Népújság, 1994. május (46. évfolyam, 85-105. szám)
1994-05-03 / 85. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 „fia teljes jó szolgáltam" Herder szerint egy nép szelleméről, nemzeti lelkületéről dalai vallanak. Tegyük hozzá, nem csak! Hanem az is, hogy kire emlékezik, kit idéz, ünnepel mindinkább eszmélő — mai szóhasználattal élve — önazonossága ösztönzésére. Mert tudja, ezáltal folytonossá teheti az élő összeköttetést egyrészt azokkal, akikkel ez már csak időben lehetséges, msrészt azokkal, akikkel térben, magyarán kortársainkkal. Minden bizonnyal tehát, a hagyományt teremteni óhajtó szándéknak köszönhetően került sor immár a IV. Szabédi László Napok szabédi műsorára, a múlt hét végén. Amint Kecskés Lajos tiszteletes úr fogalmazott az istentiszteleten, „ünneplő lélekkel és ünnepi ruhába öltözötten— hogy méltók lehessünk ahhoz, akire emlékezünk — gyűltek össze sokan, szabédiak és nem szabédiak, a 200 éves szelídtemplomban, fordultak meg a Szabédi -emlékszobában, koszorúzták meg falán a márvány emléktáblát, a temetőben Rédiger Géza sírját, végül leleplezték Hunyadi László szobrászművész Szabédi-plakettjét a templom fa. Ián — mint mondotta Kecskés tiszteletes úr, „figyelmeztetésként az idő kapujában.“. A koradélután kezdődő ünnepi műsorban,az istentiszteleten szolgált Kolcsár Sándor, marosvásárhelyi unitárius esperes, Kecskés Lajos szabédi unitárius lelkipásztor, Sárosi Éva tanárnő vezényletével az alkalomhoz illő, méltó tartással és színvonalon énekelt a Mezőbándi Református Vegyeskórus, Kilyén Ilka színművész olykor népballadai hangvételű Szabédi-verseket mondott. Tófalvi Zoltán, az EMKE országos alelnöke méltatta az irodalmat és tudományokat egyaránt művelő költőt és a megalkuvást nem is JARAY FEKETE KATALIN (Folytatás az 5. oldalon) Kapható az újságárusoknál a NÉPÚJSÁG havi melléklete. Mindenki talál benne olvasnivalót! A tartalomból: • Parafenomenális jelenségek • Színész — mezítláb a fűben • Föltámadt a vérszívó Drakula • Foci VB-totó, Óriásskandi, Árgus-tipp • Kossuth-szobor Marosvásárhelyen • Egy furcsa munkabaleset • Miért rúgták ki a mérnököket a Számológép gyárból? H ! Drakula országában (4.) A kastélyudvari „szellemidézést“ követő műsorszám már kimondottan kellemes és szórakoztató. Álarcos bálocskára kapunk meghívást. A kicsinyítő képző arra utal, hogy a kisvendéglő oszlopos csarnoka nem mérhető össze, mondjuk a vajdahunyadi vár impozáns lovagtermével és kosztümös, régi muzsikát előadó művészekhez sincs szerencsén . Van ezzel szemben magnetofon, angol és bécsi keringő, jobbnál jobb modern zeneszámok. Táncversenyre beillő pazar öltözéke fiatal párok nyitják meg a karnevált, mégpedig úgy, hogy miután bemutatják tudásukat, elengedik egymás kezét, majd újabb és újjabb partnereket keresnek az asztalnál ülőre, a nézők közül. Hidegre meleg, melegre hideg? Valahonnan újból előtűnik turista csoportunk vezetője és arra kér, hogy kövessük őt a temetőfelé. Ceruzavékony sárga gyertyákat oszt ki közöttünk. A pislákoló lángocskákat tenyerünkkel ■védve kilépünk a szálló ajtaján a koromsötétbe. Fagyos vad szél támad reánk, öngyújtókvillannak rá a vérre kis kanócokra. Ne forduljanak vissza, tüzet kérni! — szól ránk figyelmeztetően Goia Lucia. Nem fordulunk, így sorra-rendre mind kihunynak a parányi lángnyelvek, s mire a sírokhoz érünk, már csak a hold világít annyit, amennyit. Na, ki mer a kiskapun bemenni Drakula fekete gránitoszlopához? Néhány másodpercig döbbent csend keletkezik. Aztán a bátrabb férfiak közülegypáran elindulnak a kripta irányába. A falu (Piatra Fintinele) sírkertjétől hamarosan visszatérünk abba a hotelbe, melyet az ott vásárolt, még Ceaussescu-idézetes megyetérkép tanúsága szerint, eredetileg Tihuca szállóként emlegettek, csak utólag