Népújság, 1994. április (46. évfolyam, 64-84. szám)
1994-04-26 / 80. szám
1994 a család éve Új módszer a csecsemápdlozáson Minden család legféltettebb kincse az újszülött. Az a parányi magatehetetlen emberpalánta, akit gondos kezek óvnak, ápolnak, hiszen már világrajöttének áillatától számos veszél- lyel kell szembenéznie. Egy tübingeni gyerekgyógyász professzor kimutatta, hogy egy település lakosságának 17 százaléka a születés előtti, közbeni és közvetlen utána levő állapotának valamely rendellenessége miatt, olyan agysérülést szenvedett, amely kihatott a későbbi fejlődésére. Az 50-es évek elejétől a szakorvosok az Amerikai Egyesült Államokban, majd később Európában is kidolgoztak egy új tudományágat, a fejlődésneurológiát, amely a gyerek mozgáskészsége és a fejlődés, növekedése közötti kapcsolatokat vizsgálja. Egy egyszerű módszerrel, a csecsemőtornáztatással meglepő eredményeket értek el e téren. Dr. Lidke Ibolya gyerekgyógyász szakorvosnak alkalma adódott mélyrehatóan tanulmányozni ezt az új tudományágat. Jelenleg egy rekuperációs kabinetet vezet. Vele és DemeterEdit Júlia gyerekgyógyásszal, aki az egészséges gyerekek fejlődését elősegítő csecsemőtornáztatással foglalkozik, a nálunk kevéssé ismert dolgokról beszélgettünk. A születés — a legnagyobb: trauma !z A szülés, idején, A.Csecsemőnek több billió agysejtje sérülhet, meg — magyarázza dr. Ledbe Ibolya... • Gyakori eset a hipoxia, amikor, az agysejt oxigénhiányt szenved. , Ilyenkor, ha ez az állapot többet tart, akkor bizonyos részek károsulhatnak, ami később a gyereknél mozgásfejlődésbeli zavarokat okozhat. Ezt már a születés után 5 órával megállapíthatja a szakorvos egy ún. Preditlmódszerrel. Bizonyos izomcsoportokat ingerhelyzetbe hoznak és a reakciónak megfelelően kimutatható, hogy izomgyengeségről, vagy neurológiai alapon patológiás , esetről, azaz betegségről van szó. — Az egészséges gyerekeknél egészíti ld dr. Demeter Júlia —, van egy mozgásfejlődési séma,miszerint egy bizonyos kort elért csecsemő meg kell hogy tegye a lépést a kúszásra, a felülésről a négykézláb-mászásra, majd a járásra. Ezt a folyamatot is jelentősen meggyorsíthatjuk azzal a módszerrel, amellyel a beteg gyerekeket gyógyítják. A megkülönböztetett foglalkozást azonban már néhány hetes korban meg kell kezdeni, hogy a későbbiekben látványos eredményeket lehessen elérni. Egy új tudományág — Hogyan jött létre a fejlődésneurológiai és miben különbözik a foglalkozásnak ez módszere a „hagyományos" csecsemőgondo- XMA? .. — Először Philadelphiában alakult egy olyan intézet, amely a mozgásneurológiával foglalkozik. Ezután Nagy-Britanniában létesültek hasonló szanatóriumok. A hozzánk legközelebb álló egység Budapesten van, a dr. Katona Ferenc által vezetett klinika .— folytatja dr. Lüdke Ibolya. Én többször jártam az óceánon túl,, majd Németországban és Magyarországon, ahol tanulmányoztam e. .tudományt Katona professzor ösztönzött, hogy alakítsunk itt Erdélyben is egy', a'' magyarországihoz hasonló rekuperációs hálózatot. 1984-ben kidolgoztam egy megyei rendszert is,énég abban az évben novemberben bemutattuk egy szaktanácskozáson. Ennek eredménye az volt, hogy jóváhagyást kaptam egy kabinet beindítására, amelyben egy orvos és két középkáder-doljazotti rute •• beteg; gyerekekkel *v foglal- lkoztunk és irányított módszerrel a sérült végtagokat tornáztatás segítségével kezeltük. Közben a városban levő körzeti rendelők szakorvosainak is átadtam tapasztalataimat. Tudomásom szerint, sajnos, nem mindenki ösztönözte a szülőket, hogy az egészséges gyerekekre is alkalmazzák ezt a módszert. Az új szakkáderek pedig már nem is ismerik. — Tulajdonképpen miről van szó? — A csecsemők bizonyos mozgásokat reflexszerűen végeznek, de