Népújság, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)

1985-04-26 / 16. szám

­ Milyen HUT szeretnénk? Két évvel ezelőtt írtam először a Ljubljanai Televí­­zió HIDAK-MOSTO VI -IPON­­­TI című ikéthetesmiként sorra e­ikerülő műsoráról az újság hasábjain, de most már csak a HI­D­AK-MOSTO VIRÓl, ír­hatunk, mivel az olasz nem­zetiségi rész nem lesz. Poli­tikai és nemzetiségi szem­pontból jó elgondolás volt a háromnyelvű nemzetiségi műsor a Ljubljanai Televí­zió műsorán, de sajnos a sork betűtől (fordításs­zö­vegtől) aktuális téma nem láttuk a képet. Később igaz ezt csökkentették,, de a skoperiak lemondtak erről a műsorról, ami­vel nekik napi 6 órás olasz nyelvű műsoruk van,, s nem tartják időszerű­nek a külön PONTI adást a­­Ljubljanai Tévén. Az elmúlt évek során a Ljubljanai RTV még most sem tudott olyan újságírót il­letve műsors­zerkesztőt talál­ni­­(ne,m­ás alkart) a­ki a szlo­vén és a magyar nyelvet köz­nyelvi szinten beszéli s jár­tas a magyar nemzetiségi é­­let területén. Sajnos nevet­séges az, hogy a Ljubljanai RTV a mura vidéki magyar­ság mindennapjait csak a fol­­klóron (a népi tánccsopor­­tok és énekkarok fellépés­én) keresztül mutatja be a köz­társaság más vidékein élő té­vénézőknek. Ritkábban volt egy-egy mezőgazdasági, sport, s oktatásügyi­­téma ri­portformájában feldolgozva. A nemzetiség minde­­nnapi­­társadalmi-politikai életével foglalkozói jegyzetek, elemzé­sek s élesebb hangnemű ri­portok készítése elől a mű­sor szerkesztői élesen elzár­kóztak. »Ne szólj szám, nem fáj fejem« — alapon egy alka­lommal sem foglalkoztak az o itt élő nemzetiség politikai helyzetével, nem mutattak rá az eredmények mellett a hibáikra és a hiányosságokra. Nemcsak dicsérni, hanem ér­tékelni is kell egyes jelensé­geket a nemzetiség, életeiben. Az aki figyelemmel­­kísérheti a Koper! Televízió napi mű­sorát láthatja, hogy az olasz nemzetiségű kollégák milyen keményen dolgoznak, hogy a tengerparton élő nemzetiség számára jó és érdekes mű­sort készítsenek. A híradó műsorok mellett napi egy-s­ét játékfilmet is a műsorra tűz­nek. Nem zárkóznak el a nemzetiségi problémák elől sem, bírálóan és kritikusan szólnak az ottani események­ről. S valamennyi nemzeti­ségi adást a nemzetiségi nyel­vet beszélő újságíró-szerkesz­tő készíti, s nem úgy mint a HIDAK magyar nyelvű műsorát. Sajnos a Ljublja­na® R­TV-nek be kell- már egyszer látná, hogy a rámsze­­rődtetett káderpolitikával (a HIDAK eseteiben) nem hogy javítanak, hanem inkább még ront a helyzeten. S röviden szóljunk,, milyen nemzetiségi műsort is szeret­nénk. A kéthetente jelentkező 30 perces adásban magazin­­szerűen jó lenne összefoglal­ni az elmúlt időszak legi­dő­­szerű­bb társadalmi - pol­­itnika­i eseményeit Muravidéken, e­­gyes képviselő testületi ösz­­sze­jövetelekről képriportban kellene beszámolni­ A műsor hátra,maradt részeiben első h­elyen a nemzetiséget érintő ■legidőszerűbb társadalmi-po­litikai illet­v, művelődési e­­semén­yről kell bővebben­ szól­ni, majd az időszerű mező­­g­azda­ságii, oktatásügyi, sport, stb. témáról. Mindehhez jól képzett új­ságíróra van szükség,­­aki is­meri az embereket, a tere­pet,é s jártas a társ­adalmi­­poliitik­ai életben —­ amellett tudj­a­km­ind a két nyelvet. Hankkáder az van, s ambíció is volna, csak az RTV-nek lehetővé kell tenni a munkát. A nemrégi összejövetelen szó voít még a kádernevezésről és­­ két ösztöndíjat