Népújság, 1994. május (46. évfolyam, 85-105. szám)
1994-05-25 / 101. szám
Balladur külpolitikai tanácsadója a stabilitási konferenciáról Az Európai Unióba a középeurópai országok egymás közötti kapcsolatainak rendezésén keresztül vezet az út. A közös európai házban nincs helye civakodásnak — mondta Párizsban Bernard de Montferrand, Balladur diplomáciai tanácsadója, aki a héten kezdődő stabilitási konferenciáról tájékoztatta az újságírókat. A holnap nyíló kétnapos konferencia az Európai Unió számára is premier lesz, hiszen ez lesz az első olyan nemzetközi esemény, amelyet a tizenkettek már egyeztetett külpolitikai törekvésük jegyében tartanak. Mint Balladur miniszterelnök külpolitikai tanácsadója újságírók előtt hangoztatta: naivitás lenne azt várni, hogy a konferencia két nap alatt megoldja azt, amit a térség országai évtizedek alatt képtelenek voltak rendezni. Ám az a tény, hogy a közép-európai és a balti államok először ülnek tárgyalóasztalhoz a határkérdések és a nemzeti kisebbségi jogok megvitatására, már önmagában is eredmény. A konferenciát kezdeményező tizenkettek — valamint az Egyesült Államok, Kanada és Oroszország — a bizalmi légkör megteremtésével hozzájárulhat a megoldáshoz. A külügyminiszteri szintű tanácskozás főszereplői az Európai Unió társult tagjai, azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia,Bulgária, illetve a társulási kérelmet benyújtott három balti ország. Meghívottként jelen lesz Ukrajna, Moldávia és Fehéroroszország képviselője, illetve az EBEÉ-ben érdekelt valamenynyi európai ország küldötte, öszszesen félszáz állam. A párizsi konferencián a részvevők remélhetőleg aláírják a határok sérthetetlenségéről és a kisebbségi jogok biztosításáról rendelkező nyilatkozatot, de ez csak az első fázisa a folyamatnak. Néhány hét múlva ugyanis egy középeurópai és egy balti kerekasztal nyílik, elősegítendő az illető térség országai közötti, kétoldalú jószomszédi megállapodások aláírását. Párizsban azt remélik, hogy e folyamat végén, fél, de legkésőbb egy év múlva összehívhatják a zárókonferenciát, s azon a részvevők aláírják az európai stabilitási egyezményt. Balladur tanácsadója modell értékűnek nevezte az ukrán-magyar államszerződést. A pozsonyi diplomácia intenzíven közreműködik az európai stabilitási megállapodás tető alá hozatalában. A szlovák külügyminisztérium egyik sajtótájékoztatóján Ján Kubis, az ország genfi ENSZ- képviseletének vezetője részletesen foglalkozott kormánya tevékenységével az európai stabilitási megállapodás előmozdításában. Értelmezésük szerint a nyugateurópai országok azért szorgalmazzák ezt a fajta együttműködést a hozzájuk felzárkózni kívánó közép- és kelet-európai államok vonatkozásában, mert azt szeretnék, ha az érintettek — a stabilitáspaktum elveiből kiindulva — maguk rendeznék kétoldalú vitás kérdéseiket, s csak azután tartanának igényt az integrálódásra a nyugati struktúrákban. Kubis nagykövet szerint a Párizsban megvitatandó paktumban foglaltak jótékonyan hathatnak az olyan típusú ügyekre, mint például a magyar-szlovák alapszerződés. A diplomata azt is hozzátette, hogy a stabilitási megállapodást megelőző hivatalos pozsonyi álláspont kialakításánál kikérték a szlovákiai magyar nemzetiség képviselőinek a véleményét is. Eduard Kukán külügyminiszter, valamint a szlovák parlamentben képviselt két magyar párt vezetője, Duray Miklós és Bugár Béla is találkozott ez ügyben. Megbeszélésükről Bugár