Népújság, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1985-04-26 / 16. szám
Milyen HUT szeretnénk? Két évvel ezelőtt írtam először a Ljubljanai Televízió HIDAK-MOSTO VI -IPONTI című ikéthetesmiként sorra eikerülő műsoráról az újság hasábjain, de most már csak a HIDAK-MOSTO VIRÓl, írhatunk, mivel az olasz nemzetiségi rész nem lesz. Politikai és nemzetiségi szempontból jó elgondolás volt a háromnyelvű nemzetiségi műsor a Ljubljanai Televízió műsorán, de sajnos a sork betűtől (fordításszövegtől) aktuális téma nem láttuk a képet. Később igaz ezt csökkentették,, de a skoperiak lemondtak erről a műsorról, amivel nekik napi 6 órás olasz nyelvű műsoruk van,, s nem tartják időszerűnek a külön PONTI adást aLjubljanai Tévén. Az elmúlt évek során a Ljubljanai RTV még most sem tudott olyan újságírót illetve műsorszerkesztőt találni(ne,más alkart) aki a szlovén és a magyar nyelvet köznyelvi szinten beszéli s jártas a magyar nemzetiségi élet területén. Sajnos nevetséges az, hogy a Ljubljanai RTV a mura vidéki magyarság mindennapjait csak a folklóron (a népi tánccsoportok és énekkarok fellépésén) keresztül mutatja be a köztársaság más vidékein élő tévénézőknek. Ritkábban volt egy-egy mezőgazdasági, sport, s oktatásügyitéma riportformájában feldolgozva. A nemzetiség mindennapitársadalmi-politikai életével foglalkozói jegyzetek, elemzések s élesebb hangnemű riportok készítése elől a műsor szerkesztői élesen elzárkóztak. »Ne szólj szám, nem fáj fejem« — alapon egy alkalommal sem foglalkoztak az o itt élő nemzetiség politikai helyzetével, nem mutattak rá az eredmények mellett a hibáikra és a hiányosságokra. Nemcsak dicsérni, hanem értékelni is kell egyes jelenségeket a nemzetiség, életeiben. Az aki figyelemmelkísérheti a Koper! Televízió napi műsorát láthatja, hogy az olasz nemzetiségű kollégák milyen keményen dolgoznak, hogy a tengerparton élő nemzetiség számára jó és érdekes műsort készítsenek. A híradó műsorok mellett napi egy-sét játékfilmet is a műsorra tűznek. Nem zárkóznak el a nemzetiségi problémák elől sem, bírálóan és kritikusan szólnak az ottani eseményekről. S valamennyi nemzetiségi adást a nemzetiségi nyelvet beszélő újságíró-szerkesztő készíti, s nem úgy mint a HIDAK magyar nyelvű műsorát. Sajnos a Ljubljana® RTV-nek be kell- már egyszer látná, hogy a rámszerődtetett káderpolitikával (a HIDAK eseteiben) nem hogy javítanak, hanem inkább még ront a helyzeten. S röviden szóljunk,, milyen nemzetiségi műsort is szeretnénk. A kéthetente jelentkező 30 perces adásban magazinszerűen jó lenne összefoglalni az elmúlt időszak legidőszerűbb társadalmi - politnikai eseményeit Muravidéken, egyes képviselő testületi öszszejövetelekről képriportban kellene beszámolni A műsor hátra,maradt részeiben első helyen a nemzetiséget érintő ■legidőszerűbb társadalmi-politikai illetv, művelődési eseményről kell bővebben szólni, majd az időszerű mezőgazdaságii, oktatásügyi, sport, stb. témáról. Mindehhez jól képzett újságíróra van szükség,aki ismeri az embereket, a terepet,é s jártas a társadalmipoliitikai életben — amellett tudjakmind a két nyelvet. Hankkáder az van, s ambíció is volna, csak az RTV-nek lehetővé kell tenni a munkát. A nemrégi összejövetelen szó voít még a kádernevezésről és két ösztöndíjat ír majd ki az