Népújság, 2000. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-06 / 27. szám

CÍMOLDALUNK• A muravidéki magyarság számára rendkívül nagy volt a jelentősége a hannoveri vi­lágkiállításon való részvétel­nek (június 27-től július 3- ig). Helyet kapni a világ leg­különbözőbb nemzetei, or­szágai sajátosnál sajátosabb kiállításai sorában, egy kis nemzeti közösség szempont­jából felbecsülhetetlen esz­mei és tartalmi értéket je­lent. Ugyancsak fontos, hogy a magyar pavilon keretében kaptunk helyet, ami nemze­ti hovatartozásunkról, anya­nyelvi és kulturális kötődé­sünkről tanúskodik, amiért valamennyi illetékes anyaországbeli testületnek, különöskép­pen az EXPO szervezéséért felelős irodának köszönettel tarto­zunk. Ismételten hadd emlékeztessünk arra, hogy az impozáns magyar pavilon két fő szárnyában az állandó kiállítás kapott helyet, amelynek egyik része a magyarság történelméről ta­núskodik, míg a másik szárnyban a világhírű magyar tudósok, illetve az ő munkásságuk jelentőségének az ismertetése ka­pott helyet. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet - a prog­ramot hathatósan támogató lendvai Galéria-Múzeum Intézet­tel, az ugyancsak közreműködő muraszombati Területi Múze­ummal, valamint a program mellett lelkesen kiálló és azt nép­szerűsítő muravidéki magyar médiával karöltve - a felkérés pillanatától nagy erőfeszítéssel készült a kiállítás minél sike­resebb megszervezésére és lebonyolítására. A hannoveri EXPO 2000 világkiállításon való részvételünk­kel bizonyíthattuk egyrészt létezésünket és közvetlen magyar nemzeti kötődésünket, de ugyanakkor azt a multikulturális értékteremtést is felvállaltuk és tanúsítottuk, amely a nemze­ti kultúrák közötti közvetítés terén szinte törvényszerűen a közép-európai térség nemzeti kisebbségeire hárul. Ez a feladat távolról sem könnyű, azonban annak felismerése és sikeres el­látása valós lehetőséget jelenthet a nemzeti értékeink megtar­tását illetően is. A rendelkezésünkre álló kiállító­helyiségekben a muravidé­ki magyar kultúrának három fontos és értékes területe kerül bemutatásra. A múltunkat, néprajzi és történelmi örökségün­ket ismertette a néprajzi kiállítás, amely a nyugat-pannon táj sokszínű tárgyi kultúrájának egy részét tárta az érdeklődő kö­zönség elé. Elsősorban a sajátos viselet, a hetési törülköző említ­hető, de fontos megemlíteni, hogy a kiállításon helyet kapott a műkedvelés keretében egyre nagyobb súllyal bíró hímző­szakkörök munkájának néhány reprezentatív példánya is. (folytatás a 19. oldalon) Szerkesztőség: Horváth Feri, Király Megelics Jutka, Solarič Nad Klára, Tomka Tibor Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Vida Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva - Lendava Partizán u. 120. tel: 069 / 788 - 810, 069 / 788 - 811, telefax: 069 / 77- 412, E-mail: nepujsag@sid­.net Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 100 német márkának megfelelő dollár összeg Folyószámla: 51920-603-32099 Agencija RS za plačim­i promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 3 %-os forgalmi alapadót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2000. JÚLIUS 6. ­ Épül egy új világ A XXI. század elején lépten-nyomon a hagyományos régi értékrend felbomlásának vagyunk tanúi. Ugyanak­kor olyan új identifikációs formák jelennek meg, amelyek­ről még néhány évtizeddel ezelőtt álmodni sem mertünk. Vegyük elsőként a gazdaságot, ahol a globalizálódó világ tömegtermékeinek elterjedése a táplálkozás teljes át­alakulását hozta magával. A világot elárasztották a gyors étkezést lehetővé tevő üzletláncok (McDonalds éttermek. Ezekhez az új jelenségekhez társulnak az Internet által is közvetíthető banki-pénzügyi bonyolítások, valamint az ezúton terjeszthető termékek árusítása. A rendszerváltás utáni időszakban a művelődés terü­letén is eddig nem tapasztalt robbanás következett be. 2000 éves, az antikvitás és a kereszténység legnemesebb hagyományaira épülő személyiség-elvű kultúránk főleg ez utóbbinak a fokozott elszürkülését hozta magával. A magas kultúra szerepét, társadalmi helyét az új médiu­mok (pl. az írott és az elektromos média) alapvetően meg­változtatták, háttérbe szorulását eredményezték. S még sorolhatnánk... S a java csak ezután jön. A magyar nyelv a világ 3200 nyelve közül egyelőre az előkelő 42. helyen szerepel a rang­listán. Ettől függetlenül gyakran hangzik el panaszként, hogy romlik, satnyul, az elszürkülés veszélye fenyegeti. Ezt legtöbb esetben éppen a globalizációnak és a nyelvi egységesítésnek szokták a számlájára írni. Az angol nyelv világméretű elterjedésével, az idegen elemek gyors elburjánzásával főleg a kis nyelvekre (s a magyar kétséget kizárva ezek közé tartozik) leselkedik ve­szély, ezért próbáljuk megvédeni. Viszont az is igaz, hogy a nyelvek elszürkülése is össze­függésbe hozható azzal a folyamattal, amely a magas kul­túra “ellenzékbe” vonulását eredményezte. Arról sem sza­bad elfeledkeznünk, hogy a kizárólagos értelemben hasz­nált, az azonosságjegyek szempontjából leginkább han­goztatott anyanyelv is veszített erejéből. Az elmondottak­ra talán a legszebb példa ismét az ír népé, amely az euró­pai kultúrák között ma valódi reneszánszát éli. S mind­ezt a pótolhatatlannak hitt nemzeti nyelv nélkül! Az ír lakosságnak csupán a töredéke ismeri anyanyelvét. Az ír kultúra más identifikációs formái (zene, képzőművészet, népi hagyomány stb.) azonban pótolják annál inkább. Hát ilyen, bonyolultságában is egyszerű, egyszerűségében is bonyolult előjelekkel köszönt ránk az új évezred. ”

Next