Népújság, 1987 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1987-02-13 / 6. szám

8 hétről - hétre Enyhülés Pakisztán és India között Zain Nooratíi pakisztáni külügyminiszter islaimábadi sajtóértekezletén kijelentette, hogy sikerrel járt Pakisztán kezdeményezése az indiai határon uralkodó feszültség enyhítésére és megkezdődött az enyhülés folyamata. A kormány honvédelmi bizott­sága is meghallgatta Satttar pakisztáni küldöttségvezető jelentését az Indiával kötött megállapodásról. A készség bizonyítására közölték az új­ságírókkal, hogy a pakisztáni küldöttség Rajiv indiai kor­mányfő kü­lön­gépén tért ha­za. Sattar és indiai kollégája Gonsalves ötnapos tárgyalá­sok után aláírta az okmányt, amelyben a két ország kö­telezettséget vállal, hogy tar­tózkodik a támadásoktól és megkezdi csapatai fokozatos kivonását a határövezetből. Az okmány azonnal hatályba lépett, nem kellett külön ra­tifikálni a két kormánynak. Pakisztán és India képviselői egyetértettek abban is, hogy nem lesz kölcsönös vádasko­dás, tartózkodnak a provo­katív akcióktól és fokozato­san kivonják csapataikat a határövezetből. A továbbiak­ban az indiai küldöttség feb­ruár második felére terve­zett islamabadi látogatása so­rán megvitatják a részlete­ket is. A határ menti indiai fal­vak lakói megünnepelték a megállapodást és lassan visz­­szatérnek otthonuk fóla. Az in­diai sajtó szerint az előző napokban több tízezer ember menekült el a határ menti övezetből a fegyveres össze­tűzés veszélye miatt. Még nem jutottak Palme gyilkosának nyomára ÚJ EMBER IRÁNYÍTJA A NYOMOZÁST , ÁTSZER­VEZTÉK A STÁBOT A svéd politikai pártok vezetőinek drámai hangvé­telű konzultációi után Ing­var Carlsson kormányfő kö­zölte, hogy átszervezezák a stábot, amely Olof Palme gyilkosságának ügyében ve­zeti a nyomozást. Hans Hol­mer stockholmi rendőrfőnök és Claes Zelme ügyész többé nem fogja irányítani a nyo­mozást, ezután magasabb jo­gi és rendőrségi szintre eme­lik. Axel Moraith, a legfel­sőbb ügyész helyettese veze­ti az előzetes vizsgálatot, a nyomozásért pedig Holger Romander, az állami rendőr­ség főnöke lesz felelős. Hol­mert és Zeimet nem zárják ki teljesen a nyomozásból, tagjai lesznek a stáb szolgá­latára áldó konzultációs cso­portnak. Ez a végkifejlete a vizs­gálat során állandóan felme­rülő nézeteltéréseknek a jo­gászok és a rendőrök között a nyomozás módszerei miatt. Hans Holmer és felügyelői azt állították, hogy kurd szepa­ratistáknak is közük van a gyilkossághoz, az ü­­gyészek szerint azonban eh­hez nincs elegendő bizonyí­ték. Nemrégen letartóztattak néhány gyanús kurdot, de ugyanaznap szabadon enged­ték őket, és az akció kudar­ca után végképp elmérgese­dett a helyzet a stábban. A kormány edd­ig tartózkodott a beavatkozástól, de most az ellenzék támogatásával dön­tő húzást tett, hogy előre­lendítse a nyomozást. Olaf Rah­mét tavaly feb­ruár 28-án gyilkolták meg Stockholm központjában, s a mai napiig nem sikerült tisztázni a gyilkosság körül­ményeit. Severnadze kölcsönös rakétaleszerelést szorgalmaz A Szovjetunió csak abban az esetben vonná ki takti­kai atomrakétáit Csehszlo­vákiá­ból és a Német De­mokratikus Köztársaságból, ha a Nyugat-Európában had­rendbe állított amerikai kö­­zéphatósugarú rakétákat is leszerelik. Ezt a feltételt Eduard Severnadze szovjet külügyminiszter csehszlová­kiai hivatalos látogatásának végén, a közös közlemény­ben ismertették, és amelyet az elmúlt hét végén közölt a prágai sajtó. Csehszlovákia és az NDK területén a szovjet rakéták a nyugateurópai Pershing II. és a cirkálórak­­étákat el­lensúlyozzák. Severmadze ki­jelentette a Rude Praisónak adott nyilatkozatában, hogy ez a reykjaviki megállapodá­sok közé tartozik,, mert »nemcsak a középh­ntósu­ga­­rú rakétákról