Népújság, 2006. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)

2006-07-06 / 27. szám

­ Gyertyafény Lendvai plébánia Július 6-án, első csütörtökön Lendván 18.00 óra­kor imaóra a Legszentebb Oltáriszentség előtt a papi és szerzetesi hivatásokért, utána szentmise. Július 7-én, első pénteken Lendván 6.45 óra­kor rózsafüzér és Jézus Szíve ájtatossága, majd 8.00 órakor Völgyifaluban és 9.45 órakor az Idő­sebb Polgárok Otthonában. Július 7-én, a volt gyertyánosi körjegyzőség fo­gadalmi ünnepnapján Gyertyánosban 9.00 órakor fogadalmi szentmise. Július 8-án, első szombaton Lendván 7.00 óra­kor Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ájtatossága. Július 9-én, évközi 14, vasárnap Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 15.00 órakor Litánia. Petesházán és Gyertyános­ban 11.00 órakor, Pincén és Völgyifaluban pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szent­mise. Július 13-án, a fatimai jelenések emléknapján a plébániatemplomban 17.00 órakor engesztelő imaóra lesz. Július 16-án, évközi 15, vasárnap Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 18.30 órakor Litánia és szentmise. Petesházán 11.00 órakor, Pincén és Völgyifaluban pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Július 16-án Gyertyánosban búcsú lesz 9.00 órakor szlovén és 10.30 órakor magyar nyelvű szent­misével. Július 21-én 9.45 órakor szentmise lesz az Idősebb Polgárok Otthonában. Július 23-án, évközi 16. vasárnap, Szent Kristóf va­sárnapján Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 18.30 órakor Litánia és szentmi­se. Gyertyánosban és Petesházán 11.00 órakor, Pin­cén és Völgyifaluban pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Július 30-án, évközi 17. vasárnap Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 18.30 órakor Litánia és szentmise. Petesházán 11.00 órakor, Pincén, Völgyifaluban és Gyertyánosban pedig már szombaton 18.00,19.00 és 20.00 órakor lesz szent­mise. Július 30-án Kapcán búcsú lesz 10.00 órai szent­misével. Július 9-én Lendván a 3. Plébániai Napra kerül sor, amit 15.00 órakor a plébániatemplomban Litániával kezdünk, majd a templom melletti sportpályán foly­tatjuk a társalgást. Mindenkit szeretettel várunk. Dobronaki plébánia Július 6-án, első csütörtökön Dobronakon 7.00 óra­kor rózsafüzér a Legszentebb előtt a papi és szerzetesi hivatásokért, utána szentmise. Július 7-én, első pénteken Dobronakon 7.00 óra­kor rózsafüzér a Legszentebb előtt, szentmise és Jézus Szíve ájtatossága. Július 9-én, évközi 14. vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor, Radamosban 11.30 órakor és Göntérházán már szombaton 20.00 órakor lesz szentmise. Július 16-án, évközi 15. vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor, Göntérházán 11.30 órakor és Radamosban, a Mária-fánál 15.00 órakor lesz szentmise. Július 23-án, évközi 16. vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor (ez utóbbit az MMA is közve­títi), Radamosban 11.30 órakor és Göntérházán már szombaton 20.00 órakor lesz szentmise. Július 25-én Dobronakon Szent Jakab búcsúja lesz 8.00, 10.00 és 17.00 órai szentmisékkel. A 17.00 órai szentmisénél a betegek és az időseb­bek találkozójára kerül sor. Július 29-én Radamosban 20.00 órakor lesz szentmise. Július 30-án, évközi 17. vasárnap Dobronakon 8.00 órakor lesz szentmise, valamint 10.00 órakor Göntérházán búcsú és szentmise. Evangélikus szertartások Lendván július 1. és 3. vasárnapján 10.00 órakor lesz istentisztelet, előtte hittan a gyerekek részére. Hodoson és Domonkosin az istentiszteletekre a megszokott időben kerül sor. Református szertartás