RTV, de sajnos mire az egyetemi hallgatók befejezik a tanulmányaikat 4-5 év is érik,ülik, friss s tapasztalat nélküli káderekkel ilyen műsort azonban nem lehet készíteni". S addig milyen sors jut majd a HIDAK-nak, az csinálja majd, aki éri? Végezetül szeretnénk, még azt elmondani,, hogy a Magyar és az Újvidéki Televíziótól kölcsönkért filmagyalgolokat sem tudjuk majd 'megmenteni a műsort. Várható, hogy egy (behozatali) adás sem foglalkozik majd az itteni magyarság helyzeteivel és életével, műisortöltetésének italán jó lesz — de "Valójában nem ezt a célt szolgálják a Ljubljanai Televízió HIDAK-MOSTOVI című magyar nemzetiségű adásai". Papp József NÉPÚJSÁG Az ifjúság szimbóluma Aszöveetségi staféta, az ifjúság, a házasszeretet számiból,urna, a testvériség-egység, a Tito Jugoszláviájának jelképe péntekendélután érkezett Muraszombatba, ahol a Mura textilgyárban éjjel őrizték a fiatalok. A radgomai községiből érkezett Muraszombatba a szövetségi staféta, amelynek tiszteletére — akár a többi muravidéki falvakban és városokban — szép ünnepélyt rendeztek. A központi ünnepségen, amelyet a muraszombati fiatalok nagy előszeretettel készítettek el, nem csak a szövetségi stafétát fogadták, hanem a helyi stafétákat is. A muraszombati fiatalok küllőn kitüntetésnek tartják, hogy apéntekről szombatra virradó éjszakán ők őrizhették a szövetségi stafétát a Muratoxtilgyár konfekció® alapszervezetében. Ahonnan a további útijára másnap indult, ezt megelőzően alkalmi ünnepély kereteivel búcsúztak el a fiatalok az ifjúság szimbólumától. A szövetségi staféta Rogojinén át érkezett Lendvára, ahol ióvétó kedvű ünnepély keretében köszöntötték a fiatalok, majd innen Razkrižje felé vitték. A muraszombati fiatalok méltóan fogadták a szövetségi stafétát, a dolgozó ifjúságtól a diákokig mind részt vettek az ünnepélyen, ezzel jelezve, hogy ez igazán, az ifjúság szimbóluma és a fiatalok Tito útjától a testvériség egységvonalán haladnak. - A központi ünnepség a fiatalok manifesztációja volt. (fotó: a. a.) A fiatalok a Mura textilgyárból tovább viszik a stafétát. (fotó: a. a.) A statisztika szerint lusták vagyunk A Statisztikai Hivatalom, a sorsom. Tőletudom meg, hogy mennyivel csökkent az ételszínvonalban, mennyivel drágább egy pár cipő a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva és még sorolhatnám mivel okosít ki engem ez a tájékoztatási intézet. El kell mondanom azt, hogy tőle tudtam meg, hogy mi jugoszlávok vagyunk a legiusztáibbak a világon, leszámítva az afrikaiakat. Európai szinten konkurencia nélküliek vagyunk ezen a téren. így mindjárt egy példával támasztja ezt alá a statisztika: a fejlett nyugati államokban 150 tonna acél előállításához — ugyanolyan kohókban — 45 perc szükséges, mi ezt hat órán át csináljuk. A nyugatnémet bányászok a felszíni szénkitermelésnél ugyanazon időben tizenkétszer több szenet fejtenek ki mint a mieinket. Külön fejezet az építőipar: itt is az élen járunk. Egy négyzetméter lakást a mi építőipari munkásunk 42órán át épít, Hollandiában még 20 órán át sem. Az építőipar erőteljesebb a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Franciaországban. Lemaradtunk a kenyérgabona termelésében is — legalábbis erről akar meggyőzni a Statisztikai Hivatalom — hiszen a termelés igén átlagos, bár