Népújság, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-01-11 / 1. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXIX. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1985. január 1l-én Ára 15,00 dinár A hanyagság következménye Hatvan millió dinár kár Január 4-én, pénteken va­lamivel 11 óra utáni tűz ütött­­k­i a Gornja Radgona-i Me­zőgazdasági Kombinált Luftm­­er­cin vetülő sziamv­asmiarbha farm­ján. A­z 54x124 méteres tisítál­lóban 2110 darab 440-ttől 470 ikt­ltolgpaimmos sziarvasimar­ha­­-növendék ivoult,, melyeket még eb­ben a hónapiban Olasz­országba iszálliláltat­tak volna. Az istálló pirllam­iattok lailaitti lángba borult, a munkások­nak 103 növendék-marhát si­­került kimenteni, 107 darab pedig bennlétezett, vagy meg­fulladt. A kárt 60 millió dá­mámra becsülték az első becs­lések szerinti. Ezen a napon, akárcsak ■már azelőtt számtalanszor, almáskor befagyott a vízveze­ték, ám ott dolgozóik forrassz­­tió-lálmpáiva­ks próbálkozta­k. Miivel így nem­ olvadt fel a csőrben­­a víz, papírt és szal­mát i­s gyúj­­ot­tak. Ettől meg­gyulladt a hőszigetelő és a heraklilt-lelmez.­­Pillanatok alatt lángba bámult az e­gész épület. A válalattban dolgo­zók tőlük szellbetősen­ mentete­tték az álatokat. Felét sike­rült kiengedni, a többi meg­fulladt, vagy elégett. Egyiszó­val fogyasztásra nem használ­hajtó. Az épületben benmlégrett a traktor­­is a rakodóval együtt. Jože Štajner munkás pedig a mentésikor súlyos érgé­si sebeket kapott. LENDVA Az eszmei-politikai képzés kérdéseiről ÜLÉSEZETT A LENDVAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG • DR. ANTON VRATUŠA AZ ÉRTEKEZLETEN A Kommunista Szövetség lendvai községi választmá­nyának bizottsága december 25-én tartott értekezletet több időszerű kérdés megtárgyalására. Megvitatták és elfogad­ták az eszmei-politikai képzés múlt évi programjának megvalósításáról szóló beszámolót és azt a beszámolót is, amely a tagság számának alakulásáról szól. A lemidvai ikiözség­i pártbi­zottság legtustábbi ülésén ott volt és­­az összejövetel mun­­kájában rész­t vett dr Anton Vratuša, a JKISZ Központi Bizottságának tagja is. Vra­tuša elmvitáns egyébbként az­­niai v­idéliuk­án több mint há­rom órás megbeszélést tar­tott a lenidvai község pánt­­alapszeryeze­teinek titkárai­val. Az összejövetelen több időszerű eszmei-politikai kér­déstől, gazdaságii problémá­­­ról és a nemzetközi élet ese­ményeiről é­s jelenségeiről volt szó. A levidvati községi pártbi­­z­ottság ülés­én az e­szmei-po­­llitiscali képzés múlt é­vi prog­ramjának megvalósulásáról Olga Palušič, a pártelnö­kség illetékes bizottságának elnö­ke tak­tioitt vitaindító beszá­molót. M­iint később a fel­szólalók is megállapították, az esemei-pollitikai képzés terén vannak eredmények, de problémáik is. Különösen gondbaejttő az egyes, újon­nan felvett párttagok viszo­nyulása a képzés kötelező formái iránt, hiszen évről év­re kevesebben vesznek részt a számaikra szervezett kötele­ző s­zemiináriumon. Megáll­apí­­tatták az­t is, hogy­­a­­községi politikai iskola hallgatói sok­kal fegyelmezettebbem visel­kednek,, és itt a hallgatók szó k­ordása mi­­ilmális. Tekintettel arra, hogy a községi politi­­ikiali iskola a képzés egyik leg­magasabb formáját jelenti, élvről érvre nehézségiek is mutat­koznak a hallgatók kérdemezé­seinél. Javasolták, hogy talán ésszerűbb volna nem éven­ként, hanem kétévenként megszervezni a képz­és e for­máját. Štefan Šos, a pártellen­é­ks­ég végrehajtó titkára az ülésen az eszmei-politikai képz­és ez évi ternyjéről szólt, amely az előző em­­elethez ivlviszonyítva több újdonságot tartalmaz. A kommunisták képzése