Népújság, 2011. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2011-01-06 / 1. szám

vízpolitika élvez elsőbbséget eyek több éven keresztül is eltartanak. Ezekkel az ügyekkel az elnökséget adó tagállamnak szintén foglalkoznia kell. Ezért Magyarország esetében a gazdasági irányítás struk­túrájának kialakítása és az Európa 2020 verseny­képességi stratégia meg­valósítása alkothatja az elnökségi program gerin­cét. A magyar elnökség programjának tartalma tehát nagyrészt kötött. A már most előre látható témák az unió rendes mű­ködéséből, a már zajló fo­lyamatokból és a tárgyalás alatt álló jogszabályokból fakadnak. A magyar EU-elnökség arculatát a Budapest által elsődleges prioritásként kezelt vízpolitika adhatja. Az EU 2000-ben elfogad­ta a Víz Keretirányelvet, mely a vízgazdálkodás és a vízminőség problémáira igyekszik megoldást talál­ni, ám ez fideszes szakpo­litikusok szerint mostanra jelentős felülvizsgálatot igényel. Szakértők szerint a Duna-stratégiának mint makroregionális fejlesz­tési projektnek komoly szerepe lesz a magyar elnökség alatt. Az Orbán­­kormány a Duna-stratégia beindítása mellett azt is tervezi, hogy felülvizsgálja az uniós Víz Keretirány­elvet, hogy javítson az európai vízgazdálkodás és vízminőség-védelem hely­zetén. A magyar elnökségi félév alatt kezdődik el az Európa 2020 Stratégia megvalósítása, amely ösz­szetett társadalompolitikai célokat tartalmaz, szerves része a szegénység elleni küzdelem és az összetar­tozás erősítése is. A straté­gia egyik kiemelt fontossá­gú, „zászlóshajó kezdemé­nyezése” lesz a 2011-ben elfogadandó „Szegénység elleni platform” is. Ennek megfelelően az elnökség társadalompolitikai prio­ritásként határozta meg az olyan témákat, mint a romák problémáinak európai szintű kezelése vagy a gyermekszegény­ség leküzdése. Vitatott médiatörvény A Magyarország uniós elnökségével egy időben hatályba lépett új médiatörvény nagy visszhangot váltott ki Európában, hiszen sokak szerint azzal fe­nyeget, hogy hatályon kívül helyez némely alapvető jogot és az állam a jövőben mélyen beavatkozhat a tudósításokba. Neelie Kroes, a médiaügyekért is felelős EU-biztos részletes tájékoztatást kért a magyar kormányzattól a törvénnyel kapcsolatban. állampolgárság igényléséről anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anya­könyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyaköny­vi kivonatai, de lehet plébáno­­si/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet. A kérelmező köteles nyi­latkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elma­rasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő ké­relmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint ille­tékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását. Az állampolgársági kérel­met be lehet nyújtani­­ a magyarországi anya­könyvvezetőknél,­­ a Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatal regi­onális igazgatóságainál, illetve­­ külföldön a magyar kül­képviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél. Az eljárás díjmentes, egyedül az idegen nyelvű iratok fordításának hitelesí­tése díjköteles. A magyar állampol­gárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszer­zését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár, tehát meg­kapta a honosítási okiratot és letette az esküt vagy fogadalmat. Az eljárással kapcso­latban a ljubljanai magyar nagykövetségen bővebb információt a 00 386 1 583 0404-es telefonszá­mon vagy a bgmolnar@ kum.gov.hu email-címen kérhetnek Molnár­ G. Bíborka konzultól. NÉPÚJSÁG 2011. január 6 Muravidék Fontos, hogy a nemzetiség bekapcsolódjon a törvényalkotási folyamatba Az év utolsó hónapja több, általános és nemzetiségi poli­tikai szempontból fontos kérdés megvitatásával, rendezésével vagy éppen kiélezésével szolgált. A muravidéki magyar közösség szemszögéből előtérbe kívánkozik, hogy a Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizott­sága elfogadta a tervezett nemzetiségi törvény tartalmi keretét és fontosabb téziseit, valamint a kormányt felkérte e fontos do­kumentum, a „nemzetiségi alkotmány” elkészítésére. A magyar közösség megmaradása természetszerűen nem a törvények mennyiségi vagy minőségi tényezőjén múlik, ami múltra és jövőre egyaránt igaz, azonban meggyőződésem, hogy a ter­vezett általános törvénnyel jelentősen bővülni fog a nemzeti megmaradásunkat serkentő és segítő jogi mechanizmusok eszköztára. Hangsúlyozom, hogy az általános nemzetiségi törvény szükségszerűségét szinte valamennyi nemzetiségi szervezet, minisztérium és kormányhivatal felismerte, ezért fontos, hogy a következő hónapokban a muravidéki magyarság körében tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek maximálisan bekapcsolódjanak a törvényalkotási folyamatba. A muravidéki magyar közösség megmaradása, nemzeti tudatának erősödése nagymértékben függ az anyaországhoz való kötődéstől és kapcsolatrendszertől. Ennek kiemelt, érzelmi szempontból fontos megnyilvánulását képezheti a magyar állampolgárság felvétele. A decemberi képviselői fórum ke­retében, és más alkalmakkor is, arra serkentettük a magyar közösséghez tartozókat, hogy - a szlovén állampolgárság mellett - bátran vállalják a magyar állampolgárság felvételét, hiszen az új lehetőség érzelmi alapon jelentheti számunkra a „két hazához tartozás" tudatát. A kettős állampolgárság ugyan­akkor semmiben nem csökkenti vagy korlátozza a szlovén állampolgárságból származó jogokat és kötelezettségeket. A törvényhozás terén elég sajátos helyzet állt elő. A va­lamennyire józanul gondolkodó ember számára egyértelmű, hogy az állam gazdasági és szociális helyzetének konszolidá­lása érdekében nélkülözhetetlen több, különböző területeket szabályozó kerettörvény elfogadása. Ennek tudatában - véleményem szerint - az objektív felelősség szempontjából megkérdőjelezhető az a hozzáállás, amelyet egy-egy átfogó szociális jellegű törvény elfogadása során bizonyos társadalmi szervezetek tanúsítanak. Ne essék félreértés: messzeme­nően támogatom a legmagasabb szintű, népszavazással alátámasztott népakarat intézményét! Azonban rendkívül fontos, hogy tartalmi és jogi szempontból ténylegesen indokolt esetekben kerüljön csak arra sor. Hasonló a véleményem pl. a nyugdíjreformra vonatkozó népszavazási törekvésekről is, vagy a korlátozott mennyiségben végzett munka esetleges népszavazási elbírásáról is. A Muravidék szempontjából is fontos, hogy megkezdődött a régiók egyenletesebb fejlődését szabályozó törvény vitája. Nemzetiségi szempontból ugyan a kormány által beterjesztett szöveget szükségszerűen módosítani kell, hiszen a nemzetiségi szervezetek szerepköre nem kapott abban kellő hangsúlyt, azonban a törvény esetleges elfogadása a múltban gyengébb ütemben fejlődő tájegységek vonatkozásában mindenképpen fontos lesz. Végezetül kell arról is szólni, hogy az elmúlt hetekben több fontos, operatív jellegű megbeszélésre került sor, amelyek közül ezúttal csupán arra utalok, hogy a hodosi idősek ottho­na berendezését illetően az illetékes minisztériummal sikerült áthidaló megoldást találni. 3

Next