Népújság, 1994. március (46. évfolyam, 41-62. szám)
1994-03-01 / 41. szám
Kié lesz a nyárádszeredai piac? (Folytatás az 1. oldalról) caterina, ezúttal a Prefektúr hatáskörébe tartozó Szolgáltató 5 Kisipari Kft. (volt IJPPS) ókori jogtanácsosa, és felmutatott gyerekkönyvi kivonatot, amely tazolja, hogy a piacot 1991-től(!) kft. telekeltette. Hogy mégse maradjon a közeg piac nélkül, a helyi taács 1992. szeptember 11-én kéri a szóban forgó kft-t — teintettel arra, hogy nem haszálja a területet — mondjon le alá, és adja vissza a községnek.zeptember 17-én válaszolt a kft vezetősége: a területet csak bére adhatja, illetve árverés útján eheti át a helyi tanács, így öntött a szeptember 15-én összeült kft. vezetőtanácsa. A piacot az eltulajdonított telt felé vezető Malom utcába elyezték át. Hamarosan tarthaatlanná vált a helyzet, hiszen z állatok és az emberek szeletet hagytak maguk után az ítesten. Szeptember 21-én a helyi taács a prefektushoz fordult seítségért, hogy tisztázza a tulajonjogot. A megye elöljárói nemeljesítették a kérést. 1993. június elsejére halasztják döntést, a megyei tanácsosok hatáskörébe utalva az ügyet. Aulajdonjog azonban még mindig kérdéses. Átiratban értesítli a nyárádszeredai polgármest hivatalt, hogy a hely alkalugyan napipiac tartására, szörnyezetvédelmi szempontból ilatvásárt nem lehet rendezni, mert a trágyalé szennyezi a nyárádot. MÉG A HELYRAJZSZÁM SE TALÁL 1994. január 27-én a nyárádmenti községben, rendkívüli tanácsülést tartottak, amelyen részt vett Josib Viorel, a prefektúra helyi tanácsok és közigazgatási szervek tevékenységét öszszehangoló igazgatóságának vezetője és Rostogolea Dan, a Szolgáltató és Kisipari Kft. igazgatója. Ők az ügyben érintettekkel együtt, a kataszteri térképen behatárolták a területet. Kiderült, hogy a Szolgáltató és Kisipari Kft-nek a község területén öszszesen 30 909 négyzetméter területe van, amiből 1993. március 17-én 8607 négyzetmétert telekeltek. A piac 688/1/1/2-es helyrajzszáma, a térkép szerint, teljesen más helyen található: a község központjától távol levő, ún. „szesztelepen“ van feltüntetve. Josib Viorel igazgató szerint kevésbé bonyolódott volna az ügy, ha a helyi hivatalosságok és a kft. előző vezetősége ismeri az 1991-ben kiadott 834-es számú kormányhatározatot. Ez a rendelet kimondja, hogy mivel a Szolgáltató és Kisipari Kft., illetve a helyi tanács tevékenységének összehangolása a Megyei Tanács hatáskörébe tartozik, az utóbbi szerv kell hogy megállapítsa a kft. szükségleteit fedő területek nagyságát (1-es cikkely). I'a továbbiakban a 4. cikkely leszögezi, hogy azon területeket, amelyeket nem használnak ki, a községek közterületeihez csatolják. A Szolgáltató és Kisipari Kft. köteles egy kérvényt benyújtani a megyei tanácshoz, amelyben az érintett földterületet igényeli. A tanács megállapíthatja, hogy ez kihasználatlan, és átadja majd a községnek. Ez az eljárás nem kerülhető meg, mert a parcellára adót kell fizetni. Az ügy mégsem oldódik meg ilyen egyszerűen ... A PIAC A KÖZSÉGÉ LESZ, IE... Rostogolea Dán mérnök, az SZK Kft. igazgatója a következőképpen ítélte meg a helyzetet: — Elődeim tervei szerint, valóban itt egy hétvégi telepet, sportpályákat kellett volna létesítenünk, de