Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)

1984-05-31 / 20. szám

Új könyvek Anyanyelvünkért ANYANYELVÜNKÉRT — GADÁNYI KÁROLY, GUTTMANN MIKLÓS, KERCSMÁR RÓZSA, SZABÓ GÉZA, SZOMI PÁL, VARGA JÓZSEF ÉS VÖRÖS OTTÓ ÍRÁ SAI. — MURASZOMBAT: POMURSKA ZALOŽBA, 1983. Úttörő munkára vállalkoztak nemrég a mariibori Pedagógiai Akadémián dolgozó magyar lektorok, a muravidéki iskolák magyartanárai és a Népújság újságírói — egy kötetbe gyűjtötték össze az elmúlt évtized során az újságban megjelent és a rádióban elhangzott nyelvművelő, s nyelvészettel és helyesírással kapcsolatos írásaikat. Mindezt, mint a kötet címe is elárulja az anyanyelvünkért rakták így egy csokorba é s könyv formájában tették az olvasó asztalára. Eddig Szlovéniában ilyen jellegű anyanyelváipolás céljára készült könyv magyar nyelven még nem jelent meg. Mint Guttman Miklós a kötet anyagának a szerkesztője írja az előszóban ,a Vajdaságban, Csehszlovákiáiban, s különösen a romániai Erdélyben élő magyar nemzetiség példáját követve ilymódonis segíteni akarjuk az anyanyelvi kultúra művelését, az igényes, szép, helyes nyelvhasználatra nevelést.« Ez a szép kivitelezésű könyv tartalmi szempontból három nagy témakörre oszlik: azelső fejezetben, amely a Nyelv ésnyelvi használat címet viseli az itt élő tízezernyi magyarság sajátos nyelvi,s nyelvhasználati eseteiről írnak a szerzők, így bevezető tanulmányként szerepel Varga József A szlovéniai magyarok kulturális élete. Szabó Géza a Magánhangzók beszédünkben címmel a vidék magánhangzó használatáról ír, amely sok esetben a nyelvjárási sajátságokat is tükrözi magán. Mindezt szemléltetve — példáikat sorol fel a Nyugat- Magyarország — kiváltképpen őrség, Göcsej, s Hetés nyelvjárási sajátosságaira vonatkozóan. Vörös Ottó és Guttmann Miklós, akik több évet töltöttek a maribori főiskolán, mint lektorok igen érdekes nyelvészeti írásokat tettek a most megjelent kötetben közzé — ezek a muravidéki nyelvhasználat vadhajtásait, s annak környezetnyelvi beütéseit vizsgálják. Itt olvashatjuk még a szavak rokonságával s jelentésváltozásaival kapcsolatos cikkeket. Külön kis tanulmány foglalkozik a muravidéki magyarság névelő, birtokos jelző helyhatározó vagy igekötő használatával is — rámutat a beszélt nyelvi hibákra s közlik a helyes nyelvi formákat is. A kötet első fejezetében számos stilisztikai, szórendre, s az idegen szavak használatára vonatkozó cikket is találunk Vörös Ottó, Gadányi Károly és Guttmann Miklós tollából. A második fejezet Anevek világában címet viseli, amelyben Korcsmár Rózsa, Vörös Ottó, Varga József, Gadányi Károly és Guttmann Miklós a személynevek írásmódjáról és használatáról, az asszonyos utcanevek, a színszavak közmondásokban való használatáról s a színantonimákról találunk írásokat. A harmadik fejezetben — Helyesírásunkból címmel Vörös Ottó, Gadányi Károly, Guttmann Miklós és Szerai Pál írásait olvashatjuk, ,amelyek a magyar helyesírás alapjaival, a gyakran jelentkező egybeírjam-különírjam problémákra, valamiint a rövidítések, az intézménynevek és a személynevek helyesírásával, valamint a szavak elválasztásával ésaz olvashatósággal foglalkoznak. Összegezve a két szerzőtanár s újságírón. írásait, alapos úttörő munkát végeztek a muravidéki magyarság nyelvhasználatának a feltárása érdekében, s az itt közre adott tanulmányok, vitacikkek s nyelvészeti írások útmutatóul is szolgálnak a jelenlegi korosztálynak — főleg az iskolás fiataloknak abból a célból, hogyan is kell szépen s ízesen, helyesen kiejteni azokat a szavakat s mondatokat, amelyekre édes anyáink tanítottak meg. Megjegyzésképp talán csak anynyit állapítanánk meg, hogy a szerkesztő nem adaptált ■miniden közzétett írást a kötethez (pl. Mai írásom címét L.L.