Népújság, 1982 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-07 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXVI. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1982. január 7-én Elismerés a társastermettnek Mi mit már jelentettük,, a lendvai fökuművesszövetkezet december végén" ünnepelte fennállásának három, évtizedes jubileumát. Az elmúlt harminc év alatt a szövetkezet sokat tett a falu szocsalist, átalakulása érdekében azzal, hogy a társastermelési út sem szorgalmazta a korszerű mezőgazdasági termelést és ál lendva lattanyészítést. A szövetkezetnek jelenleg több mintnt 3000 kooperánsa vám a növénytermesztés és az állattenyésztés teremi, a telmitermettésire pedig közeli 5000.. A táraastarmelést kedvező kölcsönökkel is fer kerítették. A jubileumi lümmepságem elismeréseként nyújtottak át 15 olyan társastermelőjüknek, akik az elmillilit időszakban eredményesen miűsködtek közre a szövetkezettel akár növénytermesztés, akár állati nevelés, akor ipeding a szőlészet terén. A dobronaki üzemegységbem elismerésit kapott: Számi István radamosii, Laci Janez köbiljiedi, Csuka József gönilékhászi és Végi Gyulai radamosii társastermelőijillik. A črenšovci üzemegységbem eliismerésibem részesült: Kávác Terezija odnanica, Horvati Jože trmljek Vučko Ignac Srednja Bistrica-i és Kelenác Štefan Gornja Bistráca-i lakos. A lendvai vszemelgyiségben a következő tátransitermielők kaptak elismerést: Vörös János pomicemiaijiolrdi, Varga Jenő bosisizfaiusa, Božič Nikolaj Gornji Kirailjevec-i és Gazdag Aminia lendvai lakos. A hotizai üzeoneigyiség kir tüntetettjei: Balažič Jože hotitziai, Tivadiar Jože Velika Polamia-é és Varga Pereme kappani lakos. A turniščei üizemieigységbem elismerésit kiapoitt: Špiiak Ivami, Šoaip Jože, Horvat Stefan turniiščei és Horvat Štefan miedeHioadi lakos. A szövetkezet ijjubileumi ünnepségén ezenkívül elismerő oklevelet nyújtottak át a minnas,zamikati állategészségügyi intézet, a bodivai állatorvosi állomás, a muraszoimibiailji tejpolrigyár, a muraszombati hius ■gyár és a ljubljanai Žito kombimét képviselődnek amely munkaszervezetekkel a szövetkezet az elmúlt három évtized alatt sokoldalu és hasznos együttműködést folytatott. BJK.Zs. A képviselő-testület ülése kapcsán December utolsó hetében ült össze a muraszombati községi képviselő-testület mindhárom tanácsa, hogy megvitason és javaslatokkal gazdagításon néhány jelentős gazdaságfejlesztési dokumentumot, szóljon a küldöttrendszerről és nem utolsó sorban az adópolitikáról. Mint az egész évben, most is legtöbb javaslat a helyi közösségek tanácsa küldötteinek soraiból jött, de társult munka küldöttei is felszólaltak és javasoltak a minimidém bizonnyal a tizenegy napirendi pointert, felölelő kérdésekről nehéz eigyifolytábam tárgyalni és ezért gyakran megtörténik a képviselőtestület üléseim, hogy az iluső két-három pomit körül éles vita alakul ki, majd lassan letasillapodak a kedélyek és csak Stot- ortt sírólal fel valaki, ha szolgamai érintve van szükeibb pátriája. Az elmúlt év utolsó ülése is megmutatta mely hűbórcart kellene kerülni, ha előlbte nem is, legalább az elkövetkező vanasizitások után, amikor új összetételben, új emlbenek kerülnek a küldöttek posztjára. Az ülésen a község (már Mei évit) társadalmi -gazdasági fejlesztési terve tervezetét vitatták meg. Szigorúan a gazdaságszillárdtás jegyében készült ez a tervezet és a küldötttek is egyetértettek ezekkel a törekvéseikkel. Alapjában véve maga a terv nem is annyira fontos, mint ennek a kivitelezése, hiszen a papír csak akkor lesz hatásos, ha az amit ott leírunk a gyakorlatban is megvalósul. Ezért nem