Népújság, 2006. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
2006-07-06 / 27. szám
Gyertyafény Lendvai plébánia Július 6-án, első csütörtökön Lendván 18.00 órakor imaóra a Legszentebb Oltáriszentség előtt a papi és szerzetesi hivatásokért, utána szentmise. Július 7-én, első pénteken Lendván 6.45 órakor rózsafüzér és Jézus Szíve ájtatossága, majd 8.00 órakor Völgyifaluban és 9.45 órakor az Idősebb Polgárok Otthonában. Július 7-én, a volt gyertyánosi körjegyzőség fogadalmi ünnepnapján Gyertyánosban 9.00 órakor fogadalmi szentmise. Július 8-án, első szombaton Lendván 7.00 órakor Szűz Mária Szeplőtelen Szíve ájtatossága. Július 9-én, évközi 14, vasárnap Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 15.00 órakor Litánia. Petesházán és Gyertyánosban 11.00 órakor, Pincén és Völgyifaluban pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Július 13-án, a fatimai jelenések emléknapján a plébániatemplomban 17.00 órakor engesztelő imaóra lesz. Július 16-án, évközi 15, vasárnap Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 18.30 órakor Litánia és szentmise. Petesházán 11.00 órakor, Pincén és Völgyifaluban pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Július 16-án Gyertyánosban búcsú lesz 9.00 órakor szlovén és 10.30 órakor magyar nyelvű szentmisével. Július 21-én 9.45 órakor szentmise lesz az Idősebb Polgárok Otthonában. Július 23-án, évközi 16. vasárnap, Szent Kristóf vasárnapján Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 18.30 órakor Litánia és szentmise. Gyertyánosban és Petesházán 11.00 órakor, Pincén és Völgyifaluban pedig már szombaton 18.00 és 19.00 órakor lesz szentmise. Július 30-án, évközi 17. vasárnap Lendván 8.00, 9.00 és 10.00 órakor lesz szentmise, valamint 18.30 órakor Litánia és szentmise. Petesházán 11.00 órakor, Pincén, Völgyifaluban és Gyertyánosban pedig már szombaton 18.00,19.00 és 20.00 órakor lesz szentmise. Július 30-án Kapcán búcsú lesz 10.00 órai szentmisével. Július 9-én Lendván a 3. Plébániai Napra kerül sor, amit 15.00 órakor a plébániatemplomban Litániával kezdünk, majd a templom melletti sportpályán folytatjuk a társalgást. Mindenkit szeretettel várunk. Dobronaki plébánia Július 6-án, első csütörtökön Dobronakon 7.00 órakor rózsafüzér a Legszentebb előtt a papi és szerzetesi hivatásokért, utána szentmise. Július 7-én, első pénteken Dobronakon 7.00 órakor rózsafüzér a Legszentebb előtt, szentmise és Jézus Szíve ájtatossága. Július 9-én, évközi 14. vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor, Radamosban 11.30 órakor és Göntérházán már szombaton 20.00 órakor lesz szentmise. Július 16-án, évközi 15. vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor, Göntérházán 11.30 órakor és Radamosban, a Mária-fánál 15.00 órakor lesz szentmise. Július 23-án, évközi 16. vasárnap Dobronakon 8.00 és 10.00 órakor (ez utóbbit az MMA is közvetíti), Radamosban 11.30 órakor és Göntérházán már szombaton 20.00 órakor lesz szentmise. Július 25-én Dobronakon Szent Jakab búcsúja lesz 8.00, 10.00 és 17.00 órai szentmisékkel. A 17.00 órai szentmisénél a betegek és az idősebbek találkozójára kerül sor. Július 29-én Radamosban 20.00 órakor lesz szentmise. Július 30-án, évközi 17. vasárnap Dobronakon 8.00 órakor lesz szentmise, valamint 10.00 órakor Göntérházán búcsú és szentmise. Evangélikus szertartások Lendván július 1. és 3. vasárnapján 10.00 órakor lesz istentisztelet, előtte hittan a gyerekek részére. Hodoson és Domonkosin az istentiszteletekre a megszokott időben kerül sor. Református szertartás Július 