Népújság, 2006. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
2006-07-06 / 27. szám
CIMÁLUNKON Az évfordulók megünneplése az emberek számára mindig is fontos volt. Általában nagy eseményekről szoktunk megemlékezni, ahogy ezt most Josip Sardi is megteszi, végigbiciklizve azt az utat, amelyet az 1936-os berlini olimpiára már megtett Pojbics Károly. Nemes gesztus ez Sardi részéről, aki ezzel hódolatát és tiszteletét fejezi ki a legendás lendvai sportember előtt. Ez az út annyiban tér el az 1936-ostól, hogy akkor a lendvai fiatalember egyedül vágott neki, most Sardit egy kisebb csapat és a Pojbics család néhány tagja is elkíséri útján, Berlinben pedig ünnepélyes fogadtatás várja a szlovéniai nagykövetségen, akárcsak a Brandenburgi-kapunál, ahol Lendva és a térség bemutatkozik a vb-lázban égő németeknek. A hosszú készülődés végre véget ért, és szombaton reggel a vártnál nagyobb tömeg köszöntötte Josip Sardit a Lipa szálló előtt, s a városban is több helyen jókívánságaikat fejezték ki neki az emberek. Az első három napon, mint megtudtuk Igor Lebartól, a túra egyik szervezőjétől, a túra többnyire terv szerint zajlott. Szombathelyig a helyi tévé csapata, valamint a kerékpárklub több tagja is elkísérte Sardit, majd pedig a szlovák fővárosig két kísérőjével haladt tovább, a magyar-szlovák határon pedig a Pojbics család tagjai fogadták. Az első napon az időjárás nem kedvezett, hiszen többnyire ellenszél fújt, így a túra is a tervezettnél egy órával hosszabbra nyúlt. A második nap Felső-Ausztrián átkelve már jobb volt az idő, s a tervezettnél hamarabb értek célba. A túranapló a http: / / www.najblog.com / igorlebar / címen olvasható, a kísérő csapat ugyanis lehetősége szerint a nap eseményeit fotókkal tarkítva megosztja mindig az érdeklődőkkel. Sardiék június 11-én térnek vissza Lendvára, előreláthatólag a késő délutáni órákban, a terv szerint 17 és 18 óra között, s a szervezők remélik, hogy akkor hasonlóan nagy tömeg köszönti majd a „berlini hőst”. • Horváth F. Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Szerkesztőség: Horath Ferenc, Király Meselič Jutka, Solane Nad Klára, Tomka Tibor, Lektor: Böröcz Nándor Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, R. u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776 - 191, Email: nepujsag@sidl.net Ára: 120 SIT/0,50 EUR, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SIT/ 6,26 EUR egész évre 4.500 SIT/18,78 EUR külföldre: 50 EUR, tengerentúlra: 63 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os általános forgalmi adót kell fizetni. Ez a szám a Matisk d.o.o. nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2006. július 6. A „kütyük” világa avagy a tudomány jövője A tudományos és technikai forradalmon átesett 21. századi jövőkutatók az információs társadalom fogalomkörében próbálják elhelyezni az emberiség és a világ jövőjét, túlélési esélyeit. A „lélek mérnökei”, a jövő társadalmának túlracionalizált irányítói teli szájjal hirdetik: az energiaipar fenntartása és a földgolyó még megmaradt erőforrásainak további, végső fokig való kisajtolása, megsarcolása nélkül 10-15 év múlva nem lesz mivel fűteni, a földgáz és a földből származó kőolaj alapú energia nélkül holnap leállnak az autók, elnémulnak a generátorok és a turbinák. Szóval az emberiség civilizációs értékeiként feltüntetett, főleg a 19. és a 20. században elért feltalálásoknak, addig soha nem látott gépeknek és műszereknek - az ember boldogabb és könnyebb megélhetésére -, az emberi komfort megteremtésében részt vevő technikai csodáknak vége lenne? Vagy esetleg átalakíthatókká válnak, egy beépített „kütyüvel” új funkcióban léphetnek elő. Persze a kérdés az, hogy mennyire szabad elembertelenedett világunkat tovább fertőzni lélekölő vagy lelket rongáló szerszámokkal, számokkal, erőszakos, toleranciát és türelmességet nélkülöző mechanikus, humánumot nélkülöző, az orwelli világot idéző módszerekkel, eljárásokkal. Az új technika ugyanis, s erre már Teller Ede, a neutronbomba feltalálója is rámutatott, békés körülmények között az emberiség jótevőjeként működhet, ellenkező esetben, pl. a hadiiparban az egész emberi civilizáció kipusztításában játszhat fontos szerepet. A magát „nagynak” képzelő ember nem a humánumáról és a segítő szándékáról ismerszik fel - József Attila is tudta, hanem sokkal inkább szertelenségéről. S arról, hogy magát a világ urának képzeli. Ezért van szüksége két éber „szülőjére”: a szellemre és szerelemre. A huszonegyedik században ezekre a ma is „deficitáris” fogalmakra még nagyobb szükség mutatkozik. Az ember alkotta és formálta gép elvadulásának az időszakában pedig egyre inkább. Az információs társadalom és az információbirtoklásra felkészített ember hatalma könnyen maga ellen fordulhat, ha elszabadulnak a „hírek”, ha a „titokmentes világ” személyiséget lecsupaszító ideje jön el. Ha a szív világát a ráció világának embertelensége váltja fel. Ha az ember megszűnik érző, a másikkal szolidáris emberként viselkedni, ha a ráció és a tőke, valamint a pénz embertelen világának kifejezései ülnek tort a szép, a szeretet és a szerelem kifejezések fölött. 3 IRÁNYTŰ«