Népújság, 1983 (27. évfolyam, 2-52. szám)
1983-06-23 / 25. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXVII. évfolyam, 25. szám Murska Sobota, 1983. június 23-án Muraszombat Hangsúlyozott műszaki nevelést REGIONÁLIS TANÁCSKOZÁST TARTOTTAK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK KÉRDÉSEIRŐL • MINŐSÉGILEG TOVÁBB FEJLESZTENI AZ EGÉSZNAPOS OKTATÁST Három évvel ezelőtt fogadták el Szlovéniában az általános iskolákról szóló új törvényt. Az ősszel kezdődő új tanévben lép életbe az új tanterv és a tanmenet, ami ugyan nem jelent olyan gyökeres reformot, mint amilyen például a szakirányú oktatás bevezetése volt, de minőségileg mindenképpen javít majd az oktatás színvonalán. Tudatában vagyunk annak, hogy mindez igen bonyolult helyzetben történik — főleg a gazdaságban uralkodó súlyos helyzetet tartva szem előtt — és ezért nagy mértékű szakmai felelősséget és körültekintő munkát kíván majd a pedagógusoktól — állapították meg a múlt héten pénteken megtartott regionális tanácskozáson, amelyet a Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsa szervezett. Az értelkezhetten oitt volit Stane Kranjc, a DNSZSZ Köztársasági Választmánya ifkLetišikes tanügyi biztosttsáigársaik elnöke, ezenkívül amurai v’adiálkis községeik nagyobb általámoe iisikolálmiaik igazgatói, a Köztákrsiaisiáigd Tantürgyi Intézet muhaiszoimlbaiti fiókjának képviselői és azoknak a koordinációs íbizottságiokiniaik az elnökei, amelyek a DNSZSZ községi választmányai keretében aflokdizoititiaik az egiéssznapos oktatás figyelemmel kíséréseire. Az ülésen sokoldalúan mérték fel a helyzetet, hiszen nemcsak az etgáiszinapoisisikora .bevezetéise körüli kérdéseik rod volt sízó, hanem mindem alyian kiárdésinődi, amely lényegesenbefolyássiorltja az általános árdkionáikban folyó művikét. Az elkövetkező időszakiban mindennekelőtt az iskoláikban folyó melvedlészakrtartása folyamatt miéig fokozottabb társadalmasításéra kell törekedni — állapították meg. Tény ugyanis, hogy a helyi közösségeik eből keivtéss kezdeményezés történik, fiókkeihet ellenállásról vagy elutasító magatartásinál szó sincs. Ahhoz azonban, hogy az iskola valóban betöltse társadalmai szerepét, a környezet aktív hozzáillésára van szükség. Muravidéken mintegy 14 800 általános iskolás van,, akiket valami véli több mint 1300 pedagiógiais okirat és nerveit. Egéiszmapois okktatásiban 2309 tanuló részesül, akik 86 tagozatba osztódnak. A tanügyi intézet megállapítása szerint a pedagógusok szakmai képzettségének összetétele kielégítő, azaz lehetőséget nyújt az egiászmaipos oktatás eredményes kivitelezésére. Az értekezletein azonban megállapították, hogy az dliament gazdasági nehézsiigek közepette nem gomidolhattunk az egésznaposi iskoláik számának bővítésébe. Ezért arra kell törekedni, hogy megőrizzük a jelenlegi helyzeteit, új minőségiekkel gazdagítva az ott folyó oktatásit és nevelést. Ott, ahol még nincs egésznapos oktatás, ott is fokozatosan be kell vezetni ennek egyes elimeit. Az önrbejövetelen több ízben is eubamiszsoitt, hogy a jövőben főleg a politechnikai oktatásra kell nagy súlyt helyezni, bőlvízeni, az ilyen írányú szakkörök mumikiáját. Iskoláinkban sok helyen hiányoljuk ki a gyakorlati életre vtaló nyelvekélt és oktatásit, így például elmondták, hogy tekintetbe ívelve Muravidék sajátosságait, sá gyerekeket érdekeltebbé kell tennni műszaki- és a mezőgazdasági ismeretek szerziéisiáre, hiszen a mimdemmiaipi édetbein éppen ezerőre lesz a legnagyobb szükságüik.. A kátnyelvű iskoláikról szólvia megállapították, hogy a pántasifialviáiban gyakorlatilag már egiáisizinapos oktatás folyik, és kiieilágítő a helyzet Domomikioslfán és Hiodoisiom is. A rendivai köziségben Bisitricán ás Kobajiém folyik egésznaposoktatás. Ahhoz azonban, hogy a többi iskoláin is áttérhesssenek erre az oktatási módra, miliidemescellőtt azt kell biztosítani, hogy csak egy váltásiban folyjon a tanítás. Ez agyakoratabbiam azt jelenti, hogy néhány helyen format termeket és tantermeket kell hozzáépíteni a meglévő épületeikhez. A községben erre középtávú tervet dolgoztak ki és remélik, hogy a kedvezőtlen gazdaságii helyzet ellenére is sikerül