-tól... kölcsönöztem .. . vagy Legutóbbi írásomban ... 52. oldal), ami bizonyára jelzi azt, hogy közvetlenül az újság hasábjairól kerültek a kötetbe, ezt egyben frisseséget is kölcsönöz nekik) s nem baj ez a cél), míg másik esetben feltehetőleg egyes olvasókat majd zavar. Könyvismertetőnk végén még csak annyit, hogy az ízléses színes fedőlappal ellátott kötetet Gábor Zoltán tervezte, s 3000 példányiban jelent meg a muraszombati Pomurska založba ,kiadónál, ára 300 dinár. (pl) AZ ÚN. »HARMADIK VILÁG« — országai közül eddig India, Indonézia és Brazília dicsekedhet saját távközlési műholddal. Hozzájuk csatlakozik most Pakisztán is, nemzetközi kölcsönöket vesz fel saját műholdjának megépítése érdekében. A fellövésre a tervek szerint 1988-ban kerül sor. A GYEREK NEVE: DEMOCRACIA! — döntött José Maria Abado tugumani (Argentína) vízvezeték-szerelő, amikor három lánya mellé felesége fiúgyermeket szült. A kisfiú a katonai junta bukását követő naponszületett, ezért kapta a szokatlan nevet. Az anyakönyvezető akadékoskodott ugyan, az ügy bíróságra került, és Abado nyert. Fiának teljes neve most így hangzik: Democracia Argentino Abado. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ befejezése óta napjainkig több ember halt éhen a földön, mint ahány emberéletet követelt a háború. Ma is naponta 90 000 ember hal éhen a Földön és közülük mintegy 40 000 gyermek — közölték egy olaszországi tudományos tanácskozáson. G NÉPÚJSÁG 1984. május 31. Anyanyelv, család és óvoda Az anyanemzettől külön élő magyarság irodalmi életének egyik kimagasló művésze, a romániai Erdélyiben élő Sütő András írja: »A nyelvnyelvünk nem szentírás, mert annál is több: szentség, amelynek érvényességét nem érintik világnézeti korszakváltások; szentségünk és szentségtartónk, a magyarság szellemi értékének foglalta«. Később így folytatja: »Mit csináltál a rád bízott talentumokkal? Nincs más számonkérés, csak gyermekeink tekintetében. Ahány anyanyelvi szóra váró gyermek, jövőnknek megannyi lámpás a meglódult időben.« (Sütő András: Évek — hazajáró lelkek, Kritérion Könyvkiadó, Bukarest 1981. 240.1.) A ránk bízott talentumok gyermekeink, akik a szülői házban, majd az első nevelőoktató intézményben az óvodában sajátítják el az anyanyelvi ismereteket. Egy hoszszú folyamatról van szó, amelynek kezdeténél a szülőknek, a tágabb családi környezetnek, az óvodának meghatározó szerepe van a gyermek nyelvi tudata kialakításában. A gyermek utánzással sajátítja el az első nyelvi ismereteket, tehát utánozza az édesanya, a testvér és mások nyelvhasználatát, később óvodába kerülve az ottani nevelőkétis, így fontos követelmény, hogya felnőttektől hallott nyelvi példa valóban példamutató legyen, a nyelvhelyesség, stílus szempontjából kövesse anyanyelvünk nyelvhasználati szabályait. A mindeniapi beszéd és kommunikáció folyamatának nélkülözhetetlen követelménye ez. A gyermekekkel való törődés, foglalkozás számtalan lehetősége között különös jelentősége van az irodalmi alkotásokkal való ismerkedésnek. Az első mondókaik, gyermekversek, mesék megismertetése ,az anyanyelvi nevelés nélkülözhetetlen területei. Ezek bemutatása, ismételgetése a gyermek számára tartalmi, nyelvi szempontból egyaránt élményt jelent. Ezért is hat nagy mértékben a kifejezőképességre, a nyelvi megformálására. Ezzel a munkával jár együtt a szó és jelentésmagyarázat is. A gyermek számára fontos, hogy értse és tudatosítsa, amit hall esetleg az emlékezetbe vés. Ezért a mondókákban, versekben, mesékben