Népújság, 1994. április (46. évfolyam, 64-84. szám)

1994-04-14 / 72. szám

Marosvásárhelyen a NAGYLÁTÓSZEG (Folytatás az 1. oldalról) — A műsor címe azt is su­gallja, hogy többet mutat, mint a szokványos, hagyományos szer­kesztésű adások. —• Nem hírműsor, bár esemé­nyekről is szól. Olyan magazin, ami az élet minden területére megpróbál betekintést nyújtani. A hétköznapok éppúgy jelen van­nak, mint az ünnepek. Ami Er­délyt illeti, igyekszünk betörni a rezervátum üvegfalát, amibe ed­­dig valahogy bezárták, módosí­tani azt az idealizált képet, ami Erdélyről egyesek tudatában és főleg szívében kialakult. — Az itteniek nyilván hitele­sebben tájékoztathatnak az erdé­lyi valóságról, mint azok, akik nagy ritkán pár­­ napra ideláto­gatnak. — A kollegák profi módon dolgoznak és tájékoztatnak. Ők nem csodálkoznak rá a jelensé­gekre, mert itt élnek, a bőrükön érzik a mindennapok gondjait. És ők talán toleránsabbak is mások­kal szemben, ami nagyon­ lénye­ges. Használni akarnak és a meg­békélés útját keresik. Mert vall­juk be, sokan utaznak arra, hogy a feszült helyzetekből szen­­­zációt kovácsoljanak. A mi cé­lunk nem ez. • — Műsoruk igyekszik kiszűrni a politikát? — Általában igen. Nem me­gyünk bele a nagypolitikába. Többnyire megmaradunk a hét­köznapi események szintjén, de talán éppen ezzel pótolunk hi­ányt, mert ez így eddig hiányzott az MTV-ből. A határon túli kol­legák fogalmazták meg, hogy na­gyon lényeges az is, hogy a mű­sor megjelenése óriási ösztönzést jelent számukra. Egészséges ri­valizálás alakult ki közöttük. Erre az elején nem is gondol­tunk. Nyilván amellett, hogy műsort szerkesztünk, kapcsola­tokat is építünk. Szinte hetente érdeklődünk az itteni tévésektől, videósoktól, milyen problémáik vannak, miben segíthetünk. — Nem csökkent a kínálatuk, mióta beindult a Duna Televízió? — Nem. Sőt a bőség zavará­val küszködünk. Ez nagyon jó, mert a mennyiség mindig minő­­­ séget szül. Nem riválisunk a Duna Tv, mert a mi műsorunk elsősorban a magyarországiaknak szól, számukra akarunk reális képet rajzolni a határokon túli magyarságról. — Milyen alkalomból látogat-' tak Marosvásárhelyre? — Januártól a Nagylátószögben minden hónapban bemutatkozik egy-egy stúdió, egy-egy stáb. Most lehetőséget adunk erre az itteni Videoklipp Stúdiónak. Egyik mű­sorunkat, valószínűleg az április 19-it, teljes egészében ők kapják meg. Bemutatják filmjeiket, val­lanak önmagukról. — Tudomásom szerint a Video­­klipp Stúdió gyakran szerepel a Nagylátószögben. Ennek folytán szinte ismertebb Magyarországon, mint itthon. — Barabási Győző, Miholcsa Gyula és munkatársaik sokat és igényesen dolgoznak. Időnként, amikor rövidíteni szeretnénk né­melyik anyagukat, rá kell jön­nünk, hogy ez nagyon nehezen lehetséges, mert minden kép, minden szó a helyén van. — Azért jó lenne ezeket a mű­sorokat itthon is látni. A Magyar Televízió adásait a közeljövőben nem szórhatnák műholdról? — Az MTV-ben most nagyon sok minden bizonytalan. Csak ál­modni merünk ilyen műholdas tervekről. Vannak helyek azon­ban, ahol ezt a kérdést úgy old­ják meg, hogy ott, ahol fogható tévénk 2-es adása, lemásoltatják videokazettára, a Nagylátószög teljes műsorát és a városi televí­ziók adásában lejátsszák, így van Székelyudvarhelyen, Székely­ke­resztúron. — Önök is egy stábbal jöttek. Mit filmeznek