ártana, ha a küldöttek a jövőben sokkal többetfoglalkoznának a javaslatért és határozatok megvalósítása ellenőrzésével, így lesz csak hatásos mindaz, amire áldásukat adják azok, akiket a munkaszervezetekben és a helyi közösségekben bíznak meg, hogy tolmácsolják az itt született javaslatokat, véleményeket. ep Megbeszélés az új és a volt párttitkárokkal A lendvai községi pártbizottság december 28-án széles körű tanácskozást szervezett a pártalapszervezettek titkárai számára. Mint ismeretes, az alapszervezetekben a nemrégiben zisztujutásaik voltak, és ezért erre a tanácskozásra meghívták az ujommam miergvá Lendvá lasztott alapszervezeti párttótkárokat, valamint az előző mandátum titkárait is. Az öszszejövetelen Geza Bačič, a községi párttanács titkára tartott igen érdekes előadást a legiidoszterillibbkiül-és belpoliitikai eseményekről és jelenségükről Az előadásit tartalmas vita követte. Ezek után Štefan Hozjan, a lendvai községi pártválasztmány elnöke szólt az újonnan megválasztott pátritikárokhoz. Mint elmondta, a pártalapszervezetek egyik alapvető feladata lesz a jövőben is, hogy figyelemmel kísérjék a munkaszervezetek elemi, illetvehelyi közösségbeni felmerülő társadalmi és gazdasági és eszmeipolitikaii jelenségeket és ezekre megis felelő módon reagáljanak. Hangsúlyozta, a pártmunka egyik alapvető követelménye, hogy az adódókérdéseiket folyamatosan, úgyszólván keletkezéseik pillanatában megvitassák, illetve a megfelelő, illetékes szerveknek javasolják megvitatásukat. Ezzel elejéit vehetjük annak, hogy a problémák elmérgesedjene, elbotorosodjanak. Ez természetesen határozott és megalkuvást nem ismerő magatartást követel a pártalapszervezet tagjaitól, de annak vezetőségétől is. Elmondta, hogy az ilyen viszonyulásmegfelelő eszmei-politikai képzettséget is megkövetel. Ezért a párttagok és a pártvezetőségek eszmien-politikai képzése a jövőben is igen fontos helyet foglal el a párttagság és a pártvezértőség munkáit el védeni. BiCZs. Lendva Előkészületek a kongresszusra A lendvai községi pártbizottság az elmúlt héten szerdán tartott összejövetelén beszámoló hangzott el a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottságának munkájáról a 8. és a 9. kongreszszus között eltelt időszakra vonatkozóan. Mint ismeretes, a szlovén pártkongresszust március végén tartják és addig valamennyi községben megtárgyalják a párt és annak szervei tevékenységét az elmúlt négy év során. Mint a lendvai községi pártbizottság legutóbbi összejövetelén megállapították, a beszámóló sokoldalúan, kritikusan, de ugyanakkor reálisan mérte fel az elvégzett munkát. Ezért jó alapul szolgál majd az elkövetkező mandátumi időszak munkatervének kidolgozásához. B.K.Zs. ülésezik a nemzetiségi érdekközösség vb-n M®, csütörtökön délután 5 órai kezdettel értekezletre hívták össze a lendvaiközség nemzetiségi érdekközösségének végrehajtó huszattsa- Lendva '■:;sí- •• • • v' gát. Mint ismeretes, a tavasz folyamán választások lesznek küldött testületekbe, és így a nemzetiségi érdekközösség közgyűlésébe is. A mai értekezletet azzal a céllal hívták össze, hogy felmérjék, milyen ütemben halad az érdekközösségküldöttségeibe a küldöttek evidentálása. A nemzetiség érdekközösség küldötteinek evidentálása, jelölése és megválasztása ugyanis párhuzamosan történik a többi érdekközösség választási folyamatával a helyi közösségekben. A ma délutáni ülésről a Népújság legközelebbi számában közlünk részletesebb jelentést. BJC.ZS. Josip Bros Tito köztársasági elnök a Népújságot fennállásának 28. