Népújság, 1993. március (45. évfolyam, 41-62. szám)

1993-03-31 / 62. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3457 A BERD elnöke optimista Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (BERD) küldöttsé­ge élén hazánkba látogató Jacques Attau, a BERD elnöke találkozott Mihcu Negritoiu ál­lamminiszterrel, a Gazdasági Stratégiai és Reformügyi Koor­dinációs Tanács elnökével és Florin Georgescu pénzügyminisz­terrel. A találkozó végén Jacques Attali kijelentette: „Megvitattuk a romániai helyzetet, amellyel szemben rendkívül elkötelezet­tek vagyunk, beruházunk és se­gítünk országuknak az infra­struktúrára, a környezetvéde­lemre vonatkozó tervek megva­lósításában, az ipari restruktu­rálási és a privatizációs folya­mat felgyorsításában“. A találkozókon megvitatták az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank növekvő szerepét, fő­képp a román ipar restrukturá­­lásában. Terítékre kerültek azon restrukturálási tervek, elsősor­ban az infrastruktúrát és a kör­nyezetvédelmet illetően, ame­lyekben részt vesz az európai bank. Attali elnök nagyon jó hírt hozott, nevezetesen azt, hogy valószínűleg a jövő héttől csök­kentik a romántiai tervek finan­szírozásának kamatát, ami ösz­tönözni fogja a befektetőket, mind a köz-, mind pedig a ma­gán jellegű beruházások terén. Megkezdődött a költségvetési vita Kedd délelőtt a parlament két kamarája együttes ülésén meg­kezdte az 1993-ra szóló állami­­ségvetési terv vitáját. Jelen­­tében Florin Georgescu állam­­miniszter, pénzügyminiszter min­denekelőtt­­ azt hangsúlyozta, hogy a kormány az idei állami költségvetés tervezetében megala­pozott aktívabb gazdasági politi­ka előmozdítására törekedik. Rá­mutatott továbbá, hogy a költ­ségvetési mutatók megalapozásá­nál figyelembe vették a lej dol­lárhoz viszonyított 1993. évi át­lagos árfolyamát, a lakosság szociális védelmi programjában foglalt termékek és szolgáltatá­sok szubvencionálásának május 1-jétől történő és a bérek, nyug­díjak, pótlékok és más szociális jogok indexelésével társuló tel­jes megszüntetését. Vitatott intézkedés Románia oktatás­történetében első — és egyedi intézkedés! Az Oktatás- és Nevelésügyi Minisz­térium 4355. számú rendelete — mely nem tartja tiszteletben az Alkotmány 32-es cikkelye által is szavatolt egyetemi önrendelkezé­si jogot — egy tollvonással kö­zös oktatási intézménybe vonta a műszaki technikus-képzést, mely három és fél éves, és aj ötéves képzéssel járó egyetemi iktatást joggal tiltalmatott hát •vylderet ..­.d­?, többek között „..aresti, brassói, craiovai, .vári műszaki egyetem rek­­usa, hisz az említett felté­­között, a felvételizőknek ogalmuk sincs „startból“ arról, hogy technikusokként, vagy mér­nökökként végzik majd tanul­mányaikat Mert azok, akik be­jutottak, valamennyien közös el­méleti képzésben részesülnek, és csak két év múlva tesztelik majd ismereteiket, tanulmányi előme­netelük alapján, illetve a diá­kok kifejezett tantárgybeli óha­ja függvényében. A rendelet e­­gyéb--szépséghibái: mindkét pro­filon csökken az általános tu­dásszint, mert az eljövendő technikusoknak inkább gyakorlati jártasságra, tudásra van szük­ségük, kevesebb elméleti isme­retre. Ami eleve azt jelenti, hogy a mérnökjelölteket rövidí­tik meg előmenetelükben azáltal, hogy a két profilbeliek képzését egyidőben oldják meg. A hitelesség érdekében A Cuvintul