Népújság, 2003. július-december (47. évfolyam, 26-51. szám)

2003-10-02 / 39. szám

­ Gyertyafény LENDVAI PLÉBÁNIA Október 2-án, első csütörtökön Lendván 7.00 órakor szentmise, délután 17.00 óra­kor imaóra a papi és szerzetesi hivatáso­kért, utána szentmise. Október 3-án, első pénteken Lendván 7.00 órakor rózsafüzér és Jézus Szíve ájtatossá­­ga lesz. Gyertyánosban és Völgyifaluban 8.00 órakor, az Idősebb Polgárok Otthonában pe­dig 9.45 órakor lesz szentmise. Október 3-án Lendván 17.00 órakor a bér­­málkozók, szülők és keresztszülők szentmi­séje lesz. Október 4-én, első szombaton Lendván 7.00 órakor Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ájtatossága lesz a Plébánia nagytermében. Október 4-én Lendván 17.00 órakor diák­mise lesz az iskolások és a szülők részére. Október 5-én, évközi 27. vasárnap, Rózsa­füzér vasárnapján Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise. Délután 16.30 órakor litánia lesz, utána szentmise. Gyer­tyánosban és Petesházán 11.00 órakor, Völgyifaluban és Pincén pedig már szomba­ton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Október 12-én, évközi 28. vasárnap, Pá­pai vasárnap Lendván 8.00,9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise. Délután 16.30 óra­kor rózsafüzér lesz a Legszentebb előtt, utá­na szentmise. Gyertyánosban és Peteshá­zán 11.00 órakor, Völgyifaluban és Pincén pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Október 13-án, a fatimai emléknapon Lend­ván 16.00 órakor imaóra lesz a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Október 17-én 9.45 órakor szentmise lesz az Idősebb Polgárok Otthonában Lendván. Október 19-én, évközi 29., missziós vasár­nap Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise. Délután 16.30 órakor litánia lesz, utána szentmise. Gyertyánosban és Peteshá­zán 11.00 órakor, Völgyifaluban és Pincén pe­dig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Október 19-én, délután 15.00 órakor Raz­­kinijén diakónussá szentelik Štihec Simont. Október 26-án, évközi 30. vasárnap, a bú­csúk vasárnapján Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise. Délután 16.30 órakor litánia lesz, utána szentmise. Peteshá­zán és Gyertyánosban 11.00 órakor, Völgyifa­luban és Pincén pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. DOBRONAKI PLÉBÁNIA Október 2-án, első csütörtökön Dobronakon 7.00 órakor rózsafüzér lesz a Legszentebb előtt a papi és szerzetesi hivatásokért, utána szent­mise. Zsitkócban 18.00 órakor lesz szentmise. Október 3-án, első pénteken Dobronakon 7.00 órakor rózsafüzér lesz a Legszentebb előtt, utána szentmise és Jézus Szíve ájtatossága. Október 4-én, első szombaton Dobronakon 7.00 órakor rózsafüzér lesz a Legszentebb előtt, utána szentmise és Szűz Mária Szep­lőtelen Szíve ájtatossága. Október 5-én, évközi 27. vasárnap, Rózsa­füzér vasárnapján Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor lesz szentmise. A 8.00 órai szentmisénél a muraszombati Lavra katoli­kus óvoda gyermekkórusa lép fel. Rada­­mosban 11.30 órakor és Göntérházán már szombaton 18.00 órakor lesz szentmise. Október 12-én, évközi 28. vasárnap, Pá­pai vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor lesz szentmise. Göntérházán 11.30 órakor és Radamosban már szombaton 18.00 órakor lesz szentmise. Október 13-án Dobronakon 7.00 órakor rózsafüzér lesz fatimai Szűz Mária tisztele­tére, utána szentmise. Október 19-én, évközi 29. vasárnap, Misszi­ós vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 óra­kor lesz szentmise. Radamosban 11.30 óra­kor és Göntérházán már szombaton 18.00 órakor lesz szentmise. Minden szentmisénél gyűjtés lesz a missziók részére. Október 26-án, évközi 30. vasárnap, a bú­csúk