Népújság, 1994. március (46. évfolyam, 41-62. szám)

1994-03-01 / 41. szám

Kié lesz a nyárádszeredai piac? (Folytatás az 1. oldalról) caterina, ezúttal a Prefektúr h­atáskörébe tartozó Szolgáltató 5 Kisipari Kft. (volt IJPPS) ók­­ori jogtanácsosa, és felmutatott gy­­erekkönyvi kivonatot, amely tazolja, hogy a piacot 1991-től(!) kft. telekeltette. Hogy mégse maradjon a köz­eg piac nélkül, a helyi ta­­ács 1992. szeptember 11-én kér­­i a szóban forgó kft-t — te­­intettel arra, hogy nem hasz­­álja a területet — mondjon le alá, és adja vissza a községnek.­zeptember 17-én válaszolt a kft v­ezetősége: a területet csak bér­­e adhatja, illetve árverés útján eheti át a helyi tanács, így öntött a szeptember 15-én öss­­zeült kft. vezetőtanácsa. A piacot az eltulajdonított te­­lt felé vezető Malom utcába elyezték át. Hamarosan tartha­­atlanná vált a helyzet, hiszen z állatok és az emberek sze­letet hagytak maguk után az ítesten. Szeptember 21-én a helyi ta­­ács a prefektushoz fordult se­­ítségért, hogy tisztázza a tulaj­­onjogot. A megye elöljárói nem­eljesítették a kérést. 1993. június elsejére halasztják döntést, a megyei tanácsosok hatáskörébe utalva az ügyet. A­ulajdonjog azonban még min­dig kérdéses. Átiratban értesí­­tli a nyárádszeredai polgármest­­ hivatalt, hogy a hely alkal­­ugyan napipiac tartására, sz­örnyezetvédelmi szempontból ilatvásárt nem lehet rendezni, mert a trágyalé szennyezi a nyárádot. MÉG A HELYRAJZSZÁM SE TALÁL 1994. január 27-én a nyárád­­menti községben, rendkívüli ta­nácsülést tartottak, amelyen részt vett Josib Viorel, a prefek­­túra helyi tanácsok és közigaz­gatási szervek tevékenységét ösz­­szehangoló igazgatóságának ve­zetője és Rostogolea Dan, a Szol­gáltató és Kisipari Kft. igazga­tója. Ők az ügyben érintettekkel együtt, a kataszteri térképen be­határolták a területet. Kiderült, hogy a Szolgáltató és Kisipari Kft-nek a község területén ösz­­szesen 30 909 négyzetméter terü­lete van, amiből 1993. március 17-én 8607 négyzetmétert tele­keltek. A piac 688/1/1/2-es hely­­rajzszáma, a térkép szerint, tel­jesen más helyen található: a község központjától távol levő, ún. „szesztelepen“ van feltün­tetve. Josib Viorel igazgató szerint kevésbé bonyolódott volna az ügy, ha a helyi hivatalosságok és a kft. előző vezetősége isme­ri az 1991-ben kiadott 834-es számú kormányhatározatot. Ez a rendelet kimondja, hogy mi­vel a Szolgáltató és Kisipari Kft., illetve a helyi tanács tevékeny­ségének összehangolása a Me­gyei Tanács hatáskörébe tartozik, az utóbbi szerv kell hogy meg­állapítsa a kft. szükségleteit fe­dő területek nagyságát (1-es cik­kely). I'a továbbiakban a 4. cik­kely leszögezi, hogy azon terü­leteket, amelyeket nem használ­nak ki, a községek közterületei­hez csatolják. A Szolgáltató és Kisipari Kft. köteles egy kér­vényt benyújtani a megyei ta­nácshoz, amelyben az érintett földterületet igényeli. A tanács megállapíthatja, hogy ez kihasz­nálatlan, és átadja majd a köz­ségnek. Ez az eljárás nem ke­rülhető meg, mert a parcellára adót kell fizetni. Az ügy mégsem oldódik meg ilyen egyszerűen ... A PIAC A KÖZSÉGÉ LESZ, I­E... Rostogolea Dán mérnök, az SZK Kft. igazgatója a követke­zőképpen ítélte meg a helyzetet: — Elődeim tervei szerint, va­lóban itt egy hétvégi telepet, sportpályákat