liber helyi lap, 1993. február 18-i, 1993. február 19-i és 1993. február 23-i számaiban „Societatea comerciala manuá sponzanzeazá societatea pai“ címmel megjelent cikkekben azt állítja, hogy a vezetőséget job­ban foglalkoztatja a tisztességte­len vagyonszerzés, mint az egy­ség nyereségessé tétele, kivonása a gazdasági blokád alól. Az állítások alapjául a Pénz­ügyőrség egy kivizsgálásának szintézise áll. Igaz, hogy 1992-ben a COMAT­URES kereskedelmi részvény­­csaság és a MEDIAN kereske­­dmi részvénytársaság a Pénz­­győrség ellenőrzése alatt állt. Az elsietett és részrehajló kivizs­gálás nyomán a komisszáriusok egy sor elhamarkodott következ­tetésre jutottak, melyekből bün­tetések és elkobzások származtak. Először is, a COMAT MURES KRT egy virágzó egység, a ma­ga nemében az országban az el­sők között helyezkedik el, mely kikerült a pénzügyi blokád „bűvköréből“. 1992. májusa óta, hitelek nélkül működik. 1992-ben személyenként 13 081,1 lejt való­sított meg, és ugyancsak szemé­lyenként 30 551 lejnyi nyereséget és 26 643 lej átlagfizetést értünk el, 49,6 százalékkal nagyobbat, mint az alapfizetés és 1993 ja­nuárjában az átlagfizetés 48 385 lejre emelkedett. Tehát a cikk­sorozat első részének állításai nem bizonyíthatóak. Másodsorban a MEDIAN KRT az Iparügyi Minisztérium 18 113/ 08. 05. 1992-es számú átiratában foglalt kezdeményezése és a COMAT MURES­KRT 125 alkal­mazottjának óhaja alapján jött létre, hogy megteremtődjön a jogi keret a saját egység megvá­sárlására akkor, amikor megkez­dődik a privatizálás. Az intézke­dés megfelelőnek bizonyult. A kormány, az angol MEBO-rend­­szer alapján, nemrég magáévá tette a kis és közepes társaságok privatizálásának törvényes ke­retét (közzétették a Hivatalos Közlöny 1993 12-es számában) és a MEDIAN KRT jórészt megfe­lelt ezeknek a standard követel­ményeknek. A továbbiakban bemutatunk néhány olyan mozzanatot, ame­lyekből minden kétséget kizáróan kitűnik az elfogultság, amelynek alapján az ellenőrzés szintézisét összeállították, melyet átadtak az újságnak, és amelyet átvett a szóban forgó újságcikk. — Megvádolnak azzal, hogy e­­lőnyben részesítettem a MEDIAN KRT-t. Csak olyan mértékben részesítettem előnyben, ameny­­nyiben betartottam a megkötött (Folytatás a 2. oldalon) Jövő héten alakul Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára sajtóértekezleten is­mertette a múlt héten kormány­­határozatban jóváhagyott nem­zeti kisebbségi tanács megszer­vezését és működését. A találkozó elején Hrebenciuc főtitkár ismertette a tanács jogi, adminisztratív és pénzügyi ha­táskörét, amelynek célja bizto­sítani a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait, etnikai, kulturális, nyelvi és vallási iden­­titásuk megőrzése, fejlesztése és érvényesítése terén, amint azt Románia alkotmánya, a hatályos törvények, valamint azon nem­zetközi szerződések és megálla­podások tartalmaznak, amelyek­nek hazánk is része. A takarmány­feldolgozókról megfeledkeztek Az állattenyésztőket már hó­napok óta aggasztja, hogy nem lehet kapni takarmányt. Akinek sikerült valamennyit a háztáji gazdaságból tárolni, az megéli valahogy, de aki a különböző takarmányokat előállító kombi­nátokra alapozott, már a tél kö­zepén el kellett adja az állatait Amint a Maros megyét ellátó radnóti Nutrimur kereskedelmi RT beszerzési osztályfőnöke, Pop Teodor elmondta, siralmas