Népújság, 1987 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-05 / 22. szám
Színre lépnek az iskolázott MILAN KUČAN ÜDVÖZÖLTE A TESTVÉRISÉG-EGYSÉG IFJÚSÁGI FESZTIVÁL RÉSZVEVŐIT Gornja Radgonán, az elmúlt héten szerdán ünnepélyesen megkezdődött a jugoszláv fiatalok sorrendiben 32. Testvériség-egység fesztiválja. A vasárnapig tartó rendezvényen a fiatalok sport- és kulturális téren versenyeztek, ellátogattak több helyi közösségbe és fát ültettek a radgoniai emlékparkban. Üdvözölve a fesztivál részvevőit Milan Kučan, a Szlovén KSZ KB Elnökségének elnöke kidomborította az annak idején Samac — Szarajevó vasútvonalat építő fiatalok eszméinek jelentőségét, hogy ilyentalálkozókon barátkozzanak, amelyeken kifejezésre juttatják derűlátásukat, örömüket, hogy részt vesznek egy új világ építésében. A fiatalokon áll, hogy mi legyen a tartalma ma és a jövőben az ilyen találkozóknak, amelyek nem maradhatnak csupán sport- és kulturális jellegűek. A fiatalok hátat fordítanak a látszólagos változásoknak, az egy helyen topogásnak, az arról iszlóló meddő és haszontalan, végtelen vitáknak, hogyan változtassunk anormákon, hogyan szervezzük át az intézményeket, miközben a tényleges viszonyok és a tényleges helyzet marad, amilyen volt. A fiatalokat nem érdekli az arról szóló meddő és haszontalan, végtelen vitáknak, hogyan változtassunk a normákon, hogyan szervezzük át azintézményeikt, miközben a tényleges viszonyok és a tényleges helyzet marad, s amilyenvolt. A fiatalokat nem érdekliaz arról szóló vita, hogy melyik etatizmus a veszélyesebb a szeparatista-partikularista vagy az unitarista-cenitralista etatizmus-e. A fiatalok csak azt tudják, hogy az etatizmus veszélyes legyen bármilyen, mert anyagi alapja abürokráciának, mertgátolja az alkotás szabad kibontakozását, az anyagi, fejlődést, hozzájárul a technológiai elévüléséhez, csökkenti az ambíciót, középszerűséget okoz és egyre inkább eltávolít bennünket céljainktól, a világ fejlődéstől. Jugoszlávia politikai és termelési színterére egyre iskolázottabb és rátermettebb nemzedékeik lépnek,amelyek ismerik a világot, s tudják, hogy a világon mi történik, milyenek ikortársabb lehetőségei és távlatai. Nem mindegy nekik, hogy azért tanulnak-e, hogy a munkaközvetítő nyilvánultartásában szerepeljenek, hogy csak akkor hasznosíthassák tudásukat, munkájukat, ha ideiglenesen külföldre mennek dolgozni, vagy azért, hogy itthon is hasznosítsák, bizonyítsák alkotó képességüket, mind a saját javukra, mind az egész társadalom javára. Kučan a továbbiakban hangsúlyozta, hogy ezek a jelenlegi válságban "ifjúságunkszempontjából -reális dilemmáik, is hozzáfűzte, hogy ezek igazi társadalmi és "ifjúsági 'csiaták. Az olyan nézet, hogy az ifjúság ilyen szempontból a társadalom problematikus része, a bürokratikus tudatból fakad. Nyilvánvaló, hogy az ilyen gyámkodás nem barátja a szellemi félénkségnek. A fiataloktársadalmi tevékenysége kockázatos ugyan, deóhatatlanul -szükséges, mondta Milan Kučan. Nagyobb pénzbírságot A muraszombati községi képviselőtestület tanácsainak összejövetelén a közrend megszegőinek járó pénzbírságról is tárgyaltak. Ez 1979 óta nem változott és igen alacsony volt mindeddig. Az említett értekezleten elfogadták a végrehajtó tanács javaslatát. Eszerint azt az egyént, aki ivét a közrend és közbiztonság ellen, ezertől ötvenezer dinárig megbüntethetik. A jogi személy büntetése ötezertől 150 ezer dinárig terjed, a felelős személyit viszont a nyilvános rend és közbiztonság elleni vétség esetében2.000—5.000 dinárig büntethetik meg. Természetesen figyelembe veszik a rend elleni vétség súlyosságát és társadalmi veszélyességét. Ez még csak javaslat. Majd az ezzel kapcsolatos új köztársasági törvény elfogadása után kerül sor a végleges határozat elfogadására. K R □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ A HARCOS MÚLT EMLÉKEI Szövetséges missziók lilánál A CSETNIKMOZGALOM