te­rén a jövőben is azt tartják szem e­lőtt, hogy az előadá­sok témáit miinél jobban a gyakorlati kérdéseikre össz­pontosítsák, mert ily módon nagyobb érdekeltséget f­ejt­­he­tnekő a hallu­giad­óik klötréiben. A lenidsvai iközösségű­ pártbi­zottság legutóbbi összejöve­­telén sz­ó volt az alap­szerve­zetek elvi programiérteke­zle­­tének előkészítéséről is, ,a­­melyek e hónap végéra és feb­ruár elteljén lesznek. B. K. Zs. A Varstroj 20 éve két évtizedes jubileum je­gy­ében ünnepel­tek a Gore­nje Varstroj lenidvai üzemegy­ségének dolgozói. Kiosztottá­k az emlé­kpllak­ettek­et és az ál­lami­­kitüntetéseket. Minden érv december 27-­­én tartják meg a lenid­vai Go­remije Varstroj muii­caszerve­zet dolgozói a vállalat ün­nepélyét. Ilyenkor osztják ki­­a legjobb dolgozóknak járó emlékspralketteket és az álla­mi kitüntetéseiket. A 20 éves jubiláns ünnepély­­Lenidván fa Nafta, tereimben a munkás­tanács dí­sziülésléivel kezdődött. Hozjan Avgust, a Varstroj munkástanácsainak elnöke ün­nepi beszédében hamigsúlyoz­ta Oztraányia elnökségének tag­jja, valamint U­troša Milan, a lendvai Községi Szakszerve­zetei Tanács elnöke­, továbbá a len­dvai Községi Szakszer­vezeti Tanács elnöke, továbbá a velenjeli központi vállalat küld­ötts­égie. A hegesztőgépek társiulft­­mumika alapi szervezeteiben 17 dolgozó kapott anamypla­ket­­tet, a Montana-Purleni üze­megységben 6 dolgozó, a kö­zös szakszolgálati egységből pedig cs­ak tóét plakettet o­sz­tottakk ki. Ezenkívül 7 ezüst­­plak­ettet és 12 bronzplafket­­tet osztottak ki. iLuidvik, Jerebic, a lendvai tóözsséigi képvis­elő-tes­tület vég ta a Varstroj­t két évtizedes fej­lődött útját. Húsz év alatt a táis­vállalat a le­gteljősebb miui­kasszervez­etté fejlődött. Az e­­gyes társultmunka alapszerve­zetek az idő alatt igen szép­­eredményeiket ér­tek el, de az elmúlt időszakban­ volta­k ne­hézstérgei­ is, amelyeket le kel­lett küzdeni. Különösem a gazdasági sianiárdított célkitű­zés­ek megvalósítása, valamint a kivitel növelése terén tet­ték nagy erőfeszítéseiket. A diszülé­sem, és az ünnepé­lyen me­gjelent Ludvik Jere­bic, a lendvai községi képvi- iselő-­­estület Vé­grehajtó ta­nácsának eilnnölke­ és Dražnik Ljubo, a Ko­mmunlista Sziö­­­vetsé­g lenldvai községi vá­rolhajtó tanácsának elnöke e­­ziuttán felolvasta az állam, ki­tüneteittek névsorát és­ átad­ta a kitüntetéseket. Bratko­vič Branko, a Népért Tett Szolgálatok Érmjét kapta, Tö­rök Rudolf pedig a Munka­­érdemrend Ezüsttkoszorús Ér­de­mren­djét kapta. A munkástanács díszülése után a Varsltroj­­dolgoz­ói és a tunnilseei általános iskola tanulói közös kultúrműsort adtak. A Varsltroj dolgozói a dászül­ésem ígéreteit tetteik, hogy az elkövetkező évtize­­dek­ben is igyekeznek mindent megtenni­­a fejlődés érdeké­ben.­­ogh A Gorenje-Varstroj 20 éves jubileumot ünnepelt és a leg­jobb dolgozóknak kiosztották az emlékplaketteket és a kitüntetéseket. Képünkön a Varstroj munkástanácsának díszülése. IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK A sebészeti osztály befejezéséért Azt szokták mondani, hogy az egészség i a leg­drágább kincs. Hogy ez a böllcs mon­dás mennyire igaz,­­azt csak az tudja, aki már volt f­o­mo­lyan­ beteg. Drága tomnos az egészség, ide miéig drágább a betegség gyógyítása. Nem hiá­ba áll ország­unk alkotmányá­ban, hogy min­den polgár és dolgozó köteles t­igyázunk­ egész­ségére. A gyakorlatiból azon­ban tudjuk azt is, hogy hon polgáraink többségének fej­lettebb érzéke van a jogai, mint a kötel­ezettsége­i iránt. Mint már írá­sunk­­beveze­tőjéből is sejthetik olvasóink ezúttal ;az egész isté­gi védelmé­­ről, pomb­asalbbaini