Népújság, 1980 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1980-01-31 / 4. szám

Kardelj a forradalom minden szakaszában Tito mellett állt A múlt héten, szombaton Ljubljanában díszülésen em­lékeztek meg a nagy forradal­már, államférfi és gondolkodó születésének 70. évfordulójá­ról. Edvard Kardelj munkás­ságának jelentőségét France Popit méltatta. Edvard Kardelj, a forradal­már, államférfi és gondolko­dó születésének 70. évforduló­ja alkalmából Ljubljanában a Szlovén SZK Képviselőháza székházában együttes ülést tar­tott a Köztársasági Képviselő­ház minden tanácsa, a Szlo­vén SZK Elnöksége és a tár­sadalmi-politikai szervezetek küldöttsége . . . A díszülésen, a­melyen Fran­ce Popit, a Szlovén KSZ KB elnöke mondott beszédet, a szlovén társadalmi-politikai, művelődési és tudományos dol­gozókon, Pepca Kardeljen, az elhunyt forradalmár özvegyén kívül megjelent a Föderáció küldöttsége is, amelynek tag­jai Lazar Koliševski, Drago­­slav Markovič, Dušan Drago­­savac, Todo Kurtovic, Mika Špiljak, Sergej Kraigher, Sta­ ne Dolanc, Kosta Nadj, Goj­ko Ubiparip, Vaszil Tupur­­kovszki és Džemil Sarac vol­tak. Az ülésen jelen voltak a köz­társaságok és tartományok kül­döttségei is. Edvard Kardelj kiemelkedő alkotói munkássága nemcsak Jugoszláviában, hanem az e­­gész világon is érdeklődést vált ki. Kardelj ugyanis vá­laszt adott a jelen világ szá­mos jelentős, sorsdöntő kérdé­sére. Életét a jelenkor problé­máinak elemzésére szentelte. Ezzel a jugoszláv nemzetek, elsősorban a szlovén nemzet történelmében és az egész em­beriség haladó eszméinek tör­ténelmében olyan helyet fog­lalt el, amely tartósan be lesz jegyezve a munkásosztálynak és minden dolgozónak a mun­ka felszabadításáért, minden nép szabad fejlődéséért foly­tatott harcában — mondta Francve Popit, a Szlovén KSZ KB elnöke az Edvard Kardelj születésének 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepsé­gen. Kardelj kivételes, egyedü­lálló személyiség, aki forra­dalmi eszméit és munkásságát beépítette az új, nagyobb le­hetőséggel rendelkező társada­lom alapjaiba­n folytatta Po­pit. Ezért a humanizmusa alap­ján a példaképévé vált an­nak, hogy az igazságosabb vi­szonyokért folytatott minden­napi harcunknak mennyire kitartónak és következetesnek kell lennie. Az ő eszméi és munkássága sok mindenben mércéül szolgálnak ahhoz, hogy ellenőrizzük, meddig ju­tottunk el, mit kell tennünk azért, hogy gyorsabban halad­junk előre további szocialista önigazgatási fejlődésünkben. Edvard Kardelj egész for­radalmi tevékenységét, fiatal korától kezdve a dolgozó tö­megek alkotói energiájába ve­tett bizalmára építette. Megér­tette a jugoszláv nemzetek munkásmozgalmának, elsősor­ban a szlovén mozgalomnak a sajátosságait, olyan képes­ségekkel rendelkezett, hogy meg tudta érteni a világban végbe menő változások törté­nelmi jelentőségét, s ezekre a változásokra alkotó módon ha­tást tudott gyakorolni. Soha­sem volt a sablonok és az ab­sztrakt sémák rabja, követke­zetesen szembeszállt a nyomá­sokkal, amelyek élete során gyakran érték őt, sohasem ta­gadta meg alapvető ismerete­it. Egyes koncepcióknak nyil­ván nem felelt meg az az em­ber, aki ilyen bátran törte szét a dogmákat, aki a Ju­goszláv Kommunista Szövet­ség programjának záró gondo­lataként sajátkezűleg ezt ír­ta: »Semmi amit elértünk, nem lehet számunkra annyira szent, hogy ne lehessen azt túlhaladni, és hogy ne ad­ja át helyét annak, ami még haladóbb, még szabadabb, még emberibb ...