még? — Igazgatóságunknak Dobogó címmel nemrég indult meg egy új műsora. Kulturális magazin, hazai és határon túli művészek szerepelnek benne. Most itt, Ma­rosvásárhelyen, az egyik legjobb rendező-operatőrünk, Fazekas Bence felveszi Molnár Tünde or­gonaművész produkcióit. Utána Marosagárdra megyünk, ebbe az eldugott kis faluba, ahol tudomá­som szerint 67 óta nem keresztel­tek református gyereket. Itt is születhet egy érdekes riport. — És gondolom, nem ez az u­­tolsó marosvásárhelyi látogatá­suk. — Remélem, hiszen magam is még nemrég kisebbségiként éltem Kárpátalján, a műsort és a ben­ne felvetett problémákat a saját­jaimnak érzem. Miként az itte­niek, én se csodálkozom rá a dolgokra ,ha a határon túli ma­gyarságról van szó. Az európai stabilitási paktumért — a Balladur terv a francia miniszterelnök előterjesztésében — 1989-ben Európát a szabadság, demokrácia és a társadalmi áladás reménye mozgatta meg. Kontinensünk túllépett a törté­nelmi megosztottság periódusán, és újra első helyre került a nem­zetközi színtéren. Három év alatt azonban remé­nyeink szertefoszlottak. A kelet­európai átmenet nehezebb és költségesebb lett, mint amire számítottunk, a gazdasági válság a munkanélküliség növekedéséhez vezetett, a volt Jugoszlávia tra­gédiája mindenkit arra emlékez­tet, hogy mennyire nehéz a tör­ténelmi örökség vállalása. Az aggodalom elnyomta a jövőbe vetett hitet. Az európai vezetők feladata ma, hogy lereagálja e pesszimizmus-hullámot, és visz­­szaadja a földrésznek az önbi­zalmat. Íme az ok, amely miatt funk­cióba lépésem pillanatában, 1993 áprilisában tárgyalássorozatot ja­vasoltam az európai stabilitási egyezmény elfogadásáról. Ennek fő célja életbe ültetni azokat az elveket, amelyeket az európai kontinens államai már évekkel előbb elfogadtak, elsősorban az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet Párizsi Chartá­jának aláírásával. Ma mindegyi­kük elismeri az országok terüle­ti épségét és a határok sérthe­tetlenségét, mindegyik elismeri az egyén azon jogát, hogy egy kisebbség tagjaként is élvezhes­se az egyetemes emberi jogokat. De mindegyik ugyanolyan jól tudja azt is, hogy a hosszú és zavaros történelemmel rendelke­ző , vagyis háborúkkal, népi megmozdulásokkal terhelt Euró­pában még vannak kérdőjelek, bizonytalanságok. Az európai kontinensnek végleg le kellene zárnia a kisebbségi kérdést és a határok problémáját. A pillanat alkalmas erre, mert hála bizonyos kormányok intelli­genciájának és mérsékletességé­nek, ezeket a nehézségeket ma uralni tudjuk. De mi történne akkor, ha holnap újabb válság robbanna ki? Ezért szükséges az olyan jószomszédi viszonyok ki­építése Közép-Európa népei kö­zött, hogy ,a határok soha többé ne képezhessék vita tárgyát. A kisebbségekhez tartozó személyek jogait úgy kell biztosítani, hogy ezek fenntartás nélkül lojálisok­ká váljanak ahhoz az államhoz, amelynek polgárai. Eljött a jövőbe vetett bizalom bizonyításának pillanata, és an­nak az ideje, hogy kifejezzük az európai stabilitást igazoló aka­ratunkat. Javasoltam, hogy az Európai Unió és a kontinens sta­bilitásában érdekelt összes or­szág, főleg az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország, bizto­sítson olyan politikai keretet a közép-kelet-európai államoknak, melyben jobban megszervezhetik jószomszédi