kellett volna léte­sítenünk, de erre most nincs a­­nyagi fedezetünk. A területet megtarthatjuk magunknak, de ha piacként is bérbe adjuk, je­lentéktelen bevételt fog hozni. Mindenképpen a 834-es kormány­­határozat értelmében fogunk cse­lekedni, de a folyamat elhúzód­hat. Mivel állami tőkével ren­delkező vállalatról van szó, el­ső lépésként a problémáról egy helyzetjelentést kell hogy ké­szítsek, amelyet a kft. vezető­tanácsa elé terjesztek. Ezt egy gyűlésen megtárgyalják, majd a határozatot a részvényesek köz­gyűlése is megvitatja. A hajda­ni Állami Meghatalmazottak Ta­nácsáé (volt CIS) az utolsó szó. Időközben a kft. vezetőtanácsá­nak és a részvényeseknek is tisz­tázniuk kell a tulajdonjogot. Az ügy tehát még nem oldó­dott meg, még van rá lehetőség, hogy a hajdani felelős beosztás­ban levők tévedéseit, hibáit helyrehozzák. S mindezt oly módon kell tenniük, hogy utó­daink se találjanak benne ki­vetnivalót!” Gheorghe Sincaira emlékeztek A Maros Megyei Művelődési Felügyelőség, a Megyei Könyv­tár, a Maros megyei tanfelügye­­őség és a Gheorghe Sincai Is­­kolaközpont szervezésében Ghe­orghe Sincai születésének 240. évfordulója alkalmából tisz­telgő rendezvénysorozatot tartot­tak. Csütörtökön a nagy felvilá­gosult gondolkodóról elnevezett líceum volt a színhelye az emlé­kező ünnepségsorozat megnyitó­jának. Pénteken a Kultúrpalota kistermében tudományos ülés­szakkal folytatódott a rendez­vény, melyen Aurel Gaica tör­ténész, Elena Catana, Mia Nistor, Lívia Moldovan és Serafim Dui­­cu értekeztek a jeles személyi­ség életéről és munkásságáról. Ezt megelőzően a Gheorghe S­incai líceumban szaktantárgyi és sportversenyt tartottak, me­lyet Istentisztelet követett. A díjkiosztást és a Gheorghe Sin­cai dokumentációs kiállítást kö­vette a kultúrpalotabeli rendez­vény és díjkiosztás. A szesszió után művészi műsorra került sor. (mézes) »••••··•••••••••••••••••• (Folytatás az 1. oldalról) ült tag földjének tulajdonosa, * igy, tételesen megfogalmazva, az tehet földjével, amit akar. Ha holnap azt mondja, hogy ki­­.11 a társulásból, akkor egyik lapról a másikra ki is léphet. Ami még nálunk jellegzetesség - magyarázza Balogh elnök —, mi tagjainknak kiosztottuk a birtokleveleket, tehát a földek kérdése tisztázva van, beleértve a szőlőterületeket is. Az erdő­k­ még vannak problémák, őt menetközben is rendez­ettük a Megyei Földosztó Bi­­zottság egyik tavalyi határozata nyomán.“ Mi a véleménye a mezőgaz­­daságban lezajló privatizálási flyamatról? Ekképpen válaszolt a társulás elnöke: „A jelenlegi mőszakban a társulás a legmeg­­felelőbb módszere a föld közös megművelésének. De csak ebből a szempontból a legmegfelelőbb, A társulási forma nem végérvé­nyes — vagyis a jövőben min­­denképpen a farmergazdálkodás felé kell irányulnunk. Minden nyugati országban arra töreked­nek, hogy a földet tagosítsák k­i gépi megművelés érdekében, és annak érdekében, hogy minél nagyobbak legyenek a termés­hozamok. Sajnos nálunk ezt még nem értették meg. A nagy ter­méshozamokat csak úgy érhet­jük el, ha nem csökkentjük a költségeket. Fennmaradt egy rá­kos betegség, mivel akut a pénz­hiány, szinte minden szinten és minden termelési területen pénzt vesznek el a termeléstől és a további beruházásoktól. Ez­ tel­jesen hibás eljárás! Minálunk ez nem