Népújság, 1994. április (46. évfolyam, 64-84. szám)
1994-04-14 / 72. szám
Marosvásárhelyen a NAGYLÁTÓSZEG (Folytatás az 1. oldalról) — A műsor címe azt is sugallja, hogy többet mutat, mint a szokványos, hagyományos szerkesztésű adások. —• Nem hírműsor, bár eseményekről is szól. Olyan magazin, ami az élet minden területére megpróbál betekintést nyújtani. A hétköznapok éppúgy jelen vannak, mint az ünnepek. Ami Erdélyt illeti, igyekszünk betörni a rezervátum üvegfalát, amibe eddig valahogy bezárták, módosítani azt az idealizált képet, ami Erdélyről egyesek tudatában és főleg szívében kialakult. — Az itteniek nyilván hitelesebben tájékoztathatnak az erdélyi valóságról, mint azok, akik nagy ritkán pár napra idelátogatnak. — A kollegák profi módon dolgoznak és tájékoztatnak. Ők nem csodálkoznak rá a jelenségekre, mert itt élnek, a bőrükön érzik a mindennapok gondjait. És ők talán toleránsabbak is másokkal szemben, ami nagyon lényeges. Használni akarnak és a megbékélés útját keresik. Mert valljuk be, sokan utaznak arra, hogy a feszült helyzetekből szenzációt kovácsoljanak. A mi célunk nem ez. • — Műsoruk igyekszik kiszűrni a politikát? — Általában igen. Nem megyünk bele a nagypolitikába. Többnyire megmaradunk a hétköznapi események szintjén, de talán éppen ezzel pótolunk hiányt, mert ez így eddig hiányzott az MTV-ből. A határon túli kollegák fogalmazták meg, hogy nagyon lényeges az is, hogy a műsor megjelenése óriási ösztönzést jelent számukra. Egészséges rivalizálás alakult ki közöttük. Erre az elején nem is gondoltunk. Nyilván amellett, hogy műsort szerkesztünk, kapcsolatokat is építünk. Szinte hetente érdeklődünk az itteni tévésektől, videósoktól, milyen problémáik vannak, miben segíthetünk. — Nem csökkent a kínálatuk, mióta beindult a Duna Televízió? — Nem. Sőt a bőség zavarával küszködünk. Ez nagyon jó, mert a mennyiség mindig minő séget szül. Nem riválisunk a Duna Tv, mert a mi műsorunk elsősorban a magyarországiaknak szól, számukra akarunk reális képet rajzolni a határokon túli magyarságról. — Milyen alkalomból látogat-' tak Marosvásárhelyre? — Januártól a Nagylátószögben minden hónapban bemutatkozik egy-egy stúdió, egy-egy stáb. Most lehetőséget adunk erre az itteni Videoklipp Stúdiónak. Egyik műsorunkat, valószínűleg az április 19-it, teljes egészében ők kapják meg. Bemutatják filmjeiket, vallanak önmagukról. — Tudomásom szerint a Videoklipp Stúdió gyakran szerepel a Nagylátószögben. Ennek folytán szinte ismertebb Magyarországon, mint itthon. — Barabási Győző, Miholcsa Gyula és munkatársaik sokat és igényesen dolgoznak. Időnként, amikor rövidíteni szeretnénk némelyik anyagukat, rá kell jönnünk, hogy ez nagyon nehezen lehetséges, mert minden kép, minden szó a helyén van. — Azért jó lenne ezeket a műsorokat itthon is látni. A Magyar Televízió adásait a közeljövőben nem szórhatnák műholdról? — Az MTV-ben most nagyon sok minden bizonytalan. Csak álmodni merünk ilyen műholdas tervekről. Vannak helyek azonban, ahol ezt a kérdést úgy oldják meg, hogy ott, ahol fogható tévénk 2-es adása, lemásoltatják videokazettára, a Nagylátószög teljes műsorát és a városi televíziók adásában lejátsszák, így van Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron. — Önök is egy stábbal jöttek. Mit filmeznek még? — Igazgatóságunknak Dobogó címmel nemrég indult meg egy új műsora. Kulturális magazin, hazai és határon túli művészek szerepelnek benne. Most itt, Marosvásárhelyen, az egyik legjobb rendező-operatőrünk, Fazekas Bence felveszi Molnár Tünde orgonaművész produkcióit. Utána Marosagárdra megyünk, ebbe az eldugott kis faluba, ahol tudomásom szerint 67 óta nem kereszteltek református gyereket. Itt is születhet egy érdekes riport. — És gondolom, nem ez az utolsó marosvásárhelyi látogatásuk. — Remélem, hiszen magam is még nemrég kisebbségiként éltem Kárpátalján, a műsort és a benne felvetett problémákat a sajátjaimnak érzem. Miként az itteniek, én se csodálkozom rá a dolgokra ,ha a határon túli magyarságról van szó. Az európai stabilitási paktumért — a Balladur terv a francia miniszterelnök előterjesztésében — 1989-ben Európát a szabadság, demokrácia és a társadalmi áladás reménye mozgatta meg. Kontinensünk túllépett a történelmi megosztottság periódusán, és újra első helyre került a nemzetközi színtéren. Három év alatt azonban reményeink szertefoszlottak. A