Népújság, 1994. február (46. évfolyam, 21-40. szám)
1994-02-01 / 21. szám
4 OLDAl - NÉPÚJSÁG 1694. fztrttár 1. .............................................. Számok és tervekOrbán Balázs a Mezőség legnépesebb helységének látta, amely véleménye szerint arrra hivatott, hogy e vidék városává nője ki magát, hisz előnyös fekvése is feljogosítja erre. A Székelyföld krónikása Mezőbánd nagyon keresett sokadalmait és híres hetivásárait emeli ki, s a postaállomás mellett az egyre több boltot és vendéglőt említi meg. A község adatait Bartha Domokos alpolgármesterrel veszszük számba. Mezőbánd lakossága 7 657, ebből 3 478-an laknak a községközpontban, ahol nemzetiség szerint a lakosság 60 százaléka magyar, 13 százalék román, a többi pedig cigány. A község 12 falu terhét cipeli: Mezőmadaras, Szénafű, Bándi Fekete, Nagyvölgy, Istentó, Száltelek, Hidegvölgy, Marosest, Szénáságy, Uraly, Pete, Derekalja, összterülete 9 414 hektár, amiből 6 615 ha szántóföld, 1554 hektár legelő, 850 hektár kaszáló, 123 ha szőlő, 47 ha gyümölcsös és 124 ha belsőség. A helyi tanácsot 9 RMDSZ, 7 egységpárti, Nagy Románia és agrárpárti, valamint egy roma képviselő alkotta. Ketten beadták a lemondásukat. Hogy miért? Mivel az érintettekkel nem sikerült szóba állnunk, ez alkalommal nem részletezzük az okokat. A testület munkáját korábban a titkár hiánya is akadályozta. Sokan a polgármesterrel elégedetlenek. Bartha Domokos véleménye szerint az ülések elég civilizált módon zajlanak, vannak azonban problémák, amelyek kevesebb vitát váltanak ki, mások többet, de végül is kompromiszszumra jutnak. — Sajnos, az RMDSZ-tanácsosok némelyike nem váltotta be az ígéreteket — vélekedik az alpolgármester —, és veszítettek egy nagyon komoly embert, a mezőgépészeti állomás igazgatóját, aki lemondott. A hivatalnak változatlanul a földtörvény alkalmazása okoz gondot. 300 hektár most is a szentkirályi árnu tulajdonát képezi, amihez nem tudnak hozzányúlni. Az alpolgármester szerint a szakemberek hiánya gátolja a birtoklevelek szétosztását, s bár minden faluban szükség lenne rájuk, jelenleg csak hárman dolgoznak. A gazdák egyénileg dolgozzák meg a földet. Bánd területén nincs társas, a községben viszont hét létesült. A gazdálkodásban a legnagyobb nehézséget a magas díjak jelentik. A helyi református egyháznak két traktorja és vetőgépe van, olcsóbban dolgoznak a mezőgépészeti állomásnál, s az idős embereket részesítik előnyben. Az állattenyésztés terén szerzett egykori hírnevét Bánd ma sem hazudtolja meg. Bár a gazdák olcsónak tartják az állam által a tejért fizetett árat, ennek ellenére nőtt a tejtermelés. 1993-ban 2 600 hektoliter tejet és 1 373 szarvasmarhát adtak el állami alapra. A mezőbándi tanács tavalyi költségvetése 15 580 000 lejre rúgott. Jutott ebből az egészségügyi rendelő karbantartására, a legelők javítására, kutak ásására, az utak javítására. Az elmúlt évben jövedelme is volt a tanácsnak a szombatonként szervezett közismert hetipiacból, a tanácsi malomból, ami 1993-ban 22 milliós bevételt valósított meg, csakhogy neki is tartoznak, a radnóti NUTRIMUR például 3 700 000 lejjel. A költségvetésből tavaly közel hatmillió lejt fordítottak a községi utak javítására Madaras, Pete, Szénafű irányában. Az idéni költségvetésben három út teljes javítása, valamint a vízhálózat bővítése szerepel. Érdekes ma olvasni mindazt, amit Bánd egykori lakosságáról ír: „Az egész helységet csaknem mind nemesség lakja, nagyobb birtokos csak egynéhány van, de azok sem laknak itten. A nemesség birtoka is nagyon elaprósodott, de azért e helység roppant, 8000 holdnyi terjedelmi ha Alkalmazkodni az idő kívánalmaihoz tárából mégiscsak jut mindenkinek annyi, hogy megélhet. Hogy az itteni nemesség ennek daczára még sincsen nagy jólétben, azt inkább bizonyos álbüszkeségnek lehet feltudni, mely a földmívelésen kívül minden más foglalkozást lenézett; ma azonban kezdenek itt is az emberek eszékre térni, s az idő kívánalmaihoz és viszonyaihoz alkalmazkodni, a régi tajtékpipás indolentia helyébe a szorgalom és munkásság lép.. Mezőbánd mai lakossága újra alkalmazkodni próbál a megváltozott helyzethez, viszonyokhoz. Teszi ezt csalódottan és kiábrándultan. S ha van helysége e megyének, amelynek oka