viszonyaikat, oly­annyira, hogy soha többé ne ve­tődjön fel határkérdés vagy ki­sebbségi probléma. Ezt a kezde­ményezést elfogadta az 1993-as decemberi brüsszeli csúcs is, mert természetes, hogy az Európai Unió első közös külpolitikai és biztonsági akciójáról­­ szó essék. Az 1993 júliusi koppenhágai csúcstalálkozón a 12-ek úgy dön­töttek, hogy lehetőséget nyújta­nak a közép-kelet-európai orszá­goknak a csatlakozáshoz. Minden­ki megérti, hogy ez a terjeszke­dés annál könnyebb lesz, minél előbb eltűnnek az instabilitás forrásai, illetve a gazdasági és politikai struktúrák közeledni fognak. Az is érthető, hogy ez a terjeszkedés tekintettel kell hogy legyen a biztonságra is. Ez a lé­nyege azon országoknak szóló javaslatoknak, amelyek az Euró­pai Unió tagjai szeretnének len­ni, el akarják érni a Nyugat-Eu­rópai Unió társult tagi státusát, összhangban az Európai Unió ama igyekezetével, hogy közös védelmi és biztonságpolitikát folytassanak. Az európai konti­nens elképzelt újraszervezésének szem előtt kell tartania közös életünk összes aspektusát. E stabilitási egyezményt ismer­tető konferenciára 1994. május­­26—27-én kerül sor. Véleményem szerint ez a konferencia olyan diplomáciai folyamatot fog elin­dítani, melyeknek szükségszerű­ségét ma mindenki átérzi, tekint­ve a folyamatban lévő, de nehe­zen véglegesíthető kétoldalú e­­gyezmények nagy számát. A kon­ferencia a résztvevő államoknak a létező nagy dokumentumokhoz való hűségükre kell hogy emlé­keztessen, és többfordulós két­oldalú vagy regionális jellegű tárgyalássorozatot kell elindítson az államok közötti jószomszédi kapcsolatok regionális aspektu­sainak kezelése érdekében. A résztvevők egyezményeit új­racsoportosítják a Stabilitási Paktumba, és a konferencia vé­gén az összes résztvevők aláír­ják, így igazolják ezen egyezmé­nyek hitelességét. Az Európai Uniót "tagságot óhajtó országok aláírása alapvető eleme lesz a szervezethez való közeledésük­nek. Ezeknek az egyezmények­nek a tiszteletben tartása bizto­sítja az európai építkezés har­monikus fejlődését. Nem nehéz elképzelni, hogy e paktum ün­nepélyes volta nagyon erős és jelzésértékűvé avatja az európai stabilitás szolgálatában. Ezt a jelzést meghallják mind a gaz­dasági szervek, mind a világ többi erői is, akik ebben Euró­pának azt az óhaját láthatják, hogy új példát mutasson arra, hogy a kontinensünkön napvilá­got látott emberi értékeket tisz­teletben tartják, és arra is, hogy a területén élő összes népek ha­ladásának régiójává szeretne válni. 1994. április 14. A nap fivei Everyday conversation A Vártemplomi Egyházközség keretében működő nyelviskola háromhónapos angol nyelvgyakorló tan­folyamot hirdet haladók számára, 1994. április 19-től. A tanfolyamot londoni nyelvtanárnő vezeti. Érdek­lődni és feliratkozni az egyházközség irodájában de. 8 és 1 óra között, és péntek délután 4 és 6 óra kö­zött. A helyek száma nagyon korlátozott! Sáromberke­n 675 A sáromberki református egyház és a falu kö­zössége ez év május 29-én (május utolsó vasárnapján) ünnepli a település 675. évfordulóját. A rendezvény délelőtt 11 órakor kezdődik a református templom­ban. A rendezőség kéri mindazokat, akik meghívott­ként elszállásolást igényelnek, jelezzék május 15-ig. (Lapunk a faluünnepre később még visszatér.) Szentgyörgy-napi ünnepség 1994. április 24-én, Szent-György