megvalósítbatnnunk. Báti Konc Zsuzsanna Ara 4.50 dinár Vinko Hafner Muraszombatban Kedden, délelőtt Muraszombatiban jáirit Váli.lkio Hafmer, a Szlovén Képviselő elnöke és ez alkalommal bősz szalbid meigibenzéliánt folytatott a községi iveizistökikkel. Főleg a gazdaságii helyzet alakulásával kapcsolatos kérdésiekre helyezteik nagyhangsúlyt. A község képviselő testület és a végrehajtó tanács elnöke részletesen beszámoltak az első féléviben előírt eredményiekről és szóltak a problémáikról is. A Szlovén Képviselősház ed makit a községi vezetők tájélkozttatták az élelmiszeripar helyizeitárolt éls többek között elimondották, hogy a köztér - sia sáigi léifilmre az orisiziakcéigilet 30 százalékát már a muraszombati közsiéig szoligéiltaitja, de siet,aki sem kérdezi, milyen árron ás milyen lemondások árán. Nálunk nagy problémát okoz a munkanélküliség, mert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem biztosít rmuirikaihiedvefcsit, sőt az intenziv termelyeinél mág itimibb munkaerő szabadulnak a falvakban. Ezért azok, akiket Mumamdélk élelmiszerrel lát el, ezt legalább ijóil meigliizasszéik, vaigy ha nem, akkor építtetnek ezen a vidéken gyárakat ... És miért, siokrolhát mérik a hasonló kérdéseket, amelyeket a közös érdekek miatt is az egész köztársaságiban meg kellene oldani. Aztán fedvebeib'téik meg a termiélszeti aldorlet slágere kihasználását, az egységes téli tervreszént. A megbeszélést követően Vimsco Hiafiruar ellátogatott a Mura textiingyárba, a Pannóniába, és a nakhánd mezőgazdasségi murascai szervezetbe. -ep Képünk Vinko Hafner muraszombati községi látogatása alkalmából készült. Ismerkedés a nemzetiség gondjaival Amúlt hét elején egynapos látogatáson a muraszombatii községiben járt Aleksander čičerov, a Szlovén Képviselő mi nímzetcégiibizottsságánaik újsiommam klimeivezetik titkára. Muraszombatiban Martin Horvat, a községi képviselő-iteisitiüiet elnöke fogadta. A fogadáson a kiözséigi namzettiségii bizottság és a magyar nemzetbiségii érdekközösség képviselője is jelen volt. A neimzeiiiiséigii biszoittség ülésein elhangzott, a nemzetiségi érintő kérdésekről tájékoztatták a titkár elvtársat. Elmondták, gondolt clkoz az is, hogy a törvény értelmében a nem kabmyelivű területtem élő magyar nemzatiséginek nem kaip haitineki kétnyelvű személyi igazollvélnytt. A kétmyelívű ügy kezelése ,aküldöttségi anyag magyar nyelvem való megjelentetése körüli problémáikat is megbeszélték. Utána a Tanulmányi Könyvtárba és a Pomurska založba könyvkiadó is edlátorgiai voltt, ahol e két intézet meimzellobazigire vonatkozó tavéskenységénél tájákozódott. Pártosiffalván, a központi kétnyelvű általános iskolában a kétnyelvű oktatással, az iskolában folyó munkáival ismerkedett, majd megibeszélést folyltattott a képivisielőértetst büntetői és a Szocialista Szövetségi nemzetiségi bizottság eilinérceiivel, ,a nemzeiiinisiéigi öiin geizgiatáen érdekközösistély képvisielőivel, valamint a helyi kisözösség és a helyi társsadalmii-politikaii szervezetbek vezetőségi tagjaival. Tájékozódott fë a helyi közösség életeiről és aszakollának a helyi közösséggel való együnttműködéséről és azokról a kérdéseikről, amelyek e fejletlen, határmenti helyi közösséget súlytják. Ez a távolság a központitól, az imifraisitirukitúra feimaradássai, a túl késői iparosodás éls ibaisioniák. Ennek kiemredtésben felhívták a fiigyelmét az űii itikola körzetét összekötő út állapotára, amelynek egyes szakaszjai a kedvezőtlen időjárás aurcalmárval sokszor néhány napig siánhatr.tlanosc. Kercsmár R. Muraszombatban találkoztak a szlovén szociológusok A Szodiológiiai Társulat, a Ljubljanai Seociológiák, Pollitológiai ás Újságíró Egyetem, valamint az egyetem, keretében működő kutatási, intézet és a Muraiüüdérci Szociológusok és Poliitológusok Egyesüleltének tagjai, képviselői gyűltek össze csütörtökön Muraszombatban, hogy kétnapos tanácskozás keretében szóljanak a régió építő szerepéről. A közel százhúsz részitvevőit és a vendégeiket dr. Peter Klinar egyetemi tanár köszöntötte a szociiológusok nevében, majd Geza Bačič, a Szlovén Kommunista Szövetség. Mjuraividélki Községközi Tanácsának elnöke, a