Népújság, 1995. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1995-01-06 / 1. szám
NEMZETISÉGI POLITIKA Hagyományainkban rejlik a jövőnk A tudás, az ismeretek birtoklása és az aktív művelődési élet felmérhetetlenül nagy szellemi tőkét jelenthet egy vidéknek, illetve lakosságának. Hogy az említett állapot megteremtődjön, annak nyilván több feltétele van, de kétségtelenül két tényező a leghatékonyabban befolyásolja azt. Az egyik a tradíció, a hagyományok létezése, a másik az ismeretterjesztő, illetve oktatási és kulturális intézményrendszer. A hagyományok, a gazdag kulturális értékek volta alapvetően kihat minden közösség életképességére, mindenkori tevékenységére. Amennyiben egy térség (város, vidék, régió) a múltban magas kulturális színvonaláról volt híres, ott a lakosságnak van mire vissza- és feltekintenie, van miből táplálkoznia, napi teendőit reális alapokra építenie. Muravidék magyarlakta vidéke, a határmente mindenképpen figyelemre méltó kulturális örökséggel rendelkezik. Nem csak Lendvára vonatkozik ez a megállapítás, hanem Hetés Szlovéniába nyúló részére, valamint az Őrségi területre is, hiszen Domonkosfa és Hodos számos művészettörténeti szempontból fontos személyt (jelenséget) tudhat magáénak. Ennek következménye a művelődési tevékenység aktív jelenléte az adott területen. Nem véletlen, hogy szinte valamenynyi magyarlakta településen működik művelődési csoport, az emberek igényt tartanak kulturális élményekre. Ez elsőroban azért van így, mert az elmúlt időszakban is aktívan működő színjátszócsoportok, népdalkörök tevékenykedtek vidékünkön. Nyilván szélesebb kisugárzással Lendva központi szerepe is beárnyalta az adott területet, azonban mindez együtt jelenti azt a, ma még megszakíthatatlan gyökeret, amelyből e maroknyi muravidéki magyarság táplálkozik, meríti a megmaradáshoz annyira szükséges erőt. Amennyiben viszont egy közösség - bármilyen oknál fogva - nem rendelkezik hagyományokkal, kétségtelenül kellemetlen helyzetben van, hiszen gyakorlatilag alapok nélkül kényszerül várát (értsd: maga munkáját) felépíteni. Áldatlan helyzet ez nyilván, azonban a nehézség attól szokott rosszabbodni, hogy ilyenkor a másik népcsoport (szomszédot, vagy vele együtt élőket) teszi felelőssé gondjai miatt. Külső tényezőkben keresi az egyébként természetes belső kontinuitás-hiányon alapuló probléma okát. Ilyenkor persze létezik egyéb járható út is, ugyanis arra a tradícióra kell építeni, amelyik talán nem az érintett népcsoporthoz tartozik, azonban kétségtelenül egy földrajzi régió történelmének szerves részét képezi. A nyelvi vagy nemzeti hovatartozási különbségek sem jelenthetnek erre vonatkozóan gátat, ugyanis az életképes megoldás a térség valamennyi lakója számára közvetett vagy közvetlen lehetőséget jelent. Az ismeretek birtokba szerzésének alapvető bázisát az oktatási és kulturális intézményrendszer jelenti. Ide sorolhatjuk az iskolákat, a művelődési egyesületeket és intézetek, de egyéb rokonszervezeteket is. Ugyanis rendkívül fontos, hogy az embereket rádöbbentsük az élet lényegére, az esztétikai szépre és az erkölcsi jóra. Ez a folyamat az adott egyén esetében nyilván nem jön létre spontán, hanem tudatosan kell elvégezni a társadalom erre hivatott intézményeinek. E kérdést illetően is rendelkezünk némi adottságokkal, habár nyilván akad kifogásolható elem is. Azonban egy folyamatról lévén szó, ami újra és újra megköveteli az alkalmazkodást, a minőségi változást, a javítást. Az is kétségtelen, hogy a hagyományok és az ismereteket alakító intézmények, intézményrendszerek kölcsönhatásban vannak egymással. A legfontosabb viszont nyilvánvalóan az, hogy a természeti folyamatokba állandóan be-becsapódó, beékelődő karcolások ne rendítsék meg az a társadalmi törvényszerűséget, hogy minden új csakis a régi pozitív értékein épülhet fel legsikeresebben, és semmiképpen sem a létező hagyományok elsorvasztásával, idegen érték-délibábok beiktatásával. Göncz László 1995. január 6. MEGRENDELŐLAP Kitöltve visszaküldeni a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet címére: Partizán u. 120., 69220 Lendva Név:_____________________________________ Lakcím: A következő kiadványokat rendelem meg: □ Bence Lajos: írott szóval a megmaradásért..........................500 SÍT □ Bence Utrosa Gabriella: Visszahozott szép karácsony..........................600 SÍT □ Halász Albert: Kór-kör/Cor-kór..............................................300 SÍT □ Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz. 1889-1919.......................................................500 SÍT □ Kerecsényi Edit: Távol a hazától.................................................400 SÍT □ Lendvai Füzetek: Tanulmányok Lendva történelméből 1192-1992........................................................400 SÍT □ Muratáj, 1994.1...............................................300 SÍT □ Naptár 1995....................................................300 SÍT Két, vagy több könyv megrendelésénél árengedményt adunk: 2 könyv megrendelésénél 5 % 3 könyv megrendelésénél 10 % 4 vagy több könyv megrendelésénél 25 % Az összes kiadvány megrendelése esetén egy korábban kiadott könyvet adunk ajándékba! A kiadványokat külföldre is eljuttatjuk. A postaköltséget az árak nem tartalmazzák! Külföldi megrendelés esetén a fizetés módjáról tájékoztatást küldünk. A MNMI magyarországi sajtótermékek terjesztését is vállalja. Amennyiben tehát Ön meg szeretné rendelni valamelyik magyarországi lapot, kérjük írja meg a címünkre,vagy hívjon bennünket a 75 449-es telefonszámon. aláírás