Népújság, 1998. július-december (42. évfolyam, 26-52. szám)
1998-12-17 / 50. szám
A hagyományőrzés ünnepének számított a múlt szombaton megszervezett III. Vass Lajos Népzenei Verseny muravidéki elődöntője, melyet a verseny 16-ik elődöntőjeként a Vass Lajos Népzenei Szövetség és a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezett meg Dobronakon. Húsz muravidéki, Zala megyei, illetve budapesti csoport és szólista mutatkozott be. Mint Göncz László, az MNMI igazgatója köszöntőjében elmondta, annak ellenére, hogy zsűri minősítette a szerepléseket, minden fellépő győztesnek mondhatja magát. Kóka Rozália műsorvezető, a Vass Lajos Népzenei Szövetség titkára véleménye szerint a csoportok gondosan megszerkesztették a csokrokat, külön hangsúlyt fektetve az 1848-as dalokra, és sokkal bátrabban léptek színpadra, mint az előző években. A zsűri - Olsvai Imre, Németh István, Paksa Katalin és Borsi Péter, az MTA Zenetudományi Intézete Népzenei Osztályának népzenekutatói és a budapesti Magyar Művelődési Intézet szakemberei - kiváló aranyfokozattal értékelte a csentei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népdalköre, a csesztregi népdalkör, a völgyifalui Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népdalköre, a zsitkóci Gyöngyvirág Művelődési Egyesület népdalköre, valamint Gyurica Katalin, a petesházi Horváth József Művelődési Egyesület szólistájának szereplését. Ők képviselik a muravidéki népzenét a központi rendezvényen, Budapesten. Aranyfokozattal tüntették ki az andráshidai (Zala megye), a zsitkóci férficsoport és Felső Mária, zsitkóci népdalénekes fellépését. Ezüstfokozatot ért el Gyurica Jelena Völgyifaluból, a göntérházi Hetés Citerazenekar, a hodosi Őrség Művelődési Egyesület népdalköre, a kapcai József Attila Művelődési Egyesület népdalköre, a petesházi Horvát József Művelődési Egyesület népdalköre és a völgyifalui férficsoport. Bronzfokozatban részesült Bácsi Júlia zsitkóci népdalénekes, Fekete Katalin Budapestről, a göntérházi Hetés Művelődési Egyesület népdalköre, a hármasmalmi népdalkör, a hosszúfalui Fehér Jani Művelődési Egyesület népdalköre és Tóth Szilvia, fiatal népdalénekes Völgyifaluból. A rendezvény keretében megkoszorúzták Deák Ferenc emléktábláját Zsitkócban, záróeseményként a dobronaki plébános szentmisét celebrált a népdalénekesekért. • Király M. Jutka ■ Ijl I Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Vida Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva - Lendava Partizán u. 120. tel: 069/ 788 - 810,069/ 788 - 811,77 - 412, telefax: 77- 412 Ára: 120 SÍT. Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 100 német márkának megfelelő dollár összeg Folyószámla: 51920-603-32099 Agencija RS za plačimi promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 3 %-os forgalmi alapadót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. "■T ^ ^ Szerkesztőség: Horváth Feri, Király Meselič Jutka, ■ TITkT I 1 1 11 | Solarič Nad Klára ■ M K| IXII. Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos 3 NÉPÚJSÁG 1998. DECEMBER 17. IRÁNYTŰ« A schengeni határok szorításában Lassan-lassan bizonyossá válik, hogy a határok nélküli, az egyesülés felé törekvő Európát egy olyan periódus is megelőzi, mely éppen a határok jelentőségét és a velük támasztott túlzott követeléseket juttatja eszünkbe. Az elmúlt héten lezajlott bécsi összejövetelen - amelyre az előszobában várakozók közül is bebocsátást kaptak egyesek - bebizonyosodott, hogy a 2000-ig tartó időszakban nem kerül sor az unió bővítésére, sőt a legoptimistábbak is 2002-ről, sőt 2004-ről beszélnek. Addig is arra kell törekednünk, hogy megfeleljünk az uniós elvárásoknak, jogharmonizációt kell folytatni az európai közösséggel, ehhez azonban olyan törvények elfogadása szükséges, amelyek nem egy esetben - elég, ha csupán a mezőgazdaságot nézzük - szembe állnak az eddigi törekvésekkel. De térjünk vissza a határok kérdéséhez. Az előkészületek, illetve a nagyhatalmi politika alakulását a kisember a határon történt szabályok megváltozásában tudja lemérni. A schengeni határ déli irányba történő kitágulásával (osztrák határ) a szomszédos baráti ország magatartásában lényeges változások mentek végbe. Hasonló dolgokat tapasztalhatunk, “magatartásbeli” változást észlelünk az utóbbi időben a magyar-szlovén határátlépésnél is. Az ötvenes évek vasfüggönyét a hatvanas évek sorompós-torlaszos időszaka váltotta fel. Nálunk nem, de a hegyeshalmi (Ausztria felé) határátkelő magyar oldala inkább hasonlított katonai erődítményre - az országból személygépkocsin távozni kívánók visszatartását szolgálandó - ,mint a civil lakosság fogadását szolgáló békés intézményre. A legújabb intézkedések mégis ezt a már elfeledettnek hitt “vasfüggönyös” időszakot juttatják eszünkbe mindkét oldalon. Mintha a két fél azon versengne, ki tud jobban megfelelni a követelményeknek. Ennek a - sok esetben indokolatlan - buzgóságnak azonban azok isszák meg a levét, akik valamilyen oknál fogva hetente több alkalommal is kénytelenek igénybe venni valamelyik határátkelőt. Mondjuk, az uniós országok légiesített határait is ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedések előzték meg. Ott is a polgárok “szoktatásán” volt a hangsúly. S ott, ha bevált, akkor nálunk, ahol az európai határok “élményét” röpke néhány évig érezhettük, szintén be fog válni. A lényeg az, hogy a határok jelenlétét akkor is érezze a polgár - világosítanak fel ha azok már nem is léteznek.