erre most nincs anyagi fedezetünk. A területet megtarthatjuk magunknak, de ha piacként is bérbe adjuk, jelentéktelen bevételt fog hozni. Mindenképpen a 834-es kormányhatározat értelmében fogunk cselekedni, de a folyamat elhúzódhat. Mivel állami tőkével rendelkező vállalatról van szó, első lépésként a problémáról egy helyzetjelentést kell hogy készítsek, amelyet a kft. vezetőtanácsa elé terjesztek. Ezt egy gyűlésen megtárgyalják, majd a határozatot a részvényesek közgyűlése is megvitatja. A hajdani Állami Meghatalmazottak Tanácsáé (volt CIS) az utolsó szó. Időközben a kft. vezetőtanácsának és a részvényeseknek is tisztázniuk kell a tulajdonjogot. Az ügy tehát még nem oldódott meg, még van rá lehetőség, hogy a hajdani felelős beosztásban levők tévedéseit, hibáit helyrehozzák. S mindezt oly módon kell tenniük, hogy utódaink se találjanak benne kivetnivalót!” Gheorghe Sincaira emlékeztek A Maros Megyei Művelődési Felügyelőség, a Megyei Könyvtár, a Maros megyei tanfelügyeőség és a Gheorghe Sincai Iskolaközpont szervezésében Gheorghe Sincai születésének 240. évfordulója alkalmából tisztelgő rendezvénysorozatot tartottak. Csütörtökön a nagy felvilágosult gondolkodóról elnevezett líceum volt a színhelye az emlékező ünnepségsorozat megnyitójának. Pénteken a Kultúrpalota kistermében tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvény, melyen Aurel Gaica történész, Elena Catana, Mia Nistor, Lívia Moldovan és Serafim Duicu értekeztek a jeles személyiség életéről és munkásságáról. Ezt megelőzően a Gheorghe Sincai líceumban szaktantárgyi és sportversenyt tartottak, melyet Istentisztelet követett. A díjkiosztást és a Gheorghe Sincai dokumentációs kiállítást követte a kultúrpalotabeli rendezvény és díjkiosztás. A szesszió után művészi műsorra került sor. (mézes) »••••··•••••••••••••••••• (Folytatás az 1. oldalról) ült tag földjének tulajdonosa, * igy, tételesen megfogalmazva, az tehet földjével, amit akar. Ha holnap azt mondja, hogy ki.11 a társulásból, akkor egyik lapról a másikra ki is léphet. Ami még nálunk jellegzetesség - magyarázza Balogh elnök —, mi tagjainknak kiosztottuk a birtokleveleket, tehát a földek kérdése tisztázva van, beleértve a szőlőterületeket is. Az erdők még vannak problémák, őt menetközben is rendezettük a Megyei Földosztó Bizottság egyik tavalyi határozata nyomán.“ Mi a véleménye a mezőgazdaságban lezajló privatizálási flyamatról? Ekképpen válaszolt a társulás elnöke: „A jelenlegi mőszakban a társulás a legmegfelelőbb módszere a föld közös megművelésének. De csak ebből a szempontból a legmegfelelőbb, A társulási forma nem végérvényes — vagyis a jövőben mindenképpen a farmergazdálkodás felé kell irányulnunk. Minden nyugati országban arra törekednek, hogy a földet tagosítsák ki gépi megművelés érdekében, és annak érdekében, hogy minél nagyobbak legyenek a terméshozamok. Sajnos nálunk ezt még nem értették meg. A nagy terméshozamokat csak úgy érhetjük el, ha nem csökkentjük a költségeket. Fennmaradt egy rákos betegség, mivel akut a pénzhiány, szinte minden szinten és minden termelési területen pénzt vesznek el a termeléstől és a további beruházásoktól. Ez teljesen hibás eljárás! Minálunk ez nem történik meg! Egy példa: ha a