Népújság, 1980 (24. évfolyam, 1-51. szám)
1980-06-12 / 23. szám
Ezer kiránduló a Vestnik - vonattal Novo meston A Vestnik vonat szombaton délelőtt 10 órakor érkezett meg a Novo mesto-i állomásra A kirándulók egy része autóbusszal a mintegy 20 kilométerre lévő Baza 20 megtekintésére indult Kirándulóink egy csoportja a Novo mesto-i utcákon A Novo mesto-i sportteremben színvonalas kultúrműsorban volt részük a Vestnik és Népújság előfizetőinek Kirándulóink figyelmesen nézik és hallgatják a kulturprogramot (fotó: á. a.) Hasznos és érdekes a jutalomkirárulás Az elmúlt szombaton egy napos kiránduláson, vettek részt a Népújság azon olvasói is, akik április elsejéig egész évre előfizettek az újságra és kisorsolták a nevüket. Ez olyan jutalomutazás volt az úgynevezett Vestnik vonaton, amelyen a Vestnik újság előfizetőinek kisorsoltjai és még sok olyan egyén is részt vett, aki jelentkezett és befizetett a kirándulásra, így a vonat júniusi 7-én, tehát a múlt szombaton, reggel 10 perccel öt óra előtt indult el a muraszombati vasútállomásról as mintegy ezer utassal és valamivel 10 óra után érkezett meg Novo mestora. A vonaton kellemes zene szórakoztatta az emberekek ez mellett a pincérek gondoskodtak arról is, hogy senkii se maradjon éhes és szomjas. Tehát szórakozva, a tájból való gyönyörködés közepette érkeztünk Novo mestora, ahol a városi fúvószenekar és Novoi mesto képviselői köszöntöttek bennünket, majd a 18 autóbusz az érkező két gyárlátogatásra és a Hoszas bázis megtekintésére vitte, oda, ahol a Népfelszabadító harcok ideje alatt a szlovén kormány dolgozott. Érdekes volt a Néphadsereg otthoniban a Ljudje ob Krki — A Krkai menti emberek című film, amely érzékeltette Dolenjsko történelmi fejlődését, a Népfelszabadító háború ideje alatt ott történteket és Novo, mesto gyors ütemű fejlődését a felszabadulást követő években. A sportcsarnokban meg az ebéd fogyasztása közben színvonalas kultúrműsorral kedveskedtek a muravidéki embereknek a Novo mesto-i kulturális élet kovácsolói. Este aztán elégedetten, jó hangulatban ültünk :smst a különvonatra, amelylyel éjjel fél tizenkettő körül érkeztünk Muraszombatba. A vonaton arrafelé menet és visszafelé is elbeszélgettünk az emberekkel, akik a következőket mondták: Gál József, Lendva. Körülbelül húsz éve vagyok olvasója a Népújságnak. Mindent ugyan nem olvasok fel, de sok érdekes dolgot találok benne. Annak nagyon örülök, hogy kisorsoltak. A vonatom nagyon, jól érzem magam, kitűnően szórakozunk. Horváth István, Pince: Már körülbelül 16 éve járatom a Népújságot, már másodszor vagyok nyertese. Egyszer vasalót nyertem, most meg a kirándulásra sorsoltak ki. Először utazom. Nagyon elégedett vagyok, hiszen, itt van sör, bor, ennivaló és nagyon vígak vagyunk. Lacó Géza, Kapornak: Engem a Vestnik sorsolt ki, mivel a Népújság mellett a Vestnik újságot is járatom. Mind a kettőt szeretem olvasgatni. A Vestnik vonattal először utazom kirándulásra, örülök, hogy kisorsoltak. Nagyon jól érzem magam. Szép tájakon, dimbes-dombos vidéken utazunk, szép falvakat látok. A kívánságom, hogy jövőre is utazhassak a Vestnik vonattal. Lukács Péter, Kapornak: Engem mint a Népújság előfizetőjét sorsoltak ki, amit a megjelentetésétől fogva járatok. Az ablaknál ülök a vonaton, gyönyörködünk a tájban, hatalmas hegyeket látunk. Nagyon hasznosnak találom az ilyen kirándulást, mert ismerősök találkozunk ezen, elbeszélgetünk, elszórakozunk és sok mindent látunk. Krampács Barbara, Lendva: Nagyon örülök, hogy kisorsoltak, hogy részt vehetek ezen a kiránduláson. Nyolc éve járatom a Népújságot. Novo meston sok érdekeset láttunk és máskor is szeretnék részt venni az ilyen kiránduláson. Gál Mária, Lendva: Már régóta járatom a Népújságot, örülök annak, hogy részt vehetek a kiránduláson és ha alkalom adódik, a jövőben is részt