előforduló, számára, ismeretlen szavak jelentését, tartalmát meg kell magyaráznunk. Ha nem elég amagyarázat a közvetlen bemutatás, a rajzos, képes szemléltetés segíthet a magyarázatban. Ez a szókincsbővítés egyik hatásos módja óvodásscoribam. Sem a családban, de különösen az óvodában nem törődhetünk bele abba, hogy a gyermek helytelenül, hibásan, számára érthetetlenül tanul meg különböző mondókákat, meséket, találós kérdéseket. A mechanikus tanulás, a magolás sem értelmi,sem érzelmi szempontból nem fejleszti a gyermek személyiségét. Az anyanyelv a személyiséglegfőbb vonása, ezért is állt fejlesztése a nevelés központjában. Az óvodai anyanyelvi neve ■lésben az ének és dallamulásnak is jelentős szerepe van. Szoktunk zenei anyanyelvünkről is beszélni, ami a magyar zenével való megismerkedést jelenti, hiszen egy nép kultúrájának ez is elmaradhatatlan részét képezi. Az óvodásoknak a játékos, vidám gyermekdalok, megzenésített gyermekversek jelentenek igazán nagy eleményt. Különösen érvényes ez, ha a dal és a játék együtt valósul meg egy-egy foglalkozás keretében. Olyan tevékenységi formák ezek, amelyek az anyanyelvtanuláshoz is nagyban hozzájárulnak. A család és óvoda együttműködése, a nevelő és szülő állandó kapcsolattartása, a személyiségfejlődés gondjainak megbeszélése eredményezheti a hatékony anyanyelvi nevelést óvodáskorban. Bonyolult, sokrétű feladatokat kell megoldani, de ez a munka semmivel sem pótolható, hiszen az iskolai ismeretszerzésre, tanulásra készítjük fel gyermekeinket. Nem lehet közömbös, hogy mindehhez hogyan ismeri a magyar nyelvet, anyanyelvünket. Dr. Guttmann Miklós olvassuk és terjesszük a NÉPÚJSÁGOT KUVAITBAN EGYRE SZIGORÚBBAN veszik az alkoholtilalmat. Tavaly a határokon és a repülőtéren 90 000 üveg whiskyt koboztak el az utasoktól. Hatósági rendeletre a sivatagban 30 000 üveg Whiskyt és több ezer doboz sört ástak el kotrógépek segítségével. A helyet titokban tartják. A HOLLANDIAI ARNHEMM városkában az egyik kávéházból kidobtak egy részeg vendéget. Másnap ez a vendég visszatért és gyújtóbombát dobott be a kocsma ajtaján. Három vendég meghalt, többen megsebesültek. A tettes később elmondta, hogy vérig sértették, és úgy érezte, hogy bosszút kell állnia, amiért kidobták a vendéglőből. PERUBAN A RÓMAI SZOVJET nagykövet rezidenciájából több értékes műtárgyat loptak el, igen furcsa körülmények között. Az olasz rendőrség most megtalálta Nagy Péter cár 12 szőnyegét, de atöbbi ellopott tárgy még nem került elő. A szőnyegek egy elhagyott teherautóban voltak Róma külvárosában. A jármű is lopott volt... A FIRST CHICAGO LIMITED nevű bankházzal az élen egy amerikai bankkonzorcium 210 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Magyar Nemzeti Bank számára. A hitel felhasználásáról nem közöltek semmit. A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGBAN 1983 folyamán 679.227 kilogramm aranyat bányásztak, ez a bányák legnagyobb évi hozama 1979 óta. Akkor 703.473 kilogramm csúcsteljesítményt értek el. HRISZTO PRODANOV BOLGAR — hegymászó a nehezebbik oldaláról mászta meg a Mount Everestet, a világ legmagasabb hegycsúcsát. A bolgár alpinistával azonban később megszakadt a rádióösszeköttetés, és nem tudni, hogy mi lett a sorsa. ^□□□□□□□□□□□□□□□□□□aaaDannDDaDDciaaociaDDDaD BARTON C. ANDRUS A nürnbergi huszonkettő (28) Dr. Plücker napjában egyszer rendelt. Mindenkit, akinek gyógykezelést igénylő fájdalma, panasza, betegsége volt, átkísérték a rendelőbe. Ezután következett a napi testmozgás ideje. Az őrök és a foglyok levonultak az udvarra, és miközben odalent libasorban körbecsoszogtak rabjaink, odafent átkutatták a cellákat, becsempészet holmikat keresve. Ha valamelyik fogoly akart kölcsönözni a könyvtárból, maga mehetett érte: sakk-készletek, kártyapaklik is rendelkezésre álltak, hogy legyen mivel eltölteni a hosszú órákat, s napjéban egyszer ,a börtönparancsnok is körbejárt, hogy meghallgassa a kérelmeket, a panaszokat. Von Ribbentrop állandóan panaszkodott. — Ettől megbolondulok.