Népújság, 1980 (24. évfolyam, 1-51. szám)
1980-01-31 / 4. szám
Kardelj a forradalom minden szakaszában Tito mellett állt A múlt héten, szombaton Ljubljanában díszülésen emlékeztek meg a nagy forradalmár, államférfi és gondolkodó születésének 70. évfordulójáról. Edvard Kardelj munkásságának jelentőségét France Popit méltatta. Edvard Kardelj, a forradalmár, államférfi és gondolkodó születésének 70. évfordulója alkalmából Ljubljanában a Szlovén SZK Képviselőháza székházában együttes ülést tartott a Köztársasági Képviselőház minden tanácsa, a Szlovén SZK Elnöksége és a társadalmi-politikai szervezetek küldöttsége . . . A díszülésen, amelyen France Popit, a Szlovén KSZ KB elnöke mondott beszédet, a szlovén társadalmi-politikai, művelődési és tudományos dolgozókon, Pepca Kardeljen, az elhunyt forradalmár özvegyén kívül megjelent a Föderáció küldöttsége is, amelynek tagjai Lazar Koliševski, Dragoslav Markovič, Dušan Dragosavac, Todo Kurtovic, Mika Špiljak, Sergej Kraigher, Sta ne Dolanc, Kosta Nadj, Gojko Ubiparip, Vaszil Tupurkovszki és Džemil Sarac voltak. Az ülésen jelen voltak a köztársaságok és tartományok küldöttségei is. Edvard Kardelj kiemelkedő alkotói munkássága nemcsak Jugoszláviában, hanem az egész világon is érdeklődést vált ki. Kardelj ugyanis választ adott a jelen világ számos jelentős, sorsdöntő kérdésére. Életét a jelenkor problémáinak elemzésére szentelte. Ezzel a jugoszláv nemzetek, elsősorban a szlovén nemzet történelmében és az egész emberiség haladó eszméinek történelmében olyan helyet foglalt el, amely tartósan be lesz jegyezve a munkásosztálynak és minden dolgozónak a munka felszabadításáért, minden nép szabad fejlődéséért folytatott harcában — mondta Francve Popit, a Szlovén KSZ KB elnöke az Edvard Kardelj születésének 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Kardelj kivételes, egyedülálló személyiség, aki forradalmi eszméit és munkásságát beépítette az új, nagyobb lehetőséggel rendelkező társadalom alapjaiban folytatta Popit. Ezért a humanizmusa alapján a példaképévé vált annak, hogy az igazságosabb viszonyokért folytatott mindennapi harcunknak mennyire kitartónak és következetesnek kell lennie. Az ő eszméi és munkássága sok mindenben mércéül szolgálnak ahhoz, hogy ellenőrizzük, meddig jutottunk el, mit kell tennünk azért, hogy gyorsabban haladjunk előre további szocialista önigazgatási fejlődésünkben. Edvard Kardelj egész forradalmi tevékenységét, fiatal korától kezdve a dolgozó tömegek alkotói energiájába vetett bizalmára építette. Megértette a jugoszláv nemzetek munkásmozgalmának, elsősorban a szlovén mozgalomnak a sajátosságait, olyan képességekkel rendelkezett, hogy meg tudta érteni a világban végbe menő változások történelmi jelentőségét, s ezekre a változásokra alkotó módon hatást tudott gyakorolni. Sohasem volt a sablonok és az absztrakt sémák rabja, következetesen szembeszállt a nyomásokkal, amelyek élete során gyakran érték őt, sohasem tagadta meg alapvető ismereteit. Egyes koncepcióknak nyilván nem felelt meg az az ember, aki ilyen bátran törte szét a dogmákat, aki a Jugoszláv Kommunista Szövetség programjának záró gondolataként sajátkezűleg ezt írta: »Semmi amit elértünk, nem lehet számunkra annyira szent, hogy ne lehessen azt túlhaladni, és hogy ne adja át helyét annak, ami még haladóbb, még szabadabb, még emberibb ...« Edvard Kardelj alkotótevékenységéről szólva Popit külön kitért Kardeljnek a szlovén nemzeti kérdés fejlődése című ismert munkájára hangsúlyozván, hogy ez a könyv lényegbevágóan hozzájárult ahhoz, hogy a szlovén nép határozottan felszabadította magát a klerikális befolyás alól és forradalmi pozíciókra helyezkedett. A szlovén klerikalizmus és a kompromisszumokra hajló liberalizmus hagyományos ereje és hatalma már 1941-ben teljesen megtört. Az egész későbbi fejlődés Sperans meglátásait igazolta, meghiúsultak azok a spekulációk, hogy a kommunisták elvéreznek a megszállókkal folytatott harc során. Üres kézzel maradtak azok is, akik megkísérelték elszigetelni a kommunistákat a néptől, mert a kommunistáknak amikor harcra