veszek rajta. Nem árt egy kis szórakozás, meg sokat lát, tanul az ember. Zsupán Anna, Lendva: Most kezdtem járatni a Vestniket és, máris kisorsoltak. Nagyon jól érzem magam a kiránduláson, sok embert megismertem és remélem, máskor is sikerül részt vennem az ilyen kiránduláson,. K. R. A muravidéki kisipar helyzetéről A Muravidéki Gazdasági Kamara kisgazdaságokat szorgalmazó bizottságának csütörtöki, ülésén a muravidéki kisgazdaság helyzete került megvitatásra. A Szlovén Községek Közössége kezdeményezésére ezt a témát minden községben napirendre tűzik, valamint közös, regionális jellegű tanácskozásokon, vitatják meg. Az utóbbi néhány év során az egész köztársaság területén — így Muravidéken is — igen csökken a kisiparosok száma. Ez komoly problémát jelent a gazdaság ellátásában. Mint, a köztársasági beszámolóból is látható, egész Szlovéniában hiány van, bizonyos kisiparosokból, amelyek főleg a lakosság ellátását elégítenék ki. Egyes kis háztartási gépek, lábbelik,, ruhák javítására ma már nem, lehet magániparosokat kapni. Mások élnek a helyzettel, és engedély nélkül, magas áron végeznek, különböző szolgáltatásokat. A társadalmi megállapodás tervezet, amely most van közvitán elsősorban a kisipar fejlesztését és a problémák kiküszöbölését szorgalmazza. A csütörtöki ülés résztvevői rámutattak több olyan Mura vidékre jellemző problémára, amelyek nagyban, akadályozzák a kisipari fejlődését. Egységes, szervezett községi és pénzügyi politikával sokat lehetne segíteni az ügyön, csak először el kell készíteni a megfelelő terveket, amit pedig a szükségletek felmérésének kell megelőznie. Megfelelő árpolitikával bizonyos megkönnyítésekkel a deficitáris kisipari ágazatokat újra fel lehetne lendíteni — hangoztatták az ülés résztvevői, akik úgy határoztak, hogy ezeket az álláspontokat képviselik a Szlovén Községek Közössége kezdeményezésére megszervezett tanácskozáson is. -ep Elavult díjszabási rendszer A VASÚT KORSZERŰSÍTÉSE ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEK A vasút objektív és szubjektív okokból már évek óta nagyon súlyos anyagi helyzetben van. Ennek következtében a vasúti szállítás költségei, veszteségei veszélyeztetik a vasút versenyképességét a nemzetközi piacon, belföldön pedig a nem megfelelően kimutatott szállítási költségek hamis képet adnak egyes termelési tevékenységek gazdaságosságáról. A Szövetségi Társadalmirendszer-ügyi Tanács a vasút helyzetéről tárgyalt. A legnagyobb vitát a vasúti, szállítás jelenlegi díjszabási rendszere váltotta ki. Ez a rendszer ugyanis alig fedezi, az egyszerű újratermelési költségeket. Gazdaságunk egyik alapelve, hogy minden társultmunka-szervezet saját jövedelméből fedezze ezeket a költségeket. A vasút azonban erre nem volt képes, az elmúlt időszakban, térítésre volt és van szüksége. A köztársaságok és tartományok küldöttei egyetértettek abban, nem engedhető meg, hogy a vasút továbbra is az egyszerű, újratermelési, szintjén gazdálkodjon. Olyan díjszabási rendszert kell kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy a vasút a saját jövedelméből pénzeszközöket különíthesen el a vasúthálózat korszerűsítésére is. A kőolaj megdrágulása következtében tetemesen nőtt a vasút jelentősége. Földrajzi helyzetének köszönhetően hazánknak a korszerűsített vasútvonal óriási, előnyt jelentene, mert állandóan fokozódik a külföldi igénybevevők száma és érdeklődése. Végső, ideje a korszerűsítést teljes egészében elvégezni és erre pénzeszközöket kell előteremteni. Nyilvánvaló, hogy a vasútforgalmi, társultmunka-alapszervezetek egymás közötti, valamint a vasútforgalmi társultmunka-alapszervezetek és a szolgáltatásaikat igénybe vevők közötti megfelelő jövedelmi viszonyok megteremtése javítana csak a vasút anyagi helyzetén. A küldöttek nézete, hogy a vasúti szállítás díját a köztársasági