elmondta: konkrét javaslataik arra irányultak, hogy e fontos témában, a kisebbségi kérdésben ne érvényesüljön a „róluk, de nélkülük“ káros gyakorlata. A szlovák diplomácia vezetője nyitottnak mutatkozott javaslataikra. A France Presse kommentárja ugyanakkor rámutat, hogy a romániai, szlovákiai és jugoszláviai (Szerbia és Montenegro) magyar kisebbség sorsa a legkényesebb témaköre lesz a Párizsban csütörtökön és pénteken sorra kerülő Európai Stabilitási Konferenciának. A szomszédos országokban élő magyar diaszpóráért felelősséget érző konzervatív magyar kormány ezidáig elutasította az ezen országokkal való, a jelenlegi határokat elismerő politikai szerződések aláírását, mivel a gesztust a magyar kisebbségi jogok megszegésének veszélyével társította. Horn Gyula, a választásokon győzedelmeskedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke készen áll e szerződések aláírására ■ — jegyzi meg az AFP. Jozef Moravcik szlovák kormányfő javasolta, hogy a határok sérthetetlenségének elvét foglalják bele az európai stabilitásra vonatkozó paktumba, amelyet a konferencia után kellene aláírni. Ha az erre vonatkozó szöveg bekerül a záródokumentumba, akkor ez szerepelhetne a jövőbeli szlovák-magyar kétoldalú szerződésben is. Nyíltan és következetesen kerülnünk kell a középeurópai irredentizmustól való bármilyen félelmet — jelentette ki a szlovák miniszterelnök. „Mégsem dolgoztunk hiába!“ (Kottatás az 1. oldalr tszi farmergazdaságok kialakulását, ami viszonylag zökkenőmentes átállást jelentene a modern értelemben vett mezőgazdaság felé. Ugyanakkor ragaszkodnak a régi struktúrákhoz, minden eszközt felhasználnak az állami szektor stabilizálására, a privatizáció megakadályozására. — A földtörvény előírja, hogy a törvény jóváhagyásától számított három év után kell földadót fizetni. — Ugyanez a törvény viszont azt is előírja, hogy a birtokleveleket záros határidőn belül kibocsátják. Mivel eleddig csupán a 100 százalékukat sikerült kibocsátani, a parlamentben több törvénymódosító javaslat is született a földadó elnapolása érdekében az RMDSZ, a parasztpárt, illetve a ’93-as Liberálisok részéről. A hatalom erre fel kidolgozott egy más adótervezetet, a mezőgazdasági jövedelmi adót, amely egy olyan adóztatási rendszert akar statuálni, ami egy elképzelt terményhozamot adóztat meg. — Annak idején ez a törvényjavaslat elég nagy vihart kavart a képviselőházban. Az ellenzék már a tárgyalásokról kivonult. — Így van, és a kormánykoalíció az ellenzék nélkül szavazta meg. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultunk. 1994 április 19-én iktattuk a beadványt, amelyet Székely Ervin képviselőtársammal fogalmaztunk meg, és 52 ellenzéki képviselő aláírt. A beadványban a törvény alkotmányellenességét támadtuk. És kellemesen lepett meg az, hogy ez alkalommal az Alkotmánybíróság elismerte az ellenzék, és közvetve az RMDSZ igazát. — Május 17-én az Alkotmánybíróság helyt adott az óvásnak, és alkotmányellenesnek nyilvánította a mezőgazdasági jövedelmi adóról szóló törvényt. — Sikerként könyveljük el ezt, mert egy ideig-óráig sikerült megakadályoznunk egy olyan törvény elfogadását, ami lehet, hogy végzetes következményekkel járt volna a kisgazdaságokra. Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság is nekünk adott igazat, számunkra nagy elégtételt jelentett, mert mégsem dolgoztunk hiába. txxál iut eszentie (Folytatas i •m-iIxu a hektika eltávolítja e posztból• Mindent átvészelt. Meg a forró koranyárba nyúló költségvetési vitát is. Sőt, még azt is megtehette, hogy ezen a fontos parlamenti vitasorozaton részt se vegyen. Inkább egzotikus tájakon, a messzi Dél-Amerikában reprezentált- Pedig az ellenzék radikális magja még törvényes felelősségrevonását is kérte. Ugyan már: Ki veszi mifelénk ezt komolyan?! Olaszországban, Görögországban, esetleg Bugáriában, Albániában, az más, ott napirendre tűzhetik a vétkes tisztségviselők kivizsgálását, bíróság elé állítását, ott korruptak a vezetők. De nálunk. ..! Nálunk különleges a helyzet. Szerencsétlenségünkre egyre több területen az. A költségvetés-tervezet is tagadhatatlanul kimutatja. Elég, ha csak az oktatás, a kultúra, a szociális védőháló számára szánt összegekre, részarányokra gondolunk. Együttesen nem tesznek ki annyit, mint a központi közhivatalok kiadásaira fordítandó állami juttatás. Ilyen és más hasonló vívmányokkal törünk a világ utolsó sagra. Ezen a porhintés, a néhány milliárdos hirtelen kozmetikázás se segít. Arra azonban jó, hogy a tiltakozók egy részét elvakítsa. A tanügynek például alamzsnanyi kiegészítést ígértek az államháztartásból, s a tanerők szakszervezetei máris egymásnak estek, a fővárosban egymás ellen tüntettek- El kell ismerni, ügyesek a hatalmi stratégák és taktikusok. De mire mennek vele? Hogyhogy mire? Maradnak. Gyarapodnak. Virulnak. Pirulnak. Na, nem a szégyentől! Úgy egybként pirosodnak. És az ország? A lakosság zöme? • Az is ellesz valahogy. Van már hamisítatlan tízezres bankjegyünk. Ha kell, lesz majd egymillió lejes bankó. Esetleg egymillió helyes bunkó. De valami mindenképpen lesz. Nagyjából így néz ki a távlati gazdaságpikkkünk. De nem is ez a fontos A lényeg, hogy aki fenn van, az ott is ragadjon. Még mindig jobb — terjesztik büszkén —, mint másutt, ahol halomra öldösik egymást az emberek. Ez így igaz. A magunk köznapi, sokszor kicsinyes hajában pedig már-már hidegen hagy, hogy valahol Afrikában a feketék naponta ezrével halnak. Csodálkozunk, ha olykor úgy érezzük, hogy a nyugatiak ránk se hederítenek? Olvasom, hogy Boszniából újabban a medvék is menekülnek. Százával mennek Szlovénia, Olaszország erdeibe. Vajon megérjük azt is, hogy a volt jugoszláviai konfliktust majd az állatvédőknek kell megoldaniuk? Meglehet. Mert úgy látszik, egyesek itt vagy ott, így vagy úgy, sohasem nyughatnak. 1994. május 25. A nap híra Már nem is csodálkozunk Radu Tinu, a Temes megyei szekuritáté volt helyettes főnöke, aki 1989 december 16-án fogva tartotta Tőkés Lászlót, és akit annak idején letartóztattak, majd 1992 nyarán bizonyítékok hiányában felmentettek, nemrég benyújtott egy kérést, amelyben nem kevesebbet követel, mint a Forradalom Hőse titulus elnyerését. A volt szekus ma sikeres üzletember és jelenleg a forradalmi egyesületeknél kilincsel és próbálja meggyőzni a forradalom igazi részvevőit, hogy ő „részt vett a forradalomban“ és „különleges érdemeket“ szerzett a forradalom sikere kivívásában. Mint mondják, a Forradalom Hőse titulus ahhoz szükséges, hogy „tisztán" kerüljön ki a perből, amelyben ugyan nem ítélték el, de a dossziéja még megvan. Nincs szükség a demokráciára? A televízió szabad szakszervezete úgy véli, a román rádió és televíziós társaságok szervezéséről szóló törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása azt bizonyítja, hogy az Alkotmánybíróság csupán egy bábu a kormányzópárt kezében. Dumitru Inga szakszervezeti vezető