« Edvard Kardelj alkotótevé­kenységéről szólva Popit kü­lön kitért Kardeljnek a szlo­vén nemzeti kérdés fejlődése című ismert munkájára hang­súlyozván, hogy ez a könyv lényegbevágóan hozzájárult ahhoz, hogy a szlovén nép ha­tározottan felszabadította ma­gát a klerikális befolyás alól és forradalmi pozíciókra he­lyezkedett. A szlovén klerika­­lizmus és a kompromisszumok­ra hajló liberalizmus hagyomá­nyos ereje és hatalma már 1941-ben teljesen megtört. Az egész későbbi fejlődés Spe­rans meglátásait igazolta, meghiúsultak azok a spekulá­ciók, hogy a kommunisták el­véreznek a megszállókkal foly­tatott harc során. Üres kézzel maradtak azok is, akik meg­kísérelték elszigetelni a kom­munistákat a néptől, mert a kommunistáknak amikor harc­ra szólították, nem voltak kü­lön érdekeik, amelyek nem e­­gyeztek a szlovén nép érdeké­vel. Kardelj mindig arra fi­gyelmeztetett bennünket, mondta többek között France Popit, hogy mindig érzéke­nyen kell reagálnunk arra, ha valaki megkísérel visszaélni a nemzeti egyenjogúság elvével, a nemzeti egoizmus és a na­­cionalizmus nevében vagy ha megszegik ezt az elvet cen­tralista unitarista pozíciókról. Ezért fejleszteni és szilárdíta­ni kell a föderalizmust, amely biztosítani fogja a nemzeti e­­gyenjogúság következtes tisz­teletben tartását és példát mu­tat a világnak, milyennek kell lenni a szocialista országok és általában a népek közötti vi­szonynak. Kardelj tehát u­­gyanúgy tekintett a szocialis­ta országok közötti viszonyra és általában a nemzetközi vi­szonyokra, mint ahogyan a ha­zánkban uralkodó nemzetek közötti viszonyra. Számára az internacionalizmus elválaszt­hatatlan kapcsolatban ál a nemzeti kérdéssel. Híven kö­vette a Kommunista Kiált­ványnak azt az eszméjét, hogy a kommunisták nem »hazátla­nok«, mint ahogy azt a kom­munizmus ellenségei állítják, hanem saját népük szabadsá­gáért és mások egyenjogúsá­gáért harcolnak. látta Jól látta a világ új törekvéseit XXIV. évfolyam, 4. szám A tudomány­os szocialista önigazgatásunk összetevő része AZ EDVARD KARDELJ NEVÉT VISELŐ, AZ ÖNIGAZ­GATÁS ELMÉLETÉVEL ÉS GYAKORLATÁVAL FOGLAL­KOZÓ JUGOSZLÁV KÖZPONT MEGALAKÍTÁSÁRÓL TÁRSADALMI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTTEK .A marxista gondolat anyagi ereje az önigazgató dolgo­zóban van; az önigazgató dolgozó pedig a marxizmusból meríti szellemi erejét«. Kardelj e gondolatának jegyében írták alá a héten hétfőn Ljubljanában azt a társadalmi megállapodást, amellyel megalakították az Edvard Kardelj nevét viselő, az önigazgatás elméletével és gyakorlatával foglalkozó jugoszláv központot. A központ alaptevékenysé­gét és feladatait meghatározó megállapodást a magas rangú funkcionáriusok jelenlétében az alapítók képviselői írták alá éspedig a JKSZ KB-nak, a Szocialista Szövetség