9-én, vasárnap 14 órai kezdettel református istentisztelet lesz a szentlászlói templomban. Fűben-fában őstudás Népi növényismeret mindenkinek A nád A nád a vízpartok, mocsarak, lápok világszerte ismert növénye, amely akár 3—4 méter magasra is megnőhet. A Kárpát-medence vízpartjainak is állományalkotó, erős szárú, gyöktörzses növénye, amelynek hosszú levelei kard alakúak, vörösesbarna virágai pedig selymes bugákban nyílnak. Újabban azáltal is nőtt jelentősége, hogy felfedezték fontos szerepét a szennyvizek biológiai tisztításában. Apró, pirosas magjaiból az északamerikai indiánok egykoron kását főztek, fiatal hajtásait főzelékként ették, gyöktörzsét pedig lisztté őrölték, és emellett szárának édes nedvét is fogyasztották. Kínában a gyöktörzs és a gyökér hatóanyagaival émelygést, húgyúti panaszokat, ízületi gyulladást és túlzott vízvesztésből adódó lázat gyógyítottak. Vidékünkön a megkövesztett nádpelyhet kötötték a fájós testrészre gyógyírül. A görög-római mitológiában a Pán által üldözött Szürinx nimfa változott náddá, s ebből a nádból készítette Pán az első pánsípot. Midasz király legendájában a fecsegésre utal, ugyanis a király titkát, hogy szamárfülei vannak, a nádas susogta világgá. A nádsíp számos európai és ázsiai nép folklórjában a heves, önmagát kifejező, síró és éneklő lélek szimbóluma. A zsidó és keresztény kultúrában elsősorban a romlandóságot és a gyengeséget jelképezi. Az Ószövetségben Egyiptomot jelöli: „Bizonyára Egyiptomban, ebben a törött nádszálban bizakodós, amely áthatol annak a kezén, aki reá támaszkodik.” (Szaitás 36,6) Más bibliai részekben az Úr által megvédett híveket is jelképezheti: „A megroppant nádat nem töri el. (Máté 12,20) A Passió-ábrázolásokon a kigúnyoltatás jelenetében a töviskoszorús Krisztus kezében a nád mint jogar a kiszolgáltatottság, a földi gyötrelem jele: ezt nevezik Ecce Homo, azaz íme az Ember-képtípusnak. Krisztus szenvedéseinek eszközei között is szerepel, hiszen az ecetes szivacsot nádon emelték az ajkához, mikor szomjazott. A költészetben oly gyakran előforduló büszke, erős tölgyfa és a gyenge, hajlékony nád ellentétpárban a nád az alázatosság erényét fejezi ki. A bűnök allegorikus ábrázolásában a Butaság egyik attribútuma. A nád a népi kultúra több fejezetében is fontos szerepet tölt be. Mint áthatolhatatlan, mocsaras altalajú terület üldöztetéses, háborús időszakokban nem egy vízmenti település lakóinak jelentett biztos menedéket. De nemcsak a falvak lakói, hanem az igazságszolgáltatás elől menekülő szegénylegények is előszeretettel választották búvóhelyükül. A nádat nagyszerűen fel tudták használni az építkezésben is. Nádból készültek a halászok kunyhói, a pásztorok szárnyékai, egyes településeken pedig nádból voltak a háztetők. A padlásokat, oromfalakat és vakolatokat is ezzel erősítették. A halászok és vízenjárók életében nemcsak mint hajlék kapott szerepet a nád, hanem tutajokat, nádcsónakokat is készítettek belőle. Sőt, mint a vízi madarak fészkelőhelye, komoly szerepet töltött be a vízmenti települések élelmezésében is, hiszen a nádasokban madártojást gyűjthettek az itt lakók és vízimadarakra vadászhattak. A fiatal, zsenge nádat szűkebb esztendőkben az állatok takarmányozására is segítségül hívták. De nemcsak a bajban fordulhattak a parasztemberek a nádhoz, hanem remek szórakozási lehetőséget nyújtott a gyermekeknek is, mert számos játékot készíthettek belőle, amelyek közül legnépszerűbb talán a nádsíp és a sárkány volt. Lendvai Kepe Zoltán és Kepéné Bihar Mária NÉPÚJSÁG 2006. július 6. HORIZONT« 13