kijelentette, hogy ezzel a határozattal újból kitolták a hatalom befolyása alóli felszabadulás lehetőségét, valamint a román társadalom reális demokratizálódásának lehetőségét is. Dumitru Iuga figyelmeztette a közvéleményt és az összes politikai erőket, hogy a televíziónak a civil társadalom szolgálatába való állítása jelen pillanatban égető szükségszerűség. A szakszervezeti vezető az alkotmánybírósági eöntés ellen éhségsztrájkba kezdett. Többet fizetünk a napközi otthonokban (is) Május hónaptól a napközi otthonokban a gyermekek élelmezése napi 1080 lej lett az előzőhónapi 857 lejjel szemben. Ezt az összeget azok a szülők fizetik, akiknek havi jövedelme meghaladja a 196.200 lejt és akiknek egy vagy két gyereke van beíratva. Akiknek kettőnél több gyereke jár napközibe, ennek az összegnek a 70 százalékát, azaz 756 lejt fizetnek. A 130.600 és 196.200 lej közötti jövedelemmel rendelkező szülők 75 százalékot pengetnek le, ami napi 810 lejt jelent. Azok, akiknek a jövedelme 135.000 lej alatt van, egy vagy két gyerek után 50 százalékot, vagyis 540 lejt, akiknek a jövedelme ugyanannyi és több gyerekük is van beíratva, azok a teljes díj 40 százalékát, azaz 432 lejt fizetnek napjára. Benzin Mariskáék szoknyája alatt A konstancai szállítási rendőrség egy éjszaka egy csoport cigányasszonyt leplezett le, akik a szoknyájuk alatt benzinesflaskákat rejtegettek. A leleplezés ellenére sem volt egyszerű dolog a letartóztatásuk, mivel egy-két percen belül legalább húsz markos cigánylegény jött elő a semmiből, botokkal és késekkel felfegyverkezve. A municípiumi rendőrség is a szállításban dolgozó kollégák segítségére sietett. Ali cigányasszonytól összesen 1654 liter benzint koboztak el, amit az egyik helyi raktárból „szereztek“. 309 009 fiatal végzős az utcán Egy nemrégen megtartott kollokviumon, melynek témája Az ifjúság és a munkaerőpiac volt, az Ifjúsági és Sport Minisztérium, valamint az Oktatásügyi Minisztérium képviselői a friss végzősök körében észlelhető munkanélküliségről vitatkoztak. Dinu Fanati, a Munkaügyi Minisztérium igazgatója szerint az idén 300.000 fiatal végez, akik számára előreláthatóilag nem tudnak majd munkahelyet biztosítani. A privatizálási folyamat felgyorsítását követelik Romániától a 24-ek. A brüsszeli G—24-Románia összejövetelhez intézett üzenetében az Európai Unió Bizottságának alelnöke, sir Leon Brittan kijelentette, hogy az ülésszak éppen jókor ült össze, mivel a Nemzetközi Valutaalap most fogadta el a román kormány 1994—1995-ös gazdasági programjának megsegítésére szolgáló hiteleket. A leghatékonyabb út a pénzügyi fegyelem megerősítésére — mondta Leon Brittan — a vállalatok privatizálása lehet és ez a folyamat igen-igen lassú volt Romániában. Azt is hozzátette, hogy e pillanatban a Világbank tárgyalásokat folytat a román kormánnyal a problémáról, olyan megoldásokat keresve, amelyek felgyorsíthatják a privatizálási folyamatot, az ipar restrukturálásait és elősegíthetik a pénzügyi reformot. Szögesdrót és villanyáram Moldova Köztársaság határőrei visszatértek a régi határvédő módszerekhez. Románia és Moldova Köztársaság közé szögesdrótkerítést húztak, amelybe magasfeszültségű áramot vezetnek. Ezzel a módszerrel óhajtják megakadályozni a törvénytelen határátlépést a két ország között. Az egyelőre csupán a román határnál felhúzott szögesdrótkerítést az országhatár többi részén is elhelyezik. Hírszerkesztő: MÓZES EDITH ~ KÉPÚJSÁG - 301 DÁK’