett az első: Vladimir Zdravkovszki, felső tagozatos diák. NÉPÚJSÁG — A DNSzSz Lendvai és Muraszombati Községi Választmányának hetilapja — Felelős szerkesztő Varga Sándor — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizanska 120, tel. (069) 75-085 — Kiadóhivatal: 69001 Murska Sobota, Titova 29/L, tel. (069) 21-064 és 21-383 Egészévi előfizetés: belföldön 50 dinár külföldön 180 dinár - Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota — A lapot a Szlovén Kulturszövetség anyagi támogatásával kiadja a Rádió- és Sajtóintézet Murska Sobota — Igazgató és főszerkesztő Štefan Dravec — Nyomja a ZGEP »Pomurski tisk« nyomdája Murska Sobota — A forgalmi adókról szóló törvény 36. szakaszának 7. pontja szerint a Népújság mentesül a forgalmi adó alól (JSzSzK Hiv. Lapja 38/72 szám.)

Next