ír majd ki az RTV, de sajnos mire az egyetemi hallgatók befeje­zik a tanulm­ányaikat 4-5 é­v is érik,ülik, friss s tapasztalat nélküli káderekkel ilyen mű­sort azonban nem le­het ké­szíteni". S addig milyen sors jut majd a HIDAK-nak, az csinálja majd, aki éri? Végezetül szeretnénk, még azt elmondani,, hogy a Ma­gyar és az Újvidéki Televí­ziótól kölcsönkért filmagya­­lgolokat sem tudjuk majd 'megmenteni a műsort. Vár­ható, hogy egy (behozatali) adás sem foglalkozik majd az itteni magyarság helyze­teivel és életével, műisortölte­­tésének italán jó lesz — de "Valójában nem ezt a célt szolgálják a Ljubljanai­ Tele­vízió HIDAK-MOSTOVI cí­mű magyar nemzetiségű adá­sai". Papp József NÉPÚJSÁG Az ifjúság szimbóluma A­­szöveetségi staféta, az ifjúság, a házasszeretet szám­iból,urna, a testvériség-egysé­g, a Tito Jugoszláviájának jel­képe pénteken­­délután érkezett Muraszombatba, ahol a Mura textilgyárban éjjel őrizték a fiatalok. A radgomai községiből érkezett Muraszombatba a szövetségi staféta, amelynek tiszteletére — akár a többi muravidéki falvak­ban és városokban — szép ünnepélyt rendeztek. A központi ünnepségen, amelyet a muraszombati fia­talok nagy előszeretettel készítettek el, nem csak a szö­vetségi stafétát fogadták, hanem a helyi stafétákat is. A muraszombati fiatalok küllőn kitüntetésnek tartják, hogy a­­péntekről szombatra virradó éjszakán ők őrizhették a szövetségi stafétát a Mura­­toxtilgyár konfekció® alap­­szervezetében. Ahonnan a további útijára másnap indult, ezt megelőzően alkalmi ünnepély kereteivel búcsúztak el a fiatalok az ifjúság sz­imbólum­ától. A szövetségi staféta Rogojinén át érkezett Lendvára, ahol ióvétó kedvű ünnepély keretében köszöntö­tték a fiatalok, majd innen Razkrižje felé vitték. A muraszombati fiatalok méltóan fogadták a szövet­ségi stafétát, a dolgozó ifjúságtól a diákokig mind részt vettek az ünnepélyen, ezzel jelezve, hogy ez igazán, az ifjúság szimbóluma és a fiatalok Tito útjától a test­vériség­ egység­­vonalán haladnak. -­ A központi ünnepség a fiatalok manifesztációja volt. (fotó: a. a.) A fiatalok a Mura textilgyárból tovább viszik a stafétát. (fotó: a. a.) A statisztika szerint lusták vagyunk A Statisztikai Hivatalom, a sorsom. Tőle­­tudom meg, hogy mennyivel csökkent az ételszínvonalban, mennyivel drágább egy pár cipő a ta­val­yi év ugyanezen idősza­kához viszonyítva és még so­rolhatnám mivel okosít ki engem ez a tájékoztatási in­tézet. El kell mondanom azt, hogy tőle tudtam meg, hogy mi jugoszlávok vagyunk a legiusz­táibbak a világon, le­számítva az afrikaiakat. Európai szinten konkurencia nélküliek vagyunk ezen a téren. í­gy mindjárt egy pél­dával támaszt­ja ezt alá­ a sta­tisztika: a fejlett nyugati ál­lamokban 150 tonna acél e­­lőállításához — ugyanolyan kohókban — 45 perc szük­séges, mi ezt hat órán át csi­náljuk. A nyugatnémet bá­nyászok a felszíni szénkiter­melésnél ugyanazon időben tizenkétszer több szenet fej­tenek ki mint a mieinket­. Külön fejezet az építőipar: itt is az élen járunk. Egy négyzetméter lakást a mi é­­pítőipari munkásunk 42­­órán át épít, Hollandiában m­ég 20 órán át sem. Az építőipar erőteljesebb a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlo­vákiában és Franciaország­ban. Lemaradtunk a kenyérga­bona termelésében is — leg­alább­is erről akar meggyőz­ni a Statisztikai Hivatalom — hiszen a termelés igén át­lagos, bár