történik meg! Egy pél­da: ha a jövedelemből nem tud­tuk fedezni annak a két traktor­nak és a hozzávaló gépeknek az árát, akkor mindannyian, a ta­gok kipótoltuk és megvásároltuk a gépeket. Mert tudtuk, hogy­­ most már a három traktorral és gépekkel fedezni tudjuk a je­lenlegi földterületek igényelte munkálatokat. Nem vertük a fo­gunkhoz a pénzt... Más szempontból — a priva­tizációval kapcsolatosan — mi Kelementelkén úgy véljük, hogy ha valaki komolyan veszi a me­zőgazdaságot, akkor annak első­sorban vállalkozónak kell lennie, mert­ adott a földtulajdonosság, de ez még nem jelenti azt, hogy a föld terem is. Egyszóval azt meg kell dolgozni, azután a ter­ményt értékesíteni kell, ehhez a piac ismerete szükséges­, to­vább nem is folytatom a mező­­gazdasági vállalkozó széleskörű tevékenységét. Tehát, amikor kialakult a vállalkozói státus, jöhet a döntés: maradok a föld mellett vagy más tevékenységbe fogok. Következik, hogy a vál­lalkozás keretén belül leszek farmer, gabonatermesztő, ipari növénytermesztő stb. Szóval a farmergazdálkodás is egy vállal­kozás, amely nálunk még nem alakult ki. Nyilvánvaló, hogy ehhez számos törvényre, közpon­ti intézkedésre van szükség. A­­mikor azok hatása érződik a gyakorlatban, akkor beszélhetünk a mezőgazdaság igazi privatizá­ciójáról. Persze ez a mi vélemé­nyünk. Alá is támaszthatjuk: a termesztési költségeket nem fe­dezik a termények állami árai, lásd, egy kilogramm búza 100 lej. (Szinte nevetséges!) Vagy: a vetőmagvakért a ROMSEM fizet 360 lejt kilogrammonként, és amikor mi megvesszük, az ára már 1­200 lej. Jó, hogy kiválo­gatta, ápolta és raktározta a ROMSEM, de ezért éppen 1200 lejre növelni a vetőmag árát... Mindenképpen szükség van ú­­jabb, jobb törvényekre.“ A kelementelki határt magunk mögött hagytuk, a falut is. Egy falut, amelynek lakói hisznek a mában, a holnapban, de még a jövő esztendőkben is. Hisznek abban, hogy a következő 10—20— 30 évben is biztosított a megél­hetésük. Sok a munka, nehézsé­gekkel számolnak, de a lényeg: minden termény átlagtermése a megyei szint fölött van, bíz­nak egymásban, a biztonság pe­dig mindig ösztönöz. Kelementelki nyugalom Műsoros est Az RMDSZ IV-es­­ körzete Műsoros estre hívja meg tag­jait, március 2-án, délután 5 órára. Az utcafelelősöket kérjük, jelenjenek meg fontos meg­beszélésre a Sáros utcai székházban. Vezetőség 1904. március 1. A nap himi átalakítás a fémfeldolgozó iparban Az Iparügyi Minisztérium megfelelő szakosztá­lyának elképzelései szerint, 2000-ig körülbelül 50 szá­zalékkal fog csökkenni a fémiparban dolgozó alkal­mazottak száma. Jelenleg mintegy 145 000 romániai polgár keresi a kenyerét az iparághoz tartozó egysé­gekben. A szakértők szerint ez az átszervezés nem jár kimondottan effektív létszámcsökkentéssel, hanem az átszervezés során bizonyos , az iparágat kiszol­gáló tevékenységek kiválnak az iparágból, a fémfel­dolgozó vállalatokból, és önálló egységként fognak működni. Anti-Caritas akció Ion Gârstea bukaresti jogtanácsos elhatározta, hogy a Caritas önsegélyző hálózat által megkárosított személyek írásos panaszai alapján eljárást indít a Caritas cég ellen. Ennek megszervezése érdekében, arra kéri mindazokat, akik írásos panaszt akarnak tenni a cég ellen, hogy juttassák el beadványaikat az ő lakására. Címe: Bukarest, I. szektor, Vasile Pârvan utca 2—4 szám, B lépcsőház, 21-es lakás. Cârstea úr nem kér honoráriumot — jelzi a Románia libera lap közleménye. A Román Hírszerző Szolgálatot is bevonták . Hetek óta dúl a háború Corneliu Vadim Tudor és az elnöki hivatal, valamint a hadügyminiszter, Niculae Spiroiu között. Miután Vadim Tudor az el­nöki tanácsadók egy részét külföldi kémeknek titu­lálta, a hadügyminisztert meg azzal vádolta, hogy aláássa Románia védelmi rendszerét, lezülleszti Ro­mánia hadseregét a hosszas hallgatás után, végre az államelnök és a kormány is elítélte a nyilatkozatokat. A vádak kivizsgálásával most már a legilletékeseb­bet bízták meg, Virgil Magureanut. Cipészek céhe Bihar megyében bejegyezték a romániai lábbeli­­gyártók céhét, melynek máris 5000 jogi személy lett tagja. A céh vezetőségén keresztül ezek nemzetközi fórumokhoz fordulhatnak az illojális konkurencia ki­küszöbölése és a piacok egymásra tevődésének elke­rülése végett. A céh célja, hogy az iparágon belül egységesítse a munkanormákat, és hogy együttesen szerezze be a kereskedelmi társaságoknak a nyers­anyagot. A céh a Bihari Munkáltatók Konföderáció­jának egyik részlege. A konföderáció hamarosan lét­rehozza a turizmusbeli, a szállítási és a textilipari céheket. Ezek elsődleges célja a kormánymonopólium kiküszöbölése. Miron Cosma újabb kalandjai Két kiadványt — a Románia libera napilapot és az Expres hetilapot — perelt be a Zsil völgyi bányá­szok szakszervezeti vezetője — mert állítólag rágal­mazták őt, amikor arról írtak, hogy a­ bányászok prémiumát Caritas-szelvényekké változtatta, annak érdekében, hogy néhány hónappal meghosszabbítsa a Caritas haldoklását. A két laptól 10, illetve 20 millió lej kártérítést követel. A cigaretta mögött fegyverek Közismert az az ügylet, melynek során a román hadsereg egyes magasrangú tagjait azzal vádolták meg, hogy cigarettával való kereskedés közben, igen­csak megkárosították az államot­­ adócsalás útján. A cigaretta-ügy kivizsgálása során kiderült, hogy a cigaretta-forgalmazás érdekében létesített TRADING cég, melyet libanoni állampolgárok jegyeztettek be — tulajdonképpen román fegyvereket vásárolt a ROMTEHNICA Rt-től. Ezt az üzletet kellett volna fedeznie a cigaretta-forgalmazásnak. A tranzakcióról a miniszterelnöknek is tudomása lehetett, mert ő lé­pett közbe, amikor a Román Külkereskedelmi Bank nem akarta megengedni, hogy a ROMTEHNICA le­tétbe helyezze, az üzletből származó dollármilliókat Az ügy kivizsgálása folyamatban van. Átépítések a határátkelőknél Borsnál, Nagylakon, Varsándon május hónap ele­­­jétől megkezdődik a határátkelőhelyek korszerűsítése, így remélhetőleg a nyáron nem fogunk 8—10 órát vesztegelni egy-egy határátlépéskor. Bár a hazai ál­talános munkaüzemből kiindulva, 1994-ben aligha készülnek el­ az illetékesek az átalakításokkal. Szatmári Bábos Napok A szatmárnémeti MADISZ-tól kaptuk a hírt: jú­nius első felében idén is megszervezik a hagyomá­nyos Bábos Napokat. Kérik minden olyan önálló, vagy intézmény keretében működő nemhivatásos báb­csoport jelentkezését, amely részt kíván venni Szán­dékukat az alábbi címre jelentsék be: MADISZ, Str. Mihai Viteazul nr. 10., 3989 Satu Mare. Telefon: 099-71-75-90, fax: 099-71-35-66. Hírszerkesztő: MÁTHÉ ÉVA / NÉPÚJSÁG — 3. OLYAN

Next