jövedelemből nem tudtuk fedezni annak a két traktornak és a hozzávaló gépeknek az árát, akkor mindannyian, a tagok kipótoltuk és megvásároltuk a gépeket. Mert tudtuk, hogy most már a három traktorral és gépekkel fedezni tudjuk a jelenlegi földterületek igényelte munkálatokat. Nem vertük a fogunkhoz a pénzt... Más szempontból — a privatizációval kapcsolatosan — mi Kelementelkén úgy véljük, hogy ha valaki komolyan veszi a mezőgazdaságot, akkor annak elsősorban vállalkozónak kell lennie, mert adott a földtulajdonosság, de ez még nem jelenti azt, hogy a föld terem is. Egyszóval azt meg kell dolgozni, azután a terményt értékesíteni kell, ehhez a piac ismerete szükséges, tovább nem is folytatom a mezőgazdasági vállalkozó széleskörű tevékenységét. Tehát, amikor kialakult a vállalkozói státus, jöhet a döntés: maradok a föld mellett vagy más tevékenységbe fogok. Következik, hogy a vállalkozás keretén belül leszek farmer, gabonatermesztő, ipari növénytermesztő stb. Szóval a farmergazdálkodás is egy vállalkozás, amely nálunk még nem alakult ki. Nyilvánvaló, hogy ehhez számos törvényre, központi intézkedésre van szükség. Amikor azok hatása érződik a gyakorlatban, akkor beszélhetünk a mezőgazdaság igazi privatizációjáról. Persze ez a mi véleményünk. Alá is támaszthatjuk: a termesztési költségeket nem fedezik a termények állami árai, lásd, egy kilogramm búza 100 lej. (Szinte nevetséges!) Vagy: a vetőmagvakért a ROMSEM fizet 360 lejt kilogrammonként, és amikor mi megvesszük, az ára már 1200 lej. Jó, hogy kiválogatta, ápolta és raktározta a ROMSEM, de ezért éppen 1200 lejre növelni a vetőmag árát... Mindenképpen szükség van újabb, jobb törvényekre.“ A kelementelki határt magunk mögött hagytuk, a falut is. Egy falut, amelynek lakói hisznek a mában, a holnapban, de még a jövő esztendőkben is. Hisznek abban, hogy a következő 10—20— 30 évben is biztosított a megélhetésük. Sok a munka, nehézségekkel számolnak, de a lényeg: minden termény átlagtermése a megyei szint fölött van, bíznak egymásban, a biztonság pedig mindig ösztönöz. Kelementelki nyugalom Műsoros est Az RMDSZ IV-es körzete Műsoros estre hívja meg tagjait, március 2-án, délután 5 órára. Az utcafelelősöket kérjük, jelenjenek meg fontos megbeszélésre a Sáros utcai székházban. Vezetőség 1904. március 1. A nap himi átalakítás a fémfeldolgozó iparban Az Iparügyi Minisztérium megfelelő szakosztályának elképzelései szerint, 2000-ig körülbelül 50 százalékkal fog csökkenni a fémiparban dolgozó alkalmazottak száma. Jelenleg mintegy 145 000 romániai polgár keresi a kenyerét az iparághoz tartozó egységekben. A szakértők szerint ez az átszervezés nem jár kimondottan effektív létszámcsökkentéssel, hanem az átszervezés során bizonyos , az iparágat kiszolgáló tevékenységek kiválnak az iparágból, a fémfeldolgozó vállalatokból, és önálló egységként fognak működni. Anti-Caritas akció Ion Gârstea bukaresti jogtanácsos elhatározta, hogy a Caritas önsegélyző hálózat által megkárosított személyek írásos panaszai alapján eljárást indít a Caritas cég ellen. Ennek megszervezése érdekében, arra kéri mindazokat, akik írásos panaszt akarnak tenni a cég ellen, hogy juttassák el beadványaikat az ő lakására. Címe: Bukarest, I. szektor, Vasile