egyes kombinátok termelése meghaladja a világszintet. De ennek ellenére magyar szomszédjaink átlagtermése 10 százalékkal több, a nyugatnémet földművesek pedig 70 százalékkal termelnek többet egy hektáron. Ezek után mást sem tehetünk,, csak hiszünk a statisztikának és annak, ami ez mögött van : rossz termelők vagyunk-Hét igazén lusták és roszsziak vagyunk minden téren? De a mi dolgozóink hakikerülnek Németországba és ott jó munkásoknak számítanak. Mi ilyen minőségi változáson megy át az a balkáni ember? Nem volna teljes a Statisztikaii Hivatalom információja, ha nem mondaná el, hogy baj van a munka megszervezése és az adminisztráció körül Az összehasonlítások mutatják, hogy 140 ezerrel többaz adminisztrációs dolgozónk, mint a magyar szomszédaiinkiak és 370 ezerrel több mintRomániában. S most jön a dolog csattanója , a jövedelmezés. A mi termékeink árai meghaladják az európai szintjeit, sőt túl is tesznek rajtuk. Ilyen árak mehett, kérdés, hogyan alakulhat a munkás észetiszínvonala. A jugoszláv átlagfizetés 1s00 dollár körül van, ami egy tizede a nyugati álamokban elérhető fizetéseknek. S itt kezd bújócskát játszatni az éÜ£ttSKímvoin,ami és a termelékenység. A Statisztikai Hivatalom és én is tehete ittennek vagyunk. Kérdem: mim lenne jobb a termelékenység, ha magasabb lenne az életszínvonal. S azt is kérdem: menn lenne-e magasabb az életszínvonal, ha jobb volna a termelékenység? pivarella NÉPÚJSÁG a muravidáki magyarok lapja ^ ■ “r'T 9! &A 4$ cUulucLó vívmájas 1985. április 26. SZÁMOKBAN A KÜLFÖLDÖN TANULÓ EGYETEMI HALLGATÓINKRÓL Külföldön is megállták a helyüket A HALLGATÓK NAGY TÖBBSÉGE AZ ORVOSI KARRA IRATKOZOTT — AKIK MÁR DIPLOMÁLTAK — ITTHON SZÉPEN DOLGOZNAK Az 1971/72-es tanévben nyílt először lehetőség arra, hogy a Jugoszlávia (Szlovén Szocialista Köztársaság és a Magyarország között megkötött művelődési és oktatásügyi szerződés alapján a középiskolát végzett fiataljaink a szomszédos ország egyetemein és főiskoláin képezzék tovább magukat. Ez alkalommal arról szeretnénk szólni, hogy a Jugoszláviát fiatalok milyen karokra iratkoztak, s milyen volt a szóródásuk a tanulmányi évek során, s arról, hogy közülük már hányan dolgoznak. A Köztársasági Épszetközi Művelődési Oktatási és Műszaki Kapcsolatok Bizottsága, valamint a lendvai és a muraszombati Magyar Nemzetiség, Oktatási és Művelődési Érdekközösség, valamint Magyarország Művelődési Minisztériuma között létrejött kapcsolat alapján 1971-től napjainkig 40 fiatalnak nyílt lehetősége arra, hogy a szomszédos Magyarországon tanulja a magyar nyelvet, és főiskolai illetve egyetemi szintet szerezzen oklevelet. A statisztikaikimutatásokból kiderül, hogy eddig legtöbben az orvosi szakna kraitkoztak, összesen 14-em, s közülük már öten dolgoznak. De van már okleveles pszichológusunk, fogorvosunk, mezőgazdászunk s magyar nyelvtanárunk is, akik Budapest,, Szeged, vagy más vásárok egyebeim illetve, főiskoláin szerezek diplomát. El kell mondanunk még azt is, hogy évente a megegyezés alapján 5 jugoszláviai egyetemi hallgatómehet Magyarországra, s ugyancsak 5 hallgatót fogadnak a ljubljanai illetve a miaribori főiskolákon és karokon a magyarországi Rába vidékről., A főiskolai illetve az egyetemi hallgatók többsége főleg a lendvai községiből került ki,, szám