Népújság, 1985 (29. évfolyam, 1-50. szám)
1985-07-26 / 28. szám
1985. július 26. Malči egy tányér levest tartott az ölében. — Jó a leves? — kérdezte tőle Lojzka, a piros, duzzadt nevelő ajkai mögé villogtak fehér, szerecsen fogai. — Jó! — felelte Maléi. Lassan, félénken, mint aki idegen aztalnál ül, szürcsölte a levest. Lojzka odaadta tányérját Rozikának, mert a levesét a mosogatótálba öntötte. — Te szerencsétlen gyerek, te! — sóhajtotta Loszka. — Ha moslékot kapnál, azt is meginnád! Megszólalt köztük a legidősebb, Tina, aki már a tizennegyedik évét taposta. Életerős, egészséges, kicsit darabos, pirospozsgás lány volt, tekintete komoly, anyás, izmos, húsos kezével a székre támaszkodott: ő másként járt-kelt a szobában, mint Loszka: testének egész súlyával himbálta széket, de nem jobbról-balra, hanem egyik lábára nehezedve, mindig előre és hátra, így nagyobb zajt csapott, és lasabban is mozgott. Lába, amely olyan vékony volt, mint egy kétéves gyereké, a szoknyája alatt rejtőzött. — Edd a levest, Matéi! A leves ízletes, csak Lojzka gonosz ... Várj csak, egyszer majd leves sem jut neked! Lojzka hirtelen elkomolyodott, megilletődve körülnézett, elhallgatott és csöndben ült az ablak mellett lámpagyújtásig. Kedvetlenségéről és szomorúságáról árulkodó ajkai félig nyitva voltak. Belépett Cecília nővér, és meggyújtotta a mennyezetről lelógó gázlámpát. Izzó fehér fény áradt szét a szobában. A lányok vetkőztek, alváshoz készülődtek. A székek recsegtek ropogtak, s ha valamelyikük véletlenül a földre huppant, feljajdult, de pillanatnyi ijedtségét nyomban nevetésbe folytatta, és vele kacagott az egész szoba. Suhogtak a takarók, lassan elhalkult a beszéd, itt- ott azonban még fojtottan felnevettek és sugdolóztak. — Cecília nővér a szoba közepén állt. —És Tonéka, hol van Tonéka!? Kíváncsi fejek emelkedtek. — Tonéka! Az ablak mellett, a függöny mögött állt Tonéka. Lassan, ügyetlenül húzta félre a függönyt, és lehajtott fejjel, tapogatózva, mosolygósan lépett elő. Szép fekete szeme meg sem rebbent, kifejezéstelenül égett. Tonéka világtalan volt. — Hol voltál, Tonéka? — Az ablaknál, Cecília nővér. Ha szép volt az est, Tonéka órák hosszat állt az ablak előtt és nagy, üres szemekkel, különös mosollyal nézelődött. Arca beleremegett, ha megcirógatta a rávetődő napsugár. — És mit láttál odakünn, Tonéka? — kérdezte tőle Loszka. Tonéka nem válaszolt. Lassan vetkőzött, és közben úgy mosolygott mintha valami nagyszerű, mások számára elérhetetlen élményben lett volna része. — Nem tudod, hogy megint új lányunk van? Matéinak hívják. Mintha két fordította volna meg a fejét, Tonéka egyenesen arra az ágyra pillantott, ahol Maiéi feküdt. — Jó estét, Maiéi! — mosolyodott el. Maiéi alig tudott felnézni, fáradt volt a szeme, de ő maga is: ez a nap olyan hosszú és zaklatott volt, mintha reggeltől késő estig vonaton utazott volna. — Csend legyen, gyerekek! Imádkozzatok, aztán aludjatok! Az őrangyalka legyen veletek! Cecília nővér eloltotta a lámpát. Egy hang sem hallatszott többé. Olykor halkan susogott valami, mintha kéz siklott volna végig a takarón. Matéi nem aludt. Fázott az új ágyban, fájt a feje és a lába is sajgott. Néha úgy belenyilladt a fájdalom, hogy legszívesebben feljajdult volna, de nem mert. Csak remegett, állig betakarózott, és a mellén összekulcsolta a kezét. Amikor fájdalma kissé csillapodott, különös szomorúság vett rajta erőt. Csend volt, tompa, fehér fény szűrődött be a nagy ablakon. A Hold nem világított, csak az égbolt egy részén, a sötét háztetők fölött ragyogtak fehéren a csillagok. Mind a két kezével magára szorította a takarót, félt. Ha megmozdult, párnája felsuhogott, szinte felsóhajtott, felnyögött. Egyedül érezte magát, olyan elhagyatottnak, mintha egy erdő kellős