« Az ebédet — amely általában levesből, valamilyen húsételből, főzelékből és kenyérből állt — délben szolgálták fel, a vacsorát pedig pontosan 6 órakor kapták a foglyok. Kedden és pénteken este zuhanyoztak. Este 9 óra 30 percig olvashatak vagy dolgozhattak, ekkor következett a »lámpaoltás«, a külső reflektort pedig ismét leárnyékolták. Von Ribbentrop »megbolondulási panaszait egyáltalán nem hagytuk figyelmen kívül. A pszichiáter és a pszichológus fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a foglyokat jó elmeállapotban tartsák, ezenkívül volt két papunk is, a legkiválóbbak, akiket csak egy börtönparancsnok kaphat. Úgy jöttek a börtönbe, hogy tudták, a világ legfeketébb telkeivel lesz dolguk. Minden áldott nap ott munkálkodtak a börtönbeli híveik között. Henry Gerecke főkáplán, a lutiheránus lelkész nyáját a következő báránykák alkották: Göring, von Ribbentrop, Keitel, Frick, Funk, Schacht, Dömitz, Raeder, von Schmach, Sauckel, Sperr, von Neurath és Fritzsche. Sixtus , Connor páter őrködött a katolikus Kattenbrunner, Frank, von Palpen és Seggstakuart lelki üdvén. Hess, Rosenberg, Streicher és Jodi felkezeten kívüliek voltak. Gerecke tiszteletes nem is tett volna kötetes Nürnbergire jönni. Ez a német-amerikai, köpcös, mosolygós ember Münchenben szolgált a 98-as hadi kórháznál, éppen eleget látott mér a háborúból és éppen elég szolgálati pontot gyűjtött ahhoz, hogy visszatérhessen az Egyesült Államokba. Tudomásomra jutott, hogy lutheránus, folyékonyan beszél németül és igen hivatásszerető ember. Amikor a tábori főkáplánhoz beadtam kérelmemet, hogy Gereckét hozzám osszák be, közölték vele, hogy döntés az ő kezében van. »Hogyan is lehetne hatással egy missouri farmer fia, aki egyszerű prédikátor, Adolf Hitler tanítványaira?« — bizonytalankodott Gerecke. Nem bízott benne, hogy a foglyok elfogadják lelkipásztoruknak, s hogy meg tudja nyerni bizalmukat. Látta már Dachau borzalmait, s tudta, hogy mindezért legalább néhány jövendő híve is felelős. Végül mégis úgy döntött, hogy eljön Nürnbergbe. Amikor megérkezett a börtömbe, azonnal körülvezették és bemutatták a foglyoknak. A tisztelet először Hess cellájába lépett. Nem akarna-e Hess részt venni az istentiszteleten — kockáztatta meg a kérdést. »Nem!« — pattogta Hess röviden. Még hozzáfűzte, hogy nagyon elfoglalja a védekezése. Gerecke tiszteletes vállat vont, és kiment. Keitel cellája következett. Keitel az ágya székén ült, és egy könyvet olvasott. A biblia volt az. »Két világháborúban mindig magamnál hordtam — mosolygott a tábornagy. — Megtanultam belőle, hogy Isten még a magamfajta bűnöst is szeretheti.« Aztán felkérte a meglepett Gereckét, hogy imádkozzon vele. Letérdelt ágya mellé, és felolvasott a szentírásiból. Majd őszintén és odaadóan imádkozni kezdett. Amikor a náci befejezte imáját Gerecke vele mondta a miatyánkot. Göring cellája következett. A kövér bűnöző is olvasott, és jókora füstgomolyokat eregetett díszes tajtékpipájából. Felállt, és kezet rázott Gereckével. »Hallottam már magáról, örvendek! — mondta a birodalmi marssal. Rossemberg éppen csak fölnézett, amikor a cellaajtó kinyílt. »Semmi szükségem a szolgálataira« — sziszegte hidegen. (Folytatjuk)