szólították, nem voltak külön érdekeik, amelyek nem egyeztek a szlovén nép érdekével. Kardelj mindig arra figyelmeztetett bennünket, mondta többek között France Popit, hogy mindig érzékenyen kell reagálnunk arra, ha valaki megkísérel visszaélni a nemzeti egyenjogúság elvével, a nemzeti egoizmus és a nacionalizmus nevében vagy ha megszegik ezt az elvet centralista unitarista pozíciókról. Ezért fejleszteni és szilárdítani kell a föderalizmust, amely biztosítani fogja a nemzeti egyenjogúság következtes tiszteletben tartását és példát mutat a világnak, milyennek kell lenni a szocialista országok és általában a népek közötti viszonynak. Kardelj tehát ugyanúgy tekintett a szocialista országok közötti viszonyra és általában a nemzetközi viszonyokra, mint ahogyan a hazánkban uralkodó nemzetek közötti viszonyra. Számára az internacionalizmus elválaszthatatlan kapcsolatban ál a nemzeti kérdéssel. Híven követte a Kommunista Kiáltványnak azt az eszméjét, hogy a kommunisták nem »hazátlanok«, mint ahogy azt a kommunizmus ellenségei állítják, hanem saját népük szabadságáért és mások egyenjogúságáért harcolnak. látta Jól látta a világ új törekvéseit XXIV. évfolyam, 4. szám A tudományos szocialista önigazgatásunk összetevő része AZ EDVARD KARDELJ NEVÉT VISELŐ, AZ ÖNIGAZGATÁS ELMÉLETÉVEL ÉS GYAKORLATÁVAL FOGLALKOZÓ JUGOSZLÁV KÖZPONT MEGALAKÍTÁSÁRÓL TÁRSADALMI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTTEK .A marxista gondolat anyagi ereje az önigazgató dolgozóban van; az önigazgató dolgozó pedig a marxizmusból meríti szellemi erejét«. Kardelj e gondolatának jegyében írták alá a héten hétfőn Ljubljanában azt a társadalmi megállapodást, amellyel megalakították az Edvard Kardelj nevét viselő, az önigazgatás elméletével és gyakorlatával foglalkozó jugoszláv központot. A központ alaptevékenységét és feladatait meghatározó megállapodást a magas rangú funkcionáriusok jelenlétében az alapítók képviselői írták alá éspedig a JKSZ KB-nak, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetségnek, a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémiának, a Jugoszláv Egyetemek Szövetségének, a köztársasági és a szövetségi tudományos-kutató érdekközösségek szövetségének, a Jugoszláv Gazdasági Kamarának és a Jugoszláv Városok Állandó Közgyűlésének képviselői. Ez utóbbiak nevében az ünnepségen Marjan Rožič, Ljubljana város képviselő-testületének elnöke mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta: Edvard Kardelj neve a központ élén nemcsak megtiszteltetést, de egyúttal kötelezettséget is jelent. A társadalmi megállapodás aláírását követő alapító közgyűlésen, amelyen a többi között ott volt Pepca Kardelj, Sergej Kraigher, Todo Kurtovic, dr. Tihomir Vlaškalič, Stane Dolanc, France Popit, Milan Kučan, dr. Anton Vratuša és Ilija Vakič, a központ megalakítását ünnepélyesen Marjan Cetinič, a DNSZSZ Országos Választmányának alelnöke hirdette ki, a központ tanácsának elnökévé pedig dr. Tihomir Vlaškaličot, a Szerb KSZ KB elnökét választották meg. Dr. Tihomir Vlaškalič ezt követő beszédében hangsúlyozta, hogy a központ munkája annál szorosabb kapcsolatban lesz az önigazgatás elméletével és gyakorlatával és annál gyümölcsözőbb lesz minél inkább beépül programja — elméletileg és módszertanilag is — demokratikus szocialista önigazgatású társadalmunk fejlődésének lényeges szükségleteibe, és minél inkább társadalmunk időszerű társadalmi-gazdasági folyamatai felé irányul. Murska Sobota, 1980. január 31-én A kortárs tanúságtétele MEGJELENT EDVARD KARDELJ ELVTÁRS EMLÉKIRATAINAK ELSŐ KÖTETET STANE DOLAND MUTATTA BE SZOMBATON A LJUBLJANAI SAJTÓÉRTEKEZLETEN Az Edvard Kardelj születésének 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat keretében az elmúlt héten szombaton Ljubljanában bemutatták a nagy forradalmár, államférfi és gondolkodó emlékiratainak első kötetét. Az ünnepi sajtóértekezleten, amelyen e jelentős műről Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnökségének tagja beszélt, jelent volt Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének tagja, France