Népújság, 2000. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
2000-07-06 / 27. szám
CÍMOLDALUNK• A muravidéki magyarság számára rendkívül nagy volt a jelentősége a hannoveri világkiállításon való részvételnek (június 27-től július 3- ig). Helyet kapni a világ legkülönbözőbb nemzetei, országai sajátosnál sajátosabb kiállításai sorában, egy kis nemzeti közösség szempontjából felbecsülhetetlen eszmei és tartalmi értéket jelent. Ugyancsak fontos, hogy a magyar pavilon keretében kaptunk helyet, ami nemzeti hovatartozásunkról, anyanyelvi és kulturális kötődésünkről tanúskodik, amiért valamennyi illetékes anyaországbeli testületnek, különösképpen az EXPO szervezéséért felelős irodának köszönettel tartozunk. Ismételten hadd emlékeztessünk arra, hogy az impozáns magyar pavilon két fő szárnyában az állandó kiállítás kapott helyet, amelynek egyik része a magyarság történelméről tanúskodik, míg a másik szárnyban a világhírű magyar tudósok, illetve az ő munkásságuk jelentőségének az ismertetése kapott helyet. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet - a programot hathatósan támogató lendvai Galéria-Múzeum Intézettel, az ugyancsak közreműködő muraszombati Területi Múzeummal, valamint a program mellett lelkesen kiálló és azt népszerűsítő muravidéki magyar médiával karöltve - a felkérés pillanatától nagy erőfeszítéssel készült a kiállítás minél sikeresebb megszervezésére és lebonyolítására. A hannoveri EXPO 2000 világkiállításon való részvételünkkel bizonyíthattuk egyrészt létezésünket és közvetlen magyar nemzeti kötődésünket, de ugyanakkor azt a multikulturális értékteremtést is felvállaltuk és tanúsítottuk, amely a nemzeti kultúrák közötti közvetítés terén szinte törvényszerűen a közép-európai térség nemzeti kisebbségeire hárul. Ez a feladat távolról sem könnyű, azonban annak felismerése és sikeres ellátása valós lehetőséget jelenthet a nemzeti értékeink megtartását illetően is. A rendelkezésünkre álló kiállítóhelyiségekben a muravidéki magyar kultúrának három fontos és értékes területe kerül bemutatásra. A múltunkat, néprajzi és történelmi örökségünket ismertette a néprajzi kiállítás, amely a nyugat-pannon táj sokszínű tárgyi kultúrájának egy részét tárta az érdeklődő közönség elé. Elsősorban a sajátos viselet, a hetési törülköző említhető, de fontos megemlíteni, hogy a kiállításon helyet kapott a műkedvelés keretében egyre nagyobb súllyal bíró hímzőszakkörök munkájának néhány reprezentatív példánya is. (folytatás a 19. oldalon) Szerkesztőség: Horváth Feri, Király Megelics Jutka, Solarič Nad Klára, Tomka Tibor Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Vida Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva - Lendava Partizán u. 120. tel: 069 / 788 - 810, 069 / 788 - 811, telefax: 069 / 77- 412, E-mail: nepujsag@sid.net Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 100 német márkának megfelelő dollár összeg Folyószámla: 51920-603-32099 Agencija RS za plačimi promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 3 %-os forgalmi alapadót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2000. JÚLIUS 6. Épül egy új világ A XXI. század elején lépten-nyomon a hagyományos régi értékrend felbomlásának vagyunk tanúi. Ugyanakkor olyan új identifikációs formák jelennek meg, amelyekről még néhány évtizeddel ezelőtt álmodni sem mertünk. Vegyük elsőként a gazdaságot, ahol a globalizálódó világ tömegtermékeinek elterjedése a táplálkozás teljes átalakulását hozta magával. A világot elárasztották a gyors étkezést lehetővé tevő üzletláncok (McDonalds éttermek. Ezekhez az új jelenségekhez társulnak az Internet által is közvetíthető banki-pénzügyi bonyolítások, valamint az ezúton terjeszthető termékek árusítása. A rendszerváltás utáni időszakban a művelődés területén is eddig nem tapasztalt robbanás következett be. 2000 éves, az antikvitás és a kereszténység legnemesebb hagyományaira épülő személyiség-elvű kultúránk főleg ez utóbbinak a fokozott elszürkülését hozta magával. A magas kultúra szerepét, társadalmi helyét az új médiumok (pl. az írott és az elektromos média) alapvetően megváltoztatták, háttérbe szorulását eredményezték. S még sorolhatnánk... S a java csak ezután jön. A magyar nyelv a világ 3200 nyelve közül egyelőre az előkelő 42. helyen szerepel a ranglistán. Ettől függetlenül gyakran hangzik el panaszként, hogy romlik, satnyul, az elszürkülés veszélye fenyegeti. Ezt legtöbb esetben éppen a globalizációnak és a nyelvi egységesítésnek szokták a számlájára írni. Az angol nyelv világméretű elterjedésével, az idegen elemek gyors elburjánzásával főleg a kis nyelvekre (s a magyar kétséget kizárva ezek közé tartozik) leselkedik veszély, ezért próbáljuk megvédeni. Viszont az is igaz, hogy a nyelvek elszürkülése is összefüggésbe hozható azzal a folyamattal, amely a magas kultúra “ellenzékbe” vonulását eredményezte. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a kizárólagos értelemben használt, az azonosságjegyek szempontjából leginkább hangoztatott anyanyelv is veszített erejéből. Az elmondottakra talán a legszebb példa ismét az ír népé, amely az európai kultúrák között ma valódi reneszánszát éli. S mindezt a pótolhatatlannak hitt nemzeti nyelv nélkül! Az ír lakosságnak csupán a töredéke ismeri anyanyelvét. Az ír kultúra más identifikációs formái (zene, képzőművészet, népi hagyomány stb.) azonban pótolják annál inkább. Hát ilyen, bonyolultságában is egyszerű, egyszerűségében is bonyolult előjelekkel köszönt ránk az új évezred. ”