egyes kombinátok termelése meghaladja a vi­lágszintet. De ennek ellen­é­re magyar szomszédjaink át­lagtermése 10 százalékkal több, a nyugatnémet föld­művesek pedig 70 százalék­kal termelnek többet egy hektáron. Ezek után mást sem tehe­tünk,, csak hiszünk a statisz­tikának és annak, ami ez mö­gött van : rossz termelők vagyunk-Hét igazén lusták és rosz­­sziak vagyunk minden téren? De a mi dolgozóink ha­­ki­kerülnek Németországba és ott jó munkásoknak számí­tanak. Mi ilyen minőségi vál­tozáson megy át az a balká­ni ember? Nem­ volna teljes a Statisz­­ti­kaii Hivatalom információ­ja, ha nem mondaná el, hogy baj van a munka megszer­vezése és az adminisztráció körül­ Az összehasonlítások mutatják, hogy 140 ezerrel több­­az adminisztrációs dol­gozónk, min­t a magyar szomszédaiinki­ak és 370 ezer­rel több mint­­Romániában. S most jön a dolog csat­tanója , a jövede­lmezés. A mi termékeink árai megha­ladják az európai szintjeit, sőt túl i­s tesznek rajtuk. I­­lyen árak mehett, kérdés, hogyan alakulhat a munkás észetisz­ínvonala. A jugoszláv átlagfizetés 1s00 dollár körül van, ami egy tizede a nyu­gati álamokban elérhető fi­zetéseknek. S itt kezd bújócskát ját­szatni az éÜ£ttSKímvoin,ami és a termelékenység. A Statiszti­kai Hivatalom és én is tehe­­te ittennek vagyunk. Kérdem: mi­m lenne jobb a termelé­kenység, ha magasabb lenne az éle­tszínvonal. S azt is kér­dem: menn lenne-e magasabb az életszínvonal, ha jobb vol­na a termelékenység? pivar­ella NÉPÚJSÁG a muravidáki magyarok lapja ^ ■ “r­'T 9! &A 4$ cUulucLó vívmájas 1985. április 26. SZÁMOKBAN A KÜLFÖLDÖN TANULÓ EGYETEMI H­ALL­­GATÓINKRÓL Külföldön is megállták a helyüket A HALLGATÓK NAGY TÖBBSÉGE AZ ORVOSI KARRA IRATKOZOTT — AKIK MÁR DIPLOMÁLTAK — ITT­HON SZÉPEN DOLGOZNAK Az 1971/72-es tanévben nyílt először lehetőség arra, hogy a Jugoszlávia (Szlovén Szocialista Köztársaság­ és a Magyarország között megkötött művelődési és oktatásügyi szerződés alapján a középiskolát végzett fiataljaink a szomszédos ország egyetemein és főiskoláin képezzék to­vább magukat. Ez alkalommal arról szeretnénk szólni, hogy a Jugoszláviát fiatalok milyen karokra iratkoztak, s milyen volt a szóródásuk a tanulmányi évek során, s arról, hogy közülük már hányan dolgoznak. A Köztársasági Ép­szetkö­­zi Művelődési Oktatási és Műszaki Kapcsolatok Bizott­sága, valamint a lendvai és a muraszombati Magyar Nemzetiség­, Oktatási és Mű­velődési Érdekközösség, va­lamint Magyarország Műve­lődési Minisztériuma között létrejött kapcsolat alapján 1971-től napjainkig 40 fiatal­nak nyílt lehetősége arra, hogy a szomszédos Magyar­­országon tanulja a magyar nyelvet, és főiskolai il­letve egyetemi szintet sze­rezzen oklevelet. A statisztikai­­kimutatások­ból kiderül, hogy eddig leg­többen az orvosi szakna k­rait­­koztak, összesen 14-em, s kö­zülük már öten dolgoznak. De van már okleveles pszi­chol­ó­gu­su­n­k, fogorvosunk, mezőgazdászunk s magyar nyelvtanárunk is, akik Bu­dapest,, Szeged, vagy más vá­­sárok egyebeim illetve, főis­koláin szerez­­ek diplomát. El­ kell mondanunk még azt is, hogy évente a megegyezés alapján 5 jugoszláviai egye­temi hallgató­­mehet Magyar­­országra, s ugy­ancsa­k 5 hall­gatót fogadnak a ljubljanai illetve a miaribori főiskolá­­­kon és karokon a magyaror­szági Rába vidékről., A főiskolai illetve az egye­temi hallgatók többsége fő­leg a lendvai községiből ke­rült ki,, szám szerint 34 (85­%), nag ip­am a mura­­szombati községből (15%). Itt említük m­eg azt is, hogy 4-en m­éh minty hónapot nyelv­tanulás céljából voltak Ma­gyarországon.