lái­ratób­an a kórház sebészeti osztályának továbbépítéséről van szó. Kéz­ügykiénit indult el­ ez az alkotó még 1972-ben, de saj­nos, a­­beköszöntött gazdaságii nehézségek ezt a beruházás­t sem kerülték meg. Muravidék polgárai akkor, amikor dön­tenni k­elle­tt­­felépítéséről tu­datában voltak annak, hogy korszerű kórház nélkül nincs hatékony egészségvédelem és amikor referendumra került a ssebésztesi osztály építésé­nek ügye, egyöntetűen a rá fordítandó helyi járulék mel­lett szavaztak. Az elmúlt é­v szeptemberéig — a köz­társasá­gii­­szolidaritásii eszközökkel e­gyütt — 4­1 és fél millió új dinárt ruháztak be ebbe a létesítménybe, amelyről leg­­tö­bbjüink, Vigigi tártjai,, hogy fontos, bár reméli, hogy nem kell igénybe­­veniük­. A sebészeti osztály építése tehát ha lassabban is,, minit ahogyan terveztük, de halad. Minit doktor Jože Šumak, a muratvidéki egészségügyi köz­pont igazgatójai a nemrégiben elmondtak, az építkezés to­váb­bi sorsa­­attól f­ügg, ho­gyan sikerül pótesz­közökett bizto­­sítani hoz­zá. A referendumi program­ban ugyanis nem le­hetett előre meghatározni a felszerelés árát,, hiszen erre a kiadásra akkor­­kerül sor, amikor az építőipari munkák idefejez­őldnnek. A kórházi fel­szerelést teljes egészében k­ül­földről kell behozni, mert ha­za­i gyárak nem gyártják és természetesen devizáért. A felszereléssel­­kapcsolatb­an Csak szemléltedként m­ond­­ják el, hogy a legközönsége­sebb kórházi ágy ára is 10 millió régi dinár k­örül mo­zog, a kissé korszerűbb pe­dig már 12 millió, a sebésze­ti osztályom pedig 180 ágy tesz. S az ágyak szulaj­d­onkép­pen nem is tartoznak az or­vosi felszerelés közé. A köz­társasági szolidaritásból az i­­dén 29 millió dinár jutott a sebészeti osztály kiadásaira. Az idén — a­­valorizációval együtt — 65 millióra számí­tanak. Mindez azonban még minidig ke­vés ah­hoz, hogy­­a költségeket fedezzék. Amikor annak idején, a pol­gárok referendum útján dön­töttek a sebészeti osztály é­­pítés­éről, ezt az­­akcióit a Szo­cialista Szövetség, szervezte. Az elmúlt év utolsó napjai­ban ismét összeült a Szocia­lista Szövetség murai vidéki köz­ségközli tanácsa, hogy meg­tárgyalják a további teenzió két ,a sebészeti osztály építé­s­ével kapcsolatban. Az érte­kezleten több javaslat­­is el­hangzott arról, mi módon lehetn­e a hiányzó petesztkö­­ztércet begyűjteni (a dolgozók egy napi keresete,, a vállala­tok közös fogyasztási alap­ja, a j­árulé­kiréfc emelése, a föld­művesek, a vendégmunká­sok, a különböző szervezetek és egyesületek­­hozzájárulása stb.). U­gyancs­ak ezen az ü­­­lésen hangzott el, hogy az aikció pontos terv­ét e hóna­pig közepéig készítik el a Szocialista Szövetségben, majd február végéig közvita­r­a bocsátják a­­helyi f­öz­össé­get abeni és a munkaszerveze­tekben. Jól­ tudjuk, hogy a jelen­legi nehéz gazdasági helyzet­ben min­den dinár sokat ér, de azt is tudjuk,­­hogy drága kincsünk,­­az egészség,, még becsesebb a szájmunkna. Bí­zunk tehát abban, hogy a muratvidéki polgárok és dol­gozók összefogása és szolida­ritásai ezúttal sem mond cső­dött és ennek nyomán 1­986-ra izelje­s egé­sz évben el­készül a rakicani kórhá­z­­se­bészete osztálya. Báti Konc Zsuzsanna A muravidéki általános iskolákban december 28-án, pén­teken délelőtt tartották télapó városi ünnepségeiket. A lendvai Drago Lugarič iskolában a tanulók pénteken délelőtt gazdag ünnepi műsorral köszöntötték a télapót. Az ünnepségen fellépte­k a kis szavalók, az énekkar, va­lamint a ritmikai tánccsoport. Azt követően a télapó ellátogatott még a gyertyánosi, a petesházi, a csentei és a völgyi fialusi területi iskolákba is. (fotó: p. j.)

Next