ezeket külső ingerekkel — egyszerűbben tornáztatással — lehet ösztönözni. A philadelphiai intézetben például már 4 hónapos gyereket szabadon kúszni hagyják. Az ilyen gyerek hamarabb éri el a mozgásfejlődés fázisait, sőt, azt is megfigyelték, hogy korábban tanul meg olvasni és jobb lesz a felfogóképessége, hiszen az izomrost állandó bioáram stimulációja az agysejteket is dolgoztatja, ami bővíti a kapacitást, a befogadókészséget — magyarázza a két orvosnő. — Az anyának nagyon egyszerű a szerepe és játékosan is elvégeztetheti azokat az előírt mozgásokat, amelyeket havonta egy rövid vizsgálat alkalmával ajánlunk — veszi át a szót dr. Demeter Júlia. Az egészséges gyerek esetében a különböző testrészek természetszerű mozgásának megfelelő tornagyakorlatokat mutatunk, amelyeket akár tisztába tevés után , — az etetés előtt — 1-től 30 percig el lehet végezni. — Ez a megkülönböztetett foglalkozás nemcsak a testi, hanem a szellemi ,lelki fejlődést is befolyásolja — teszi hozzá dr. Ludrce Ibolya. Sok helyen még mindig többnyire az ágyban tartják a kisgyereket, van ahol még gúzsba kötik végtagjait. Olyan tévhit is elterjedt, hogy ha a gyerek a megszokottnál több időt kúszik, akkor később taruul meg járni. Ez mind helytelen. Az olyan családoknál, ahol rendszeresen tornáztatják a gyereket, már észrevehető, hogy jobban alszik...nyugodtabb a természete, jó a hangulata, kiegyensúlyozott a közérzete és minden szempontból jobban fejlődik. Kevesen igénylik e módszert . Annak ellenére, sogy más pglgokban elterjedt ez a módszer, nálunk úgy tűnik, kevesen igénylik »«szakorvos tanácsát.Mi az oka annak, hogy a szülők idegenkednek a csecsemőtornáztatástól, illetve beteg gyerekek esetében, az ilyen kezeléstől? — Különbözőképpen fogadják ezt az ajánlatot a szülők — válaszol dr. Demeter Júlia. — Reményt keltő ,hogy az egészséges gyerekek szülei között van egy ifjú nemzedék. Ez eltekint a hagyományos szemlélettől, miszerint kizárólag az anya kell hogy a csecsemővel foglalkozzon. A fiatal apák egyre nagyobb szerepet vállalnak a nevelésben. Az ilyen családoknál nincs gond, viszont — esetenként —, leginkább a nagyszülők a tartózkodóbbak a csecsemőttornáztatást illetően. Ez talán a fejlődésneurológia ismeretének a hiánya miatt történhet. Egy másik kategóriába sorolható az elmúlt rendszerben született „nemkívánt" gyerekek szüleinek a nemtörődömsége, helytelen hozzáállása. — A beteg gyerekeknél már bonyolultabb a foglalkoztatás — veszi át a szót dr. Lüdke Ibolya. — A mozgásgyakorlatokat felügyelet alatt kell végezni, mert a betegségnek vagy az izomgyengeségnek megfelelő specifikus mozgásokat kell ismételni. Az orvos a szülővel együtt kell hogy dolgozzon. Jelenleg 30—40 gyerekkel foglalkozom. A legnagyobb gond, hogy nagyon későre veszik észre a szakorvosok a betegséget, és mire hozzám kerül a páciens, csökken az esély a gyógyításra. Mert, ha legtöbb 2 hónapos korig megkezdjük a tornáztatást, akkor 1 évesig teljesen kezelhető az enyhébb betegség. De ha csak 8 hónapos korban hozzák el a gyereket, akkor akármilyen intenzíven kúráljuk, valamilyen tünet visszamarad. A legfontosabb, hogy a szülészeten, vagy a lakókörzet gyerekgyógyásza minél előbb vizsgálja meg a csecsemőt és minden esetben ajánlja a tornáztatást. „Beiter-baby"-tanfolyamon — Érdekességképpen — a cse- i csemőtornáztatással kapcsolatosan — elmondhatom, hogy Amerikában ezt a módszert továbbfejlesztették. Philadephiában ún. „better-baby“, azaz jobb gyerek tanfolyamokat tartanak. Ennek a célja, hogy átlagon felüli képességű gyerekeket neveljenek a szülők. Ezt a kurzust még a leendő édesanya teherbeesés előtt megkezdi. Olyan előadásokat hallgathatnak meg a nők, amelyek a helyes táplálkozásról, a terhesség alatti tornázásról, a fájdalommentes szülésről és a csecsemő megkülönböztetett gondozásáról szólnak. Ennek keretébe beépítették a csecsemőtornáztatást is. Az amerikai tudósok bebizonyították, hogy a kúszás elősegíti az olvasást. A mozgásfázisok átmenetének felgyorsításával elérhető, hogy akár a 2, illetve a 6 hónapos gyereket még lehettanítani ,olvasni, sőt 9 hónapos kortól kezdve több idegennyelv egyidejű elsajátítására is." Egy gyerek, amit 6 éves koráig elsajátít, rögzít a memória lábán. 