­­Szám szerint a 40 hallgatóiból 1­5-en­­már be­fejeziték a tanulmányaikat (37,5 %), 18-an még tanul­nak (45%), 4-em nyelvtanu­lás céljából voltak a­ szom­­sz­édo­s országiban, esz (10%), alig ,3-am (7%) halgyiták csak abba a tanulmányaikat. A számokból megállapítva arra következtethetünk, hogy e­redménye­s volt a két ország közötti kapcsolat. A 15 oklevelet szerzett fia­tal közül egy orvos, egy pszi­chológus, egy jogász é­s egy matematikus maradt Magyar­ország­on,, ,12-en (74%) pedig itthon helyezkedtek el a nem­zetiségi területen. A most lassúik,, hogyan osz­lik meg szakonként a Ma­gyarországon végzett, illetve tanuló egyetemistáink szá­ma. Az orvosi egyetemre 14-en iratkoztak, közülü­­k 5-en már diplo­miálhatc, ma­gyar nyelvre és irodalomra 5-en iratkoztak, és ketten már oklevelért szereztek. Két hall­gató van a magyar nyelv és a népművelés szakon ugyan­csak kettő a magyar és a S­zerbhorvát, s egy a magyar és a német nyelvi szakon. Az elkövetkező években várható az, hogy diplomáljana­k. Ig­en népszerű még a fogorvosi szak, öten választották le itt a­ hivatást,, s közülük úgy már diplomáit is és Radencin dolgozik. A mezőgazdasági és az egészségügyi főiskolát ö1 hallgató fejezte be s mindketten Lendván dolgoz­nak. A pszichológiára ketten iratkoztak, s mind a ketten befejezték­ A zeneművé­sze­­ti­mn és a matematiikán 1-1 halgatónk végzett. A j­ogi­­karra ketten iratkoznak, s egy már diplomáit, a másik hallgató pedig az idén fejezi be jogi tanulmányait. A fenti adatokból emeljük ki még azt, hogy a közeljö­vőben 9 Magyarországon vég­zett orvosra, 4 fogorvosira,, 3 magyar szakos tanárra, is két népművelőre lehet számíta­ni. Remélhetőleg a közegész­ségügy és az oktatás, vala­mint a tájékoztatás területén lesz elég új káder, aki szak­mai é­ éi nyelvi szempontból is arra fog törekedni, hogy­­az egyetemi éveik során ta­nultaikat itthon még jobban kamatoztatja. Papp József Június első szombatján Škofja Lokán találkozunk Az idén a Vestnik­ és a Népújság olvasóit­­Škofja Do­kára vissiseti el a hagyományos kiránduló-Vioniait. E festőién szép igionenjskói városka, nagy történelmi és kulturé- sus múltjával látja vendégül a muravidéki olvasókat. A szokás szerint­­az Idán is bi­zonyos számú olvasót ki­sor­solunk mind a két szerkesz­tőségiben, de a kirándulásra elvisszünk mindenkit, aki be­fizeti a­ 1700 dinárt, amennyi a kirándulás költsége. A teást lótejéstől már jelent­kezni lehet rá kirándulásra a Vestnik muraszombati foga­­dóirodájaiban, a Tito utca 29/1, ahol teljes útbaigazítást kaphat. Most már leírhatjuk, hogy, a vonat június elsején reggel 6 óra körül indul Mu­raszombatból, — a pontos i­­­dőről mindenkit értesítünk — i­lkolja Lőkén pedig rész­ben autóbuszokon, részben pedig gyalog tesznek város­nézési sé­tá­kat a kirándulók. Még 2000 dinár sem g jszép élmény, ,háis­aen e r­égi város tőilünk tö'VPil van lés csiak ke­­vesen jutottak fejl oda 'jásura­­vidékről. Június elseje szom­batra esik, s ezen a napon a gyárak java neszében nem dolgoznak, a földműviesiek is még jobban ráérnek. Tehát ■nie sietedje el — j­únius else­jén Škofja Lotkával látoga­tunk! A Népújság következő számában­ egy képes ismerte­tőt közlünk kirándulóhe­lyünkről1. -P

Next