Népújság, 1987 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-08 / 18. szám

Átadták rendeltetésének az új acélművet JESENICÉN ÜZEMBE HELYEZTÉK A KETTES SZÁMÚ ÚJ ACÉLMŰVET • JANEZ ZEMLJARIČ, A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ALELNÖKE MONDOTT ÜNNEPI BESZÉDET Mintegy ötezer vendég, dolgozó és polgár gyűlt össze május elsején, pénteken délelőtt az új jesenicei Acélművek csarnokában, hogy részese legyen annak a megnyitó ünnepségnek, amely keretében üzembe helyezik a több éve épülő acélkohókat. Ezzel nemcsak a termelés növeléséhez, korszerűsítéséhez és minőségi javításához járulnak majd hozzá a jesenicei dolgozók, hanem saját környezetük megvédéséhez is. A péntek délelőtti megnyitó ünnepségen számos magas rangú tisztségviselő jelent meg, a vendégek közötti ott volt Milan Kučan, a Szlovén KSZ KB Elnökségének elnöke, Jože Smole, a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának elnöke, Stane Dolanc, a JSZSZK Elnökségének tagja, Tone Anderlič, a SZISZ Köztársasági Választmányának elnöke, a ljubljanai katonai körzet, valamint a szomszédos és a baráti községek társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői, az acélművek, valamint a község dolgozói. A jugoszláv és a szlovén himnusz elhangzása után Boris Bergant, a jesenicei Acélművek ügyviteli szervének elnöke lépett a díszemelvényre, hogy köszöntse az egybegyűlteket: — Kedves feladatnak tehetek eleget, hogy ma, a munka ünnepén gratulálhatok a jesenicei Acélművek összes dolgozójának, tervezőinek, építőinek, kivitelezőinek, szerelőinek abból az alkalomból, hogy ma ünnepélyes keretek között átadjuk rendeltetésének ezt a jelentős létesítményt. Egyben szeretettel köszöntöm a társadalmi-politikai szervezetek képviselőit és hazánk minden dolgozóját és polgárát május elseje alkalmából. Az eltelt 32 hónap alatt, amióta megkaptuk az acélmű építkezési engedélyét, azt akartuk bebizonyítani, hogy közös összefogással, szervezetten, irányított munkával hogyan tudnak ilyen eredményesen dolgozni mindazon jugoszláv vállalatok, amelyek részesei voltak az új kettes számú acélmű építésének, szerelésének és próbaüzembe való helyezésének. Az újonnan felépült acélmű nem csak a kapacitások bővítése céljából készült, hanem a villámosenergea takarékossabb felhasználása, az emberi környezet további megvédése, valamint acélgyártásunk további minőségi javítása céljából. Ezzel egyidőben olcsóbbá szeretnénk majd tenni a Siemens-Martin kemencékben kiolvasztott acél előállításéit is. Megpróbálunk lépést tartani az új kohászati technológiával, amelyet a Világ többi acéltermelő országaiban is alkalmaznak. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy hazánk fémfeldolgozó ipara jobb és minőségesebb nyers- és nemesacélt kapjon további feldolgozásra. Ebben az évben egy magaskohót és két Siemens-Marrtin kemencét indítunk majd be, a tervek szerint a jövő évben már teljes kapacitással dolgozik az új acélmű — mondta Boris Bergant. JANEZ ZEMLJARIČ BESZÉDÉRŐL — A szlovén és a jugoszláv ipar ma egy új acélművel lesz gazdagabb, amely felváltja majd a meglévő, elhasználódott olvasztókemencéiket és kohókat, ezzel egyidőben még jobb és minőségesebb acélt állítunk majd elő. Folytatva a 600 éves kohászati tradíciókat itt a jesenicei völgyben az eddigi és az új tapasztalatok felhasználásával bízunk ibene, hogy az eredmények sem maradnak el. — Most, közvetlenül a jesenicei acélművek megnyitása előtti percekben azonban sokkal többet kell elmondani: a legújabb technológiai eljárások alkalmazása, a vaskohászat újjászületése jelenti a jugoszláv acéltermelés jövőjét, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy még jobb minőségű, nemesebb acélt adjunk a piacra. Az előzetes számítások szerint felére csökken majd az elhasznált energia mennyisége, s kifizetődőbb lesz a termelés. Ezzel egyidőben javulni fog majd