Népújság, 2005. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)

2005-07-07 / 27. szám

• HÉTRŐL HÉTRE­ ­? Röviden Romšek a rendőrség élén Jože Romšek immáron hivatalosan is a szlovén rendőrség főigazgatója. Romšek első nyilatkozatában elmond­ta, reméli, legalább olyan jól végzi fel­adatát, mint elődje, Bojan Potočnik megbízott igazgató. Első feladatának azt nevezte meg, hogy szeretné alapo­san áttanulmányozni az összes rendel­kezésre álló írásos anyagot, hogy min­denről kellőképpen informálódjon. Az új vezető szerint a rendőrség egy jól működő rendszer, amelyben vannak ugyan kisebb hibák, de ezeket ki lehet javítani. Romšek Dragutin Mate bel­ügyminiszter bizalmasának számít, s ezáltal élvezi a miniszter, az államtit­kár és a minisztérium bizalmát. Emlékeztek a kitoloncoltak Janez Janša kormányfő mondott ün­nepi beszédet a háború utáni kitolon­colások 60. évfordulója alkalmából tar­tott rendezvényen, amelyet a Szlové­nia a Világban nevű szervezet rende­zett a Cankar Otthonban. A kormány­fő megköszönte a külföldön élő honfi­társak segítségét Szlovénia önállósu­lásában, valamint nemzetközi elisme­résében, s ígéretet tett a szorosabb kapcsolattartásra a külhoniakkal. Janša szerint a Szlovéniában és hatá­rain túl élő szlovénekben közös felelős­ség van a nemzet megőrzése érdeké­ben. A kommunista rendszer 60 éve szlo­vének tízezreit kényszerítette otthona elhagyására, ezzel is gyengítve a szlo­vén nép erejét - mondta Janša. Dél­után a kivándoroltak Kamniška Bistricán a már hagyományos pikni­ken vettek részt. Törvénymódosítás a kisebb igazgatói fizetésekért Július 1-jével életbe lépett a nyilvá­nos szférában dolgozók fizetési rend­szeréről szóló törvénymódosítás, amely a kormány és a reprezentatív szakszer­vezetek közötti megállapodáson ala­pul. A módosítás által a közszférában 2 százalékkal nőttek a bérek, a válto­zásnak köszönhetően pedig nyilvános­sá vált minden köztisztviselő és funk­cionárius teljes bruttó fizetése. A tör­vénymódosítás célja a megalapozatla­nul magas igazgatói fizetések és juta­lékok csökkentése, s meg van határoz­va a legmagasabb lehetséges bér is, a törvénysértőket pedig komoly bírságok várják. 4 A kormánykalíció­s légitért ■ Janez Janša kormányfő szerint az elmúlt fél évben megfelelő­en működött a kormánykoalíció, Andrej Bajuk szerint jó alapot hoztak létre a további együttműködéshez. A kormányfő elemzése szerint a kor­mánypártok megvalósították a ter­vezett célokat. Elismerte, hogy az együttműködésben akadtak néha ap­róbb gondok, de ezeket sikerült kiküszö­bölni, így a koalíció stabilabbnak tűnik, mint működése kezdetén. Janša még elmondta, hogy a féléves tevékenység­gel vége felé tart az ország fejlődési stra­tégiájának kidolgozása is, amely alap­ként szolgál a jövőre nézve, s tulajdon­képpen meghaladja a koalíciós szerző­dést, ugyanis a kormánypártoknak így már nemcsak a szerződés jelenti az együttműködési alapot. Janša szerint az első fázis befejeztével megállapítható, hogy kormánya számos olyan intézke­dést hozott meg, amelyek az állampol­gárok életét olcsóbbá és egyszerűbbé tették. A második fázisban előrelátha­tólag még nehezebb feladat vár rájuk, mégpedig néhány fontos törvény meg­alkotása. Ezek konceptuális alapjával a terv szerint őszig lesznek meg. Andrej Bajuk, az NSi elnöke szerint a kormánypártok olyan munkát végez­tek, amely kiváló alapot teremtett a to­vábbi együttműködéshez, s az elégedett­ség jogos. Elmondta azt is, hogy a szer­ződés négy évre szól, így valamennyi pontját fél év alatt érthetően nem tud­ták megvalósítani. Janez Podobnik, az SLS elnöke is azon véleményének adott hangot, hogy a koalíciós partnerek jól egymásra ta­láltak. Karl Erjavec, a DeSUS elnöke szerint a kormány jó működését a ma­gas népszerűség is jelzi, s elégedettsé­gét fejezte ki a nyugdíjak rendszeres ki­igazítása miatt. A kormánypártok egyetértettek az ülésen abban is, hogy a köztük vitát ki­váltó háborús törvény elfogadását nem sietik el. Blair az EU élén . Július 1-jével Nagy-Britannia vette át az EU soros elnökségét. T­ony Blair bejelentése szerint az ősszel tartott rendkívüli csúcstalálkozón kí­vánja rendezni az unió vitás kérdéseit, többek közt a hosszú távú költségvetést. Az ügy pikantériája, hogy két hete ép­pen ő akadályozta meg a megállapodást. - Mi mindent megteszünk a költségve­tés összehozásáért, de hogy sikerrel já­runk-e, az jelen pillanatban megjósolha­tatlan - mondta diplomatikusan a brit kormányfő. Elemzők szerint valódi cso­da lenne, amennyiben a brit elnökség alatt sikerülne az egyezség. A rendkívüli ülésre azonban előre­láthatólag csak a német választások után kerül majd sor. A német választás egyre konkrétabbá válik, hiszen Schrö­der kancellár - akaratával összhangban - elveszítette az önmaga ellen kért bi­zalmi szavazást a parlamentben, így Horst Köhler államfőn múlik, hogy fel­­oszlatja-e a parlamentet és új választá­sokat ír-e ki. Schröder azért kezdeményezte a bi­zalmi szavazást, mert az idő előtti vá­lasztásoktól reméli egy új, általa irányí­tott kormány felállítását, bár politikai elemzők szerint erre nincs túlságosan nagy esélye, mivel a Stoiber-Merkel ket­tős által vezetett német jobboldal egye­sülni látszik, s képes győzni a választá­sokon. Mádl meghívta a pápát XVI. Benedek pápa magánki­hallgatáson fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Az államfő magyarországi látogatásra hívta meg a pápát: a német XVI. Benedek gondolat- és érzelemvilága, s szíve is közel áll hozzánk, magyarokhoz, kiválóan ismeri történelmünket, s a csángó­ magyarok helyzetéről is jól informált - nyilatkozta a leköszönő magyar elnök. Mádl Ferenc a pápá­nak egy 17. századi német nyelvű bibliát és tokaji esszenciát adomá­nyozott. NÉPÚJSÁG 2005. július 7.

Next