Népújság, 1982 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-07 / 1. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXVI. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1982. január 7-én Elismerés a társastermettnek Mi mit már jelentettük,, a lendvai föku­művesszövetke­­zet december végén" ünnepel­te fennállásának három, év­tizedes jubileumát. Az elmúlt harminc év alatt a szövetke­zet sokat tett a falu s­zocsalis­­t, át­alakulása érd­ekében az­zal, hogy a társasterm­elési út sem szorgalmazta a korszerű m­ezőga­zdaság­i termelést és ál­ lendva­ lattanyészítést. A szövetkezet­­nek jelenleg több min­tnt 3000 kooperánsa vám a növényter­mesztés és a­z állattenyésztés teremi, a telmiterm­et­tésire pedig közeli 5000.. A táraastarmelést kedvező kölcsönökkel is fer kerítették. A jubileumi lümmepságem e­­lismeréseként nyújtottak át 15 olyan társastermelőjüknek, akik az elmillilit időszakban e­­redményesen miűsködtek közre a szövetkezettel akár növény­termesztés, akár állati nevelés, a­kor ipedin­g a szőlészet terén. A dobronaki üzemegység­­bem elismerésit kapott: Számi István radamosii, Laci Janez köbi­ljiedi, Csuka József göni­­lék­hászi és Végi Gyulai rada­­mosii társastermelőijillik. A črenšovci üzemegys­ég­bem e­liism­e­résibem részesült: Kávác Terezija odnanica, Hor­vati Jože trmljek Vučko Ignac Srednja Bistrica-i és Kelenác Štefan Gornja Bistráca-i la­kos. A lendvai vszemelgyisé­gben a következő tátransitermielők kaptak elismerést: Vörös Já­nos pomicemiaijiolrdi,­ Varga Jenő bosisiz­faiusa, Božič Nikolaj Gornji Kirailjevec-i és Gazdag Aminia lendvai lakos. A hotizai üzeoneigyisé­g kir tüntetettjei: Balažič Jože ho­titziai, Tivadiar Jože Velika Po­lamia-é és Varga Pereme kap­­pani lakos. A turniščei üizemieigységbem elismerésit kiapoitt: Špiiak Ivami, Šoaip Jože, Horvat Ste­fan turniiščei és Horvat Šte­fan miedeHioadi lakos. A szövetkezet ijjubileumi ün­nepségén ezenkívül elismerő oklevelet nyújtottak át a min­nas,zamikati állategészségügyi intézet, a b­odivai állatorvosi állomás, a muraszoimibiailji te­j­polrigyár, a muraszombati hius ■gyár és a ljubljanai Žito kom­bimét képviselődnek amely munkaszervezetekkel a szövet­kezet az elmúlt három évti­zed alatt sokoldalu és hasz­nos együttműködést folyta­tott. BJK.Zs. A képviselő-testület ülése kapcsán December utolsó hetében ült össze a muraszombati községi képviselő-testület mindhárom tanácsa, hogy meg­­vitason és javaslatokkal gazdagításon néhány jelentős gaz­daságfejlesztési dokumentumot, szóljon a küldöttrendszer­ről és nem utolsó sorban az adópolitikáról. Mint az egész évben, most is legtöbb javaslat a helyi közösségek tanácsa küldötteinek soraiból jött, de társult munka küldöttei is­ felszólaltak és javasoltak a minimidém­ bizonnyal­ a tizen­egy napirendi pointert, felölelő kérdés­ekről nehéz eigyifolytá­bam tárgyalni és ezért gya­k­ran megtörténik a képviselő­testület üléseim, hogy az ilu­ső két-három pomit körül éles vita alak­ul ki, majd lassan letas­illapod­­ak a kedélyek és csak Stot- ortt sírólal fel valaki, ha szolg­amai érintve v­an szü­keib­b pátriája. Az elmúlt év utolsó ülése is megmutatta mely hű­­bórcart kellene kerülni, ha előlbte nem is, legalább az elkövetkező van­asizitások után, amik­o­r új összetétel­ben, új emlbenek ker­ülnek a küldöt­tek posztjára. Az ülésen a község (már Mei évit) társadalmi -gaz­dasá­­g­i fejlesztési terve tervezetét vitatták meg. Szigorúan a gazdaságszillárd­­tás jegyében készült ez a tervezet és a kül­dötttek is egyetértettek ezek­kel a törekvéseikkel. Alapjá­ban véve maga a terv nem is annyira fontos, mint en­nek a kivitelezése, hiszen a papír csak akkor lesz hatá­sos, ha az amit ott leírunk a gyakorlatban is megvalósul. Ezért nem ártana, ha