Július 9-én, vasárnap 14 órai kezdettel re­formátus istentisztelet lesz a szentlászlói temp­lomban. Fűben-fában őstudás Népi növényismeret mindenkinek A nád A nád a vízpartok, mocsarak, lápok világszerte ismert növénye, amely akár 3—4 méter magasra is megnőhet. A Kár­pát-medence vízpartjainak is állomány­­alkotó, erős szárú, gyöktörzses növénye, amelynek hosszú levelei kard alakúak, vörösesbarna virágai pedig selymes bugákban nyílnak. Újabban azáltal is nőtt jelentősége, hogy felfedezték fon­tos szerepét a szennyvizek biológiai tisztításában. Apró, pirosas magjaiból az észak­amerikai indiánok egykoron kását főz­tek, fiatal hajtásait főzelékként ették, gyöktörzsét pedig lisztté őrölték, és emellett szárának édes nedvét is fo­gyasztották. Kínában a gyöktörzs és a gyökér hatóanyagaival émelygést, húgyúti panaszokat, ízületi gyulladást és túlzott vízvesztésből adódó lázat gyó­gyítottak. Vidékünkön a megkövesztett nádpelyhet kötötték a fájós testrészre gyógyírül. A görög-római mitológiában a Pán ál­tal üldözött Szürinx nimfa változott nád­dá, s ebből a nádból készítette Pán az első pánsípot. Midasz király legendájában a fecsegésre utal, ugyanis a király titkát, hogy szamárfülei vannak, a nádas susog­ta világgá. A nádsíp számos európai és ázsiai nép folklórjában a heves, önmagát kifejező, síró és éneklő lélek szimbóluma. A zsidó és keresztény kultúrában elsősor­ban a romlandóságot és a gyengeséget jel­képezi. Az Ószövetségben Egyiptomot je­löli: „Bizonyára Egyiptomban, ebben a tö­rött nádszálban bizakodós, amely áthatol annak a kezén, aki reá támaszkodik.” (Szaitás 36,6) Más bibliai részekben az Úr által megvédett híveket is jelképezheti: „A megroppant nádat nem töri el. (Máté 12,20) A Passió-ábrázolásokon a kigúnyol­­tatás jelenetében a töviskoszorús Krisztus kezében a nád mint jogar a kiszolgáltatott­ság, a földi gyötrelem jele: ezt nevezik Ecce Homo, azaz íme az Ember-képtípusnak. Krisztus szenvedéseinek eszközei között is szerepel, hiszen az ecetes szivacsot nádon emelték az ajkához, mikor szomjazott. A költészetben oly gyakran előforduló büsz­ke, erős tölgyfa és a gyenge, hajlékony nád ellentétpárban a nád az alázatosság eré­nyét fejezi ki. A bűnök allegorikus ábrá­zolásában a Butaság egyik attribútuma. A nád a népi kultúra több fejezetében is fontos szerepet tölt be. Mint áthatol­hatatlan, mocsaras altalajú terület ül­­döztetéses, háborús időszakokban nem egy vízmenti település lakóinak jelen­tett biztos menedéket. De nemcsak a falvak lakói, hanem az igazságszolgál­tatás elől menekülő szegénylegények is előszeretettel választották búvóhe­lyükül. A nádat nagyszerűen fel tudták használni az építkezésben is. Nádból készültek a halászok kunyhói, a pász­torok szárnyékai, egyes településeken pedig nádból voltak a háztetők. A pad­lásokat, oromfalakat és vakolatokat is ezzel erősítették. A halászok és vízen­­járók életében nemcsak mint hajlék kapott szerepet a nád, hanem tutajo­kat, nádcsónakokat is készítettek belő­le. Sőt, mint a vízi madarak fészkelő­helye, komoly szerepet töltött be a vízmenti települések élelmezésében is, hiszen a nádasokban madártojást gyűjthettek az itt lakók és vízimadarak­ra vadászhattak. A fiatal, zsenge nádat szűkebb esztendőkben az állatok takar­mányozására is segítségül hívták. De nemcsak a bajban fordulhattak a pa­rasztemberek a nádhoz, hanem remek szórakozási lehetőséget nyújtott a gyer­mekeknek is, mert számos játékot ké­szíthettek belőle, amelyek közül legnép­szerűbb talán a nádsíp és a sárkány volt. Lendvai Kepe Zoltán és Kepéné Bihar Mária NÉPÚJSÁG 2006. július 6. HORIZONT« 13

Next