vasárnapján Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor lesz szentmise. Göntérházán 11.30 órakor és Radamosban már szom­baton 18.00 órakor lesz szentmise. EVANGÉLIKUS SZERTARTÁSOK Lendván október 1. és 3. vasárnapján 10.00 órakor lesz istentisztelet. Hodoson és Domonkosfán az istentiszte­letekre a megszokott időben kerül sor. Si Jeles napok OKTÓBER 2­­­8. Ferenchét, búzahét Október 2. Szent Őrangyalok ünnepe A hagyomány szerint a Szent Angyalok megol­talmaznak, megtartóztatnak a vétkektől, megvi­gasztalnak, velünk járnak, pártunkon állnak, igaz­gatnak, vezetnek az úton, megerősítenek, bemu­tatják Istennek a mi könyörgésünket. Archaikus imádságaink szinte kivétel nélkül szólnak róluk. Szegeden azt tartották, hogy az őrzőangyal az el­­földelésig a koporsó tetején ül. Zala megyében az emberek utcán jártukban az őrangyalnak jobb fe­lől helyet hagytak. Harangot szenteltek a tisztele­tükre Magyaralmáson. Főleg kiszakadt, elvándorolt közösségek választják őket patrónusul és kisebb árva települések. Például Térvár falunak egyetlen utcája van, temploma nincs, de búcsúja van Őr­angyalok ünnepén. Október 4. Assisi Szent Ferenc ünnepe Szent Ferenc 1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdet­te. Göcsejben a vetésre legalkalmasabb hétnek az ún. Ferenc-hetet tartották. Előtte kanászostorral durrogtat­­tak a hegyen a gonosz, rossz szellemek elűzésére. A muravidéki és a szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik. Göcsejben a vetést szakrális lábmosás előzte meg, és tiszta fehérneműt vett magára a vetni készülő. Mezítláb és fedetlen fővel vetett, nyelve alá három búzaszemet tett, s ha vetés közben szóltak hozzá, nem válaszolt. Vásárosmiskén pedig ez a nap volt a szüret kezde­te. Ha ilyenkor ültettek kotrót, a gazdasszony nyírfa­ágat tett a fészkébe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól. Október 6. Ábrahám napja A Biblia szerint Ábrahám Krisztus ősatyja, a zsidó nép őse. A szent hagyomány szerint pedig Ábrahám keble a pátriárkák nyugvóhelye. Az őcsényi reformá­tusok a halott szemfedőjét kereszt alakban felhasítják, hogy Ábrahám minél hamarabb megláthassa a távoz­ni készülő lelket és kebelére ölelhesse. Október 7. Olvasós Boldogasszony ünnepe Ez a nap a Rózsafüzér Királynőjének ünnepe. A ró­­zsafüzér-ájtatosság a dominikánusok buzgalmának kö­szönhetően a XV. században nyerte el mai formáját. Általánossá akkor vált az olvasókultusz, mikor V. Szent Pius pápa felszólítására egész Európa imádkozott a török veszedelem elhárításáért. A lepantói győ­zelmet is a buzgó rózsafüzér-imádkozás eredmé­nyének tartották. Október emellett a török időkben született lorettói litánia kiemelt hónapja. A szent­olvasó kultusza elsősorban az írástudatlan hívők hitéletében volt páratlan jelentőségű. Az ország­szerte alakult olvasótársulatok ma is a népi vallá­sosság misztikus fészkei. Október 8. Magyarok Nagyasszonya ünnepe ünnepét Vaszary Kolos hercegprímás kérésé­re engedélyezte a pápa 1896-ban, a millennium tiszteletére. Mária Patrónaként való tisztelete Szent István felajánlásával kezdődött, és Szent László is megerősítette a későbbiekben. Népünk hitében Boldogasszony, az Istent szülő Szűz Má­ria hazánk örökös Királyné Asszonya. Lipót csá­szár például a törökellenes harcok befejeztével 1693-ban a bécsi Szent István székesegyházban ünnepélyesen hálát adott az Úrnak, hogy a Ma­gyarok Nagyasszonya, Mária közbenjárására fel­szabadult az ország. A Magyarok Nagyasszonya ábrázolásmód jellegzetessége, hogy Szűz Mária fején a tizenkét csillagú korona helyett Szent Ist­ván koronája, a Kis Jézus helyében pedig az or­szágalma és a jogar van. •Sihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán NÉPÚJSÁG 2003. október 2. HORIZONT« 17

Next