Népújság, 1980 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1980-07-24 / 29. szám

Szólnak: a minap, a szerkesz­tőség,bene hogy jól lenne egy kicsit körülnézni a község há­rom sarkában. (Ez alatt: Híd­végiét, Pincét és Kapcát azaz Kótot értettem én.) Kaptam a szóra, és múlt szerdán, ami­kor kikucskélti a nap, (erre a­zért volt szükség, mert fény­képezni is akartam) fogtam a szolgálati járgányt (olv. ke­rékpár-bicikli), nekivágtam a nagy útnak. Útirány: Hídvégi Bevallom, nem vártam, hogy a helyi funkcionáriusok otthon vár­nak. Amikor Hosszúfaluból ki­érve a búza, és­ kukorica táb­lák között karikáztam, szám­láltam, hányszor kell még megtekerni­ a példát Hidvégi­g, megtekerni a pedált Hidvégig. Úgy látszik, az idő is hizeleg­ni akart, mert úgy sütött a nap, hogy először is a kiska­­bát került le rólam. Félve tét­te­m a szatyorba­, mert az már annyira nehéz volt a fényké­pezőgéptől és egyéb csecse­­­becsétől, hogy szinte kétel­kedtem benne,­ hogy a kengyel még elbírja. A három hídon átkelve, Hidvég kisi utcái fo­gadtak. A »kis« az annyit je­lent, hogy a kétméteres asz­falt szélén nagy ka­vicsdom­­bok voltak. Úgy látszik, terí­tésükre járművel rendelkező utassal taláksztom, hogyan ke­rüljük el egymást?! Ezért úgy határoztam, hogy a ke­rékpárt a rokonoknál ha­gyom és gyalog kezdem meg hídvégi »pályafutásomat«. Először is­ két fényképet, ké­szítettem a »főutcáról­« és ma­gabiztosan indultam keresni egy riportalanyt. Még jó, hogy rövid az út, mert kétszer tet­tem meg. Először a kápolnától a felső végéig, aztán az alsóig. Sehol egy lélek! De hát, én optimista vagyok. Neki még egyszer! Úgy tűnik, az egyik háznál valaki kalapál. Besé­tálok az udvarba. A pajtában Gönc György és felesége, Ju­liska néni, dolgozgatnak. Kér­dem tőlük, kivel lehetne be­szélgetni a falu dolgairól. A felelet nem éppen kielégítő. Mondják, ilyenkor nehéz vala­kit találni. Ki­ a hegyen, ki a mezőn, ki pedig a gyárban dolgozik. Azért mégis adnak egy tippet. Megyek a szom­szédba. Ott is Göncék laknak. (Úgy tűnt, hogy Hidvégen nincs is más vezetéknév, csak Gönc meg Jakab). Rózsi, a fiatal lányka elmondja, hogy van Hidvégen női tűzoltócsa­­pat, van ifjúsági szervezet is. S hogy mit dolgoznak ? Hát... No, jól van! Ha nincsek itt­hon a népek, majd megnéz­zük a mezőn. Már el is készült bennem a konceptus. »Hídvégi emberek a mezőn ... aratás, porkálás . ..« De ennek is jöt­tek. A mezőn sem, látni senkit. Irány, vissza a főutca. Valaki a házát bontja­. Igen, kinek nincs más dolga, az ilyenkor lebontja a házát! Aztán újat épít. A noteszban egy női­ tűzol­­tócsapat képpel, a filmen két felvétellel és kissé kesernyés szájízzel indultam vissza Lendva, felé. De hát, amint már említet­tem, optimista vagyok. Gon­doltam, Pince, Völgyifalu, e­­zek mégis nagy falvak. Ott majd vár a »téma«. Ugyan nem a porban, mert már ott is aszfalt­ van. Magam után hagyva azt a kb. 101 kilométert, látszott már Pince. Igaz, akkor már a ha­risnyanadrág is, lekerült ró­lam, mert az áttetsző, kis, szok­nyában is szinte égetett a na­p. Lendvától Pincéig a hegyet fi­gyeltem­. Itt-ott hallatszott a permetezőgép zúgása. Egyedül az zavarta az »idillt«. Még jó, hogy az embernek szinte minden faluban van rokona, mert ott hagyhatja