Népújság, 1989 (33. évfolyam, 1-50. szám)

1989-01-06 / 1. szám

NÉPÚJSÁG­­ szlovéniai Magyarok hetilapja XXII. évfolyam, 1. szám Murska Sobota, 1989. január 6-án Ara 600 dinár Nairesán a kórház kérdése A uraszom­bati községi képvő-testület mindhárom tarnác decemberi ülésén a fő r­endi pontnak a kór­ház yzetvvel kapcsolatos kérdéámíttott, de a küldöt­tek igen nagyobb hozzá­­szólásikal elfogadták a be­szarna amelyből kitűnt a kényigazg­atási szerv mun­kája nem utolsó sorban az a fios probl­éma is, a­­melyen szembe kell még nézni vőben is. Az itt hat hónap alatt tör­tént pzitív változások a kórház hiszen a foglal­koztató személyi jövedel­me nödett, a­­szakrende­lőkben ikentetté­k a vára­kozást átszerveztek né­hány esélyügyi szakszol­gálatot általában tar­aré­­kosságotezettek be — mondta vek között Eme­rik Zve kényszerigazga­­tósági és vezetője,, ehhez pedig miozzátette, hogy beveze­tte hétórás munka­napot csökkentették a túlórák Sa,t, bár itt még bizonyos­­ezési formákat életbe kéltem­. Azonban intézkedések ellenére sikerült az 1988-as éveszteség nél­kül zárni,­­ elsősorban a nagy anyg adások szám­lájára lehrni. A megha­tározott­­ fogyasztás miatt még­­ig nincs fed­ve 37 újonnan foglalkoztatott fizetésére. Az illetékes köz­­társasági egészségügyi szer­vekkel már tárgyalásokat folytanak, itt­hon pedig a na­gyobb munkaszervezetekben szintén a közvetlen­­közös fo­gyasztás alapján próbálnak megfelelő összeget kapni a közös fogyasztásra és a sze­mélyi jövedelmeikre. Az ülésen még napirendre került a talajjavítás is, főleg a meliorációkról­­és ,a tagosí­tásokról 'szóltak. A község­ben 1984-től nagyszabású a­ Lagoslövezések folytak, ame­lyeket egybekötöttek a tago­sításokkal. Azonban a kivite­lezés mindig nem volt a leg­megfelelőbb,­­hiszen a nem megfelelő karbantartás és a hibáik miatt, ma sok helyen problémák vannak, főleg Ka­pornak környékén, ahol a ta­lajvíz újra a felszínre tört. Az illetékes szervek a Bánón­két és a rakicáni mezőgaz­dasági birtokot kötelezték, hogy hosszú távon dolgozzák ki a karbantartási tervek és ennek alapján a meliorációs területeket és objektumokat is rendezhetik. Az ülés folytatásában szó volt még több aktuális kér­désről köztük a községi adó­politika kialakításáról, vala­mint több tér- és városren­dezési kérdésről. -ep DIÓSVÖLG­Ymásban az erő ÜL A TELEFONHÁLÓZAT A diósvöhelyi közös­séget négy alkotja: e falvakban mok, szlové­nek és horvátnok békés e­g­y­ütt élésbenes­tv­é­r­­­ség­­­ben egységbe habár egy közös folyósójuk van, mindegyik fal megvan a saját fejlődési,k­s fejlesz­tési program. Az idén e közösség ismét jelentős a eredmé­­nyeknek örven­ úsították a falusi villa­zatot és elkészült az világítás. Völgyifaluban cég nem­régiben új­­járulékot fogadtak el a mhálózat építésére és fejlesztés­­re, de fo­lyamatan a he­lyi járulékra hozó re­ferendum élőké Beni­­cán és Pincern is. A sikeres talajtavmunkála­­taik és tagosítáák után Pincén jobb telek nyíl­tak a nagyobb­­hozamú termelésre. Valyi falu­si útvonalat k­ 'asz­faltozni és csaince Be­­nica közötti, Pincem­a­­jor felé vezető fál ma­kadam még. Az új helyi útont sze­retnék a völgi és a pincei faluotthot is kor­szerűsíteni. Völgyifaluban új tűzoltóautó vásárlását terve­zik. Pincesmaj­orban szeretnék a vízvezeték melékvona­­lait is megépíteni. Nemrégiben Pincén és Völ­­gyifaluban megszólalt az első telefon, összeköttetést kapott a falu­­a világgal, habár csak még két telefonon,­­de ez is lényeges eredménynek szá­mít. Most már nagyobb re­mény van arra, hogy hama­rosan befejezik a falusi háló­zat építését is. A záporpata­kok tisztítása és a hegyi u­­tak­­karbantartása nem kis erőfeszítéseket követel a diószvölgy­i­­helyi közösség pol­gáraitól. Azt mondják összetartás­ban az erő! Éppen ezért fog­nak újra és újra össze Völ­­gyifalu, Pince, Pincemajor