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjével tüntette ki. Ara 3 dinár Elhunyt Miroslav Krleža Hosszú betegség Utáni a múlt héteni 89. életévébe elhunyt Miroslav Krleža, korunk legjelentősebb horvát és jugossszláiv divótjia, több háború előttti folyóirat megalapítója és szerkesztője, akadémikus, a zágrábi Jugoszláv Lexikográfiai, Intézet igazgatója, aSzövetség Tanácsának tagja. Miroslav Krleža, a marxista és kommunista író, a látonoki tehetségű forradalmár, kartáns művészetünk és kultúránk legnagyobb alkotója 1893 július 7-én született Zágrábban. A zrigmálblgimnázium után a pécsi hadapródiskolában (ISIOC-tól), majd a budapestii Ludoviaeum Katonai Akadémiáin, tanult. Az elsői világháborúban katonai volt Galiciáiban és a Kárpátokban. Hitvattalos Íróként 1914. január 5-étől 1950. szeptember 4-éig foglalkozott irodalommal. 1950. szeptember 5-e óta haláláig a Jugoszláv Lexikográfiai Intézet igazgatója volt. Miroslav Krleža akadémikus, a sokoldalú író igen jelentős társadalmi-politikaii és művelődési tevékenységet is végzett A második világháború utáni 1948-tól 1950-ig a Horvát Népköztársaság Sítáboránnak képviselője volt Tagjja volt Horvátorsszéig és Jugoszlávia Népfrontja Főbizottságának, Jugoszlávia és Horvátorszáig Dolgozó Népe Szocialista Szövetsége Főbizottságának, a JDNSZSZ Szövetsági Bizottságának és a HDSZSZ Köztársasági Bizottságának, valamint a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Horvát Kommunista Szövetség Központi Bizottságának. Úgyszintén küldött volt a JSiZiNK Szövetségi Képviselőhiászában és a Zágrábi Városi Képviselő-testületiben, alelnöke volt a Jugoszláv Tudományoss és Művészet Akadémiáinak és elnöke a Jugoszláv Írószövetségének. Tevékenyen részt vett az 1951. október 27-én Zágrábban megtartott Békeértekezleten és, más tanácskozásokon, amelyeket a Jugoszláv Tudományosés Művészeti Akadémia, a Jugoszláv Lexikográfiai Intézet, a Jugoszláv írószövetség és a Horvát íróegyesület szervezett. Krleža 1917-től napjainkig hatvannál is több művet jelentetett meg, számos kiadás ham, versesköteteket, regényeket, novellákat, szimmnűvelet, kritikáikat, művelődéspolitikai cikkeket, esszéiket, képzőművészeti monográfiáikat, tanulmányokat, vitairatokat és visszaemlékezéseket. Műveiből összesen 154 címszó negyven nyelvben jelenít meg — munkássága kiváló ismerőinek fordításában. Hatalmas életművéért méltó elismerésben részesült. Elnyerte Horvátország Vladimir Nazor Életműdíját, az országos Njegoš- és AVNOJ-díjat, az osztrák Herder- díjat és 1979-ben a Sztrugai Körtészeti Esték Aranykoszorúját.Rendes tagja volt a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémiának és a szerb Tudományos és Művészeti Akadémiának, továbbá tiszteletbeli tagja a bosznia-hehrcegovinai, a Crna Gora-k a szlovén és a vajdasági akadémiának, valamint az NDK, Magyarország és Románia académiáija miajd. Több mint két évtizeden át igazgatója volt a Jugoszláv Lexikográfiai Intézetnek és főszerkesztője a Jugoszláv Enciklopédiának. 1901 év nyarán a horvát főváros díszpolgárrává avatták. A szakszervezet és a zárszámadás A Szlovén Szakszervezeti Szövetség Lendvai Községi Tanácsa az idén is aktívan bekapcsolódik a társultmunka szervezetek, zárszámadásai elfogadásával kapcsolatos nyilvános vitába. Az akció fő célja az,hogy a dolgozóikkal minél jobban megismertessék jogaikat, különösen ami a jövedelem osztásátilleti, hiszen több helyen még mindig nem a dolgozók döntenek e fontos kérdésben, hanem helyettük valaki, és ez legtöbb esetben a bürokrácia. Szocialista önigazgatásunk feladata azonban éppen az, hogy ezt a jelenséget minél előbb kiküszöböljük és ennek érdekében a szakszervezetre a jövőben még jelentős feladatok várnak. nnj