Népújság, 1998. július-december (42. évfolyam, 26-52. szám)

1998-12-17 / 50. szám

A hagyományőrzés ünnepének számított a múlt szombaton megszervezett III. Vass Lajos Népzenei Verseny muravidéki elődöntője, melyet­­ a verseny 16-ik elődöntőjeként a Vass La­jos Népzenei Szövetség és a lendvai Magyar Nemzetiségi Mű­velődési Intézet szervezett meg Dobronakon. Húsz muravidé­ki, Zala megyei, illetve budapesti csoport és szólista mutatko­zott be. Mint Göncz László, az MNMI igazgatója köszöntőjében elmondta, annak ellenére, hogy zsűri minősítette a szereplése­ket, minden fellépő győztesnek mondhatja magát. Kóka Rozá­lia műsorvezető, a Vass Lajos Népzenei Szövetség titkára véle­ménye szerint a csoportok gondosan megszerkesztették a csok­rokat, külön hangsúlyt fektetve az 1848-as dalokra, és sokkal bátrabban léptek színpadra, mint az előző években. A zsűri - Olsvai Imre, Németh István, Paksa Katalin és Borsi Péter, az MTA Zenetudományi Intézete Népzenei Osztá­lyának népzenekutatói és a budapesti Magyar Művelődési In­tézet szakemberei - kiváló aranyfokozattal értékelte a csentei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népdalköre, a csesztregi népdalkör, a völgyifalui Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népdalköre, a zsitkóci Gyöngyvirág Művelődési Egyesület nép­dalköre, valamint Gyurica Katalin, a petesházi Horváth József Művelődési Egyesület szólistájának szereplését. Ők képviselik a muravidéki népzenét a központi rendezvényen, Budapesten. Aranyfokozattal tüntették ki az andráshidai (Zala megye), a zsitkóci férficsoport és Felső Mária, zsitkóci népdalénekes fel­lépését. Ezüstfokozatot ért el Gyurica Jelena Völgyifaluból, a göntérházi Hetés Citerazenekar, a hodosi Őrség Művelődési Egyesület népdalköre, a kapcai József Attila Művelődési Egye­sület népdalköre, a petesházi Horvát József Művelődési Egye­sület népdalköre és a völgyifalui férficsoport. Bronzfokozatban részesült Bácsi Júlia zsitkóci népdalénekes, Fekete Katalin Budapestről, a göntérházi Hetés Művelődési Egyesület népdal­köre, a hármasmalmi népdalkör, a hosszúfalui Fehér Jani Mű­velődési Egyesület népdalköre és Tóth Szilvia, fiatal népdal­énekes Völgyifaluból. A rendezvény keretében megkoszorúzták Deák Ferenc em­léktábláját Zsitkócban, záróeseményként a dobronaki plébános szentmisét celebrált a népdalénekesekért. • Király M. Jutka ■ Ijl I Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Vida Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva - Lendava Partizán u. 120. tel: 069/ 788 - 810,069/ 788 - 811,77 - 412, telefax: 77- 412 Ára: 120 SÍT. Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 100 német márkának megfelelő dollár összeg Folyószámla: 51920-603-32099 Agencija RS za plačim­i promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 3 %-os forgalmi alapadót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. "■T ^ ^ Szerkesztőség: Horváth Feri, Király Meselič Jutka, ■ TITkT I 1 1 11 | Solarič Nad Klára ■ M K­| IXII. Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos 3 NÉPÚJSÁG 1998. DECEMBER 17. IRÁNYTŰ« A schengeni határok szorításában Lassan-lassan bizonyossá válik, hogy a határok nél­küli, az egyesülés felé törekvő Európát egy olyan perió­dus is megelőzi, mely éppen a határok jelentőségét és a velük támasztott túlzott követeléseket juttatja eszünkbe. Az elmúlt héten lezajlott bécsi összejövetelen - amelyre az előszobában várakozók közül is bebocsátást kaptak egyesek - bebizonyosodott, hogy a 2000-ig tartó időszak­ban nem kerül sor az unió bővítésére, sőt a legoptimis­tábbak is 2002-ről, sőt 2004-ről beszélnek. Addig is arra kell törekednünk, hogy megfeleljünk az uniós elvárások­nak, jogharmonizációt kell folytatni az európai közös­séggel, ehhez azonban olyan törvények elfogadása szük­séges, amelyek nem egy esetben - elég, ha csupán a me­zőgazdaságot nézzük - szembe állnak az eddigi törekvé­sekkel. De térjünk vissza a határok kérdéséhez. Az előkészü­letek, illetve a nagyhatalmi politika alakulását a kis­ember a határon történt szabályok megváltozásában tudja lemérni. A schengeni határ déli irányba történő kitágulásával (osztrák határ) a szomszédos baráti or­szág magatartásában lényeges változások mentek vég­be. Hasonló dolgokat tapasztalhatunk, “magatartásbe­li” változást észlelünk az utóbbi időben a magyar-szlo­vén határátlépésnél is. Az ötvenes évek vasfüggönyét a hatvanas évek sorompós-torlaszos időszaka váltotta fel. Nálunk nem, de a hegyeshalmi (Ausztria felé) határát­kelő magyar oldala inkább hasonlított katonai erődít­ményre - az országból személygépkocsin távozni kívá­nók visszatartását szolgálandó - ,mint a civil lakosság fogadását szolgáló békés intézményre. A legújabb intézkedések mégis ezt a már elfeledett­nek hitt “vasfüggönyös” időszakot juttatják eszünkbe mindkét oldalon. Mintha a két fél azon versengne, ki tud jobban megfelelni a követelményeknek. Ennek a - sok esetben indokolatlan - buzgóságnak azonban azok isszák meg a levét, akik valamilyen oknál fogva hetente több alkalommal is kénytelenek igénybe venni valame­lyik határátkelőt. Mondjuk, az uniós országok légiesített határait is ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedések előz­ték meg. Ott is a polgárok “szoktatásán” volt a hang­súly. S ott, ha bevált, akkor nálunk, ahol az európai határok “élményét” röpke néhány évig érezhettük, szin­tén be fog válni. A lényeg az, hogy a határok jelenlétét akkor is érezze a polgár - világosítanak fel ha azok már nem is léteznek.

Next