a fémfeldolgozó munkaszervezeteink termékeinek minősége és külföldi devizanyeresége is. Felbecsülhetetlen értékű azonban Jesenice városának és környékének a környezetvédelme, az itt dolgozó kohászok, családtagjaik és a völgy többi dolgozója egészségesebb környezetben élhet. El kell mondani azt is, hogy az acélmű építése a tervek szerint folyt, a két nagy kivitelező vállalat mellett több mint 80 jugoszláv munkaszervezet működött még közre a berendezések leszállítása és szerelése során. Igazán dicséretet érdemellnek a régi acélmű dolgozói is, akik ugyancsak kivették részüket a szerelési munkálatokból — mondta Janez Zemljanič, majd így folytatta : A Jesenicei acélmű felépítése, gyártástechnológiájának fejlesztése, energiatakarékossága, valamint környezetvédő szerepe példaként kell hogy szolgáljon a szerelők a kivitelezők, valamint az egész ország építői előtt. Bízunk benne, hogy ez a beruházás hasznos volt, s a jesenicei kohászok is arra törekszenek majd hogy mindez beigazodjon. Az ünnepi beszédet követően az acélművek fúvószenekara adott hangversenyt, majd Stanko Pop kohászati mérnök átvágta a nemzeti színű szalagot. Ezt követően Stane Dolanc, a JSZSZK Elnökségének a tagja ünnepélyes keretek között üzembe helyezte a 85 tonnás új olvasztókemencét. p. j. olvassuk lés terjesszük aNÉPÚJSÁGOT NÉPÚJSÁG A kényszerigazgatás kezdetén A muraszombati községi végrehajtó tanács keddi ülésén több jelentős kérdésről tárgyaltak. Elsőnek napirendre tűzték a foglalkoztatás kérdését. Szó volt a tavalyi foglalkoztatási terv teljesítéséről, valamint az idei évi tervről. Külön érdeklődést váltott ki az egészségügyi és a társadalmi-közgazdasági iskolák társulásáról szóló tanulmány is. Ezen az ülésen tárgyaltak a tavalyi évi szanációs programok megvalósításáról, valamint a Platanában bevezetett kényszerigazgatásról. Az érdeklődés gyújtópontjában a Platana helyzete volt, ahol a képviselő-testület jóváhagyásával az idei január elsejével bevezették a kényszerigazgatást és az elmúlt négy hónap során a hattagú vezetői bizottság csak a tényleges helyzeteit mérhette fel. Ennek alapján kezdték készíteni a rövid- és hosszúlejáratú terveiket, amelynél közreműködik a központi munkaszervezet fejlesztési és kereskedelmi osztálya is. Erre égetően szükség van, hiszen a tavalyi gazdasági mérleg nem kedvező: a veszteség meghaladja a 270 millió dinárt, tehát több az előrejelzett összegnél. A legnagyobbhiány a kiviteliből származik, konkrétan a schilling és a dinár árfolyama között jelentkező különbözetből. A fő kérdés az, hogy milyen forrásokból fedezni a veszteségeit, hiszen nem csak a hiány a probléma, de az újratermelési folyamat korszerűsítésére sincs pénz. Megkezdődött ugyan az eszközök szársikéssa a munkaszervezet szintjén, megkérvényezték a községi tartalékalapokat, kölcsönökért fordultak a bankokhoz. A Lédává alapszervezetben semjobb a helyzet, sőt a szánért és terveket sem valósíthatják meg. Rossz újratermelési alappal, felszereléssel rendelkeznek, a kivitelük nem megfelelő, hiszen az ebből származó jövedelem még 50 százalékban sem fedezi a költségeket. A fafeldolgozó alapszervezetben rossz a munka iránti viszonyulás a gazdaságos termelést itt már évek óta nem ismerik, hiszen a veszteségek ellenére sem térnek át új termékek gyártására. A piacon nem tudnak érvényesülni, hiszen termékeik nem koncurrensek, a versenyképeségről itt furcsa fogalmaik vannak. A kényszerigazigatás eredményeit még nem lehet értékelni, de a végrehajtó tanács tagjai is megállapították, hogy nem lesz könnyű munkájuk.A rossz állapotért felelősek a vezetői állásokat betöltő személyek is, és a bizottság javasolja ,hogy a következményekért felelősségre kellőket vonni. Pivar Ella Nehézségek a rokkantak elhelyezése körül A rokkantak mind nehezebben kapcsolódnak be a társadalmi életbe és munkába, habár társadalmi rendszerünk