Népújság, 1993. március (45. évfolyam, 41-62. szám)

1993-03-25 / 58. szám

MAROS MEGYE­­­ NAPILAP 1 ' '■Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3457 Újdonságok a hazai felsőfokú oktatásban !­­ Idén ősszel egy alkalommal­­ tartanak felvételit a felsőfokú tanintézményekbe. Az üresen ma­radt helyek megsemmisülnek. A felvételi vizsgák kezdési időpont­ja (nappali, esti, látogatás nélkü­li tagozaton) szeptember 10, il­letve szeptember 1, ahol képes­ségvizsgák is lesznek. Beiratkozni a szeptember 10- én kezdődő vizsgákra augusztus­­31 —, szeptember 7, a szeptem­­­ber elsején kezdődőre augusztus 26—30 között lehet. Az 1993—’94-es tanévtől meg­változik a felsőfokú oktatás szer­kezete. Minden szakon lesz egy rövidebb időtartamú, az egykori technikumoknak megfelelő, vala­mint egy hosszabb időtartamú oktatási forma. Az I. fokozat a nappali okta­tásban az első és másodévet je­lenti, e két év során a műszaki,­ valamint a gazdasági profilú fel­sőoktatási intézményekben mind­két oktatási forma hallgatói szá­mára egységesek a tantárgyak. A II. fokozaton már külön ta­nulnak a hallgatók, attól függő­en, hogy a második év végén tartott­­tesztvizsgán melyik okta­tási formára jutottak tovább. A második fokozat a harmad-, ne­gyed-, ötödévet jelenti a műsza­ki, a harmad- és negyedévet, a gazdasági szakokon. Az egykori technikumokhoz hasonló oktatási formában (amelyet egyetemi kol­légiumoknak neveznek) az első fokozat után, a műegyetemen még két évet (összesen négyet), a gaz­dasági szakokon pedig egy évet (összesen három évet) kell elvé­gezniük a hallgatóknak. Létezik egy III. fokozat is, a­­mely az elmélyült tanulmányok ideje, s azok végezhetik el, akik jelentős szakmai és tudományos eredményeket értek el az első két­­ fokozaton. Az esti és látogatás nélküli ta­gozat egy szemeszterrel többet tart, mind a rövidebb, mind a hosszabb időtartamú oktatási sor­(Folytatás a 3. oldalon) Törvény a termésrészesedésről A képviselőház keddi ülésén törvénytervezetet vitatott meg azon fizikai személyek tavalyi járandóságainak megállapításá­ról, akiknek mezőgazdasági te­rületei állami tulajdonba kerül­tek. A törvény előírja, hogy azon fizikai személyek, akiknek mezőgazdasági területei speciális törvények — nem a kisajátításra vonatkozók — értelmében álla­mi tulajdonba kerültek s mező­­gazdasági tevékenységet folytató autonóm rezsik, mezőgazdasági kutató és termelő intézetek és állomások tulajdonában vannak, a tavalyi mezőgazdasági tevé­kenységben hektáronként elért profit 10 százalékában részesül­nek, de az nem lehet kevesebb, mint hektáronként 300 kiló, szab­ványnak megfelelő búza ellen­értéke. A képviselők szavazat­­többséggel jóváhagyták az em­lített törvénynek ezt az alapve­tő előírását. Késik a birtoklevelek kiadása A földet mégis meg kell művelni! nyilatkozott a sajtónak Gheor­­ghe Antochi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ál­lamtitkára. Elismerte, hogy va­lóban nagyon megkésett a föld­törvény alkalmazása. Mostanig 3 762 718 állampolgár lett föld­­tulajdonos. Ez a szám az össz­­jogtulajdonigénylők 74,4 száza­lékát jelenti. 5 055 876 személy nyújtotta be kérvényét föld­igénylésre. Ezzel szemben a b­i­­toklevelet csupán 141 273-an kap­ták kézhez országos viszonylat­ban. További 175 947 birtoklevél kitöltése folyamatban van, szin­tén országos szinten. A tulajdon­jogot bizonyító aktákat nem töltheti ki akárki. Szakképzett emberekre van szükség — nyi­latkozta az államtitkár. Amint mondotta, két kormányrendelet is létezik (a 728-as és 730-as, 1991-ből) erre vonatkozóan. Eb­ben az évben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a honvédelmi minisztériumtól kért segítséget. Ez főleg szakembe­rek, topográfusok, térképészek „kölcsönadásában“ nyilvánul meg. Ezen kívül a minisztérium hálózatában dolgozó mérnökök rövid továbbképzéseken vettek részt, azért, hogy dolgozni tud­janak a különböző mérőműsze­rekkel. A honvédelmi