Népújság, 2005. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)
2005-07-07 / 27. szám
• HÉTRŐL HÉTRE ? Röviden Romšek a rendőrség élén Jože Romšek immáron hivatalosan is a szlovén rendőrség főigazgatója. Romšek első nyilatkozatában elmondta, reméli, legalább olyan jól végzi feladatát, mint elődje, Bojan Potočnik megbízott igazgató. Első feladatának azt nevezte meg, hogy szeretné alaposan áttanulmányozni az összes rendelkezésre álló írásos anyagot, hogy mindenről kellőképpen informálódjon. Az új vezető szerint a rendőrség egy jól működő rendszer, amelyben vannak ugyan kisebb hibák, de ezeket ki lehet javítani. Romšek Dragutin Mate belügyminiszter bizalmasának számít, s ezáltal élvezi a miniszter, az államtitkár és a minisztérium bizalmát. Emlékeztek a kitoloncoltak Janez Janša kormányfő mondott ünnepi beszédet a háború utáni kitoloncolások 60. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, amelyet a Szlovénia a Világban nevű szervezet rendezett a Cankar Otthonban. A kormányfő megköszönte a külföldön élő honfitársak segítségét Szlovénia önállósulásában, valamint nemzetközi elismerésében, s ígéretet tett a szorosabb kapcsolattartásra a külhoniakkal. Janša szerint a Szlovéniában és határain túl élő szlovénekben közös felelősség van a nemzet megőrzése érdekében. A kommunista rendszer 60 éve szlovének tízezreit kényszerítette otthona elhagyására, ezzel is gyengítve a szlovén nép erejét - mondta Janša. Délután a kivándoroltak Kamniška Bistricán a már hagyományos pikniken vettek részt. Törvénymódosítás a kisebb igazgatói fizetésekért Július 1-jével életbe lépett a nyilvános szférában dolgozók fizetési rendszeréről szóló törvénymódosítás, amely a kormány és a reprezentatív szakszervezetek közötti megállapodáson alapul. A módosítás által a közszférában 2 százalékkal nőttek a bérek, a változásnak köszönhetően pedig nyilvánossá vált minden köztisztviselő és funkcionárius teljes bruttó fizetése. A törvénymódosítás célja a megalapozatlanul magas igazgatói fizetések és jutalékok csökkentése, s meg van határozva a legmagasabb lehetséges bér is, a törvénysértőket pedig komoly bírságok várják. 4 A kormánykalíciós légitért ■ Janez Janša kormányfő szerint az elmúlt fél évben megfelelően működött a kormánykoalíció, Andrej Bajuk szerint jó alapot hoztak létre a további együttműködéshez. A kormányfő elemzése szerint a kormánypártok megvalósították a tervezett célokat. Elismerte, hogy az együttműködésben akadtak néha apróbb gondok, de ezeket sikerült kiküszöbölni, így a koalíció stabilabbnak tűnik, mint működése kezdetén. Janša még elmondta, hogy a féléves tevékenységgel vége felé tart az ország fejlődési stratégiájának kidolgozása is, amely alapként szolgál a jövőre nézve, s tulajdonképpen meghaladja a koalíciós szerződést, ugyanis a kormánypártoknak így már nemcsak a szerződés jelenti az együttműködési alapot. Janša szerint az első fázis befejeztével megállapítható, hogy kormánya számos olyan intézkedést hozott meg, amelyek az állampolgárok életét olcsóbbá és egyszerűbbé tették. A második fázisban előreláthatólag még nehezebb feladat vár rájuk, mégpedig néhány fontos törvény megalkotása. Ezek konceptuális alapjával a terv szerint őszig lesznek meg. Andrej Bajuk, az NSi elnöke szerint a kormánypártok olyan munkát végeztek, amely kiváló alapot teremtett a további együttműködéshez, s az elégedettség jogos. Elmondta azt is, hogy a szerződés négy évre szól, így valamennyi pontját fél év alatt érthetően nem tudták megvalósítani. Janez Podobnik, az SLS elnöke is azon véleményének adott hangot, hogy a koalíciós partnerek jól egymásra találtak. Karl Erjavec, a DeSUS elnöke szerint a kormány jó működését a magas népszerűség is jelzi, s elégedettségét fejezte ki a nyugdíjak rendszeres kiigazítása miatt. A kormánypártok egyetértettek az ülésen abban is, hogy a köztük vitát kiváltó háborús törvény elfogadását nem sietik el. Blair az EU élén . Július 1-jével Nagy-Britannia vette át az EU soros elnökségét. Tony Blair bejelentése szerint az ősszel tartott rendkívüli csúcstalálkozón kívánja rendezni az unió vitás kérdéseit, többek közt a hosszú távú költségvetést. Az ügy pikantériája, hogy két hete éppen ő akadályozta meg a megállapodást. - Mi mindent megteszünk a költségvetés összehozásáért, de hogy sikerrel járunk-e, az jelen pillanatban megjósolhatatlan - mondta diplomatikusan a brit kormányfő. Elemzők szerint valódi csoda lenne, amennyiben a brit elnökség alatt sikerülne az egyezség. A rendkívüli ülésre azonban előreláthatólag csak a német választások után kerül majd sor. A német választás egyre konkrétabbá válik, hiszen Schröder kancellár - akaratával összhangban - elveszítette az önmaga ellen kért bizalmi szavazást a parlamentben, így Horst Köhler államfőn múlik, hogy feloszlatja-e a parlamentet és új választásokat ír-e ki. Schröder azért kezdeményezte a bizalmi szavazást, mert az idő előtti választásoktól reméli egy új, általa irányított kormány felállítását, bár politikai elemzők szerint erre nincs túlságosan nagy esélye, mivel a Stoiber-Merkel kettős által vezetett német jobboldal egyesülni látszik, s képes győzni a választásokon. Mádl meghívta a pápát XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Az államfő magyarországi látogatásra hívta meg a pápát: a német XVI. Benedek gondolat- és érzelemvilága, s szíve is közel áll hozzánk, magyarokhoz, kiválóan ismeri történelmünket, s a csángó magyarok helyzetéről is jól informált - nyilatkozta a leköszönő magyar elnök. Mádl Ferenc a pápának egy 17. századi német nyelvű bibliát és tokaji esszenciát adományozott. NÉPÚJSÁG 2005. július 7.