a helyzetük. A kukorica kilo­grammját 65, a búzáét 70, a zabét, árpáét, sörárpáét pedig 55 lejért bárkitől felvásárolják, a­­zonban nem sok érkezik be a raktárba. Még a Romcereal egy­ségtől is kevés az átutalt siló­gabona. Egyelőre a sertéseknek és a szárnyasoknak komplex takarmányt készítenek, aminek ára 85 lej/kg. A múlt hónapi termelés alapanyagát a tartalék­ból pótolták. Márciusban csak 5 000 tonnát termeltek. Pop Teodor úr szerint, ha a kormány nem figyel fel e jelen­ségre, és nem tesz orvoslása ér­dekében semmit, ha nem intéz­kedik, hogy több silógabona jusson a feldolgozó egységekhez, akkor hamarosan csődbe juthat­nak. ... Akkor meg mi lesz a hús­termeléssel? — tennénk fel mi is a kérdést. (vajda) TILTAKOZÁS 1) Az Erdélyi Magyar Kezde­ményezés RMDSZ-platform mély felháborodással értesült a romá­niai magyarság újabb jogsérel­méről: a túlnyomóan magyar többségű Hargita és Kovászna megyék élére a bukaresti kor­mány — a magyar nemzeti kö­zösség képviselőinek határozott fellépése ellenére — román pre­fektusokat nevezett ki. Az EMK — mint a romániai magyar nemzeti közösség érdek­­képviseleti és érdekvédelmi Szö­vetségének platformja — ezúton hívja föl a hazai, valamint a külföldi közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy a romániai államapparátusban, így a közigaz­gatásban meg a gazdasági és kulturális állami intézmények élén az ország neokommunista kormányzata a magyar nemzeti közösség rovására, etnikai disz­kriminációt érvényesít. Megállapítjuk, hogy a 84,6 °/o, illetve 75,2 %-ban ma is ma­gyar többségű székely megyék élére román prefektusok (Doru Vo­ioban meg Vlad Adrian Co­­tuneanu) kinevezése teljességgel ellentétes a magyar közösség jo­gos követelésével, mely magyar prefektusok kinevezésére vonat­kozik. Ez a gyakorlat a letűnt időkben dívott ún. homogenizá­­lási politikának felel meg, ki­merítve ezzel a térség nemzeti összetétele erőszakos megváltoz­tatásának, az etnikai tisztogatás­nak tényét. Az elidegenült kör­nyezetben nemzeti közösségünk­nek ezer meg ezer tagja kény­szerült és kényszerül szülőföl­dünk elhagyására. Ennek a po­litikának következményeként. Románia magyar lakossága — a hivatalos népszámlálások sze­rint — 1930 és 1992 között 10,88 %-ról 7,1 Vo-ra, Erdélyé pedig 1910 és 1992 között 31,6 o/c-ról 20,7 °/o-ra csökkent. Az Erdélyi Magyar Kezdemé­nyezés RMDSZ-platform az or­szág egész magyarságát kéri ennek — a Székelyföldet ért ú­­jabb jogsérelemnek orvoslása céljából — szolidaritása kifeje­zésére, akár különböző polgári engedetlenségi formák kibonta­koztatásával. 2) Az Erdélyi Magyar Kezde­ményezés ugyancsak ezúton kéri a romániai magyarság egészét, hogy aláírás­ gyűjtéssel támogas­sa a nemzeti közösség megfé­lemlítését célzó másik súlyos jogsérelmünknek orvoslása érde­kében az igazságtalanul elítélt oroszhegyi, zetelaki és Marosvá­sárhely környéki magyarok ki­­szabadításáért megújított alá­írás-gyűjtési akcióját, amelyet május 1-ig kíván folytatni. KATONA ADÁM szóvivő Mostanában aggodalmasan le­sem, nem gyengélkednek-e a hatalom­ban szeretett birtokosai. Egyelőre semmi. Érthető a re­megő érdeklődés, elvégre a bu­kott diktatúra vezetőiről is sor­ra kiderült, mindannyian súlyo­san egészségkárosult, beteg em­berek, nem a börtönben a he­lyük, így hát valamennyien ki is kerültek, bármi volt ellenük a változások után tömegnyomás­ra