miniszté­riumtól kb. 5 000 szakember se­gédkezik majd a földmérésben, így re­téli az államtitkár úr, hogy a földtörvény alkalmazása felgyorsul. Amint Gh. Antochi úr elmon­dotta, létrehoztak egy 65 milliárd lejes pénzalapot, amelyből a traktort és más mezőgazdasági gépeket vásárlókat hitelezik 15 százalékos kamattal. A hitelt hat évre bocsátják ki. Az állam­titkár úr elismerte, hogy az i­­gényekhez viszonyítva a pénz­alap kicsi. Nem tudják fedezni az igényeket. A pénzalapot már el is osztották megyék szerint. (hilyen) Vásárhelyen a Lakitelek Alapítvány kuratóriuma A Látó Irodalmi Színpadon 1993. március 26-án, pénteken du. 6 órakor a Kultúrpalota kis­termében bemutatkozik a Laki­telek Alapítvány kuratóriuma. A kuratórium elnöke Lezisák Sándor költő. Tagjai: Gálfalvi György, a Látó szerkesztője, Ghéczy Iván közgazdász (Svájc), Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok, Tollas Tibor költő, a Nemzetőr szerkesztője (München). Vendégünk Juhász László író (Fraknó, Ausztria), a Szabad Európa Rádió nyugalma­zott szerkesztője. A találkozó keretében sor kerül Tollas Ti­bor szerzői estjére. Szeretnénk, ha jelenlétével megtisztelné ren­dezvényünket. CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 4 il­letve 6 órától ü­­lést tart az Egye­tem Előtti Oktatás Tanügyi­­ Szak­­szervezete a Dó­zsa György utcai székházában. ­ Megbukni sem könnyű Aki ma bizalmatlansági indítvánnyal él a kor­mány ellenében, pillanatig sem lehet biztos a do­logban. Meggyőződésem, nem is azért teszi, hogy va­lakit megbuktasson. Mert ahhoz nálunk még mindig bányászok kellenének. Legalább. Ha volna ki hívja őket. De nincs. Akármilyen csábító, ne bonyolódjunk holmi kombinálgatásba. Nagy a valószínűsége, hogy a kormány csöppet sem kényelmetlen (helyesebben: még­­ nem az) azoknak, akik a bányászparádékat ren­dezték. Úgyhogy megnyugodhatunk, nincs egy fia bányász a láthatáron, s Miron Cosma sem fenyege­tőzik. A hatalom most nem furkósbotokkal intézi bokros teendőit. Mint púp a hátára, úgy hiányzik neki az ilyesmi. Na nem azért, mintha nagyot válto­zott volna a stílus. Errefelé még annyira nem kupálódott­­ ki senki." Inkább ravaszabbak lettek a játékszabályok,­­ mohóbbak és gazdagabbak a húsosfazék körül ülők. Következésképpen az ellenzék hiába bizalmatlan(ko­­dott) a kormánnyal szemben. Akaratát nem tudja érvényesíteni. Még nem morzsolódik (nem osztódik) oly nagyon a kormányzópárt, hogy csak úgy, hirtelen mindent elveszítsen. Az ilyen nyilvános és látványos összekülönbözés, persze kevés haszonnal jár. De va­lamire azért mégis jó. Hogy ilyesmi is lehetséges. Hogy meg lehet kérdőjelezni helyzetét a kormány­­. _nafc. Hogy az alkumentes gondolkodást néha még a­­politika is elviseli. Mondják, hogy a kormány (mióta megvan), száz napja nemigen dolgozik. Van ötezer oldalnyi s­traté­­­­giája, amit a reformminiszter gyönge félóra alatt él-PAKOT FÜLÖP (Folytatás a 3. oldalon) •r> .. ® * U fl r ^ c £ S N CM * “ ggl I o ® |hs| •g w SS'gSVs > 2 Spg| w .Í'S2 X «g 2Ü ■ii ® S ! rfO*' j fH I Nagyobb, mint januárban, kisebb, mint tavaly Az ipari termelés februárban 15,2 százalékkal volt nagyobb, mint januárban — közölte Alexandru Radocea, az országos statisztikai bizottság elnöke keddi sajtókonferenciáján. Az év első két hónapjában az ipari termelés 19,8 százalékkal volt kisebb a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva. A termelés értéke az év első két hónapjában 1473,1 milliárd lej volt, míg a belföldi és export­szállítások 1438,6 milliárd lejt összegeztek. Az ipari munkatermelékenység 12,5 százalékkal növekedett januárhoz viszonyítva, 5,5 százalékkal volt viszont kisebb mint az elmúlt év februárjában. A fogyasztói árak februárban 8,2 százalékkal e­­melkedtek januárhoz képest, s ebből 5,7 százalékkal az élelmiszertermékek, 11,9 százalékkal a nem élel­miszertermékek és 5 százalékkal a szolgáltatások 1992. februárjához képest az össznövekedés 166,7 százalék volt, 