biztosítja ezek bevonását a mindennapi életbe és munkába. Azoknak a rokkantaknak pedig, akik képtelenek a munkavállalásra, nem rendelkeznek létfenntartási eszközökkel és sajátos segélyt igényelnek, társadalmi segélyt biztosítanak anyagi formáiban vagy bizonyos szolgáltatásokban. A foglalkoztatás terén a Foglalkoztatásügyi Közösség szakszolgálata Lendiva községben 1978 óta tervszerűen foglalkozik a rokkant személyek foglalkoztatásával. Ebben az időben némi eredmények is születtek, hiszen több fiatal kapcsolódott be a kiképzésbe, majd később a munkába. Jelenleg azonban nehéz helyzet előtt áll a szakszolgálat és ugyanúgy a rokkantak is. A munkaszervezetek mind zárkózottabbak. Arra hivatkoznak, hogy elsősorban saját, nagyszámú munkarokkantjaikat kell elhelyezniük megfelelőmunkahelyekre, ezért nem nyithatnak új munkahelyet a munkanélküli rokkantak részére. A másik akadály az, hogy az említett személyek többsége csupán általános iskolai végzettségű, a legtöbb esetiben módosított programú. Ezenkívül nagy részük csak kevésbé igényes fizikai munkát bír végezni. A Foglalloztatásügyi Közösség szakszolgálata az elmúlt év végén 26 rokkant személyt tartott nyilván. Közülük 16 férfi és 10 nő. A legtöbb rokkant személy (19) 25 évnél fiatalabb. Néhányan öt és több éve várnak munkára. Köztük vannak olyanok is, akik csak rokkantműhelyekben lennének alkalmasak bizonyos munka elvégzésére, ez pedig, sajnos, községünkben nincs. Tavaly a hosszúfalusi téglagyárfoglalkoztatott legtöbb rokkant személyt és pedig négyet. Őt követték a Gradbenik, a Golidos és a turniščei Planika munkaszervezetek. A legtöbben csupán nehéz fizikai munkátvégeznek. Fölvetődik a kérdés, vajon ez megfelelő-e számukra? Bizonyára nem. Nem humánus dolog, hogy a rokkant személyeknek, akik már amúgy is fogyatékosak, kell elvégezni a legnehezebb és legtöbb esetben a legrosszabbul fizetett és legalacsonyabban értékelt munkákat. Demit tehetnek? Ha munkaviszonyt akarnak kötni, akkor el kell fogadniuk azt, amit felkínálnak nekik. Sajnos, évről évre több a rokkant személy. Fölvetődik tehát a kérdés: miként lehetne megfelelő megoldást találni a fogyatékos személyek foglalkoztatására? Ezek a személyek ugyanis nehéz anyagi helyzettel is küszködnek. Némelyek ugyan részesülnek anyagi segélyben, de ez vajmi kevés és nem megoldás a számukra, és a társadalom számára sem. Minden rokkant személy alapvető joga az életre és a munkára való képzés, ezért községünkben sem szabadna halasztgatni a megfelelő műhely kiépítését. Ezáltal ugyanis ha nem is mindannyian, de néhányan, bekapcsolódnának a normális életbe és biztosítanák saját szociális biztonságukat. cs. é. LENDVA 1987. május 8. Értekezletet tartott a magyar nemzetiségi érdekközösség A muraszombati községben élő magyar nemzetiség érdekközösségének legutóbbi összejövetelén fő napirendi pontként a nemzetiségi kultúregyeletek tevékenységéről beszéltek. A kultúregyesületek elnökei részletesen beszámoltak a munkájukról. Orbán Lajos, a hodosi kultúregylet elnöke elmondta, hogy egyletük 38 tagot számlál. Jól dolgozik az énekkar és a színjátszó csoport, amelyeknek több sikeres fellépésük volt a faluban, Szlovéniában és külföldön is. Szeretnék felújítani a tánccsoportot, amihez koreográfusra lenne szükségük. Ezenkívül tovább szeretnék rendezni a színpadot, fényszórókat szándékoznak beszerezni. Muraszombat Sebők Lajos, a domonkosfai kultúregylet elnöke tájékoztatójából kitűnt, hogy egyesületük saját tevékenységet nem folytat, csupán a vendégszereplések megszervezésével foglalkozik. Természetesen minden erőt latba kell vetnik, hogy fellendítsék a művelődési tevékenységet ebben a faluban is .Kása Jenő, a pártosfalvi kultúregyesület elnöke ismertette az ottani munkát. Az énekkaruk szépen dolgozik. Több sikeres fellépésük volt otthon, a környékbeli falvakban és külföldön, bár vannak