Népújság, 1994. július-december (38. évfolyam, 26-51. szám)
1994-07-01 / 26. szám
ISSN 0352-6569 1994. JÚLIUSI. 75 TOLAR LENDVA válságban a kultúra..V alami baj lehet a kultúrával - mondja ismerősöm, aki műszaki értelmiségi révén nem arról ismert, hogy túl sokat foglalkozna községünk és szűkebb közösségünk művelődési fejleményeivel. A “miből következtettél erre“ -jellegű kérdésemet végig sem hallgatja, s már mondja is. Ti is többet foglalkozhatnátok azokkal témákkal, amelyek azt bizonyítják, hogy valahogy megállt az idő, nem történik szinte semmi jelentős, semmi, amire érdemes lenne odafigyelni. Itt volt a községi ünnep is, mely talán az idén először múlott el szinte észrevétlenül, már ami a kulturális vonatkozásait illeti. Hogy a díjazottakról ne is beszéljek. Hosszas győzködésre azonban mégis csak sikerült rávennem arra, hogy erről is kifejtse véleményét. A díjazottak és kitüntetettek között ténylegesen is voltak akik megérdemelték a magasnak mondható községi kitüntetést, közöttük két sportklub is volt. Úgy látszik azonban, hogy a kultúra területén nagy bajok vannak. Nem mintha kicsinyíteni szeretném a Nafta vállalat sokoldalú támogatását, de egy kicsit mégiscsak morbid dolognak tűnik, hogy a vállalatot akkor részesítik kitüntetésben, amikor sorsa napról-napra bizonytalanabbá válik. Ez már úgy hat, mint a kegyelemdöfés - mondja most már idegesen. - Vagy talán kifogytunk már a veteránokból is? Vagy csillan fel - mi lett volna, ha egy fiatal tehetség kapja. Bizonyára ösztönzőleg hatott volna további pályájának alakulására. Mint az átkosnak mondott régi rendszerben folytatom gondolatban, mert úgysem jutnék szóhoz. Akkor ugyanis legtöbbször olyan egyének vagy csoportok kaptak kitüntetést kultúráért tett szolgálataik címén, akik huzamosabb ideig valamilyen “közhasznú“ kulturális, vagy annak tűnő cselekedetet végeztek, így több alkalommal is kitüntetésben részesült a köztisztasági vállalat illetve annak élmunkása. Baj van a kultúra megítélésével is. Főleg a népi jellegű tömegkultúra értékelésével vannak bajok. Itt ugyanis a népiesség legtöbbször kimerül abban, hogy egy magyar vagy szlovén dal milyen hangszeren szólal meg. Ha harmonikán, akkor szlovén, ha hegedűn, akkor magyar. Illetve ez is, az is sok sramlival fűszerezve. Mint ahogy ez a községi ünnepen is megtörtént... Bence Lajos