van szó«. Se­­vemadze azonban hangsú­lyozta, hogy egyelőre nehéz biztató jelet találni Wa­shington magatartásában. Ennek ellenére Moszkva re­méli, hogy sikeresen befeje­zik a Reykjavikban kezdett tárgyalásokat mert arra szá­mít, hogy a Reagan-kor­­mányzatnak is érdeke, hogy a hátramaradt két éviben »kedvező legyen a mérlege«. Shamir: Kontaktusok a Szovjetúnióval Shamir izraeli miniszter­­elnök megerősítette, hogy kontaktoznak a Szovjetúnió­val. Hozzáfűzte azonban, hogy e kapcsolatok még minidig eléggé erőtlenek. Ha­sonló nyilatkozatot adott a külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője is, az kérte, hogy ne említsék a nevét. Kijelentette, hogy a szovjet politika nem módo­sult a zsidók kivándorlásá­nak vagy a diplomáciai kap­csolatok felújításának vi­szonylatában. Közlése sze­rint Moszkva megmaradt a tavaly Helsinkiben folytatott szovjet-izraeli megbeszélése­ken képviselt álláspontja mellett, hogy elküldi kül­döttségét Izraelbe, hogy megvitasson néhány konzu­­láris problémát. Izrael ezt a kölcsönösség elvétől tette függővé, hogy ezzel egyide­jűleg Moszkvában tartózkod­jon izraeli konzu­láris kül­döttség, s ugyanolyan státus­ban azonos problémával foglalkozzon. A tisztségviselő szerint a Szovjetunió ezt a­­kérdést továbbra is nyíltnak tekinti. Legújabb jelentések arról adnak h­írt, hogy néhány nappal ezelőtt Washington­ban találkozott a szovjet és az izraeli nagykövet. Izrael­ben ezt rutin jellegű kon­taktusnak nyilvánították. Az értesülések szerint ezzel egyidejűleg nem nagy hírve­réssel tisztségviselőkből és újságírókból álló szovjet küldöttség Izraelben tartóz­kodott és a jobboldaliak tün­tetésekkel fogadták. NÉPÚJSÁG A kultúra ma és holnap Az elmúlt hét közepén a szlovén kultúr­ünnep kap­csán a Kultúrközpont galé­riájában Muraszombatiban beszélgetést szervezett a Kultúrközpont: A kultúra ma és holnap címen. Az em­lített intézet keretében dol­gozik a Területi és Tanul­mányi Könyvtár, a múzeum, a mozi és a galéria. Az volt az elsődleges céljuk, hogy e munkaközösség munkáját tárják fel és mondjanak vé­leményt róla. A beszélgetésen kevesen jelentek meg. Elsősorban az említett intézetek dolgozói és főleg azok voltak ott, a­­kik valamiképpen kapcsolód­nak a kultúrához és termé­szetesen a társadalmi-politi­kai szervezetek képviselői, köztük Andrej Gerenčev köz­ségi elnök és Jože Stvarnik, a Szocialista Szövetség köz­ségi választmányának titkára is jelen volt a beszélgetésen. Az emberek arról beszéltek, ami a legközelebb áll hozzá­juk: a műkedvelő tevékeny­ség és a professzionális kul­túra helyzete. Ahhoz, hogy az említett intézetek helyze­te kerülhetett volna előtér­be, jobban elő kellett volna készíteni a beszélgetést. Mindegy, az is fontos, ami­ről szó esett. A fiatal írók felvetették, hogy nem pár­tolják kellően őket a kul­túra keretében, nagyobb a­­ny­a­gi támogatást várnak. Ha viszont figyelembe vesz­­szü­k, milyen­­kevés pénz jut általánosságban a kultúrára, akkor ők sem panaszkodhat­nak. Aki jó munkát végez, anna­k az alkotását megje­lentetik, érvényesülhet szlo­véniai viszonylatban is. A Kul­túrszervezetek Szö­vetségének munkájával nem elégedettek Muraszombat­ban. Általánosságban el­mondható, hogy nem helyes, ahogyan vezetik a község kulturális értek­ét. Az ember­nek az az érzése, hogy min­den kultúrával foglalkozó intézmény és intézet egy kő­fallal körülvéve dolgozik, ami semmiképpen sem nyújthat megfelelő kultúrát. Ahol nincs egyetértés, ott jó eredmény sem várható. Az emberek nem azt nézik, ki­nek mit kell csinálni, ha­nem azt várják a kultúrával foglalkozóktól, hogy azt kö­zelebb vigyék hozzájuk,, hogy olyan kulturális életet bizto­sítsanak számukra, amilyet igényelnek. Végezetül kitértek a Terü­leti és Tanulmányi