a kül­döttek a jövőben sokkal töb­bet­­foglalkoznának a javasla­tért és határozatok meg­valósí­tása ellenőrzésével, így lesz csak hatásos mindaz, amire áldásukat adják azok, akiket a munkaszervezetekben és a helyi közösségekben bíznak meg, hogy tolmácsolják az itt született javaslatokat, véle­ményeket. ­ep Megbeszélés az új és a volt párttitkárokkal A lendvai községi pártbi­zottság decem­ber 28-án széles körű tanácskozást szervezett a pártalapszervezettek titkárai számára. Mint ismeretes, a­z al­apszervezetek­ben a nemré­giben zisztuju­tásaik volta­k, és ezért erre a tanácskozásra meghívták az ujommam miergvá Lendvá­ las­ztott alaps­zervezeti párttót­károkat, valamint az előző mandátum titkárait is. Az ösz­szejövetelen Geza Bačič, a községi párttanács titkára tar­tott igen érdekes előadást a legiidoszterillibb­­kiül-­és belpolii­­tikai eseményekről és jelensé­gükről Az előadásit tartalmas vita követte. Ezek után Štefan Hozjan, a lendvai községi pár­tválaszt­­mány elnöke szólt az újonnan megválasztott pátritik­árokhoz. Mint elm­ondta­, a pártalapszer­vezetek egyik alapvető fela­data lesz a jövőben is, hogy figyelemmel kísérjék a mun­kas­zervezetek elemi, illetve­­he­lyi köz­össégbeni fe­lmerü­lő tár­sadalmi és ga­zdasá­gi és eszmei­­polit­ikaii jelenségeket és ezek­re megis felelő mód­on reagálja­nak. Hangsúlyozta, a párt­­munka egyik alapvető követel­ménye, hogy a­z adódó­­kérdé­seiket folyamatosan, úgyszól­ván keletkezéseik pillanatá­ban­ megvitassák, illetve a megfelelő, illetékes szervek­nek javasolják­ megvitatásu­kat. Ezzel elejéit vehetjük an­nak, hogy a problémák elmér­gesedjene­­, elbotorosodjanak­. Ez természetesen határozott és megalkuvást nem ismerő magatartást követel a párt­­alapszervezet tagjaitól, de an­nak vezetőségétől is. Elmond­ta, hogy az ilyen viszonyu­lás­­megfelelő eszmei-politikai képzettséget is megkövetel. Ezért a párttagok és a párt­vezetőségek eszmien­-poli­ti­kai képzése a jövőben is igen fon­tos helyet foglal el a párttag­ság és a pártvezért­őség mun­káit el védeni. BiCZs. Lendva Előkészületek a kongresszusra A lendvai községi pártbi­zottság az elmúlt héten szer­dán tartott összejövetelén be­számoló hangzott el a Szlo­vén Kommunista Szövetség Központi Bizottságának mun­kájáról a 8. és a 9. kongresz­­szus között eltelt időszakra vonatkozóan. Mint ismeretes, a szlovén pártkongresszust március végén tartják és ad­dig valamennyi községben megtárgyalják a párt és an­nak szervei tevékenységét az elmúlt négy év során. Mint a lendvai községi párt­bizottság legutóbbi összejöve­telén megállapították, a beszá­móló sokoldalúan, kritikusan, de ugyanakkor reálisan mér­te fel az elvégzett munkát. Ezért jó alapul szolgál majd az elkövetkező mandátumi időszak munkatervének kidol­gozásához. B.K.Zs. ülésezik a nemzetiségi érdekközösség vb-n M®, csütörtökön délután 5 órai kezdettel értekezletre hívták össze a lendvai­­köz­ség nemzetiségi érdekközös­ségének végrehajtó huszatt­sa- Lendva '■:;sí- •• • • v' gát. Mint ismeretes, a tavasz folyamán választások lesznek küldött­ testületekbe, és így a nemzetiségi érdekközösség közgyűlésébe i­s. A mai érte­kezletet azzal a céllal hívták össze, hogy felmérjék, milyen ütemben halad a­z érdekkö­zösség­­küldöttségeibe a kül­döttek evidentálása. A ne­m­­zetiség érdekközösség kül­dötteinek evid­entálása, jelö­lése és megválasztása ugya­nis párhuzamosan történik a többi érdekközösség válas­ztá­si folyamatával a helyi közös­ségekben. A ma dél­utá­ni ülésről a Népújság legközelebbi számá­ban közlünk részletesebb je­lentést. BJC.ZS. Josip Bros Tito köztár­sasági elnök a Népújsá­got fennállá­sának 28. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdem­rendjével tüntette ki. Ara 3 dinár Elhunyt Miroslav Krleža Hoss­zú betegség Utáni a múlt héteni 89. életévébe­­ el­hunyt Mirosl­a­v Krleža, ko­­run­k legjelentős­eb­b horvát és jugossszláiv divótjia, több há­ború előttt­i folyóirat megala­­pítój­a és szerkesztője, akadé­mikus­, a zágrábi Jugoszláv Lexikográfiai, Intézet igazga­tója, a­­Szövetség Tanácsának tagja. Miroslav Krleža, a marxis­ta és­ kommunista író, a látono­ki tehetségű forradalmár, kar­­táns művészetünk és kultú­ránk legnagyobb alkotója 1893 július 7-én született Zág­rábban. A zrigm­álbl­­gimnáz­ium után a pécsi hadapródisko­lában (ISIOC-tól), majd a bu­dapestii Ludovi­aeum Katonai­ Akadémiáin, tanult. Az elsői vi­lá­gháb­orúban katonai volt Ga­liciáiban­ és a Kárpátokban. Hitvattalos Íróként 1914. ja­nuár 5-étől 1950. szeptember 4-éig fogla­lko­zott irodalom­­mal. 1950. szeptember 5-e óta haláláig a Jugoszláv Lexiko­gráfiai Intézet igazgatója volt. Miroslav Krleža akadémi­kus, a sokoldalú író igen je­lentős társadalmi-politikaii és művelődési tevékenységet is végzett A második világhá­ború utáni 1948-tól 1950-i­g a Horvát Népköztársaság Sítá­­boránnak képviselője volt Tag­jja volt Ho­rvátorsszéig és Ju­goszlávia Népfrontja Főbizott­s­ágának, Jugoszlávia és Hor­vá­torszáig Dolgozó Népe Szo­­cialista Szövetsége Főbizott­ságának, a JDNS­ZS­Z Szövet­sági Bizottságának és a HD­SZSZ Köztársasági Bizott­ságának­, valamint a Jugosz­láv Kommunista Szövetség és a Horvát Kommunista Szö­ve­tsé­g Központi Bizottságá­nak. Úgyszintén küldött volt a JSiZiNK Szövetségi Képvise­­lőhiászában és a Zá­grábi Váro­si Képviselő-testületiben, alel­nöke volt a Jugoszláv Tudo­m­ányoss és Művészet­ Aka­­démiáin­ak és elnöke a Jugos­z­láv Írószövetsé­gének. Tevékenyen részt vett az 1951­. október 27-én Zágráb­ban megtartott Békeé­rtekezle­ten és, más tanácskozásokon, amelyeket a Jugoszlá­v Tudo­mányos­­és Művészeti Aka­démia, a Jugoszláv Lexiko­gráfiai Intézet, a Jugoszláv írószövetség és a Horvát író­egyesület szervezett. Krleža 1917-től napjainkig hatvannál is több művet je­lentetett meg, számos kiadás ham, versesköteteket, regénye­ket, novellákat, szim­mnűvel­et, kritikáikat, művelődéspoliti­kai cikkeket, esszéiket, képző­művészeti monográfiáikat, ta­nulmányok­at, vitairatokat és visszaemlékezéseket. Művei­ből összesen 154 címszó negy­ven nyelvben jelenít meg — munkássága kiváló ismerői­nek fordításában. Hatalmas életművéért mél­tó elismerésben részesült. El­nyerte Horvátország Vladimir Nazor Életműdíját, az orszá­gos Njegoš- és AVNOJ-dí­jat, az osztrák Herder- díjat és 1979-ben a Sztrugai Körté­szeti Esték Aranykoszorúját.­­Rendes tagja volt a Jugosz­láv Tudományos és Művészeti Akadémiának és a szerb Tu­dományos és Művészeti Aka­démiának, továbbá tisztelet­beli ta­gja a bosznia-hehrcegovi­nai, a Crna Gora-k a szlovén és a vajdasági akadémiának, valamint az­ NDK, Magyaror­szág é­s Románia a­cadémiáija miajd. Több mint két évtizeden át igazgatója volt a Jugosz­láv Lexikográfiai Intézetnek és főszerkesztő­je a Jugoszlá­v Enciklopédiának. 1901 év nya­rán a horvát főváros díszpol­gárráv­á avatták. A szakszervezet és a zárszámadás A Szlovén Szakszervezeti Szövetség Lendvai Községi Tanácsa az idén is aktívan be­kapcsolódik a tá­rsultmun­ka szervezetek, zárszámadásai el­fogadásával kapcsolatos nyil­vános vitába. Az akció fő cél­ja az,­­hogy a dolgozóikkal mi­nél jobban megismertessék jo­gai­kat, különösen ami a jö­vedelem osztását­­illeti, hiszen több helyen még mindig nem a dolgozók döntenek e fontos kérdés­ben, hanem helyettük valaki, és ez legtöbb esetben a bürokrácia. Szocialista öni­gazgatásunk feladata azonban éppen az, hogy ezt a jelensé­get minél előbb kiküszöböl­jük és ennek érdekében a szakszervezetre a jövőben még jelentős feladatok vár­nak. nnj

Next