ALKONYA (2) □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□a 1941-ben és 1942 nagy részeiben a nyugati kormányok kitartóan követelték a csetnikekitől, mint jugoszláviai szövetségeseiktől, hogy legfontosabb feladatuk legyen a Népfelszabadító Hadsereg szétzúzása, illetve annak megakadályozása, hogy a népfelszabadító mozgalom a Jugoszláv Kommunista Párt irányítása alatt bontakozzon ki.Mivel ez a cél lebegett a szemük előtt, a nyugati kormányok a háború kezdetén nem »szörnyülklödtek« azon,hogy a csetnikek összeszűrik a levet a németekkel. Ellenkezőleg, ebben az időszakban a világsajtó, főleg a nyugati lapok a Népfelszabadító Hadseregnek a németekkel, olaszokkal és más megszállókkal vívott minden csatáját, a felettük aratott győzelmeket a csetniketének tulajdonította, az ő diadalluknak nyilvánította. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ AZ ANGOLOK SZAKÍTANAK A CSETNIKEKKEL Az angolok 1943 nyarán bevezették a csetnicek és a partizánok »egyforma segítségének« és azonos elbírálásának politikáját. E politika egyik formai jeleként dandár tábornoki rangban levő embereket neveztek ki mind a Mihailovičhoz küldött angol katonai misszió főnökévé (CD. Armstrong), mint a Tito parancsnokságán tartózkodó misszió vezetőjévé (Bitzroy MacLean). Bailey ezredest, a csetniükekhez küldött angol misszió addigi vezetőjét a misszió helyettes vezetőjét tették meg. A csetnikeknél tartózkodó angol kotoroai misszió rangjának emelése — a partizánokkal való egyforma elbírálás politikáján kívül —, főként azt célozta, hogy a csetnikeket fokozottabban késztesse a németek elleni önálló akcióra, mégpedig, ha erre lehetőség mutatkozik, a partizánokkal együtt. Ennek az angol nyomásnak volt némi kis eredménye. Szeptember végén és októberben, részint arra várakozva, hogy a szövetségeseik partraszálltnak a dalmáciiai tengerparton, részint pedig azért, hogy megcáfolják a túlsúlyba került véleményt, mely szerint nem eléggé aktívak a németekkel szemben. A csetnicek új mozgósítástrendeltek el Kelet-Boszniiában, és egész sor sikeres akciót hajtottak végre, amelyekről az e területentartózkodó német erők úgy vélekedtek, mint a csetnikek lehetőségüs általános felkelésének előjeléről. A legfontosabb akció a Szerbia és Bosznia határán levő Visegrad csetnikek állaink elfoglalása volt, s ebben részt vett néhány angol és két amerikai tiszt is a Mihajloivič főhadiszálláséin tartózkodó katonai misszióiból. Ezenkívül a csetnikiek néhány kisebb akciót hajítottak végre a szerbiai német és quisling erőik ellen. (Folytatjuk) NÉPÚJSÁG A tiszta, zöld Szlovéniáért, ÖKOLÓGIA, ENERGIA, TAKARÉKOSSÁG — ERRŐL TÁRGYALTAK A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG KÖZTTÁRSASÁGI VÁLASZTMÁNYÁNAK MÚLT HÉTEN MEGTARTOTT ÖSSZEJÖVETELÉN — ÖSSZEGEZTÉK A TÖBB HÓNAPIG TARTÓ KÖZVITA EREDMÉNYEIT Van aki várakozással, van aki bizonyos fokú kétségekkel és fenntartással, van aki bizakodással várta a SzocialistáiSzövetség Köztársasági Választmányának programértekezletét, amelyet több hónapig tartó közvita előzött meg. Olyan fontos, iőt életbevágó kérdésekről mondottak véleményt a dolgozók és a polgárok, mint a tiszta emberi környezet megőrzése, az ipari szennyezés csökkentése, illetve kiküszöbölése, a rendelkezésre álló energiaforrások gazdaságosés észszerű felhasználása. Egyesek szerint az értekezletet már megkésve tartották, hiszen Szlovéniában a környezetszennyezés már hihetetlen méreteket öltött. Mások szerint még idejében, bár öt percceltizenkettő előtt húzták meg a vészharangot... Kétségtelen, hogy a környezetszennyezés az egyre fokozódó energiaitermelés egyik következménye (a hőerőművek rendkívül nagy mértékben szennyezik a környezetet, a vízi erőművek pedigtartósan károsítják környező növény- és állatvilágot) . Egyre több energiára van szükségünk, csak az a baj, hogy ezzzel a drága kinccsel nagyon pazarló módon bánunk. Talán nem is