Könyv­tár és a múzeum helyzetére is. Mindkettőnél az a veszély fenyeget, hogy elveszíti köz­­pontisá­gát, régiói jellegét. Ha ezt meg akarja őrizni, akkor bizony másként kell hozzálátni a dolgok rende­zéséhez. A Kultúrközpon­ton belül felmerülő kérdéseket maguknak kell megoldani, és egymás között tisztázni. Ar­ra minden­esetre jó vo­lt a beszélgetés, hogy feltárják a hiányosságokat és rámutas­sanak arra, hogy az ered­ményesebb kultúrtevékeny­­ség valóban hozzáértő embe­reket, összefogást, tudást és akaratot követel. Kercsmár R. Közös érdek az előrehaladás A hagyományok és a közös megbecsülés, valamint egy­más elveinek figyelembe vé­tele mellett zajlott le a mu­raszombati község képvise­lőtestület székházában a községben lévő mintegy húsz britközösség képviselője szá­mára rendezett fogadtatás. Az egybegyűlt lelkészeket a muraszombati község tár­sadalmi-politikai szervezetek képviselői fogadták. Andrej Gerenčer községi elnök és Janez Štoiti, a végrehajtó ta­nács elnöke ismertette a je­lenlévőket a község legak­tuálisabb társadalmi-politikai és gazdasági fejleményeit. A hitközösségek képviselőinek nevében pedig Ludvik Novak evangélikus esperes köszön­te meg a szívélyes vendég­látást és mint a társada­lmi­­-pol­­tikai élet képviselői, ő is kihangsúlyozta, hogy a hívők és az ateisták közös célkitűzése a társadalom és a gazdaság további fejleszté­sére irányulnak, egyenrangú állampolgárként kapcsolód­nak be az életbe. A fogadtatást követő­en a britközösségek képviselői el­látogattak a húsgyáriba, ahol megismerkedtek a termelési folyamattal és a gazdasági kérdésekkel. pivar KÓMÁBA ESETT A BÁNATBÓL. — Egy fiatal orosz nő kómába esett, amikor megtudta, hogy elveszett a ked­venc kiskutyája. Csak négy nappal később tért magához, amikor elveszett kedvencét megtalálták, és az felugatott. Egyébként a kutya megtalálásából a fiatal nő szülei vet­ték ki leginkább részüket, mivel felhívást tettek közzé a rádióban és a televízióban. AZ ELSŐ KANADAI NŐI TÁBORNOK. — A kana­dai hadsereg történelmében először léptettek elő egy nőt tábornokká. Sheila Hetetron ezredesről van szó, aki 52 éves és 1954 óta szolgál a kanadai királyi légierőben. Kanadában egyébként 115 férfi tábornok, parancsnok és ad­miruitás van. A hadseregben jelenleg 2400 nő szolgál, a hadseregben foglalkoztatottaik 8,8 százaléka. EGYRE LABILISABBAK A MAGYAR HÁZASSÁ­GOK. — Magyarországon a házasságok mind labilisab­­bak, és a válások már komoly szociális problémát okoznak. 1970-ben 23 000, 1985-ben már 30 000 házasság bomlott fel. Ugyanakkor csökkent a megkötött házasságok száma is: 97 000-ről 73 000-re. A házasságok 20 százaléka az első évtizedben bomlik fel. A szociális gondozók főleg a gye­rekek miatt aggódnak, a statisztika szerint ugyanis a kis­korúak 40 százaléka elvált szülők gyermeke. MAGÁNVENDÉGLŐ LENINGRÁDBAN.­­ Lenin­­grádban megnyílt az első magá­n­vendéglő. A társadalmi szektorban dolgozó 11 szakács és pincér a város központ­jában irányítja majd a magánvendéglőt, amelyben 35 ál­lami munkaszervezetből átpártolt munkás fog dolgozni. A kiszolgálás és az ételválaszték romlása miatt engedélyez­ték a vendéglő megnyitását. Még tíz hasonló létesítmény megnyitását tervezik. FÜGEFALEVÉL NÉLKÜL — Masaccio híres freskó­ján, amely a Kiűzés a paradicsomból címet viseli, Ádámot és Évát megszabadítják a fügefalevelektől, amelyeket a cenzorok adtak rájuk, jó három évszázaddal ezelőtt. A Brankacci kupola felújításakor a firenzei Santa Maria del Rormine templomban a szakemberek felfedezték, hogy a leveleket a 16. században adták Évára és Adámra, kö­rülbelül 2 évszázaddal a remekmű elkészülte után. Egyéb­ként a felújítási munkálatokat ez év végén fejezik be. MÉLYÜL A SZAKADÉK — Nagy-Britanniában az