a biciklit­. (Meg aztán meg is kí­nálják valamivel.) Így Pin­cén is a rokonokhoz, indultam először. Legalább megtudom, kivel lehet eltársalogni az idő­szerű problémákról a falu­ban. Fel is sorolták a falu ve­zetőségét. De . . . Az­ egyik a hegyen van, a másik kirándu­láson, a harmadik temetésen. Nem is sorolom tovább. Vé­gigmegyek a faluban,, nézelő­­dök. Itt-ott szárad az árpa az udvarom összeszedek néhány gyereket, odaállítom­ a harang­lábhoz, lencsevégre kapom ő­­ket­. Jó lesz az­ utókornak. .. Emlékül.. . Aztán egy kiss ut­carészlet ... Megvannak a fel­vételek, a még forrós perec is a cekkerben van. Mehetek vissza . .. Lendva felé. Aha, persze, annyit mond­tak (a pincéiek), hogy nincs aki az árkokat tisztán­ tartsa. Völgyifaluban megállok még pár percre az egyik ház­nál, (azt is rokon.) készítek egy felvételit is......de nem a teme­tőről, mert az nem éppen fény­képre illik­. Kicsit rendezetlen. Még egy zacskó fagyasztott te­héntúróval a szatyorban, úti­rány Petesháza, haza. Majd ebédfő­zés után Kapcára, Kót­­ba megyek. Az talán nem is tartozik ide, hogy otthon meg­kérdezték, kéregetni voltam-e amikor kiraktam a cekker tar­talmát. No de, a köti és a kapcai út­nak befellegzett. Úgy ahogy mondom. Jött egy nagy felhő, feltámadt a szél, és én a jár­gányt betoltam az ereje alá. Pedig­ én el akartam menni, de hát... Azért ne haragudj­a­nak rám ... Majd ha kisüt a nap, akkor egy reggel újra el­kezdem­ mérni a Lendvai-Kap­­ca-Két útrész hosszúságát .. . Novák Jolán Kerékpárral téma után futva (avagy egy kezdő újságíró tapasztalatai az uborkaszezonban] Üres a hidvégi főutca. Ki a mezőn, ki a hegyen, csak itthon senki... Képzeljék, itt még harangozni is szoktak, csak le ne bo­ruljon egyszer a pincei »szoknyásharang«. Két óra van. Forgalmas a völgyifalusi »új lakónegyed« ... 1980. július 25-től — augusztus 1-ig Július 25. péntek: 13.20 Hírek; 13.25 A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról je­lentjük ...; 18.20 Túlélők, A Magyar Televízió és a MA­FILM riportfilmje; 19.30 TV­­Híradó; 20.00 Delta, Tudomá­nyos híradó; 20.40 Prokofjev: III. szonáta, Előadja: Bara­­nyay László; 20.55 A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról je­lentjük . ..; sob. 23.00 TV-Hira­dó 3; 23.10 Támadás egy ide­gen bolygóról. Magyarul be­szélő amerikai filmsorozat A vihar. Július 26. szombat; 13.45 Hírek; 13.50 Nagy té­vében kis mozi; 14.20 Ajánló műsor gyerekeknek; 14.55 A XXII. Nyári Olimpiai Játékok­ról jelentjük...; 18.45 Mon­cada, Riportfilm; 18.55 Egy­millió fontos hangjegy; 19.30 TV­ Hiradó; 20.00 Vers­­— min­denkinek, Juhász Gyula: An­na örök; 20.05 A Svéd Királyi Cirkusz gálaműsora; 21.00 A XXII. Nyári Olimpiai Játé­kokról jelentjük . . .; 23.00 TV­­Hiradó 3 23.10 A rakparton, Magyarul beszélő amerikai film. Július 27. vasárnap; 8.05 Óvodások filmműsora; 8.25 Utazás: egy mosolyért, Ma­gyarul beszélő lengyel kisjá­­tékfilm-sorozat; 8.55 Urbán Ernő: Pocok az ördögmotoros, Ifjúsági tévéjáték; 10.00 A XXII. Nyári Olimpiai Játékok­ról jelentjük...; 13.05 Vaká­ción a Méziga család, Magyar rajzfilmsorozat; 13.30 Műso­rainkat ajánljuk!; 13.55 Ár­vácska, Magyar film; 15.20 Le­het egy kérdéssel több? Vetél­kedőműsor; 15.50 A XXII. Nyári Olimpiai játékokról