van rá, e mezőségi település azok közé tartozik. De mesterségesen keltett konfliktusok, választási trükkök ellenére nem állt meg Bándon sem a világ. A község központja hamar átformálódott, s mintha Orbán Balázs mondatai elevenednének meg. . . TÜNDÉRKERT • Cuppog a csizma talpa alatt a sár, ahogy a díszes faragott kapu elé érünk. Különös egyedi faragás ez, Puskás Kiss Ernő bándi mester munkája. A kertben gazdagon trágyázva alszik a föld, s szúrlyókál a délutáni órában a gazda is. Ez még nem az ő ideje. ilyenkor könnyű helyen áll még a pihenés. Jellegzetesen mezőségi sorsa Tóth Andrásé, aki túl a hetvenen, változatlan sóvárgással várja az ébredést, hogy „tündérkertté“ varázsolja újra a ház körüli mikro- Világot. — Kicsi gyermekkoromban kezdtem oltogatni a fákat, sokat nemesítettem — tűnődik el. Erre születni kell, szíve kell hogy legyen az embernek, úgy kell ismernie mindenfajta növényt, hogy, ha ránéz, érezze: szomjas szegény, fázik, avagy melege van. A gyermekkori szenvedélyt Tóth András a társasban próbálta kiélni, volt „szőlőbrigadéros“, 30 hektár szőlőt telepítve, majd a kertészetet virágoztatta fel. Egyben a tanulás évei is voltak ezek, a különböző tanfolyamok igen hasznosaknak bizonyultak annak, aki valóban tanulni.Takárt- Áraikor azonban munkája gyümölcse beérett, kiderült, hogy presbiterként, egyházi emberként nem megfelelő a brigádosi funkcióra. Át kellett hát adnia, s amikor észrevette, hogy ezzel odalett a tekintélye, vissszavonult, s berendezte a maga tündérkertjét, ahogy kertészetét Bándon nevezik. A szoba, amelyben beszélgetünk, akkoriban szaporítóládákkal telt meg, s tavasszal már álltak a feléházak, ameleket 1966-tól minden évben március elsején ’ is’betakarnak, 15-én földbe kerülnek a zöldségmagvak. A hónapos retek és fejes saláta értékesítése után, helyükre kerül az előnevelt paradicsom, a vineta s a tölteni való paprika, öntözik, fejtrágyázzák, majd permetezik a levélmolyzetű ellen. — Hál’ Istennek nem volt év, hogy valami ne sikerült volna — mondja Tóth András. Eleinte nem csupán Bándot látták el, jutott messzibbre is, s most mások is követik példájukat. Csak egy a szomorúság, a szép szenvedélyt nem folytatja a család. A ház előtt kivágott körtefa hever. Emberek és hét kőn unok a Muszáj volt, pedig, amikor egy fát kell kivágnom, úgy érzem, mintha egy embert ölnék meg. A templom udvarán is megőriztem a fákat, pedig váltig mondták, hogy ki kell vágni. Arra gondoltam, egy kerítés két hónap alatt elkészül, de 100 év kell ahhoz, hogy ekkorára megnőjön a fa. Ahogy kikísér, szemével már tavaszba öltözve látja az udvart, ahol oltott orgonák alatt százával nyitják majd kelyhüket a tulipánok. A GAZDÁNAK NINCS MIT MONDANIA Két traktor, gépek az udvaron, ahogy kissé fennebb megyünk. Itt aztán folyik a gazdákodás, gondolja az idegen, s már lépünk is befele a kapun. A gazdaasszony azonban elutasít. A gazda ugynis pihen, és egyébként sincs mit mondania- Hát nem is zavarjuk tovább. KÉT AUTÓ, S EGY SE JÓ Teherautó rostokol kissé fennebb, egy ház előtt, a másik utcában. Bartha István és felesége szívélyesen fogad. A konyhát betölti a frissen sült kenyér illata, s vígan csattog a szövőszék. — Hogy honnan a kocsi? — Sofőrként dolgoztam a gazdaságban — mondja Bartha István. Onnan vettem meg a használt kocsikat. Először az egyiket, amivel kihoztam a másiknak is az árát. Aztán lesült a motor, s most mindkettő javításra vár. - -öt hektáron gazdálkodnak, búzát, cukorrépát, krumplit termeltek, csak dohányra nem jutott már hely. Ezenkívül hét bikaborjút nevelt, s úgy érzi, nem kapta meg értük a munkájának megfelelő árat. Most juhokat és két fejőstehenet tartanak És közben pereskednie kell. Mert a legjobb földje, 2,5 hektár Adorjánban van, s mivel visszafoglalták, a konzervgyárral kerültek perbe. Hogy mikor lesz vége? A kérdésre, hogy meg lehet-e élni a gazdaságból, Bartha István így felel: — Énszerintem meg, aki dolgozik. Aki nem, az úgy marad, ahogy volt Jobban megy annak, aki traktort vásárolt. Egyik autót eladom, a másikat megjavítom — nyugtázza végül, s csak azt bánja hgy egy teherkocsi helyett, miért nem traktort vásárolt inkább.