Népújság, 1994. március (46. évfolyam, 41-62. szám)

1994-03-01 / 41. szám

fi n...­ •MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Kelementelki nyugalom Könyvekből, filmekből, élő el­beszélésekből tudom, mit jelent az oázis a sivatagban. Nyugal­mat, biztonságot, adott esetek­ben bizony az életet árasztja magából. Ez a gondolat jutott eszembe, amikor Kelementelkén a földútról rátérünk az aszfaltos útra. De már késői gondolatok voltak, már nem tudtam elmon­dani Balogh úrnak, az Arany Kalász társulás elnökének. És még azt is tudomására szerettem volna hozni, ott és akkor, hogy valóban egyre ritkábban írom le egy faluval kapcsolatosan azt a szót, hogy nyugalom. Ezúttal miért tettem? íme: Balogh úr meséli, hogy 1992 szeptemberében a faluban az emberekkel felosztották a kol­lektívet. De becsületesen, az ak­kori törvények tiszteletben tár­ásával. Amint mondotta: „Tu­dásukra hoztam, hogy senki darab téglát a volt kollek­tívből el nem visz, amíg én itt vanyok. Mint mindenhol, voltak, akik azonnal hordani szeret­tek volna. És az, aki ron­­tani-bontani-hord­ani akart ak­kor, ma a megalakult tár­sulás tanácstagja!“ Tehát sa­ját akaratuk szerint elosztották a volt kollektív vagyonát, a kö­vetkezőképpen: kiosztották min­denkinek a járandóságát, az alapeszközöket, azok értékét a társulásba beállt 218 földtulaj­donos bennhagyta a társulásban alaptőkeként. Az akkoriban 2 millió 631 lej volt. Ezenkívül minden tulajdonos 10 ezer lejt vitt be részvényként,­­ elősegítve ezzel a termelés folytatását, ha úgy tetszik, az új szervezési for­mában való elindulást. Itt meg­jegyzendő, hogy a 218 tulajdo­nos a falu lakóinak a 99 száza­lékát teszi ki. Nem tűnt el semmi a volt kol­lektív vagyonából, és nem ma­radt parlagon egy négyzetcenti­­méter föld sem. A 454 hektárból mi­nden esztendőben jó termést takarítottak be. Az 54 ka kaszá­ló is eltartja az állatállományt. A társulás működési alapszabály­zata szerint minden egy­es tár- KILYÉN ATTILA (Folytatás a 3. oldalon) Megjelent az ÁPGUS új száma A TARTALOMBÓL:. • „Hé, magát ütik.." • Saját lányát erőszakolta meg • Kegyes halál • Fadrusz nem Fadrutin • Kővel való agyon­­veretést • Kupit a megyeházára • Fejedelmi borravaló • Blitzek. KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! K­i-ki magáért! Sztrá­k^Ek©rkép A február 28-ára az RSZSZOSZ­­­álla konföderáció által bett­­ett sztrájksorozathoz a szó­vá töhető egységek nagy része csupán elméletileg csatlakozott. Ez azt jelenti, hogy támogatják a harcot, azonban az említett egységekben nem állt le a mun­ka. Ilyen volt az Uefor Rt. és a Grosaliment Rt. Raicu Vasile, az ISECO szak­­szervezeti vezetője kijelentette, hogy csütörtökön 15 órakor ki­egyeztek a vállalat vezetőtaná­csával. Egyelőre a követelt 24.800 lej bérindexelésből a munkásoknak 10.000 lejt juttat­nak, a többit majd május el­seje után folyósítják. Kérték, hogy a sztrájkolók ellen ne in­dítsanak fegyelmi eljárást. A munkakonfliktus tovább tart, de a munkások dolgoznak. A ré­­geni SETTPPL-ben japán­sztrájk formájában csatlakoztak a konföderáció mozgalmához. Az Egyetem Előtti Oktatás szakszervezetének tagjai figyel­meztető sztrájkot tartottak, ami azt jelenti, hogy a líceumi osz­tályokban csak 10 óráig tanítot­tak, azaz a tevékenység egy­­harmadát végezték el. A Matricon Rt. szakszerveze­tének képviselői február 25-én, pénteken, kiegyeztek a vezetőta­­náccsal. A bérindexelést ille­tően a vállalatvezetők megígér­ték, hogy betartják a törvény előírásait. A munkafeltételek javítására elkészítenek egy in­tézkedési tervet, amelyben ki­szabott időpontokra szólóan fe­lelős személyek vállalják a részlegeken levő körülm­ények javítását. Február 28-án itt is dolgoztak, azonban a munka­konfliktust nem tekintik befe­jezettnek, csak akkor, amikor a vezetőtanács betartja, illetve megvalósítja az ígéreteit. A Maros Megyei Kórház Sa­­nitas Szakszervezetének vezető­jétől, Pásárosu Georgetától ér­deklődtünk. Tagjaik csak figyel­meztető sztrájkot tartottak. Ezt vizuális propagandaeszközökkel és a japán sztrájkban alkalma­zott karszalagokkal jelezték. A