napján Erdő­­szentgyörgy lakói megünneplik a község napját. Az ünnepség szervezői, a Polgármesteri Hivatal, a Bo­dor Péter Művelődési Egyesület, a Református Egy­házközösség, valamint a Rhédey Claudia Alapítvány, ezen a napon szeretnék menyitni a Rhédey Claudia Emlékszobát. A meghívott vendégeket a Rhédey kastélyban (jelenleg általános iskola) fogadják. Az istentiszteletet követően avatják fel az emlékszobát, majd­ délután háromtól az iskolában Balassi Bálint emlékműsor és régimuzsika-előadás lesz a líceum irodalmi körének előadásában. Kiállítás Brüsszelben Április 20-ig írásban kell jelezzék szándékukat azon kereskedelmi egységek képviselői, akik részt vennének a június 22—24. között Brüsszelben tartan­dó Rencontres et parteneriat — salon mondial de la traitance elnevezésű rendezvényen. A kiállításra fő­leg a készruha-, textil- és bőráru-, illetve ruházati kellékeket gyártókat várják. A rendezők (költség el­lenében), tetszés szerint, biztosítanak egy 9, 12, 15, 18, 21 vagy 24 négyzetméteres felületű berendezett standot. Az eddigi értékelések szerint a jelenlevők között találunk majd üzlethálózat-képviselőket, ter­­mékszétosztókat és kereskedőket, a világ minden sar­kából. Az érdeklődök a Külkereskedelmi Alminisz­­tériumnál kaphatnak további információkat, a 631- 42-74-es telefonon, a 312.23142-es fax, vagy a 10.564- es telex­ számon, tájékoztattak a Maros megyei Ke­reskedelmi Expanziós Központtól. A közüzemek adósságairól Április 12-én, 10 órai kezdettel a marosvásárhelyi Városháza épületében a Megyei Tanács két alelnöke, a pénzügyi és területrendezési ágazatának igazgatói tanácskozást tartottak, a megye 7 városának alpol­gármestereivel, közüzemeinek vezetőivel, illetve — saját kérésükre — jelen voltak a közüzemek szak­­szervezeti vezetői is. A beszélgetések tárgya a köz­üzemek beruházási költségvetése, adósságai a gáz- és villamosenergia szolgáltató egységeknek, valamint a lakosság közüzemek iránti tartozása. Baleset Március 26-án, esti háromnegyed nyolckor, Rad­­nóton történt, hogy a 19 éves Moldovan Ovidiu Lu­cian, aki az MS 01 ENY rendszámú személygépko­csit vezette, hátulról belefutott a 41 MS 819-cel be­jegyzett vontatóba. Az eset fő kiváltó oka az volt, hogy az ifjú vezető nem tartotta be a két jármű kö­zött a szükséges távolságot, de ugyanakkor „bese­gített“ neki az a tény is, hogy az előtte haladó trak­tornak és pótkocsinak nem voltak meggyújtva a hát­só lámpái. A baleset következményeként a kisautóban levő 66 éves Marc Valeriu, az 56 éves Buz Victor (mindketten kolozsvári egyetemi tanárok) és a 23 é­­ves Pop Tamás Marius súlyos sérüléseket szenvedtek. Emberölési kísérlet Április 4-én, Szovátón, a Sóvárad utcában, a nyárádselyei (Nyárádmagyarós község) Kacsó Lász­ló (39 éves), mezőgazdász, alkoholgőzös állapotban, egy hirtelen kialakult konfliktus nyomán, előrántot­ta kését, és többször megszúrta falubelijét, a 40 éves Fodor Tamást, aki, szerencséjére, nem halt bele a sebeibe. 60.000 lej kár Március 27-én, a Radnóthoz tartozó Mezőszent­­györgy faluban, a koraesti órákban hazafelé tartott gyalog, Mezőpetéből, a 32 éves Kiss Miklós. Útját állta egy 35 esztendő körüli egyén és megfosztotta 60.000 fejétől. Folynak a kivizsgálások a tettes azono­sításáért. Hírszerkesztő: VAJDA GYÖRGY NfiPÜJSÄG - 3. Ot.DAy

Next