• Mezőbándi emberek, bándi hétköznapok. A csizma talpa alatt cuppog a sár, s a január végi napsütésben csírázik a tavasz. Ingyencirkusz Január 19-én délben régi sérelmek robbantották ki a konfliktust Bánd központjában. Aradi cigányok érkeztek állítólagos adósságuk begyűjtéséért. A helybeliek fel voltak készülve a fogadásra, összeszólalkoztak, s amikor elkezdődött a csetepaté, a helyiek doronggal törték be a fehér Volkswagen ablakait, s letörték az ajtaját. A sofőr, akit állítólag csak megfogadtak, kiugrott a kocsiból, s egy cigányasszony vasdoronggal törte be a fejét — mesélik a fiatalok, akik szemtanúi voltak az eseményeknek. Aztán a vendégeknek sikerült beindítaniuk a kocsit, a helybeliek pedig mint akik jól végezték dolgukat, három liter vodkával mosták le az események piszkát. A bántalmazottak visszavonták a feljelentést. A másik eset a buszmegállóban történt. Az iklandi romák a vendéglőben ittak, majd hazafelé indulak. Az áldozat két veszekedőt akart békíteni, de végül őt ütötték le, s az aszfaltba úgy beütötte a fejét, hogy más, nap belehalt sérülésébe- Az áldozatot Rostásnak hívták, s a tettes is ezt a nevet viseli. Kevesen születnek, sokan halnak meg A református gyülekezet 3126 lelket számlál, 100 körül van a katolikusok száma — tájékoztat Kerezsi János református lelkész. Tavaly 21 gyermeket keresztelt, 40-szer szólott temetésre a harang és 13 pár mondta ki a református templomban a boldogító Igent. Közülük hat elköltözött a faluból, négy ottmaradt. Szomorú adatok ezek, hisz a temetések száma kétszerese a születésekének, és a jelek szerint 1994 sem lesz jobb esztendő. Két testvérgyülekezete van a mezőbándinak, egy magyarországi és egy angliai. Ez utóbbi ajándéka az egyház tulajdonában levő két traktor, teljes felszereléssel Az egyházközség élére fiatal presbitérium került, s a diakóniai tanács határozza meg, milyen irányban szükséges elmozdulni — számol be a lelkész, aki elégedetlen a templomlátogatással. A 200-as átlag véleménye szerint kevés, amiért elsősorban magát okolja. Az egyházközség vegyeskara nemrégiben lépett be az ÉMKÉ- be — tudjuk meg a továbbiakban — szeretnének részt venni a nyárádtői kórustalálkozón. Tervbe vették a régi híres clterszenekar újjászervezését is. Évente két alkalommal a kapusi öregotthon lakóinak próbálnak néhány kellemes percet szerezni. Földönjáró terveik: egy kombájn megvásárlása s etry talajtan, laboratórium felállítása, amely Bánd kiterjedt körzetében pontos tanáccsal látná el a gazdákat. Tanítókra és nyelvtanárokra lenne szükség Líceumként is működött, majd megszüntették, s 1989 után alakult újra a felső tagozat mezőgazdasági profillal. Tavalytól egy-egy matematika osztály indult a bándi iskola mindkét tagozatán. A folyton változó tanügyi intézmény helyzetéről Kopeczny Tibor aligazgatóval gondolkodunk el. — A két épületbe I.-től a XII-ig 27 osztály jár, szám szerint 851 gyerek. Az utánpótlás azonban gyenge. — Szeretnénk egy roma osztályt indítani az alsó tagozaton, lenne rá igény, és sok problémát megoldana az iskolában — mondja az aligazgató, arra gondolván, hogy a tanítóképzőben végző roma osztályból talán Bándra is küldenek egy frissen végzett tanítónőt. Ami a tanári kart illeti, nyelvtanárokban és tanítónőkben van hiány, az utóbbi helyek ősszel valószínű betelnek, de hol van az a frissen végzett idegennyelvszakos tanár, aki Bándot választaná? A nehezen összetoborzott bentlakó középiskolás diákoknak a legnehezebb, hisz egy napjuk 850 lejbe kerül. Az állami támogatásra pedig hiába várnak. A tovább tanuló, tanulni óhajtó jóképességű gyermekeket pártfogolni kellene. Bár egykor rendelkezett, sajnos földterületet nem kapott vissza az iskola, holott ez a bentlakás számára könnyebbség, a mezőgazdasági gyakorlat számára hasznos lenne. Ami a felszereltséget illeti, a holland Herde egyházközség segítségével minden osztályba padot, széket, asztalt kaptak és egy számítógépet is. A vizet kútból próbálták bevezetni, a hollandok Víztisztítót ígértek. — Sajnos érvényesülni kezd a tendencia, hogy jóképességű gyermekeket földművelésre othon tartanak — mondja az aligazgató. — Így egye nagyobb meggyőző munkára van szüksége a líceumot szervező tanároknak, hogy Bándon a IX—XII. osztályokat továbbra is fenntarthassák. Az oldalt szerkesztette: BODOLAI GYÖNGYI