Orszá­gos Választmányának, a Ju­goszláv Szakszervezeti Szö­vetségnek, a Jugoszláv Tudo­mányos és Művészeti Akadé­miának, a Jugoszláv Egye­temek Szövetségének, a köz­társasági és a szövetségi tu­dományos-kutató érdekközös­ségek szövetségének, a Jugosz­láv Gazdasági Kamarának és a Jugoszláv Városok Állandó Közgyűlésének képviselői. Ez utóbbiak nevében az ünnep­ségen Marjan Rožič, Ljublja­na város képviselő-testületé­nek elnöke mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta: Ed­vard Kardelj neve a központ élén nemcsak megtisztelte­tést, de egyúttal kötelezettsé­get is jelent. A társadalmi megállapodás aláírását követő alapító köz­gyűlésen, amelyen a többi kö­zött ott volt Pepca Kardelj, Sergej Kraigher, Todo Kur­tovic, dr. Tihomir Vlaškalič, Stane Dolanc, France Popit, Milan Kučan, dr. Anton Vra­tuša és Ili­ja Vakič, a központ megalakítását ünnepélyesen Marjan Cetinič, a DNSZSZ Országos Választmányának alelnöke hirdette ki, a köz­pont tanácsának elnökévé pedig dr. Tihomir Vlaškaličot, a Szerb KSZ KB elnökét vá­lasztották meg. Dr. Tihomir Vlaškalič ezt követő beszédében hangsú­lyozta, hogy a központ mun­kája annál szorosabb kapcso­latban lesz az önigazgatás el­méletével és gyakorlatával és annál gyümölcsözőbb lesz mi­nél inkább beépül programja — elméletileg és módszertani­lag is — demokratikus szocia­lista önigazgatású társadal­munk fejlődésének lényeges szükségleteibe, és minél in­kább társadalmunk időszerű társadalmi-gazdasági folyama­tai felé irányul. Murska Sobota, 1980. január 31-én A kortárs tanúságtétele MEGJELENT EDVARD KARDELJ ELVTÁRS EMLÉKIRA­TAINAK ELSŐ KÖTETE­T STANE DOLAND MUTATTA BE SZOMBATON A LJUBLJANAI SAJTÓÉRTEKEZLE­TEN Az Edvard Kardelj születésének 70. évfordulója al­kalmából tartott ünnepségsorozat keretében az elmúlt héten szombaton Ljubljanában bemutatták a nagy forradalmár, államférfi és gondolkodó emlékiratainak első kötetét. Az ünnepi sajtóértekezle­ten, amelyen e jelentős műről Stane Dolanc, a JKSZ KB El­nökségének tagja beszélt, je­lent volt Sergej Kraigher, a JSZSZK Elnökségének tagja, France Popit, a JKSZ KB El­nökségének tagja, a könyv ké­szítésében résztvevő közvetlen munkatársak, valamint a ha­zai és a külföldi sajtó kép­viselői. Kardelj alkotó munkásságá­nak és a jugoszláv forradalmi mozgalomhoz, valamint szo­cialista forradalmunkhoz va­ló hozzájárulásának legtelje­sebb és legerőteljesebb érté­kelését Tito elvtárs adta Kar­delj halála alkalmából mon­dott nyilatkozatában — mon­dotta többek között beszédé­ben Stane Dolane. Tito elvtárs ezt mondta Kardeljről: »Kar­delj elvtárs fél évszázada ka­tonája forradalmi mozgal­munknak, megingathatatlan harcos, aki nem ismert hátrá­lást és pihenést. Fiatal korá­ban döntött a forradalmi út mellett, hogy azután végigszen­vedje a népellenes rezsimek tortúráit, átélje az illegális munka minden nehézségét és veszélyét és a felszabadító háború csatáit.