megfogalmazott tagadhatatlan vád. A még fennlevő egy-két kivétel se lesz már az sokáig. De hogyan is tarthatnák a sze­gény szenvedőket rács mögött összkomfortos cellában?! Elvégre nem veszett ki belőlünk a hu­­­mánum, vagy mi a szösz! Érde­kes, annak idején mindenki a jódolgukat szidta, irigyelte, most meg rá kell döbbennünk, mek­kora áldozatokkal, stresszel járt a népet elnyomni. Ha­ tudtuk volna, hogy így megviseli őket a jólét. . Nem is értem, ennek tudatában a mai vezetőik miért ragaszkodnak annyira egészség­­őrlő pozíciójukhoz. Nem dolgo­zik bennük az életösztön? Ön érti ezt, kedves olvasó? Na, de mit is beszélek, a haza minden­nél előbbre való... Ha belegondolok, annak ide­jén csupán egyvalaki végzetes betegségéről vélt tudni remény­kedő bizakodással a lakosság nagyobbik fele. Sorban dőltek dugába a halálhírét előrejelző optimista jóslatok Egyik se vált be. De végül mégis jobblétre szenderült, bár itt a kifejezés nem a legtalálóbb, nem körvo­nalazza eléggé a bekövetkezett váratlan eseményeket. Mert ki" NAGY MIKLÓS KUND (Folytatás a 3. oldalon) Kilátás a holtpontról (1.) Reméltem, hogy a kormányzás­nak is emberi természete van és tévedéseiből tanulni képes. Eset­leg nem csak a kormányzat, ha­nem az elnöki hivatal, vagy akár az RMDSZ ... Láttuk, milyen kínban volt a Stolojan kormány, amíg kisütöt­ték a „páros-prefektusok“ lehe­tetlen, abszurd intézményét. Csak a naivak hihették, hogy ez tartós megoldás lehet. Akkor a körülmények is azt kívánták, hogy egy időre napirendre térje­nek a dolog fölött. Oly módon persze, hogy a kormányzat és az RMDSZ lehetőleg presztízs­veszteség nélkül keveredjen ki belőle. És ez az a mozzanat, ahonnan az ügy tanulságait illett volna fontolóra venni mindkét oldalon, a jóhiszemű együttműködésre való készség előfeltételéből ki­indulva. Az RMDSZ helyi (meg talán központi) illetékesei, Király Ká-­­­roly gazdag vezetői tapasztalatai-­­­ből merítve, ráébredhettek volna például arra, hogy a „sarokba­­szorítás“ a politikában, csak rit­kán és igen körültekintően hasz­nálható metódus. Rendszerint a ,,ki-kit győz le“ helyzetekben. Márpedig a mostani, távolról sem ilyen, és akár borítékolható is, hogy az elhamarkodott sárga vagy fehér „csillagos“ ötlet szerzői lesznek a vesz­tesek. Egy legitimációs za­varokkal küszködő kormány u­­gyanis, aligha engedheti meg magának, hogy kizárólagos jog­körébe tartozó ügyekben veszít­sen. Akkor sem, ha nyilvánva­lóan ostobán járt el a szóban forgó prefektus-kinevezésekben a kovásznai kinevezés állami főhi­­vatalhoz méltatlan módját, az illetékesek aláírását nélkülöző kinevezési okmányok gyakorlatát kellene minősítsük). Mert nem titok, hogy ama „kizárólagos jog­kör“ egyáltalán nem kizárólagos, csak a vak nem látja, hogy a két román prefektus kinevezésé­vel, a FDSN a PUNR-tartozást törlesztette. Vagyis hosszú távú érdekeivel ellentétben, engedett a PUNR zsarolásnak.­­ Kérdés, hogy tehetett volna-e mást, mi­dőn a PUNR-s honatyák is en alku fejében (is) szavaztak a mi­napi bizalmatlansági indítvány ellen. Üzlet ez tehát a java­ól! A kormányzat amúgy is ingatag tekintélyét azonban a legkevés­bé sem erősítik az ilyen zsarolá­si ügyletek. MAKRAI JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) XLV évfolyam 62 (12573) sz. 1993. március 31., szerda­i oldal ára, előfizetőknek: 20 lej, szabadeladásban: 25 lej

Next