nehézségek. Főiképpen több férfi énekesre lenne szükségük. Az utóbbi időben nagyobb összeget fordítottak a kultúrterem rendezésére, de ezt tovább kell folytatni. Több kapcsolatot szeretnének a lendvvai községgel is. A pártosifalvi általános iskolában is élénk a kultúráliás tevékenység. Itt megfelelő szakmai irányítással több szakosztály tevékenykedik, így az iskola tanulói számos rendezvényen szerepeltek az iskolában, a környékbeli falviakban,Szlovénia szerte és külföldön is. A magyar nemzetiségi érdekközösség segítségével a támacsoport részére sikerült beszerezniük a népviseleti ruhákat. Dóra Géza, a szentlászlói kulturális egyesület elnöke is elmondta, hogy szorgalmasan dolgoznak. A néptánccsoportjuk nemcsak helyben és a muraszombati községiben szerepel nagy sikerrel, hanem Szlovénia szerte és külföldön is. Olyan sok helyre hívják őket, hogy képtelenek minden kérésnek eleget tenni. A színjátékó-csoportjuk is alakulófélben van. Most a legnagyobb gondjuk a régi iskola kultúrházzá való átalakítása, ami már folyamatban van. Az értekezleten az volt az általános megállapítás, hogy Domonkosiét kivéve, mindenhol jó eredményt értek el a saját kultúrtevékenység fejlesztése terén, ami a nemzetiségi érdekközösség megalakulásakor hozott első határozatok egyikének megvalósulását jelenti. Ez azért is fontos, mert a saját kultúrtevéenységnek igen nagy szerepe van a nemzetiségi nyelv és a kultúra megőrzésében és ápolásában. A műkedvelő kultúrtevékenység tömegesítését a jövőben tovább kell szorgalmazni és az egyesületek munkáját minőségileg is fejleszteni kell. Mindehhez megfelelő szakembereket kell biztosítani. Elsősorban kórusveszetőre és koreográfusra van szükség, de a drámai csoportoknak is szükségük van szakmai segítségre. A kulturális egyesületnek minél több fiatalt kell beszervezniük a munkájukba és szorgalmazni kell a szomszédos Magyarországgal való együttlműködést. A közgyűlési értekezleten megvitatták »Az olasz és a magyar nemzetiség a szlovén nyelvű sajtóban« című beszámolót. A vita után megálllapították, hogy teljes egésszében egyeznek a beszámolóval. Kiemelték, hogy a szlovén nyelvű lapok újságíróinak a nemzetiségi kérdéshez való hozzáállása konstruktív, építő jellegű volt. A nemzetiségi sajtóval kapcsolatos kérdéseket még az idei év folyamán a lemidivai község magyar nemzetiségi érdekközössége közgyűlésével közösen megtartott értekezleten vitatják meg. Az értekezleten úgy határoztak, hogy a tavaszi magyarországi kirándulást május 30-án, vagy június 13-án szervezik meg Budapestre és egynapos lesz. Május 6-áig írják össze a jelentkezők számát és időiben gondoskodnak megfelelő programról. .KR. Napirenden a rokkantvédelem problémája is A lendvai községi képviselő-testülettanácsainak legutóbbi ülésén a küldöttek számos kérdést vitattak meg. Elsőként a társultsmunka szervezeteinek ügyviteli eredményeiről szóló beszámoló hangzott el, majd pedig a községi képviselő-testület által hozott azon határozatok megvalósításáról szóltak, amelyek a társadalmi-gazdasági viszonyokkal kapcsolatosak. Szóltak még az anyagi termelésű önigazgatási érdekközösségek küldöttrendszerének helyzetéről is. Jelentős figyelmet szenteltek a rokantvédelem nehézségeinek a községben. A rokkantak továbbképzése és foglalkoztatása terén ugyanis komoly nehézségek jelentkeznek, miivel a munkaszervezetek mind zárkózottabbak és nem hajlandók megfelelő munkahelyet nyitni azzal a magyarázattal, hogy nagyszámú munkarokkantjaikat is el kell helyezniük. A küldöttek ezenkívül jóváhagyták a polgárok adóiról és járulékairólszóló 1986. évi zárszámadás megerősítéséről szóló szabályrendelet javaslatát, a községi képviselő-testület ügyrendjének a módosításáról és kiegészítéséről szólótervezetet, valamint a Dobromiak—Strehovci meliorációs területen való melioráció bevezetéséről szóló szabályrendelet tervezetét is. Cs. É.