164,3 százalékos az élelmiszertermékek, 179 százalékos a nem élelmiszertermékek és 150,3 százalékos a szolgáltatások esetében. Egy csepp vízről Mióta az olvadás tart, nincs meleg vizünk, a hideg pedig tele homokkal, iszappal. Már eláztatott a felső szomszéd, elázstattuk már mi is az alsót. Va­lahogy mindig nyitva felejtődik egy csap, aztán éj­szaka hirtelen csak csobogásra ébredünk. Pedig azt olvastam valahol, hogy ha 6 másod­percenként egy csepp víz csöpög le a csapról, ez ha­vonta 170 liter vázat jelent. Ha csak félig töltve fo­­ratom a mosógépet, az húsz kilowatt energiát em­szt fel fölöslegesen — ennyi energiával egy hatvanas villanyégő két hétig egyfolytában világíthatna! .. Szóval, kedves polgártársaim, közvetve ugyan, de mindennek mi adjuk meg az árát: adó, ilyen olyan illetékek stb. formájában végül is mi fizetünk a pisz­kos vízért, a szennyezett levegőért, az egészségre ká­ros anyagokért, a magas árú, de szavatolási idejükön rég túl levő preparátumokért. És nem hat másodper­cenként cseppent meg a csap, hanem úgy ömlött, hogy az ember már a Noé bárkája után kezd ismét puhatolózni... b.d. Mit ak­ar a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt? beszélgetés Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával­­ — Egyenesen a lényegre térek. Nemrég olvastam, hogy az RMKDP országos vezetősége Bu­karestbe látogatott kapcsolatte­remtés céljából. Új pártkoalíció kialakítását keresi? Kivel akar koalíciózni? — Az országos elnök volt Bu­karestben. Kettős céllal ment, egyrészt létrehozni a bukaresti szervezetet, ami sikerült is, a másik pedig bemutatkozó látoga­tás egyfelől az RMDSZ szenáto­ri körökben, másfelől pedig a­­zokkal, akik elérhetők a román pártok közül. A Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárt alelnökével, Ion Diaconescuval sikerült beszélgetni és megegyez­ni abban, hogy rendszeressé vál­jon ez a kapcsolat. Eddig is vol­tak — igaz csak alkalmi kapcso­lataink — főtitkári szinten, vi­szont a jövőben kétoldalú, ké­sőbb pedig több­oldalú kapcso­latokat szeretnénk ápolni az RMKDP és a többi párt között. Ez annál inkább fontos, mert közismert, hogy az RMDSZ-en belül, határozottan árnyalódnak a különböző politikai elképzelé­sek és ezek körül csoportok ke­letkeznek. Erre vall a gyergyói ügyködés,­­ de így alakultak a frakciók: liberális vagy nemzet­közi radikális, anarchista vagy népnemzeti frakció, Bethlen Gá­bor vagy Széchenyi frakció, ami politikai szempontból gyerekség és megvalósíthatatlan... Mi sze­retnénk szakszerűen folytatni a kapcsolatteremtést, ami azt je­lenti, hogy bemutatkozunk és megtárgyaljuk, vannak-e olyan területek, ahol együttműködhe­tünk­. Tehát, ez az RMKDP kez­deményezése. Ez azt jelenti, hogy útjaik végleg elválnak az RMDSZ-től? — Mosolyognom kell, ami­kor a budapesti rádió azt mond­ja, hogy az RMDSZ ezt meg azt csinálta. A romániai magyarság pártja így vagy úgy nyilatko­zott. Ez politikai analfabetizmus. Az RMDSZ nem politikai párt. Olyan személyek, akik a NIL kongresszus előtt végkimerülésig próbáltak pártot csinálni belő­le, már lemondtak erről, rájöt­tek, hogy inkább népfronthoz hasonlítható érdekvédelmi gyü­lekezet és nem politikai párt. Az más, hogy kényszerből adódóan, politikai súlyt képvisel, egy arc­talan­­ politikai súlyt, aminek Gyergyóban is tanúi lehettünk. Az ún. „Nagy Függetlenek Cso­portja“ azt sem tudta, hogy ha­tározza meg önmagát. — Ha lenne szíves egy kicsit bővebben kifejteni, mit jelent az „arctalan“ politika. .— Azt jelenti, hogy állandóan kerülgetjük, mint macska a for­ró kását, azt a tényt, hogy a ha­talmi felépítmények bizonyos eszmerendszerek képviselői ál­tal folytatott hatalmi harc révén jönnek létre. Odáig mentünk sokszor képmutatásban és arcát­lanságban, hogy kijelentettük: az RMDSZ nem vágyik hatalom­ra. Ez képmutatás. Mindaz, aki törvényhozói, végrehajtói, ha­talmi szinten szerepet vállal egy MÓZES EDITH (Folytatás a 3. oldalon

Next