« Edvard Kardelj nagyszámú munkája és kéziratos művei — folytatta Stane Dolanc — elsősorban a szocializmus és az önigazgatás elméletének te­rületén, de más területeken is: társadalmi-gazdasági és po­litikai önigazgatási rendszer; a nemzetközi viszonyok, első­sorban az el nem kötelezettség mozgalmának és politikájának tárgyköre; a nemzetközi mun­kás- és kommunista mozgalom­ban uralkodó viszonyok; a ha­talom kiépítése és jellege va­lamint a szocialista forrada­lom fejlődése Jugoszláviában, történelemtudományi, a nem­zeti kérdéssel, a Kommunista Párt szerepével és helyével foglalkozó munkái, a munkás­osztályról a tudományról, a művelődésről, a társadalmi bí­rálatról szóló munkái és sok más műve még nincs feldolgoz­va és összegyűjtött művei kia­dása számára előkészítve. Az erre irányuló munka még e­­lőttünk áll. Kardelj hagyaté­kának óriási gazdagsága, meg­jelentetett és még meg nem jelent munkái minden nem­zetünk és nemzetiségünk, a világ minden népének értékes kulturális, történelmi, társa­dalmi kincse. Lendva ■ ■ A lendvai községi pártbi­zottság ma délután egy óra­kor tart összejövetelt. A napi­rend első pontja kapcsán a községben uralkodó eszmei-po­litikai és biztonsági helyzetet értékelik fel. Ezt követően a lendvai községi pártválaszt­mány és pártbizottság munka­tervét vitatják meg. A párt­választmány előreláthatólag áprilisban ül össze legköze­lebb, hogy tisztújító értekez­letet tartson és ezen az érte­kezleten fogadják majd el a következő év munkatervét is. A pártbizottság mai ülésén ezért csak az év első négy hónapjára fogadnak el munka­tervet. A javaslat szerint a jövőben is rendszeresen megtartják a KSZ-nak alapszervezetek tit­kárainak szokásos összejövete­leit, ezenkívül több szeminá­rium szervezését tervezik. Áp­rilisig a pártbizottság foly­tatja megbeszéléseit a gazda­­ságszilárdítással kapcsolatban. Április végéig e célból közös értekezletre hívják meg a me­zőgazdasági munkaszerveze­tek, ezenkívül az Univerzal, az ernyőgyár képviselőit. A gazdaságszilárdítást és az öni­gazgatási viszonyokat mérik majd fel az INA-Naftában, a Gorenje-Varstrojban és a Pri­matban is. Február folyamán tárgyal majd a pártbizottság a KSZ szervezettségével kap­csolatos kérdésekről, március­ban pedig a lendvai község munkaszervezeteinek múlt évi gazdálkodásáról. A lendvai községi pártbizott­ság mai üléséről a Népújság következő számában közlünk részletes jelentést. B.K.Zs. Josip Broz Tito köztár­sasági elnök a Népújsá­got fennállásának 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdem­rendjével tüntette ki. Ara­­­dinár Kitüntetett lendvai polgárok Josip Broz Tito köztársa­sági elnök az elmúlt év végén több polgárt tüntetett ki a lendvai községből, akik mun­kájukkal aktívan részt vettek szocialista önigazgatású társa­dalomunk továbbépítése és fej­lesztése terén. A Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjét Barbarič Ludvik, turniščei földműves, Rodi Tončka, a DNSZSZ lendvai községi vá­lasztmányának szervezőtitká­ra és Vidič Jože, a lendvai köz­ségi képviselő-testület titká­ra érdemelte ki. A Munkaér­demrend Ezüstkoszorús foko­zatával Gál József csentei nyugdíjast, Kolarič Jožet, a Planika turniščei tmasz-ának vezetőjét, dr. Samu József munkaügyi szakorvost és Ut­­roša Ivánt, a SAP-VIATOR lendvai tmasz­ ának kommer­­cialistáját tüntették ki. (zs)

Next