keresztelték át a vérszívó gróf nevére. Akinek portréja toronymagasan, a kastély legfelsőbb szintjén berendezett éjjeli bárban is ránk vigyorog. Színes világító diódákból rajzolódik ki az éles-hegyes fogait vicsorgató, hosszú körmeit meresztő vámpír mozgó képe, így a működő színes televízió társaságában, a szokványos bárhangulatban csöppet sem tűnik ijesztőnek. Sőt! Arra gondolunk, hogy a modern elektromos és elektronikus technika mögött semmiképp sem húzódhat meg Bram Stoker regényének főhőse. Éjfél után a legnehezebb próba következik. Előre szólnak, miszerint tudnak egy konkrét esetet, amikor egy hölgyrosszul tett. Ezért az, akinek gyenge aszíve és/vagy az idegzete, jobban teszi, ha nem száll alá a „barlangba". Mint kiderül, a román grota szó — amelyet többen használnak —■ nem a leghelyesebb kifejezés, annál is inkább, hogy egy, a Drakula szálloda pincéjében kiépített csiszolt mártványpadlós helyiségbe ereszkedünk alá. Szűk és alacsony, mindegyre irányt változtató alagútban visznek le a lépcsők. A fordulókban ,ahol a teljes sötétséget félhomály váltja fel,, belülről-hátulról megvilágított rémfigurák merednek reánk. A labirintus végén egy sírkamrába érünk, melynek közepén, halványan derengő vörös fénynél egy koporsó van felravatalozva. A falakon körös-körül fantázia-freskók. Egy tetőtől talpig feketébe öltözött fiatalember fogad, el akarja hitetni velünk, hogy itt találhatók Drakula földi maradványai. Aki esetleg kíváncsi, megnézheti ... Le van a társaság merevedve. .. Hogy lehet felnyitni? — kérdem, mire az úrfi válaszként AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 2. oldalon) Memetkönsiaci jelentés a romániai reformról Florin Georgescu pénzügyminiszter a kormány pénteki ülésén jegyzéket ismertetett a Romániával foglalkozó konzultatív csoport június7-én esedékes párizsi ülésszakáról. Az első összejövetelt tavaly májusban tartották Brüsszelben, egyidejűleg a 24-ek csoportjának Romániával megbízott felelősei munkálataival. Részt vettek a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint más nemzetközi pénzügyi korporációk képviselői. Az idén a két összejövetelt külön-külön tartják, a 24-ek megbízottai május 19-én Brüsszelben ülnek össze, hogy meghallgassák a Világbank szakértőinek hazánk makroökonómiai helyzetéről és a reform helyzetéről készült elemzését. A dokumentum célja ismertetni a román gazdaság jelenlegi állapotát, a reform célkitűzéseit és a fejlesztési prioritásokat, amelyek alátámasszák a finanszírozási kéréseket és adatokkal szolgáljanak a lehetséges beruházóknak. A Világbank kiemelt témának javasolta az energetikát, a társadalom védelmet, a privatizációban elért haladást és távlatait, továbbá a romániai magánszektor fejlesztését. A Világbank az energetika és a társadalomvédelmi szektorról, az ETJFB pedig a magánszektorról készít jelentést. TÖRÖK-ROMÁN BANK Április 27-én ért véget az a 45 napos előkészítő kurzus, amely az újonnan létrejött Török- Román Bank személyzetét készítette fel a banktevékenységre. A bank május 16-án kezdi meg tevékenységét. Az előzetes szelekció nyomán kiválasztott, és a tanfolyamot sikeresen elvégző 20 fiatal munkához láthat. Erdogan Günay, a bank vezérigazgatója úgy véli, hogy „a bank jövője ezen ifjak kezében van“. Sokat ígérnek a PECO-sok A megye legnagyobb üzlete! A megye üzemanyag ellátása vissza-visszatérő gondot okoz a PECO Mures Rt.