közepén lett volna az éjszakában. Hiába hívná az édesanyját, az úgysem hallaná és nem hallaná meg az égvilágon senki... Imádkozni kezdett, de torkán akadt a szó. Nehéz, keserves sóhaj tört fel a kebléből, ajka meg-megremegett, a szeme égett. Eszébe jutott a kis öccse, aki félig kitakarózva, nyitott szájjal, tüzes verejtékező arccal fekszik odahaza. Aztán az édesanyjára gondolt, amint az asztalnál ül, és lámpafénynél varr, mélyen lehajtott fejjel, kipirult arccal. Szánalmat érzett valamennyiük iránt. Sajnálta a magasra függesztett kalitkában gubbasztó kanárit is, amely a tollazatába rejtett fejével olyan, volt, mint egy szép, sárga golyócska. Maiéi szólni szeretett volna, de körülötte minden néma volt. Csak a fehér falakat látta, a morózus, hatalmas ablakokat, és ki tudja miért, egy magányos fekete erdőt. Megcsókolta a kis ereklyét, és behunyta a szemét. — Kedves őrangyalkám ... De a takaró meg-megrezzent, Matéinak kicsordult a könnye, nem tudta magát türtőztetni — zokogás rázta meg a szobát. A másik ablak felől nesz hallatszott. Tonéka ült fel az ágyában és görnyedten hallgatózott. Aztán fölkelt, térdig érő fehér ingecskében tapogatózva, tágra nyílt szemekkel elindult a szobában. (Folytatjuk) Ivan Cankar Mária szeretetháza (4) Július 27. szombat: 9.20 Egyszer volt Békés József fesztiváldíjas filmjeiből; 12.45 Képújság; 13.50 Hírek; 13.55 Marco Polo — olasz filmsorozat; 14.55 Képújság; 18.30 Tájak, városok, emberek — Albánia; 19.15 Esti mese; 19.30 TV Híradó; 20.00 Vers mindenkinek; 20.05 Lenni, vagy nem lenni — amerikai film; 22.40 TVHíradó. Július 28. vasárnap; 8.30 Óvodások filmműsora; 10.20 Idesüss — gyermekműsor; 10.45 Hírek; 10.50 A holnap cirkusza — francia film; 14.45 Képújság; 14.55 Magyar rapszódia — zenés műsor Liszt Ferenc műveiből; 15.55 Minden lében két kanál — angol filmsorozat; 16.50 Műsorainkat ajánljuk! 17.15 SOS gyermekfalu — Scahaus együttes műsora; 17.45 Elmebajnokság; 18.25 Hírek; 18.30 Delta — tudományos híradó; 19.15 Esti mese; 19.30 A HÉT; 20.30 Hírek; 20.35 Úgy, mint Lyonban — francia tévéfilm; 22.15 Sporthírek; 20.05 Hírek. Július 29. hétfő 17.25 Hírek; 17.35 Amikor még nem voltam — szovjet tévéfilm; 19.40 Tévétorna; 19.45 Esti mese; 20.00 Hírek; 20.05 Világifjúsági Találkozó — Moszkva; 21.05 Bűntett a postán — csehszlovák tévéfilm; 21.50 Mestersége — színész — Benkő Gyula; 22.45 Hírek. Július 30. kedd: 9.20 Csoda a farkasokkal — francia film; 17.10 Hírek; 17.15 Sportársak; 17.35 Három nap tévéműsora; 17.40 Tisztelet Üzbegisztánnak — dokumentumfilm; 18.20 Legyen a vendégem — Rátonyi Róbert műsora; 18.50 Mini Stúdió ’85.; 19.10 Tévétorna; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Híradó; 20.00 A fekete álarc — spanyol kalandfilmsorozat; 21.00 Stúdió ’85 — kulturális híradó; 22.00 Beszámoló a Világifjúsági Találkozóról; 22.40 TV-Híradó. Július 31. szerda: 9.50 A csendbiztos — román kalandfilm; 17.10 Hírek; 17.20 Mint egy ellenőrzés — bolgár tévéfilmsorozat; 18.30 A szárnyak nehezen pihennek — riportfilm; 19.10 Tévétorna; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Halál a stúdióban — NSZK tévéfilm; 21.20 A hét műtárgya; 21.30 Beszámoló a Világifjúsági Találkozóról; 22.10 Térbeli összefüggések; 22.40 TV-Híradó. Augusztus 1. csütörtök: 9.25 Vietrovi indiánok — csehszlovák film; 15.30 Hírek; 16.10 Képújság; 16.15 Mint egy ellenőrzés — bolgár tévéfilm; 17.30 Telesport; 17.55 Beszámoló a Világifjúsági Találkozóról; 19.10 Tévétorna; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Kémeri — tévéfilmsorozat; 21.10 Beszámoló a Világifjúsági Találkozóról; 21.50 Hírháttér; 22.40 TV-Híradó. Augusztus 2. péntek; 9.20 Az utolsó kör — magyar film; 10.25 Sztárok a jégen — amerikai film; 16.30 Hírek; 16.40 Ahol a szomszédok vad