je­lentjük! ...; 19.00 A Hét; 20.00 Hírek; 20.05: Menekülés az a­­rany földjéről. Magyarul be­szélő csehszlovák filmsorozat; 21.00 A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról jelentjük . ..; 23.00 Hírek. Julius 28. hétfő: 15.50 Hírek; 15.55 A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról je­lentjük . . .; 23.00­ Hírek. Julius 29. kedd: 14.55 Hírek; 15.00 A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról je­lentjük....; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Menekülés az aranyföld­jéről; Magyarul beszélő cseh­szlovák filmsorozat; 21.00 A XXII. Nyári­ Olimpiai Játékok­ról jelentjük . . .; 23.00 TV- Hí­radó 3. Július 30. szerda: 15.10 Stop! Közlekedj oko­san!; 15.20 Hírek; 15.25 A XXII. Nyári Olimpiai Játé­kokról jelentjük ...; 18.45 Sta­féta, Tíz perc ifjúság; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Szemtől szembe, Konfliktusok a­ világ­politikában; 20.55 A XXII. Nyári Olimpiai­ játékokról je­lentjük .. .; 23.30 TV- Híradó. Július 31. csütörtök: 14.55 Hírek; 15.00, A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról je­lentjük ...; 18.10 Tévébörze; 18.20 Falujárás, Ri­portműsor; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Mene­kü­lés az arany földjéről, Ma­gyarul beszélő csehszlovák filmsorozat; 21.00 A XXII. Nyári Olimpiai Játékokról je­lentjük . . ., 23.30 TV-Híradó. Elsőként a Jugoszláv Vegy­ipari Társulás nevében Ivica Ivanovič, a társulás titkára közölte az újságírókkal, hogy az első 5 havi termelés 81 300 tonna volt, ami 13 000 tonná­val, illetve 19,7 százalékkal több a megfelelő tavalyinál. Mindössze egy nappal ké­sőbb Bodin Miličevič, a kru­­ševaci Merima igazgatója — kiemelvén, hogy valamennyi jugoszláv mosóporgyártó szer­vezet nevében beszél — kije­lentette, hogy a termelés me­gegyezik az 1979. évivel. A kínálat azonban gyakorlati­lag kisebb, mivel 6000 ton­na mosóport külföldre szállí­tottunk (tavaly mindössze 346 tonnát). Mindössze két napra rá az újságírók egy harmadik ada­tot hallhattak. A Szövetségi Kereskedelmi és Gazdasági Titkárság adatai szerint a ter­melés a tavalyihoz viszonyít­va 1,12 százalékkal növeke­dett. A lényegesen megnöve­kedett kivitel miatt azonban­­ezért természetesen senki sem hibáztatja a termelőket, hiszen ők kénytelenek kiszál­lítani, hogy devizához jussa­nak), kereskedelmi munka­­szervezeink polcaira újévtől május 73 028 tonna mosópor került, tavaly ezidő alatt pe­dig 73 363. Amint látható, mindössze négy nap leforgása alatt há­romféle adattal traktálták a nyilvánosságot, pedig még az sem állítható, hogy a hírköz­lők közül bármelyik is ne lett volna illetékes. A fo­gyasztókat végső soron leg­kevésbé érdekli, hogy közü­lük melyiknek van igaza, mert egyedül az bizonyos, hogy mosópor nincs elegen­dő és senki sem tudja meg­mondani, meddig tart ez. Igaz, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács legutóbbi hatá­rozata nyomán, amelynek ér­telmében a mosópor ára fel­szabadult a rögzítés alól, a gyártásához szükséges nyers­anyag pedig elsőbbséget él­vez az importálandó áruk lis­táján, az a benyomás alakult ki, mintha mégis közeledne a több hónapon át tartó hiány vége. A korábban jóváha­gyott 16,5 százalékos árnö­vekedés nem volt elegendő, hogy