-nek és a gépjárművezetőknek egyaránt. Az árak növekedése pedig ismét luxuscikké emelte az autót, holott korunk gyorsuló világában a motoros jármű mindennapos, szükséges segítőeszköze kellene hogy legyen bárkinek. De amint azt Sala Petrutól, az említett egység igazgatójától megtudtuk, olyan nagyméretű üzleti vállalkozásba kezdtek, amely reményük szerint igen hosszú távon megoldaná az üzemanyagellátást megyénkben. A részvénytársaság vezetője elmondta, nemsokára aláírnak egy szerződést arról, hogy Szaúd-Arábiából 1 millió tonna kőolajat vásárolnak. Ezt az üzletet egy New York-i alapítvány finanszírozza. A nyersanyagot a brazil kombinátban dolgoznák fel a belőle előállítható termékek széles skálájára, s azokat Erdély-szerte forgalmaznák. Ha sikerül beindítani az importot, akkor 7 megye benzinszükségletét biztosítják akadálytalanul. Az üzleti tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, úgyhogy valószínű, a jövő hónap elején már egy hajórakomány, azaz 70 ezer tonna kőolajat hozhatnak Konstancára a Közel-Keletről. — E vásár minden szempontból előnyös — részletezte Sala igazgató —■ Elsősorban kiiktat néhány olyan hivatalos és „kötelező“ közvetítő közeget, mint például a Román Nemzeti Bank, VAJDA GYÖRGY (Folytatás az 5. oldalon) A vállalkozó titka Farmer Székelykálon A Káli patai völgye mentén is sokféle színbe borult a természet. Ésa határ is. Szinte mindenik parcellán dolgoznak. A reggeli napfényben messziről ragyognak a gépek fémfelületei. A falu — Székelykál — napkelte után kihalt. A tejet már elszállították, a lakosság nagy többsége a mezőn van. Csendben sétálok a poros úton, amelynek neve is van, Északszer. Az 59-es számú házban lakik a környék egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozója , Mihály Mátyás. Az utca valósággal az udvar kapujába torkollik. Szembe velem szekér jön, az igavonó állaton látszik, becsületesen megrakták a szekér derekát a zsákokkal. Fiatalember vezeti a lovat. Hátul a zsákokon kissé hajlott hátú ember ül. Kalapja árnyékot vet arcára, első pillantásra nem ismerek Mihály Mátyásra. Aztán, amikor elhalad a szekér, ráköszönök. Elnézését kérem, hogy rosszkor zavarom. Talán azért, mert régebbről ismerjük egymást, meséli is, hogy megbízik fiában, ő is kiviheti a kukoricamagot, és megkezdhetik az „öreg“ nélkül is a vetést. Néhány rövid útbaigazítás után Andris elindul a vetés helye felé, mi pedig beülünk a nyári konyhába, amely gyakorlatilag egy kétszobás téglaépítmény. Az udvaron tehergépkocsi, kisebb üzemanyagtartály, téglából épített istálló, és persze a családi ház. A feleség — Ilona néni — sürgölődik, és máris asztalon a szalonna, sajt, túró. A házigazda meséli, hogy nyolcgyermekes családból származik. Édesapját nem ismerte, mert amikor meghalt, ő három éves volt. Az akaraterőt édesanyjától „tanulta". A mezőgazdasági teendőkkel kapcsolatos tudnivalókat pedig nagybátyjától, a néhai Dobos Tamástól, ő volt az, aki tudatosította a gyerek Mátyásban a mezőgazdaság, és általában a gazdálkodás iránti hajlamot. A nyolc gyerek közül egyedül ő maradt mezőgazdász. Adódott alkalom arra is. KILYÉN ATTILA (Folytatás az 5. oldalon) XLVI. évfolyam 85. (12 852.) sz., 1994 május 3., kedd 8 oldal, ára: 80 lej NEGATÍV KERESKEDELMI MÉRLEG Márciusban Románia 495,2 millió dollár értékben exportált, ami 63 százalékkal több, mint az előző hónapban és 34,2 százalékkal 1993 márciusához képest — közölte az Országos Statisztikai Bizottság. Az 1994. első negyedévi 1.080 millió dollár összértékű exportból 51,9 százalék a fejlett országokba irányult, 29,7 százalék a fejlődőben levő országokba, 18,4 százalék pedig az átmenetben levő országokba. Románia legfontosabb export-partnerei Németország, Olaszország, Törökország és Franciaország voltak. A konvertibilis deviza-import márciusban 439,4 millió dollárra emelkedett, ami 24,2 százalékkal kevesebb 1993 márciusához képest, s főképp a citrusfélék, gyógyszerek stb. esetében csökkent. 1994 első félévének kereskedelmi mérlege negatív, ha számításba vesszük a kőolajimportot, amelyre véglegesítették a vámdokumentumokat — közli az Országos Statisztikai Bizottság.