járóbeteg-kezelés folyamatát nem szakították meg, sőt, ezt a szak­­szervezet képviselői is ellenőriz­ték, így zajlott a tegnapi, inkább ki-ki magáért, mint mindnyá­jan mindenkiért revindikatív szakszervezeti megmozdulás, — vagy — XLVI. évfolyam 41. (12 808.) sz., 1994. március 1., kedd 8 oldal, előfizetőknek: 50 lej szabadeladásban: 60 lej Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Szombaton és vasárnap tar­totta kétnapos ülését az RMDSZ Szövetségi Képvise­lők Tanácsa. Előzőleg, már pénteken egyeztető kerek­asztal keretében beszélték meg a tennivalókat, u­gyanaznap dolgoztak a szakbi­zottságok is. Az ülésszak első napján há­rom napirendi pontot sikerült megvitatni. Kétfordulós szava­zással megválasztották az SZKT elnökét. A többszöri nekifutásra azért volt szükség, mert bár péntek éjjel a frakciók megegyeztek az elnök sze­mélyében, a keresztény­de­mokraták az ülésen váratlanul új jelöltet javasoltak az addigi elnök, Csiba Tamás személyében.. Szünetet rendeltek el emiatt, majd a frakció elállt a jelöléstől és Csiba Tamás eg néni jelöltként mar-’dt meg a listám A megvá­lasztott elnök végül Dézsi Zoltán, a gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke lett 71 szavazattal 23 ellenében. Ezután simán, az egyeztetésnek megfelelően ment az Álla adó Bizottság megszava­zása. Alelnökök: Füri Palkó Ilo­na, Pillich László és Bulyov­ szky Lóránd, titkárok: Eigel Ernő, Zakariás Zoltán, Gazda István. Ugyancsak az első napon sike­rült megszavazni a Parlamenti Csoport Működési­­Szabályzatát, majd interpellációk hangzottak el. A második napon megszavaz­ták az Etikai Bizottság működé­si szabályzatát, határozatot fo­gadtak el az Alapszabályzat mó­dosításáról, valamint az Egyezte­tő Tanács megalakulásáról és szerepéről. Megfelelő dokumentáció hiá­nyában elhalasztották a területi szervezetek Alapszabályzat Ter­vezetének megvitatását, mivel az Ügyvezető Elnökség úgy vélte, hogy a benyújtott dokumentáció nem vette figyelembe a területi szervezetek helyi problémáit, és visszautalták az Ellenőrző Bi­zottság működési szabályzatát is. Végül szervezési problémák meg­vitatására került sor. Tőkés László tiszteletbeli el­nök levélben fordult a küldöt­tekhez, amelyben figyelmez­tette őket, hogy már csak egy hónap van hátra a félévből, amit az Európa Tanács adott Romániának a fel­vételkor szabott feltételek bevál­tására. Románia ezideig még egyetlen vállalt kötelezettségét sem teljesítette, azokat sem, a­­melyek közvetlenül érintik a romániai magyarságot, annak kisebbségi és emberi­­ jogait. A levél felolvasása után Takács Csaba ügyvezető elnök elmond­ta, hogy az RMDSZ folyamato­san gyűjti az Európa Tanács feltételeivel kapcsolatos doku­mentumokat, rögzíti a történte­ket, illetve azt, ami többnyire nem történt meg a román kor­mányzat részéről és az anyagot a nemzetközi fórumok rendelke­zésére bocsátja. Mindennek nyomán állásfog­lalás született. Ennek szövegét holnapi lapszámunkban olvas­hatják. Ugyancsak a tanácskozáson jelentették be, hogy a szenátusi frakció vezetője Verestóy Attila helyett Szabó Károly lett, a kéo­­vLselőházfc°n pedig Vida Gyula vette át Tokay Györgytől a sta­fétát. Arról is vita volt, hogy lenen-e állandó székhelye az SZKT-nak, vagy ezután is ván­dorüléseket tartsanak. Szatmár csak anyagi támogatás mel­lett vállalta volna, így két jelentke­ző maradt: Gyergyószentmiklós vagy Marosvásárhely. Arról nem született döntés, hogy miket és hol tartják a következő ülést. Ezt majd az Állandó Bizottság dönti el a szövetségi elnökkel. MÓZES EDmi Kié lesz a nyárádszereddai piac? NYARADSZEREDÁBAN e­­gyelőre kideríthetetlen okok miatt, 1589 előtt az állam ki­sajátította a községi piac he­lyét, melyet később átadtak a volt IJPPS-nek (Megyei Ter­melő- és Szolgáltató Vállalat). A TITOKZATOS DÖNTÉS A múlt rendszerben, a Nyá­­rádszeredában létesült Nyárád Szövetkezet, valamint a volt Megyei Termelő- és Szolgáltató Vállalat két egységét a kol­­lektivizált földterületekre épí­tették. Természetesen, ezeket az állam kisajátította. Annak elle­nére, hogy a telekkönyvi kivo­natban a piac területe a helyi néptanács