késszakarva, hanem egyszerűen azért, mert a műszaki felszerelés gyárainkban már elavult.Olyan dolog ez, mint a régiszemélyautó:miinél öregesebb, annál több benzint fogyaszt. És ahelyett, hogy újjal, kevésbé »éhessel« cserélnénk fel, mindig újra és újra töltjüka tartályt. Persze, ahhoz, hogy úlj műszaki felszerelést vásároljanak,ahhoz pénz, mégpedig nem kis pénz kell. Pénzpedig kevés van és azelmúlt évek során valahogy olyan vélemény alakult jói, hogy a környezet védelmébe, és annak tisztaságának megőrzésébe nem okvetlenül fontos beruházni. Aztán többek között szó esett még arról is, hogy nagyonsokan érkeznek a községen kívülről a településre, remélve, hogy az lihteini szociális központ majd megoldja egzisztenciális kérdéseiket. Persze, ez lehetetlen, hiszen az itt élőknek sem tudnak munkát adni. Az összejövetelen elhangzott az is, hogy újra érvénybe kellene léptetniaztá megállapodást, amelynekértelmében minden vállalat legalábbib egy románnak adna munkát. Ugyanakkor nagyobb türedelmmel kellene lenni a dolgozó romák iránt, nem úgy mint most,, amikor egyes vállalatokban alig várják, hogy a roma vallaimirolyat tegyen, hogy útjárabocsájthassák. Megoldatlan kérdés tehát van elég rá hosszúfialusi roma településen, akárcsak másutt is. A jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben valószínűleg nem lehet gyors változásokra számítani. A szerdai összejövetel célja sem az volt,hogy helyszínien oldják meg a problémákat — ez ugyanis tehetetlen, hanem inkább, hogy feljegyezzék a nehézségeiket, köziben járjanak a külöböző intézményeknél, hogy ezek is problémák belátható időn belül megoldódjanak. Azidén valószínűleg is sikerül majd rendezni az utatés ha a črenšovci romai településen végzett írnunk,álatok után marad pénz, akkor megoldják legalább részben az ivóvízzel való ellátást is. Az egészségház képviselője elmondta, hogy az idén is szerveznek egy előadást a roma nőkszámára a fogamzásgátlásról, laimlre valószínűleg nagy szükség van, hiszen a roma családok egyedül gyerekekből élveznek bőséget. Ez az egyedüli gazdaságuk, és habár szűkösen élnek,de azértörülnek nekik. Végül is nem az a cél, hogy a romák eltűnjenek, hanem az, hogy a sorsuk egy részét mégis ők k is vegyék saját kezükbe,akkor a másik részének könnyebben segít a társadalom. Mert ha mindkét fél akarja, s akkor sok mindent el lehet intézni. iSaroibák nagy része változtatni akar — ha nem isaját, de legalább gyermeke helyzetén, életén. Ebben pedig ők is,akár bárki mássegítséget kell hogy kapjon. Novák Jolán 1987. június 5. Hamarosan ötmilliárdan leszünk HÁROM ÉVSZÁZAD ALATT MEGTÍZSZEREZŐDÖTT FÖLDÜNK LAKOSAINAK SZÁMA . A XVII. században mindössze 500 millió ember élt a Földön, és 1987 közepére — tehát hamarosan — bolygónk lakosainak száma eléri az ötmilliárdot. Mindez sorozatos demográfiai robbanások következménye, amit legfőképpen az orvostudományban azutóbbi néhány évi század folyamán bekövetkezett forradalmi fejlődés, és ezzel együtt az életkörülmények javulása váltott ki. Napjainkraszinte teljesem felszámolták a régebben oly nagy pusztítást okozó járványokat(apestis például egész városokat néptietlenített el), és a fokozott egészségvédelmi tevékenységnek köszönhetően rohamosan csökkent a gyermekhalandóság: 300 évvel ezelőtt 1000 újszülöttnek alig több mint a fele maradt életben, napjainkra viszont ez az arányszám 80-ra csökkent. Az átlagéletkor azóta 20 évről 60- ra nőtt... MI JOBB, A TÖBB VAGY A KEVESEBB? Mint minden élőlény, az ember is erős fajfenntartású ösztönnel rendelkezik, de ez mindenkor a társadalmi fejlődés és az egyén helyzetének függvényében jelentkezik. Tény azonban, hogy egy civilizáció csak akkor tud fennmaradni, ha kielégítő a szaporulat. Csak egy egyszerű példa: a harcokban elesetteket mindig friss emberanyaggal kellett pótolni. Nem lehet vitás, hogy a töbfénejűség intézményeis ennek a célnak a szolgálatában állt és áll. A