fedezzék a mosópor gyár­tásához szükséges nyersanyag világpiaci árának növekedé­sét. Mennyibe fog kerülni a mo­sópor, ha majd kapható lesz, egyelőre nem tudni, de ez is el fog dőlni ezekben a na­pokban. (Tanjug) A mosóporhiány vége előtt HÁROM FORRÁSBÓL HÁROMFÉLE MAGYARÁZAT A mosóporhiánnyal kapcsolatban az elmúlt héten há­rom forrásból háromféle adat röppent szét arra vonatko­zóan, hogy mennyi mosópor került a hazai piacra. ÚJABB VULKÁNKITÖRÉS FENYEGETI AZ USA-T • Az amerikai tudósok megkísérelnek szeizmológiai mű­szereket elhelyezni a Washington szövetségi állambeli Mount Hood tűzhányóra. Az 1865-ben kialudt vulkán u­­gyaniis újra kitöréssel fenyeget. Eddig már egész sor ha­sonló földrengést észleltek a lábánál, mint amilyenek nem rég Mount­ St. Helens vulkán kitörését előzték meg alig 100 kilométerre. Noha egyelőre még nem lehet teljes bi­zonysággal állítani, hogy a kitörés bekövetkezik, a kör­nyék lakosságát készültségi állapotba helyezték. A KÁNIKULA ÁLDOZATAI — Az Egyesült Államok­ban immár három hete tartó rekkenő hőség eddig összesen 443 ember halálát okozta. A kánikula áldozataink többsége klímaberendezések nélküli lakásokban élt, s légzőszervi betegségben szenvedett. Az aszály katasztrofális kárt tett a vetésekben is. HAVAZÁS ÉS ÁRVÍZ LENGYELORSZÁGBAN­­ A lengyel kormány elnökségének megítélése szerint rendkívül súlyos­ a helyzet az ország árvízsúly­gatta vidékein. Közvetle­nül az­ aratás előtti és, a szénakaszálás kellős közepén több mint­ egymillió­ hektár termőföld­ került, vízi alá Lengyel­­országiban. A polgárok,, tűzoltók,, rendőrök, katonák és mun­kások ezrei, éjjel-nappal dolgoznak az árvíz­ megfékezésén és következményeinek megszüntetésén... A meteorológusok kiszámították, hogy június 1-e és július 12-e között, a korábbi időszakokhoz­ képest összehasonlíthatatlanul, több csapadék hullott. A hőmérséklet is sokkal, alacsonyabb volt a szoká­sosnál. A múlt héten a Tátra csúcsain havazott. ISMERETLEN LÉGKÖRI JELENSÉG — A tbiliszi egye­tem tudósai több éve tanulmányoznak egy furcsák rendel­lenességet, anomáliát a magas légkörben a Kaukázus hegyei felett. Megállapították, hogy mintegy tíz kilométeres ma­gasságban nyáron mínusz 63 fok, télen viszont csak mínusz 52 fok hőmérséklet — mintha ott fent felcserélődtek volna az évszakok. A jelenség állandónak tűnik, de az oka isme­retlen. ÖT HETE ESIK AZ NSZK-ban — A nyugatnémet meteorológusok­ időjárási fenoménnek­ minősítik, az idei abnormálisan sok, csapadékot. A parasztok­ szerint az öt hete tartó esőzés, következtében, a termés nagy része tön­kremegy. Mivel a meteorológusok előrejelzése továbbra sem biztató — azt mondják,, a következő napokban­ sem fog elállni az eső — az árvízveszély miatt a tűzoltókat, mentő­­állomásokat­, a­ vízgazdálkodási­ vállalatokat, figyelmeztették, hogy legyenek készültségi állapotban. A FALVAK VILLAMOSÍTÁSA IRAKBAN — Bagdadi hivatalos közlemény szerint a következő középtávú fej­lesztési terv keretében befejezik az iraki falvak villamosí­tását. Az idén már teljesítik a terv első fázisának a 65 szá­zalékát. 1982-ig összesen 291 falut fognak villamosítani. A terv első szakasza 1976-ban kezdődött, és 1982-ben zárul le, a második szakasza pedig 1985-ig tart. NÉPÚJSÁG 5

Next