tulajdonában szere­pelt. 1989. július 26-án, a Me­gyei Néptanács egy átiratban ér­tesítette az IJPPS vezetőségét, hogy jóváhagyja a piac telkének és a rajta levő épületeknek a birtokbavételét. Azaz, a 861-es A fordulat után kiderült, hogy mindez jogtalanul történt. Három év elteltével, az ok­iratok illetékes hivatalokhoz küldözgetése és kilincselés u­­tán se rendeződött véglege­sen az ügy­­számú telekkönyvi kivonatban levő 688/1/1/2-es helyrajzszámú 8607, négyzetméter területet. A határozat furcsasága az, hogy az akkori eljárás szerint, a helyi néptanács végrehajtó bi­zottságának a tagjai is rá kel­lett volna hogy bólintsanak er­re. A pár nappal azelőtt — jú­lius 21-én — megtartott végrehaj­tó bizottsági gyűlésen az ügy nem szerepelt a napirendi pon­tok között. Ezután, 1989. november 13-án, az IJPPS volt vezetősége kérte a nyárádszeredai néptanácsot, engedélyezze az átiratást, mert a Nyárád szomszédságában levő te­rületen és a halastó mellett egy üdülőtelepet szeretnének létesí­teni. December 9-én keltezett át­irat a telekkönyvezett területet az említett helyrajzszámmal az IJPPS gondozására bízta. De­cember 15-én a megyei pártbi­zottság is szentesítette az okira­tot! Az átadási szerződés eltűnt­ a bürokrácia Útvesztőjében A Nyárád partján levő emlí­tett területet a Megyei Termelő­és Szolgáltató Vállalat elkerítet­te. Elkészült két kisebb hétvégi ház alapja, de a munkálatok le­álltak. Mi több, a gondjukra bí­zott mérlegház is tönkrement. Ezt látva és tudva azt is, hogy a terület a községé, a választá­sok után megalakult helyi ta­nács úgy döntött, hogy engedé­lyezi a piac megnyitását. Miután a helybéliek kibontottak 6 mé­ter kerítést, megjelent Csungan VAJDA GYÖRGY (Folytatás a 9. oldalon) • Az Alfa Kartellhez tartozó több mint 1000 szakszervezet lé­pett február 28-án, hétfőn ál­talános sztrájkba — jelentette ki a Rompres egyik szerkesztő­jének Romulus Nita, a szakszer­­vezeti konföderáció főtitkára. Az RSZSTOSZ-Évád­a szervez­te február 28-i általános sztrájkon 15 óráig a 61 társult szövetség közül 16 közölte rész­vételét 61 nagyvárosból. Az egy­ségek több mint 90 százalékánál sztrájkőrséget alakítottak. A 41 területi szövetségből 38 lépett sztrájkba, megerősítve részvételét Olt megye is, amely február 24-ig nem közölte revin­dikatív akcióit. ■ .......................... Az állatvédő ASSISZ Szombat, február 26, 16 óra 13 perc. Elkéstem. A délután négy­re hirdetett gyűlés megkezdődött. Ha egy egyesület a délután négyre hirdetett közgyűlést négykor meg is kezdi, akkor azt az egyesületet feltétlenül komo­lyan kell venni. Marosvásárhelyen soha nem volt állatvédő egyesület. Jelen­leg egész Erdélyben is csak Ko­lozsváron és Csíkszeredában működik. Az ASSISZ állatvédő egyesületnek ezt az első közgyű­lését stílszerűen az Állatkert elő­adótermében szervezték. A várt­nál nagyobb az érdeklődés — az amfiteátrumban szinte telt ház. A szokványos bevezetők, üdvöz­lések után áttérnek a hozzászó­lásokra. Már­ tagok és majd­­tagok szinte nem is várt fele­lősségérzettel latolgatják a jö­vőt. Ennek a Földnek a jövőjét, melyen emberi számítások sze­rint még néhány millió évig él­nünk kell, megélnünk, annak ellenére, hogy az utóbbi évszá­zad alatt annyit vétettünk a Természet rendje, végső soron önmagunk ellen. És ami bíztató , nem az egyedülálló, kutyát­­macskát tutujgató világra hara­­gudott öregnénék hangja szólott. Anélkül, hogy bárki tételesen megfogalmazta volna, ott vibrált a teremben, hogy az állatok vé­delme környező világunk védel­mét jelenti, a túlélés sokrétű le­hetőségének ez az egyik, de elengedhetetlen szelete. íme néhány az elhangzott hozzászó­lásokból. Feltétlenül érdemes o­­dafigyelni rájuk: • Olyan körülmények között kell dolgozni, amikor nem léte­zik egy állatvédő törvény (igaz, az ember védelmére sem sok gondot fordítanak derék tör­vényalkotóink). (Dr. Császár Ti­bor) , összefogdossák az énekes­madarakat, s a piacokon árul­ják, aztán meg nagyot csodálko­zunk, hogy a rovarok ellepik a gyümölcsösöket. Meg, hogy meg­bomlik a biológiai egyensúly. BAKÓ ZOLTÁN (Folytatás a 2. oldalon)

Next