keleteurópai átmenet nehezebb és költségesebb lett, mint amire számítottunk, a gazdasági válság a munkanélküliség növekedéséhez vezetett, a volt Jugoszlávia tragédiája mindenkit arra emlékeztet, hogy mennyire nehéz a történelmi örökség vállalása. Az aggodalom elnyomta a jövőbe vetett hitet. Az európai vezetők feladata ma, hogy lereagálja e pesszimizmus-hullámot, és viszszaadja a földrésznek az önbizalmat. Íme az ok, amely miatt funkcióba lépésem pillanatában, 1993 áprilisában tárgyalássorozatot javasoltam az európai stabilitási egyezmény elfogadásáról. Ennek fő célja életbe ültetni azokat az elveket, amelyeket az európai kontinens államai már évekkel előbb elfogadtak, elsősorban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Párizsi Chartájának aláírásával. Ma mindegyikük elismeri az országok területi épségét és a határok sérthetetlenségét, mindegyik elismeri az egyén azon jogát, hogy egy kisebbség tagjaként is élvezhesse az egyetemes emberi jogokat. De mindegyik ugyanolyan jól tudja azt is, hogy a hosszú és zavaros történelemmel rendelkező , vagyis háborúkkal, népi megmozdulásokkal terhelt Európában még vannak kérdőjelek, bizonytalanságok. Az európai kontinensnek végleg le kellene zárnia a kisebbségi kérdést és a határok problémáját. A pillanat alkalmas erre, mert hála bizonyos kormányok intelligenciájának és mérsékletességének, ezeket a nehézségeket ma uralni tudjuk. De mi történne akkor, ha holnap újabb válság robbanna ki? Ezért szükséges az olyan jószomszédi viszonyok kiépítése Közép-Európa népei között, hogy ,a határok soha többé ne képezhessék vita tárgyát. A kisebbségekhez tartozó személyek jogait úgy kell biztosítani, hogy ezek fenntartás nélkül lojálisokká váljanak ahhoz az államhoz, amelynek polgárai. Eljött a jövőbe vetett bizalom bizonyításának pillanata, és annak az ideje, hogy kifejezzük az európai stabilitást igazoló akaratunkat. Javasoltam, hogy az Európai Unió és a kontinens stabilitásában érdekelt összes ország, főleg az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország, biztosítson olyan politikai keretet a közép-kelet-európai államoknak, melyben jobban megszervezhetik jószomszédi viszonyaikat, olyannyira, hogy soha többé ne vetődjön fel határkérdés vagy kisebbségi probléma. Ezt a kezdeményezést elfogadta az 1993-as decemberi brüsszeli csúcs is, mert természetes, hogy az Európai Unió első közös külpolitikai és biztonsági akciójáról szó essék. Az 1993 júliusi koppenhágai csúcstalálkozón a 12-ek úgy döntöttek, hogy lehetőséget nyújtanak a közép-kelet-európai országoknak a csatlakozáshoz. Mindenki megérti, hogy ez a terjeszkedés annál könnyebb lesz, minél előbb eltűnnek az instabilitás forrásai, illetve a gazdasági és politikai struktúrák közeledni fognak. Az is érthető, hogy ez a terjeszkedés tekintettel kell hogy legyen a biztonságra is. Ez a lényege azon országoknak szóló javaslatoknak, amelyek az Európai Unió tagjai szeretnének lenni, el akarják érni a Nyugat-Európai Unió társult tagi státusát, összhangban az Európai Unió ama igyekezetével, hogy közös védelmi és biztonságpolitikát folytassanak. Az európai kontinens elképzelt újraszervezésének szem előtt kell tartania közös életünk összes aspektusát. E stabilitási egyezményt ismertető konferenciára 1994. május26—27-én kerül sor. Véleményem szerint ez a konferencia olyan diplomáciai folyamatot fog elindítani, melyeknek szükségszerűségét ma mindenki átérzi, tekintve a folyamatban lévő, de nehezen véglegesíthető kétoldalú egyezmények nagy számát. A konferencia a résztvevő államoknak a létező nagy dokumentumokhoz való hűségükre kell hogy emlékeztessen, és többfordulós kétoldalú vagy regionális jellegű tárgyalássorozatot kell elindítson az államok közötti jószomszédi kapcsolatok regionális aspektusainak kezelése érdekében. A résztvevők egyezményeit újracsoportosítják a Stabilitási Paktumba, és a konferencia végén az összes résztvevők aláírják, így igazolják ezen egyezmények hitelességét. Az Európai Uniót "tagságot óhajtó országok aláírása alapvető eleme lesz a szervezethez való közeledésüknek. Ezeknek az egyezményeknek a tiszteletben tartása biztosítja az európai építkezés harmonikus fejlődését. Nem nehéz elképzelni, hogy e paktum ünnepélyes volta nagyon erős és jelzésértékűvé avatja az európai stabilitás szolgálatában. Ezt a jelzést meghallják mind a gazdasági szervek, mind a világ többi erői is, akik ebben Európának azt az óhaját láthatják, hogy új példát mutasson arra, hogy a kontinensünkön napvilágot látott emberi értékeket tiszteletben tartják, és arra is, hogy a területén élő összes népek haladásának régiójává szeretne válni. 