'azt soha' el' nem felejti. ;'' A nevelés a leghatékonyabb az iskolás korig, ezért kell a legnagyobb figyelem-összpontosítással — az új módszereket alkalmazva — gondozni, már a néhány napos csecsemőt, hogy életerős, intelligens nemzedéket neveljünk...,mert nehéz jövő áll még előttük! — összegezték - interjúalany gim.1-... — ■ VAJDA GYÖRGY 1994. április 2©;; •— !) Ol iHf, E falu város lesz««. (Folytatás az I. oldalról) román és magyar nyelven a megjelenteket, majd angol, francia, német, román és magyar nyelvű köszöntők hangzottak el dr. László József, Molnár József, Tillman Katalin, Halász Erzsébet és Dabóczi Éva közreműködésével. Magyarosi Erzsébet líceumi igazgató vezette a továbbiakban az ünnepet, átadva a mikrofont Bartus Miklós történelemtanárnak, aki csakúgy, mint Socolar Dinu, a Rhédey Claudia Alapítvány létrejöttét bejelentve, annak céljait ismertette. (Az alapítványi ötlet dr. László József szülész-nőgyógyász szakorvostól származik, bejegyeztetésénél hathatósan közreműködött Spielmann Mihály kutató, egyetemi tanár, segítségükért úgyszintén köszönet illette dr. Miklóssy Vári Vilmost, a Fülöpcsaládot, az elhunyt tiszteletes úr fia, dr. Fülöp László is mondhatott néhány megható szót Miklóssy V. Vilmos szíves felkérésére; az alapítvány 13 tagú kuratóriumának elnöke Bartos Miklós, alelnökök Molnár József és Socolar Dinu, titkár Magyarosi Erzsébet.) Spielmann Mihály a Rhédeycsalád történetét ismertette röviden, megjegyezve, hogy ez az ünnep alapkőletétel lehet egy majdani tájtörténeti múzeum számára — egy lépés tehát a tájegység (kisrégió) központjának várossá válása felé. A marosvásárhelyi filharmónia művésze, Kardos Birtalan Margit Bachprelűdöt adott elő mélyhegedűn. Sütő András torokszorító üzenetét az igazgatónő tolmácsolta. (Ha jövendőnk nem is, múltunk vigasztalóan alakul.) Szót kért és kapott a Kölnből érkezett vitéz Sümegi Rhédey Gábor, máltai lovag, a Magyar Nemesi Szövetség tiszteletbeli elnöke, aki munkatársaival a családtörténet új változatát (véleménye szerint az eredetit) írja s készíti elő kiadásra; Borbély László, az RMDSZ, Maros megyei elnöke; Kötő József, az EMKE országos főtitkára; Márton Béla tanár, kutató; Tófalvi Zoltán, EMKE- alelnök, a Maros megyei tagozat nevében. A templomi szertartást követően Rhédey Gábor nyitotta meg a Rhédey-emlékszobát, melyet aztán az érdeklődők véget nem érő sora tekintett meg. Kis lépés ez a nap, ha távlatában szemléljük az időt, a történelmet. De van remény. Erdőszentgyörgy gazdasági jövője attól is függ, mennyire figyelnek rá, s az Alapítvány céljai között minden vonatkozása a településfejlesztésnek, a jövőépítésnek megtalálható. Története még megíratlan, múltja feldolgozatlan, az iskolák, az egyházak története tudós búvárkodókra vár, és persze, mindenekelőtt építeni kell. Vonzásköre minden bizonnyal megnő, hiszen a Közép-Kükülő mente legvadregényesebb tája tárul itt a szemlélődő elé (vonatból nézve különösen jóka éi manapság is!), kisipara, faluturizmusa egyaránt prosperálásra számíthat. És vannak már érlelődő, értelmisége útját szívesen járó, feladatvállaló ügyes fiataljai is, akik diáklapot szerkesztenek (a Szentgyörgyi Szent György Lapot, első háromszáz példányát e napon bocsátották a közönség