Popit, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a könyv készítésében résztvevő közvetlen munkatársak, valamint a hazai és a külföldi sajtó képviselői. Kardelj alkotó munkásságának és a jugoszláv forradalmi mozgalomhoz, valamint szocialista forradalmunkhoz való hozzájárulásának legteljesebb és legerőteljesebb értékelését Tito elvtárs adta Kardelj halála alkalmából mondott nyilatkozatában — mondotta többek között beszédében Stane Dolane. Tito elvtárs ezt mondta Kardeljről: »Kardelj elvtárs fél évszázada katonája forradalmi mozgalmunknak, megingathatatlan harcos, aki nem ismert hátrálást és pihenést. Fiatal korában döntött a forradalmi út mellett, hogy azután végigszenvedje a népellenes rezsimek tortúráit, átélje az illegális munka minden nehézségét és veszélyét és a felszabadító háború csatáit.« Edvard Kardelj nagyszámú munkája és kéziratos művei — folytatta Stane Dolanc — elsősorban a szocializmus és az önigazgatás elméletének területén, de más területeken is: társadalmi-gazdasági és politikai önigazgatási rendszer; a nemzetközi viszonyok, elsősorban az el nem kötelezettség mozgalmának és politikájának tárgyköre; a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalomban uralkodó viszonyok; a hatalom kiépítése és jellege valamint a szocialista forradalom fejlődése Jugoszláviában, történelemtudományi, a nemzeti kérdéssel, a Kommunista Párt szerepével és helyével foglalkozó munkái, a munkásosztályról a tudományról, a művelődésről, a társadalmi bírálatról szóló munkái és sok más műve még nincs feldolgozva és összegyűjtött művei kiadása számára előkészítve. Az erre irányuló munka még előttünk áll. Kardelj hagyatékának óriási gazdagsága, megjelentetett és még meg nem jelent munkái minden nemzetünk és nemzetiségünk, a világ minden népének értékes kulturális, történelmi, társadalmi kincse. Lendva ■ ■ A lendvai községi pártbizottság ma délután egy órakor tart összejövetelt. A napirend első pontja kapcsán a községben uralkodó eszmei-politikai és biztonsági helyzetet értékelik fel. Ezt követően a lendvai községi pártválasztmány és pártbizottság munkatervét vitatják meg. A pártválasztmány előreláthatólag áprilisban ül össze legközelebb, hogy tisztújító értekezletet tartson és ezen az értekezleten fogadják majd el a következő év munkatervét is. A pártbizottság mai ülésén ezért csak az év első négy hónapjára fogadnak el munkatervet. A javaslat szerint a jövőben is rendszeresen megtartják a KSZ-nak alapszervezetek titkárainak szokásos összejöveteleit, ezenkívül több szeminárium szervezését tervezik. Áprilisig a pártbizottság folytatja megbeszéléseit a gazdaságszilárdítással kapcsolatban. Április végéig e célból közös értekezletre hívják meg a mezőgazdasági munkaszervezetek, ezenkívül az Univerzal, az ernyőgyár képviselőit. A gazdaságszilárdítást és az önigazgatási viszonyokat mérik majd fel az INA-Naftában, a Gorenje-Varstrojban és a Primatban is. Február folyamán tárgyal majd a pártbizottság a KSZ szervezettségével kapcsolatos kérdésekről, márciusban pedig a lendvai község munkaszervezeteinek múlt évi gazdálkodásáról. A lendvai községi pártbizottság mai üléséről a Népújság következő számában közlünk részletes jelentést. B.K.Zs. Josip Broz Tito köztársasági elnök a Népújságot fennállásának 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjével tüntette ki. Aradinár Kitüntetett lendvai polgárok Josip Broz Tito köztársasági elnök az elmúlt év végén több polgárt tüntetett ki a lendvai községből, akik munkájukkal aktívan részt vettek szocialista önigazgatású társadalomunk továbbépítése és fejlesztése terén. A Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjét Barbarič Ludvik, turniščei földműves, Rodi Tončka, a DNSZSZ lendvai községi választmányának szervezőtitkára és Vidič Jože, a lendvai községi képviselő-testület titkára érdemelte ki. A Munkaérdemrend Ezüstkoszorús fokozatával Gál József csentei nyugdíjast, Kolarič Jožet, a Planika turniščei tmasz-ának vezetőjét, dr. Samu József munkaügyi szakorvost és Utroša Ivánt, a SAP-VIATOR lendvai tmasz ának kommercialistáját tüntették ki. (zs)