1994. április 14. A nap fivei Everyday conversation A Vártemplomi Egyházközség keretében működő nyelviskola háromhónapos angol nyelvgyakorló tanfolyamot hirdet haladók számára, 1994. április 19-től. A tanfolyamot londoni nyelvtanárnő vezeti. Érdeklődni és feliratkozni az egyházközség irodájában de. 8 és 1 óra között, és péntek délután 4 és 6 óra között. A helyek száma nagyon korlátozott! Sáromberken 675 A sáromberki református egyház és a falu közössége ez év május 29-én (május utolsó vasárnapján) ünnepli a település 675. évfordulóját. A rendezvény délelőtt 11 órakor kezdődik a református templomban. A rendezőség kéri mindazokat, akik meghívottként elszállásolást igényelnek, jelezzék május 15-ig. (Lapunk a faluünnepre később még visszatér.) Szentgyörgy-napi ünnepség 1994. április 24-én, Szent-György napján Erdőszentgyörgy lakói megünneplik a község napját. Az ünnepség szervezői, a Polgármesteri Hivatal, a Bodor Péter Művelődési Egyesület, a Református Egyházközösség, valamint a Rhédey Claudia Alapítvány, ezen a napon szeretnék menyitni a Rhédey Claudia Emlékszobát. A meghívott vendégeket a Rhédey kastélyban (jelenleg általános iskola) fogadják. Az istentiszteletet követően avatják fel az emlékszobát, majd délután háromtól az iskolában Balassi Bálint emlékműsor és régimuzsika-előadás lesz a líceum irodalmi körének előadásában. Kiállítás Brüsszelben Április 20-ig írásban kell jelezzék szándékukat azon kereskedelmi egységek képviselői, akik részt vennének a június 22—24. között Brüsszelben tartandó Rencontres et parteneriat — salon mondial de la traitance elnevezésű rendezvényen. A kiállításra főleg a készruha-, textil- és bőráru-, illetve ruházati kellékeket gyártókat várják. A rendezők (költség ellenében), tetszés szerint, biztosítanak egy 9, 12, 15, 18, 21 vagy 24 négyzetméteres felületű berendezett standot. Az eddigi értékelések szerint a jelenlevők között találunk majd üzlethálózat-képviselőket, termékszétosztókat és kereskedőket, a világ minden sarkából. Az érdeklődök a Külkereskedelmi Alminisztériumnál kaphatnak további információkat, a 631- 42-74-es telefonon, a 312.23142-es fax, vagy a 10.564- es telex számon, tájékoztattak a Maros megyei Kereskedelmi Expanziós Központtól. A közüzemek adósságairól Április 12-én, 10 órai kezdettel a marosvásárhelyi Városháza épületében a Megyei Tanács két alelnöke, a pénzügyi és területrendezési ágazatának igazgatói tanácskozást tartottak, a megye 7 városának alpolgármestereivel, közüzemeinek vezetőivel, illetve — saját kérésükre — jelen voltak a közüzemek szakszervezeti vezetői is. A beszélgetések tárgya a közüzemek beruházási költségvetése, adósságai a gáz- és villamosenergia szolgáltató egységeknek, valamint a lakosság közüzemek iránti tartozása. Baleset Március 26-án, esti háromnegyed nyolckor, Radnóton történt, hogy a 19 éves Moldovan Ovidiu Lucian, aki az MS 01 ENY rendszámú személygépkocsit vezette, hátulról belefutott a 41 MS 819-cel bejegyzett vontatóba. Az eset fő kiváltó oka az volt, hogy az ifjú vezető nem tartotta be a két jármű között a szükséges távolságot, de ugyanakkor „besegített“ neki az a tény is, hogy az előtte haladó traktornak és pótkocsinak nem voltak meggyújtva a hátsó lámpái. A baleset következményeként a kisautóban levő 66 éves Marc Valeriu, az 56 éves Buz Victor (mindketten kolozsvári egyetemi tanárok) és a 23 éves Pop Tamás Marius súlyos sérüléseket szenvedtek. Emberölési kísérlet Április 4-én, Szovátón, a Sóvárad utcában, a nyárádselyei (Nyárádmagyarós község) Kacsó László (39 éves), mezőgazdász, alkoholgőzös állapotban, egy hirtelen kialakult konfliktus nyomán, előrántotta kését, és többször megszúrta falubelijét, a 40 éves Fodor Tamást, aki, szerencséjére, nem halt bele a sebeibe. 60.000 lej kár Március 27-én, a Radnóthoz tartozó Mezőszentgyörgy faluban, a koraesti órákban hazafelé tartott gyalog, Mezőpetéből, a 32 éves Kiss Miklós. Útját állta egy 35 esztendő körüli egyén és megfosztotta 60.000 fejétől. Folynak a kivizsgálások a tettes azonosításáért. Hírszerkesztő: VAJDA GYÖRGY NfiPÜJSÄG - 3. Ot.DAy