körülmények vétóztak a nézetek nemigen: a korszerű családtervezés éppen a fejlődő világban hagy rengeteg kívánnivalót máig a ttán,a népszaporulat óriási, a helyzet legtöbb helyen kritikus. Van néhány tévhit, amely a földlakókszáma rohamos növekedésének hasznosságát igyekszik bizonyítani, hogy például több ember jobban meg tudja oldani a felmerülő nehézségeket, mert nagyobb közösség több jó képességű és találékony egyént foglal magába. Ennek a tézisnek a megdöntéséreazonban rögtön egy sereg ellenpélda kínálkozik amaják civilizációjának megsemmisülése Közép-Amerikáiban, vagy Kína esete, ahol a lakosság nagy létszáma volt az ipari forradalom fő kerékkötője. A lakosok számának nagyszabású növekedése, ha nem hasznos, de nem is káros — vélik egyesek. De sajnos ez sem teljesen igaz: vegyük például Japánt és Brazíliát, azt a tényt alátámasztandó, hogy a népszaporulat — kedvezőtlenül — befolyásolja egy ország gazdasági helyzetét. 1975-ben Japánban a fejenkénti nemzeti össztermék értéke 1400 dollár volt, Brazíliában pedig100dollár. Már Japánban a nemzeti össztermék fejenként több minttízszeresére nőtt — 16 000 dollárral —, Brazíliában viszontéppen csak hogy megduplázódott, 200 dollárt tesz ki. Minthogy a két ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben bővült, a köztük levőkülönbség alapjaiban véveazzalmagyarázható, hogy Brazíliábana termelés fejlődésének gyümölcsét felemésztette a nagyszületési arányszám. A termelésre még képtelen fiatalok eltartása nagy terhet ró a dolgozókra, akiknek első, kell teremteniük a gyermekek ellátásához, oktatáshoz és egészségvédelméhez szükséges eszközöket. Az oktatás minőségeis csak akkor javulhat, ha kevesebb a tanuló. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET EGYENSÚLYA A demográfiai robbanás azonban nemcsaka fejlődést gátolja — az ember életterére is közvetlen veszélyt jelent. Többembernek több táplálékra van szüksége, ez óhatatlanon magával vonja sok állat- és növényfaj kipusztulását. A tüzelő, a nyersanyag, valamiint újabb termőföldek biztosításába kivágjákaz őserdőket (melyek nemcsak a növény- és állatvilág fő bázisai, hanem Földünk jelentős oxigéntartallékai is). Ezt a rablógazdákodást nem lehet a végtelenségig folytatni. Az egyetlen kínálkozó megoldás az ésszerű családtervezési intézkedések foganatosítása a jövendő nemzedékek érdekében, hogy nebillenjen meg az ember és a természet egyensúlya. Tegyük fel, hogy van két azonos fejlettségű ország, és a lakosok száma jelenleg mindkettőben 20 millió. Az egyik országban a kormánypolitikia erőfeszítéseket tesz, hogy a következő évszázadra ez a szám ne haladja meg a 35 milliót. A másik országban, ahol nem kielégítő a családtervezés, a lakosok száma ugyanarra az időre 120 millióra fog duzzadni. Az ENSZ statisztikai hivatalának adatai szerint, ha a Föld lakóinak száma továbbra is a jelenlegi ütemben növekszik,századunk végtére eléri a 6 milliárdot, 2010-re a 7, 2022-re pedig a 8 milliárdot, becslések szerint kb. egy évszázad leforgása alatt a növekedés lassan leáll, miután elérte a 10 milliárdot. Bár a gyermekszületés minden kultúrában örömteli eseménynek számít, július 11-én az ötmilliárdodik földlakó születését némileg keserű szájízzel ünnepeljük majd. FŐSZERKESZTŐNŐ LONDONBAN , a Fleeten az újságok utcájában nagy a szenzáció, mert egy újság élére nő került a főszerkesztői posztra. A 30 éves Lori Miles, aki eddig a Chat női lap főszerkesztője volt, az ismert Evening News élére került, s az újság kiadói remélik, hogy 100 ezerre növeli a lap példányszámát. MEGTILTOTTÁK AZ EJTŐERNYŐS UGRÁST EGY HEGYCSÚCSRÓL. A norvég kormány törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amelynek értelmében meg kell tiltani az 1788 méteres Trollveggen hegycsúcsról az ejtőernyős ugrást. Tavaly erről ahegycsúcsról leugorva négy ejtőernyős életét veszítette. A törvényszegőiket nagy összegű pénzbírsággal sújtják.