Pârvan utca 2—4 szám, B lépcsőház, 21-es lakás. Cârstea úr nem kér honoráriumot — jelzi a Románia libera lap közleménye. A Román Hírszerző Szolgálatot is bevonták . Hetek óta dúl a háború Corneliu Vadim Tudor és az elnöki hivatal, valamint a hadügyminiszter, Niculae Spiroiu között. Miután Vadim Tudor az elnöki tanácsadók egy részét külföldi kémeknek titulálta, a hadügyminisztert meg azzal vádolta, hogy aláássa Románia védelmi rendszerét, lezülleszti Románia hadseregét a hosszas hallgatás után, végre az államelnök és a kormány is elítélte a nyilatkozatokat. A vádak kivizsgálásával most már a legilletékesebbet bízták meg, Virgil Magureanut. Cipészek céhe Bihar megyében bejegyezték a romániai lábbeligyártók céhét, melynek máris 5000 jogi személy lett tagja. A céh vezetőségén keresztül ezek nemzetközi fórumokhoz fordulhatnak az illojális konkurencia kiküszöbölése és a piacok egymásra tevődésének elkerülése végett. A céh célja, hogy az iparágon belül egységesítse a munkanormákat, és hogy együttesen szerezze be a kereskedelmi társaságoknak a nyersanyagot. A céh a Bihari Munkáltatók Konföderációjának egyik részlege. A konföderáció hamarosan létrehozza a turizmusbeli, a szállítási és a textilipari céheket. Ezek elsődleges célja a kormánymonopólium kiküszöbölése. Miron Cosma újabb kalandjai Két kiadványt — a Románia libera napilapot és az Expres hetilapot — perelt be a Zsil völgyi bányászok szakszervezeti vezetője — mert állítólag rágalmazták őt, amikor arról írtak, hogy a bányászok prémiumát Caritas-szelvényekké változtatta, annak érdekében, hogy néhány hónappal meghosszabbítsa a Caritas haldoklását. A két laptól 10, illetve 20 millió lej kártérítést követel. A cigaretta mögött fegyverek Közismert az az ügylet, melynek során a román hadsereg egyes magasrangú tagjait azzal vádolták meg, hogy cigarettával való kereskedés közben, igencsak megkárosították az államot adócsalás útján. A cigaretta-ügy kivizsgálása során kiderült, hogy a cigaretta-forgalmazás érdekében létesített TRADING cég, melyet libanoni állampolgárok jegyeztettek be — tulajdonképpen román fegyvereket vásárolt a ROMTEHNICA Rt-től. Ezt az üzletet kellett volna fedeznie a cigaretta-forgalmazásnak. A tranzakcióról a miniszterelnöknek is tudomása lehetett, mert ő lépett közbe, amikor a Román Külkereskedelmi Bank nem akarta megengedni, hogy a ROMTEHNICA letétbe helyezze, az üzletből származó dollármilliókat Az ügy kivizsgálása folyamatban van. Átépítések a határátkelőknél Borsnál, Nagylakon, Varsándon május hónap elejétől megkezdődik a határátkelőhelyek korszerűsítése, így remélhetőleg a nyáron nem fogunk 8—10 órát vesztegelni egy-egy határátlépéskor. Bár a hazai általános munkaüzemből kiindulva, 1994-ben aligha készülnek el az illetékesek az átalakításokkal. Szatmári Bábos Napok A szatmárnémeti MADISZ-tól kaptuk a hírt: június első felében idén is megszervezik a hagyományos Bábos Napokat. Kérik minden olyan önálló, vagy intézmény keretében működő nemhivatásos bábcsoport jelentkezését, amely részt kíván venni Szándékukat az alábbi címre jelentsék be: MADISZ, Str. Mihai Viteazul nr. 10., 3989 Satu Mare. Telefon: 099-71-75-90, fax: 099-71-35-66. Hírszerkesztő: MÁTHÉ ÉVA / NÉPÚJSÁG — 3. OLYAN