szerint 34 (85%), nag ipam a muraszombati községből (15%). Itt említük meg azt is, hogy 4-en méh minty hónapot nyelvtanulás céljából voltak Magyarországon.Szám szerint a 40 hallgatóiból 15-enmár befejeziték a tanulmányaikat (37,5 %), 18-an még tanulnak (45%), 4-em nyelvtanulás céljából voltak a szomszédos országiban, esz (10%), alig ,3-am (7%) halgyiták csak abba a tanulmányaikat. A számokból megállapítva arra következtethetünk, hogy eredményes volt a két ország közötti kapcsolat. A 15 oklevelet szerzett fiatal közül egy orvos, egy pszichológus, egy jogász és egy matematikus maradt Magyarországon,, ,12-en (74%) pedig itthon helyezkedtek el a nemzetiségi területen. A most lassúik,, hogyan oszlik meg szakonként a Magyarországon végzett, illetve tanuló egyetemistáink száma. Az orvosi egyetemre 14-en iratkoztak, közülük 5-en már diplomiálhatc, magyar nyelvre és irodalomra 5-en iratkoztak, és ketten már oklevelért szereztek. Két hallgató van a magyar nyelv és a népművelés szakon ugyancsak kettő a magyar és a Szerbhorvát, s egy a magyar és a német nyelvi szakon. Az elkövetkező években várható az, hogy diplomáljanak. Igen népszerű még a fogorvosi szak, öten választották le itt a hivatást,, s közülük úgy már diplomáit is és Radencin dolgozik. A mezőgazdasági és az egészségügyi főiskolát ö1 hallgató fejezte be s mindketten Lendván dolgoznak. A pszichológiára ketten iratkoztak, s mind a ketten befejezték A zeneművészetimn és a matematiikán 1-1 halgatónk végzett. A jogikarra ketten iratkoznak, s egy már diplomáit, a másik hallgató pedig az idén fejezi be jogi tanulmányait. A fenti adatokból emeljük ki még azt, hogy a közeljövőben 9 Magyarországon végzett orvosra, 4 fogorvosira,, 3 magyar szakos tanárra, is két népművelőre lehet számítani. Remélhetőleg a közegészségügy és az oktatás, valamint a tájékoztatás területén lesz elég új káder, aki szakmai é éi nyelvi szempontból is arra fog törekedni, hogyaz egyetemi éveik során tanultaikat itthon még jobban kamatoztatja. Papp József Június első szombatján Škofja Lokán találkozunk Az idén a Vestnik és a Népújság olvasóitŠkofja Dokára vissiseti el a hagyományos kiránduló-Vioniait. E festőién szép igionenjskói városka, nagy történelmi és kulturé- sus múltjával látja vendégül a muravidéki olvasókat. A szokás szerintaz Idán is bizonyos számú olvasót kisorsolunk mind a két szerkesztőségiben, de a kirándulásra elvisszünk mindenkit, aki befizeti a 1700 dinárt, amennyi a kirándulás költsége. A teást lótejéstől már jelentkezni lehet rá kirándulásra a Vestnik muraszombati fogadóirodájaiban, a Tito utca 29/1, ahol teljes útbaigazítást kaphat. Most már leírhatjuk, hogy, a vonat június elsején reggel 6 óra körül indul Muraszombatból, — a pontos időről mindenkit értesítünk — ilkolja Lőkén pedig részben autóbuszokon, részben pedig gyalog tesznek városnézési sétákat a kirándulók. Még 2000 dinár sem g jszép élmény, ,háisaen e régi város tőilünk tö'VPil van lés csiak kevesen jutottak fejl oda 'jásuravidékről. Június elseje szombatra esik, s ezen a napon a gyárak java neszében nem dolgoznak, a földműviesiek is még jobban ráérnek. Tehát ■nie sietedje el — június elsején Škofja Lotkával látogatunk! A Népújság következő számában egy képes ismertetőt közlünk kirándulóhelyünkről1. -P