elé), régizenét muzsikálnak, és szépen mondják a szép magyar, verset is. . . Van miben reménykednünk, hát és történelmünk arra is: megtanított, hogy mindég tanul, nunk s okulnunk kell. Rhédey Claudia igazi hazatérése volt ezt amikor az öt elfeledett,, emléké-, ről mit sem tudó közembereka szivükbe zárhatják, mert lelki-’ szellemi hasznuk és — hőért náz- gatnak el, idővel — anyagi gyarapodásuk is származhat belőle, ha a tájnak ezzel a tálentomával szorgosan sáfárkodnak. Sűrű-e vagy ritka a szociális védőháló? (Folytatás az 1. oldalról) Húsában a munkanélküliek száma: 1 284 770, ami a munkaképes lakosság 11,3 százalékát jelenti. • A munkanélküliség növekedésének üteme alábbhagyni látszik. • 1993-ban a magánszektor háromszor több dolgozót szippantott fel, mint 1991-ben — egyik évben 263 000, a másikban 893 000 személyt. • Az 1 1991-es törvény értelmében a munkanélküli segély folyósításának periódusa 180 nap volt, ez az időszak 270 napra emelkedett, ehhez adódik hozzá a 18 hónapos szociális juttatási időszak. Teháta munkanélküli 27 hónapon keresztül részesül állami támogatásban. • Az állam a fiatal, középiskolai, szakiskolai, egyetemi végzetteknek 9 hónapon át folyósítja a minimálbér 60, illetve 70 százalékát— a végzettség függvényében — abban az esetben, ha munkába állnak. • 1993-ban a költségvetésből 340 millió lejt fizettek ki 14 600 ilyen fiatal végzősnek. • 14 központban szervezett a munkaügyi és szociális védelmi minisztérium munkanélkülieket átképző tanfolyamokat — ezek keretében egyszerre összesen 30 000 személy kapcsolható le, új, jövös szakmák elsajátításába. • Hét megyében léteznek a PHARE által fenntartott munkaerőképző és -átképző központok. • 1994-ben a munkanélküliségi alapból előnyös hiteleket folyósítanak kis és közepes vállalatoknak, s így, a kormány reméli, hogy ezek bekebelezik a munkanélküliek mintegy 50 százalékát. • A 18 hónapon át folyósítandó szociális segélyt a minimálbér 40 százalékáról hatvan százalékra emelik. • Az ingyenes gyógyszerkezelést a munkanélküliek családtagjairas kiterjesztik. •Meghosszabbítják azt a periódust, amikor érvényben marad a 87/ 1992-es törvény, amelynek értelmében költségvetési támogatást kapnak a fiatal végzősök. • Törvénytervezetet készítenek elő azzal kapcsolatban, hogy főleg a nők rugalmas munkaidő keretében, vagy csökkentett munkaidő rendszerben dolgozzanak. • 1993- ban 3,3 millió volt a városi nyugdíjasok száma és 1,1 millió volt mezőgazdasági dolgozó részesült nyugdíjban. • Évente az állam 1080 milliárd lejt költ nyugdíjra, ez az országos termelés volumenének 5,2 százaléka. • A reális nyugdíj a tavaly 53,8 százaléka volt az 1990. októberinek. • 1993 decemberében: 49182 lej volt a minimális nyugdíj (a minimális nettó fizetés pedig 37101 lej), az átlagnyugdíj ugyanakkor 55 637 lej volt — szemben a 91361 lejes átlag nettó fizetéssel. • 1993-ban 20 000 nyugdjas üdült kedvezményesen a román üdülőhelyeken, az idén ez a szám valószínűleg 30 000-re emelkedik, véli a szociális ügyekkel megbízott miniszter. • 1993-ban a nyugdíjasok hat alkalommal utazhattak 50 százalékos kedvezménnyel a hazai vonatokon. • 1994 januárjában 22 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. • A gyermekpótlékot újabban azoknak a 16-1-18 éves fiataloknak is folyósítják, " akik valamilyen törvényes tanintézetben folytatják tanulmányaikat, vagy rokkantak. • 1993 1994 telén bevezették az 5000 lejes fűtési pótlékot bizonyos hátrányos helyzetű, családok számára. Hogy mindez sok vagy kevés, hogy a kormány végül is eleget tesz-e a szociális védelmi elvárásoknak vagy sem, azt mindenki a saját bőrén tapasztalja. Mi csupán csokorba foglaltunk néhány erre vonatkozó — a miniszter úr által közzétett — adatot.