oroszlánok — osztrák rövidfilm; 17.05 Képújság; 17.15 Új Reflektor Magazin; 18.15 Három nap tévéműsora; 19.10 Tévétorna; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Shaw: Sartorius úr házai — tévéjáték; 21.30 Beszámoló a Világifjúsági Találkozóról; 22.10 Csigalépcső — amerikai bűnügyi film; 23.30 TV-Híradó. NÉPÚJSÁG Pályázati felhívás a kezdő írókhoz és költőkhöz A Művelődési Szervezetek Köztársasági Szövetsége és a Szlovén Szakszervezeti Tanács közös pályázatot tettek közzé, amelynek alapján a fiatalok részt vehetnek a kezdő költők és írók VII. találkozóján. A találkozóra meghívják mindazon kezdő írókat és költőket, akik nem szlovén, hanem más nemzetiségűek és ideiglenesen, vagy állandó lakhellyel Szlovéniában élnek. A költő találkozó októberben Mariborban lesz. A pályázati feltételek a következők: Azok a szerzők működhetnek közre, akik eddig még könyvalakban nem jelentettek meg verseket és szépprózát, és azok is, akik magán kiadásban jelentették meg irodalmi alkotásaikat. A prózai, vagy a drámai mű 10 oldalig terjedhet (részlet is lehet) a versekből pedig legtöbb 6 verset lehet beküldeni a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek nyelvén (kivéve a szlovén nyelvet). A műveket írógéppel kell írni három példányban és jeligével ellátva a következő címre kell beküldeni: ZKO Ljubljana, Kidričeva 7. A versek és irodalmi termékek mellé zárt borítékban mellékelni kell még a szerző nevét, pontos címét, lakhelyét, születési helyét és évszámát, iskolai képzettségét, foglalkozását, és azt, hogy milyen nemzetiségű és mely munkaszervezetben dolgozik, vagy milyen iskolába jár. Az irodalmi alkotásokat 1985. augusztus 1-éig kell beküldeni. Az összes beérkező pályaműveket három tagú zsűri fogja osztályozni és a legjobbakat az irodalmi esten és külön publikációban is be fogja mutatni. Mivel a mi vidékünkön igen sok magyar nemzetiségű fiatal írogat, jó lenne, ha minél többen beküldenék alkotásaikat erre a pályázatra, mert így lehetőségük nyílik arra, hogy köztársasági szinten is bemutatkozzanak. ZKO Slovenije 61000 Ljubljana Kidričeva 7 (Komisija za literarno dejavnost) LJUBLJANA A színek újszerűsége TÖBB MINT ÖTSZÁZ MŰVÉSZ RÉSZVÉTELE — SZÍNVONALAS NEMZETKÖZI RENDEZVÉNY — GÁLICS A LJUBLJANAI GRAFIKAI BIENNÁLÉN Ljubljana, a hős-város e jubileumi évben, amikor a világon mindenütt ünnepük a fasizmus feletti győzelem és szabadság 40. évfordulóját nemrégiben egy jelentős nemzetközi esemény színhelye volt, büszkén köszönthette a 16. nemzetközi grafikai biennálé résztvevőit. 57 ország grafikusai, képzőművészei küldték el alkotásaikat, amelyekből a nemzetközi zsűri kiválasztotta a kiállításra szánt anyagot. Ez a XVI. nemzetközi grafikai biennálé úgyszólván teljes képet nyújt a világ grafikusainak alkotásairól és módot nyújt arra, hogy véleményt cseréljenek a legújabb grafikai irányvonalakról. Az említett 57 országból 536 kiállító küldte be alkotásait és köztük volt Gáncs István lendvai grafikusművész is. Az idei grafikai biennálé számos új fiatal képzőművésszel gazdagodott. A pályázatra beérkezett műveket Zoran Kržišnik és társai válogatták ki, míg a nemzetközi zsűri ítélte oda a legjobb grafikusoknak járó díjakat. Az idei grafikai biennálé egyik legnagyobb jelentősége a színek erős betörése, és az egyes technikák közkedveltsége. Míg egy időben a litográfia, később pedig a szitanyomat dominált, most ismét egyesek visszatértek a fehérfekete kontraszthoz és a klaszszikus grafikai megfogalmazáshoz a fametszetekhez, akvatintához és a különböző újszerű alkotási eszközökhöz. Gálics István is e nemzetközi biennálén színes fametszeteit állította ki, amelyet egyik legősibb megmunkálási módon készített. A világban tükröző új társadalmi viszonyok hatása is igen észlelhető valamennyi képzőművész alkotásaiban és azt is mondhatnánk, hogy ez a kiállítás a nemzetközi események szintézise. Igen érdekes az, hogy a kiálltáson azon országok grafikusai is részt vehettek, amelyeknek még nincs előzetes grafikai hagyománya, de alkotóik igyekeznek felzárkózni a világ grafikusainak soraiba. A hazai képzőművészeknek és grafikusoknak ezzel a nemzetközi tárlattal alkalmuk volt bekapcsolódni a nemzetközi képzőművészeti törekvésekbe és bejutni a világ nagyjai közé. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a kiállításon ismét a japán alkotók vettek részt legnagyobb számban a biennálén. A zsűri a következő alkotóknak ítélte oda a díjakat: Joe Tilson (Anglia) Susan Rothenberg (USA), Harumi Sonoyama (Japán), Karel Dugas (Kanada) és Klaudius Tutta (Jugoszlávia). Ezenkívül 22 grafikusművész kapott vásárlási díjat. Nem kis eredménynek számít az, hogy Gáncs István is részt vett ezen a világhírű grafikai rendezvényen és ezzel elvitte fametszeteinek hírét a világba. ogh Megkezdődött a Miroslav Mikuljan Vörösök és feketék, valamint Nenad Dizdarevic: Ennek is vége lesz című művének bemutatójával kezdődött el szombaton este a pulai Arénában a 32. Jugoszláv Játékfilmfesztivál, amelynek versenyműsorában 15, a tájékoztató műsorban pedig 12 filmet fognak vetíteni a következő nyolc nap alatt. Az egész fesztivál a fasizmus feletti győzelem jegyében zajlik le és egy Bihac felszabadításáról készült dokumentumfilm első közvetítésével indul. Mivel az évi produkcióból alig néhány film szerepelt még csak a mozik műsorán, egyelőre még csak taglalni lehet, milyen örömök és megpróbáltatások várnak a közönségre, a vendégekre és a tömegtájékoztatási eszközök pulai fesztivál képviselőire. Mivel Emir Kusturica már a legragyogóbban igazolta önmagát és Goran Markovic, Srdjan Karanovic, Matjaž Klopčič, Boro Draškovič neve is bizonyos színvonalat szavatol. Sokan azt vallják, hogy a hazai filmgyártásban az utóbbi évben minden helyreállt. Jól tudjuk, hogy Emir Kusturica nem a körülmények jóvoltából, hanem a körülményekkel szemben, a rátermettségének köszönhetően alkotott olyan filmet, mint az Apa szolgálati úton. Ugyanígy ha a többi rendező is jó filmmel fog szerepelni, akkor ez csakis tehetségüket bizonyítja, nem pedig a hazai filmgyártási viszonyok javulását. Reméljük, hogy a hazai filmfesztivál elég vitára és hatékony alkotó munkára ad lehetőséget.gh 3 Meghalt Heinrich Böll író Kedden reggel kiengedték a kölni kórházból Heinrich Böll német Nobel-díjas írót és másnap a nyugatnémet hegyekben lévő házában meghalt. A közismert író, aki 1972-ben elnyerte az irodalmi Nobeldíjat, sok éven át a nemzetközi PEN klub elnöke volt. Böll 1917. december 21-én született Kölnben, ahol később germanisztikát tanult és utána mint szabad író alkotott. A II. világháború idején megszökött a német hadseregből és a nácizmus elleni kritikus szemlélete mindenütt tükröződik műveiben. Böll számos kiváló alkotást hagyott maga után és ezzel gazdagította a világirodalom kincsestárát. Alkotásaiban a kispolgárokról, apró egyszerű emberekről, iparosokról, cirkuszosokról és azok hétköznapi életekről írt. Magánéletében és az irodalmi fellépésein igen kritikusan elítélte az akkori német társadalmat és igen nagy érzékkel volt az emberek iránt ebben a korszerű manipulált világban. A kritikai írásaiban kikelt a konformizmus és az esztéticizmus, a militarizmus és az urak hatalma ellen. Némely közismert regényét meg is filmesítették, itt említsük meg Volker Schöndorff filmjét, Blum Katalin elvesztett erénye címmel. Heinrich Böll halálával nagy veszteség érte a jelenlegi európai irodalmat. Egyéniségével hatással volt a fiatalabb írónemzedékre is és számos országban nagy tisztelettel voltak e német író iránt. ogh