vendéglátó szerepében köszöntötte az egybegyűlteket és mint tréfásan megjegyezte mindazokat a »imuraividélkii atyafiakat, akikideigleneisan a régió határain kívül vannak muinkaviszonyiban«. Már az elején le is szögezhetjük, hogy igaza volt, hiszen e vitáknak sok jeles alkotója és szakember© él az egész országiban. Ilyen például Rudi Čačinovič közismert társadalmi politikai dolgozó is, aki szintén nászt vett a megnyitó ünnepségein. Geza Bačič melegem fogadta mindazokat, akik eljöttek ide Muravidékre, hogy szóljanak és elemezzék e vidék fejlesztési lehetőségeit és a tudomány szemszögéből világítsák meg a Mura meiheltitii tájás embereik jelenét, múltját és jövőjét. Beszélt az itteni emberek erőfeszítéséről, gondjairól,bajladról és eredményeiről,, majd azzal az óhajjal fejezte be a beszédét, hogy a pozitív megállaiosításoikat a gyakorlatban minél előbb foganatosíthassuk. Dimitrij Rupel egyietemis tanár felszólalásaiban Miško Knavijecre a nagy muratvidéki íróra, a szegény parasztprolleitár alakjának megörökítőjére amlérkezett. A kétnapos tanácskozás során három csoportban dolgoztak a tanácskozás résztvevői és számunkra talán a plenáris ülésen elhangzottak, valamint az első csoport milinkája érdekes. Amergiállapításokjait a kiövelztőezős kiépipsein összegiezhetnénk: »Nem azok a ká ősük, akik szálmsz,érint keveslem varrnak, hanem az a nemzet a kis nemzet, akiknek nincsi értelmisége, nincsenek szakembered, hagyományai. Hogy Szlovéniának van elég szakkádere amigaizisált értelmisége, ezt a tenáaskrozás is bebizonyítottja.« Az előadások, dolgozatok, expozéik sokasága közül néhány külön említést érdemel, hiszen nagyom sok időszerű és aktuális térmiáit vetettek fel. Szó volt a foglalkoztatás, a szakirányú oktatás, a falu szociáliis változásainak kérdéseiről. Dr. Vanek Šistar a romák kérdését és az öngyilkosságiak jelenségét helyezte előtérbe. Azítém még itt vám a többi téma széles listája, amelyek közül: miag kell emíteni Koloman Cigat Miszó Ladását a geotemmálviszierő és általában a geienergia, kihasználásáról. Szabó József mérmese dolgozatát a kőolaj és az egyéb energia források álllapotjairól, eredimményeiiről és térvalláiairól. Az olvasók bizonyára megkérdezik, hogy ezek a gazdasági, geológia, vegyipari, mezőgazdasági kérdések milyen összselfüggésk sem vannak a szociiológiával, így felülhettünk — hiszen az anyagi adotthaágiok változtatják és határozzák meg a társadalmi, szociollógiai tényezőiket, vagy éppen fordultva. Külön térmafcörökrest szenteltek a kétnyelvűség kérdésének is, ami mly nagy érdeklődést váltott ki, főleg aimikor ezt a tanácskiozási résztvevőd a helyszemer ez asebbem Pártosfalvám, ig taprasztailhatták. Több dolgozattbam foglalkoztak az ideiglenesem külföldöm dolgozó vendégmunkásaink és ezek családjainak problémáival. S még sorolhatnám az előadások, dolgozatok témáit, de inkább azzal összegezném, mint amivel az ilyen tanácskozásiorcom elhangzottakat szoktuk össze is foglalni: ha csak az itt elhangzottaknak agy kdis részük is a közügyeket és a közjavakat szorgalmazza , akkor a tanácskozás célszerű és hasznos volt. Az összefonódó szociológiái és gazdasági helyzetfelmérés során kialakított képek nem csak a vidék jelenét mutatják, hanem útmutatók a jövőrel is. Ebből a szemiszeigiből kell értékelni a szlovén é® a milltnaividéki iszoiciológussok, szakembernek tanácskozását. pivarella Képünk a szlovén és a muravidéki szociológusok tanácskozása megnyitása alkalmából készült. Dr. Peter Klinar egyetemi tanár köszönti a jelenlévőket. (Fotó: Abrahám Albert) Átadták a kitüntetéseket Martin Horvat, a muraszombati községi képviselő-testület elnöke alkalmi ünnep keretében kiosztotta a közigazgatási szervek dolgozóinak járó kitüntetéseket és elismeréseket. Štefan Čahuk, a Munka Aranykoszorús Érdemredjét kapta, Marija Matjašec, a Népért Tett Szolgálatok Ezüst Csillagos Érdemrendjét vette át. Jolanda Hekle és Ernest Novak a Munka Ezüstkoszorús Érdemrendjét kapták. Az általános népvédelemben kifejtett tevékenységük címén Štefan Gömböc, Filip Matko, Štefan Nemec, Karel Rojko, Franc Prelec és Anton Telkes nyertek el a katonai érdemekért járó érmet. -ep