utóbbi 10 évben jelentősen mélyült a szalk­adék a gazda­gok és a szegények között. Az utóbbi 10 éviben a gazdagok (akiik a lakosok 20 százalékát képezik) bevétele 44—49 százalékkal növekedett, a legszegényebbek bevétele ellen­ben 6—10 százalékkal csökkent. A brit háztartások 86 százaléka színes televízióval 31 százaléka Video-beren­dezéssel, 11 százaléka pedig számítógéppel rendelkezik. Az 56,5 millió britből, évente 16 millió nyaral külföldön. A MÉRSÉKELT KÖVÉRSÉG IS VESZÉLYES­­ Amerikai tudósok azt állítják, hogy a mérsékelt kövérség sokkal veszélyesebb, mint ahogy azt eddig feltételezték. Az ilyen embereket 10 százalékkal jobban veszélyeztetnék egyes betegségek, mint az ideállis testsúlyúakat. A leg­több esélyük van a hosszú életre azoknak az emberek­nek, akiknek testsúlya 10 százalékkal az ideális alatt van. 1987. február 13-án Még mindig megoldatlan a szeméttá­roló kérdése EGYRE SÜRGETIK A SZEMÉTTÁROLÓ HELYÉNEK KIJELÖLÉSÉT Az új esztendő újabb fela­datokat rótt a lendvai köz­ség társadalmi-politikai tö­megszervezeteire. Az 1986- os esztendőből egész sor me­goldatlan feladat maradt hát­ra és az ú­j naptári időszak­kal korántsem oldódtak meg a legégetőbb problémák a társadalmi-politikai és gazda­sági élet terén. Az egyik ilyen megoldat­lan feladat éppen a szemét­lerakódó központ új helyki­jelölése. Már a tavalyi év vége felé írtunk arról, hogy a községi képviselő-testület mindhárom tanácsa a végre­hajtó tanáccsal a Kommuná­lis Közmű­vesítési Közösség­gel és a Gidos munkaszer­vezettel karöltve jelentős e­­rőfeszítéseket tettek a petes­­házi ideiglenes szemétilerako­­dó­k Szanálása érdekében és az új lokáció kijelölése érdeké­ben. Az eddigi felmérések és tanulmányok alapján azok a legjobb szemétlerakodó he­lyek, amelyek a dombos te­rületeken és anyagos tere­pen fekszenek. A közvita so­rán és az új elképzelések a­­lapján módosítani kell a len­­vai község középtávú tervdo­kumentumait és el kell ké­szíteni a szemétlerakodó he­lyének újabb változatait is. A lendivai község Kommu­nális Közössége már ez év első időszakjában megvitatja erre vonatkozó középtávú tervét és előreláthatólag év végéig megkezdi az új sze­métlerakodó környékének rendelés­ét. Ez ugyanis a végső határidő, amely sze­rint a szemét gyűjtő kérdé­sét meg kell oldani. A lend­vai község vezetősége ez év első felében újabb kapcsol­­­altot teremt a ljubljanai Ed­vard Kardelj Tudományegye­temmel, hogy kiegészítő ta­nulmányt készítsen a Mura­erdőben és a Hosszúsffalu melleti rédicsi erdőben lévő szemétlerakodó helyek talaj­­vizsgálatáról. Mindkét he­lyen felméréseiket kell végez­ni a talaj összetételéről és a környezetről, amely szerint meg kell állapítani, hogy melyik felel meg leginkább a szemé­tler­ak­o­d­á­snak és me­lyiket fogják beiktatni a község középtávú tervdoku­mentumaiba, valamint a községi szabályrendeletbe. A petesházi helyi közösség ugyanis egyre inkább sürge­ti azt a határozatot, amely­nek alapján mielőbb be kell zárni a már túlterhelt petes­­ház­i szemétlepret. A községi képviselő-testü­let demokratikus döntésho­zatalit szeretne és a legjobb javaslatokat és kutatási e­­redm­ényeket szeretné figye­lembe venni. Többen azt is hangsúlyozták, hogy a felmé­résekbe be kell vonni a ha­zai szakembereket is és nem lehet csak a­­ljubljanai szak­értők véleményére támasz­kodni. Olyan szemétlerakodó helyet kell találni, amely legkevésbé árt a környezet­nek és nem rontja egy helyi közösség környezetét és a lakosság közérzetét, de nem szennyezi közvetlenül, vagy közvetve a levegőt és a ta­lajvizet. Az ipari szennyvizek és­­káros anyagok tárolása és veszélytelen eltüntetése ér­dekében az akcióba haladék­talanul be kell vonni a tár­sultmunka alapszervezete­ket is. Szunyogh L.

Next