és Benica polgárai. Közösen könnyebben és jobban megy a munka, közösen többet te­hetnek a fejlődés­­érdekében. A köztársasági útvonal és a lendvai vízvezetékhálóz­atra való csatolás már közelebb hozta őket a városhoz. Most a távolságot majd legyőzik a berregő, csengő telefonok. Sz. S. Bihian a község káderpolitikájáról ÖSSZEFOGLALÓ A NEMZETISÉGI ÉRDEKKÖZÖSSÉG ÉV VÉGI ÖSSZEJÖVETÉRŐL • ELŐKÉSZÜLETEK AZ ÚJ VÁLASZTÁSOKRA ÉS A NÉPSZÁMLÁLÁSRA Igen széleskörű vita ala­kult ki az elmúlt év utolsó hónapjában a lendvai köz­ség területén folyó káder- és öisztöndíjazási politikával kapcsolat­osan. A községi vég­rehajtó tanács és a muravi­déki foglalkoztatási érdek­­közösségben készült két be­számoló számos érdekes ada­tot, megállapítást és tényt ho­zott a felszínre ezzel kap­csolatosan, de a társadalmi­­politikai szervezetek és a küldött­ testületek ülésein még több megállapítás, javaslat és bírálat is elhangzott erre a témára. A Nemzetiségi Érdekközös­ség december utolsó napjai­ban megtartott ülésén a köz­ség káderpolitikáját illetően többen megállapították, hogy a vállalatok és az intézmé­nyek jó része nem tartja be a pályázatok kiírásánál a két­nyelvűség elvét — egyik-má­sik helyen több melléfogás is történt az új káderek alkal­mazását illetően. Mindezt te­tőzte még az is, hogy a vál­lalatok és­­az intézmények kö­vetkező évi illetve középtávú káderfejlesztési tervei nem a realitásokon alapulnak, me­net­köziben sok a módosítás, az átképzés, több helyen tel­jesen figyelmen kívül hagy­ják a kétnyelvűség elvét. Ez­zel egyi­dőben a községi vég­rehajtó tanács is igen keve­set foglalkozott az elmúlt idő­szakban a nemzetiségi kérdé­sekkel és a­z ösztöndíjpoliti­kával. A nemzetiségi érdekközös­ségben olyan álláspontra he­lyezkedtek a kétnyelvű ká­derek ösztöndíj­azásával kap­csolatosan, hogy a mindkét nyelvet tanuló főiskolai, illet­ve egyetemi hallgatóknak szánt pótösztöndíj­at azon in­tézményeknek kellene bizto­sítani, amelyek később alkal­mazzák ezeket a­­diplomás fia­talokat. Ezt követően szóltak­­az idei évi munkát érvről­­ ,március folyamán a nemzetiségileg vegyesen lakott terül­etek gazdasági eredményeiről, jú­niusban a nemzetisé­g, a művelő­dés életéről, és a tömegtájé­koztatási eszközök helyzeté­ről, szeptemberen i a munka­szervezetekben­­alkalmazott kétnyelvűségi formákról és a kutatómunkák eredményeiről szólnak majd elemzően, míg november folyamán az okta­tó-nevelő munka idei évi si­kereit és hiányosságait vitat­ják majd meg a falusi könyv­tárak helyzetével együtt. Miivel a jövő évben ismét választások lesznek, még az idei év folyamán el kell kez­deni a jelöléseket, ezzel egyi­­dőben megfelelők­ lépéseket kell még tenni az előttünk álló népi számlálást illetően is. P- j. Tavaszra új szálló épül Moravcin Az elmúlt gazdasági évben két jelentős létesítményt ad­tak át a Radenska összetett munkaszervezetben. A tél e­­lején készült el a szarajevói áruszerakat központjuk, míg december közepén adták át rendeltetésének a Moravske Toplice-i üdülőközpont kere­t­ében működő új terápiás részleget. Közvetlenül az új­év előtti napokban pedig egy újabb szerződéskötésre került sor a Radenska és a mura­szombati Pomurje építőipari vállalat között. Mintegy 74­­milliárd diná­ros beruházással a meglévő Terma­ szálló­­tőszomszédsá­gában várhatólag a tavasz folyamán már megkezdik az új A kategóriás 174 ággyal rendelkező szálló építését, a­­mely legnagyobb ilyen jellegű beruházásnak számít Szlové­niában. A tervek szerint a talaj előkészítő és az alapozó munkálatokat még február folyamán megkezdik, a szál­ló átadását pedig 1990 nya­rára tervezik. Az új moravci szállót két fázisban építik majd, az első fázisban az építkezési mun­kálatok mintegy 58 milliárd dinárt tennének ki, amelyet részben az érdekelt munk­a­­szervezeteik, valamint a Ra­denska