és tartományi vasútforgalmi önigazgatási, érdekközösségeknek ahol pedig ezek még nem alakultak meg, ott a gazdasági kamarának meg kell határozniuk, hogy a vasút és a szolgáltatásait igénybe vevők érdekeinek figyelembe vételével,, de egységes mércék alapján,. Ezeket a mércéket társadalmi megállapodással alakítanánk ki. A térítéssel kapcsolatban az a vélemény alakult ki,, hogy ezt a szállítási szolgáltatások mennyiségétől és minőségétől kell függővé tenni, ugyanakkor jobb gazdálkodási eredményekre kell ösztönözniük a vasútforgalmi munkaszervezetek dolgozóit. A térítés csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére a közeljövőben még valószínűleg nem számíthatunk annak teljesen, megszünetetésére. NIHÁNY SOKIIAL NÖVELIK A GYÜMÖLCSTERMESZTÉST MACEDÓNIÁBAN . A következő középtávú tervidőszakban (1981- től 1985-ig) Macedóniában 5100 hektáron több mint egymillió gyümölcsfa csemetét fognak ültetni. Az utóbbi két éveztizedben Macedóniában nagy figyelmet szentelnek a gyümölcsészet fejlesztésének. Ebben a köztársaságban jelenleg 21 000 hektár a gyümölcsösök összterülete, ötször annyi, amint 1939-ben. A gyümölcsösök területének és a hozam növelésének eredményekén Macedóniában úgy számítják 1985-ben 270 000 tonna gyümölcsöt fognak termelni 90 000 tonnával többet, mint az idén. HÓTAKARÓ A BJELASICÁN — A hűvös, őszies idő Bosznia-Hercegovinában is tovább, tart. Esik az eső és a hőmérséklet jelentős mértékben, csökkent. A Bjelasicán hó is esett. A hőmérő higanyszála itt csupán, plusz egy fokot mutatott. A TAVALYINÁL TÖBB KÜLFÖLDI VENDÉG • A legújabb adatok szerint hirtelen emelkedett az érdeklődés a külföldi turisták részéről a jugoszláv nyaralási lehetőségek iránt. Norvégiában, Hollandiában és Olaszországban a tavalyinál több turista döntött az Adriai tenger mellett. A Német Szövetségi Köztársaságban — külföldi vendégeink 43 százaléka innen érkezik — a tavalyi szinten alakul az érdeklődés. A SZOCIÁLPSZICHIÁTRIA KONGRESSZUSA — Dubravnikbani megtartották a szociálpszichiátriiai első mediterránis kongresszusát. Körülbelül 400 szociológus, pszichológus, orvos, specialista és társadalomtudományi munkás vett rajta részt, 12 Földközi-tenger melléki országból. A négynapost tanácskozás egyik fő témája az alkoholizmus megelőzése és gyógyítás volt. A kongresszus, ünnepi, megnyitóján határozatot hoztak a Földközi-tenger melléki országok szociál-pszichiátriaii iskoláinak megnyitásáról. Az iskolák központja Zágrábban lesz. VÉGET ÉRT AZ IFJÚ TECHNIKUSOK SZEMLÉJE CRNA GORÁBAN ÉS MACEDÓNIÁBAN — Ulcinjban az oklevelek kiosztásával véget ért a Crna Gora-i ifjú technikusok 17. szemléje. Az első helyezettek (14-en vannak) tovább jutottak a szövetségi szemlére, amit június végén tartanak meg Versecen. Tetovón ugyancsak bezárult az ifjú technikusok és természettudósok körzeti vetélkedője. Csoportversenyben a szkopjei tanulók lettek az elsők. Legkiegyensúlyozottabb verseny a matematikusok között folyt. Ebben a versenyágban is szkopjei lett az első: Vladimir Zdravkovszki, felső tagozatos diák. NÉPÚJSÁG — A DNSzSz Lendvai és Muraszombati Községi Választmányának hetilapja — Felelős szerkesztő Varga Sándor — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség: 69220 Lendva, Partizanska 120, tel. (069) 75-085 — Kiadóhivatal: 69001 Murska Sobota, Titova 29/L, tel. (069) 21-064 és 21-383 Egészévi előfizetés: belföldön 50 dinár külföldön 180 dinár - Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota — A lapot a Szlovén Kulturszövetség anyagi támogatásával kiadja a Rádió- és Sajtóintézet Murska Sobota — Igazgató és főszerkesztő Štefan Dravec — Nyomja a ZGEP »Pomurski tisk« nyomdája Murska Sobota — A forgalmi adókról szóló törvény 36. szakaszának 7. pontja szerint a Népújság mentesül a forgalmi adó alól (JSzSzK Hiv. Lapja 38/72 szám.)