biztosítania, míg a fennmaradt összeg 35 %-át bankhiteleikből fedeznék. A további 77 millió dinárral a köztársasági fejlesztési alap, míg 74 millió dinárral a mu­raszombati község gazdasága járulna hozzá. Az új szálló­ban mintegy 150 új személy foglalkoztatását látták elő. PO ­ Az elmúlt év utolsó nap­jaiban, pontosan december 22-én és 23-án önkéntes vé­­radási akciót szervezett a lendvai Vöröskereszt szerve­zete a köztársasági vérátöm­­lesztő intézettel. Már évek óta tart­­az e­­gyüttmű­ködés a fent emlí­tett­­szervezet, illtetve az in­tézet és a len­dvai, valamint a környékbeli lakosság kö­zött. Való­ban példás együtt­működés ez, amelyik csak így láncként összefontva funkcio­nálhat. Az év utolsó véradási ak­cióján, az első nap 306-an, a második napon pedig 340-en jelentek meg. Persze nem adhatott mindenki vért, va­lamilyen enyhe megfázás, vagy esetleg magasabb vér­nyomás gátolta meg ebben, de­­amennyiban a jövőben be­tartja­­az általános orvos ja­vaslatait, a következő önkén­tes véradás­ akción már ott ülhet a várakozók sorában, kezében kartonilapjával. El­tekintve azoknak a­­számától, akik most nem tudtak vért adni, a két nap alatt összesen 180 liter vért­­gyűjtöttek össze, ami valamivel több, mint a­­mennyit­­az elmúlt évben si­került begyűjteni. A statisz­tikai adatok szerint pedig, Szlovéniában naponta 250 embernek kellene vért adni, hogy az év folyamán e­legen­dő vér legyen tartalékban. A jövő évben is folytatni fogja a községi Vöröskereszt szervezet az önkéntes véradá­si akciókat, s akik még ed­dig csak töprengtek, legköze­lebb már be is kapcsolódhat­nak az életmentő akcióba. B. A. A lendvai Nafta terem amolyan kaméleon módra változ­tatja arcát. Hol színdarabot adnak elő itt, hol koncertet szerveznek, de a véradásra is megfelel. A mmiiiii * ^ .|S s £­­ : at Akik már rutinszerűen járnak el vért adni, azok minden izgalom nélkül, kezükben a kartonnal várják hogy rájuk kerüljön a sor, s hogy a zöld papucsban becsoszogjan­ak a paraván mögé. FOGADÁS A PÁRTTAGOK SZÁMÁRA • MILAN KUCANT, A SZKSZ KB ELNÖKSÉGÉNE ELNÖKÉT HAR­MINC ÉVVEL EZELŐTT MURASZOMBATBAN VETTÉK FEL A PÁRTRA Négy évtizeden át hűségesek maradtak a párthoz tisztséget töltött­­be a köztér-A hagyományokhoz híven december végén tartotta meg a Szlovén Kommunista Szö­vetség muraszombati közsé­gi választmánya azon kom­munistákkal való találkozást, akik már több min­t harminc éve tagjai a pártinak. A Diana szálló fogadótermében 126 jubiláns gyűlt össze, akiket először Ferdo Pichler, a SZKSZ muraszombati közsé­gi választmányának elnöke köszöntött kihangsúlyozva la­zokat az áldozatokat, ame­lyeket a négy évtized­­során hoztak, majd kiosztotta a könyvaljándélkot. Az ünnepi szónok Milan Kučan, a Szlo­vén Kommunista Szövetség Központi Bizottsága Elnök­ségének elnöke volt. Az al­kalmi ünnepség keretében fellépett a szakirányú iskola­­központ énekkara is. Milan Kučan ezelőtt har­minc éve vették fel a párt­ba, mint a muraszombati gimnázium tanulóját és azóta felfelé ívelő útján több je­lentős társadalmi-politikai -ep­ ­aságban és a szövetségi fó­rumokon. Ma az országban­­az egyik legtöbbször emlege­tett politikus, akit főleg a dé­li köztársaságban nem érte­nek meg és a demokráciára való törekvéseiért elítélik a­­zok aki a párt uralmát he­lyezik előtérbe. A találkozón erről is be­szélt, főleg a három reform­mal való kérdés keretében, kihangsúlyozva, hogy a gaz­dasági szuverenitás nélkül nincs politikai szuverenitás sem. Sajnos, ezt a tényt so­kan nem tartják szem előtt, hanem szavakkal akarják megváltoztatni a nehéz hely­zetet. A párt szerepe is meg­változik, bár ez nem jelen­ti, hogy lekerül a társadal­mi-politikai élet porondjáról — mondta Milan Kučan, a­­mikor a demokratikus társa­dalmi-politikai változásokról beszélt, a muraszombati köz­ség legidősebb kommunistái előtt.

Next