Népújság, 1994. május (46. évfolyam, 85-105. szám)
1994-05-03 / 85. szám
Ai RMKDP elnökségének válasza a Román Demokrata Párt nagyváradi nyilatkozatára Az RMKDP örömmel fogadja a Demokrata Párt 1994 április 7- én Nagyváradon keltezett nyilatkozatát, és úgy tekinti, mint a becsületes kéznyújtás szándékát a kisebbségek, tehát mifelénk. Mi mindig tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy nincs Európában még két nép, melynek olyan életfontosságú szüksége lenne az összefogásra, mint a román és magyar népnek. Európa legkényesebb pontján, a feléledő pánszlávizmus és a mindenkori uralkodni vágyó nagyhatalmak szorításában a „divide et impera“ elve szerint az uralkodik rajtunk, aki akar, ha mi szemben állunk egymással. Most is világosan kezdenek kirajzolódni az új törekvések mindkét nép gyarmativá tételére. Ebben a helyzetben úgy is, mint keresztények, úgy is mint a román államnak és a magyar nemzetnek egyszerre tagjai, elsőrendű feladatunknak tekintjük a becsületes megbékélés és a kölcsönös biztonság szolgálatát mind Románián belül, mind a két nemzet között. 1989 december végén az erdélyi magyarok mind úgy érezték, eljött az ideje annak, hogy hűséges, jóhiszemű és jóakaratú állampolgárai legyenek a forradalomban megújult demokratikus Romániának. Ez megmutatkozott abban is, milyen lelkesen és áldozatosan vettek részt a forradalmi megmozdulásokban. De azután jött a nagy kiábrándulás, s bár több román ember és politikus — elsősorban testvérpártunk, a PNTCD vezetői — kifejezték együttérzésüket velünk, mégis úgy tűnt, hogy a román népnek és vezetőinek nagy része egyetért a Ceausescu sovén politikájával, és azt kívánja folytatni. Ez természetesen védekezésre kényszeríti a kisebbségi magyar politikát, de mindnyájan annak örülnénk, ha erre nem lenne szükség. A kisebbség öntudatát és magatartását mindig elsősorban a többség magatartása határozza meg. Nagyon helyesen állapítja meg a Nyilatkozat, hogy az etnikai béke csak ott valósulhat meg, ahol a nemzetiségek a többséggel valóban egyenlőknek érzik magukat. Különben a gyanakvás, a támadás és védekezés mindkét fél energiáját, anynyira lekötheti, különösen a mostanihoz hasonló nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben, hogy nem marad elég erő az életfontosságú közös célok megvalósítására. Ezért volna olyan fontos minden román állampolgár számára egyformán az etnikai béke gyors, konkrét, valóságos létrehozása, hogy együtt, közös erőfeszítéssel foghassunk hozzá a Nyilatkozatban olyan jól és alaposan megfogalmazott közös feladatok megvalósítsához, amire mi, magyarok, eddig is, ezután is, mindig készek vagyunk, ha megadják neklunk az ahhoz szükséges lehetőséget. Éppen ezért értékeljük nagyra a Demokrata Párt állásfoglalását, örülünk, hogy végre különbséget tesznek a metonatizmus és hazafiság, az állampolgárság és a nemzetiség között. Biztosítjuk, hogy ha valóban egyenlőséget, nyugodt nemzetiségi létet és kultúrát, tisztességes európai életformát, kívánnak biztosítani a számunkra, bennünk is becsületes, komoly partnert találnak céljaik megvalósítására. Örömmel fogadjuk azt a felismerésüket, hogy a nemzetiségek léte és önálló kultúrája nem veszélyt, hanem gazdagodást jelent a román nép számára is; hogy a gyűlölködő nacionalizmus, bárhonnan eredjen is, közös veszélyt jelent mindkét nép számára; hogy az egyenlőségnek nem csak papíron, de intézményesen, a valóságos életben kell érvényesülnie, és igazában az esélyek egyenlőségét kell jelentenie; hogy az etnikai béke csak ott valósulhat meg, ahol a nemzetiségek a többséggel valóban egyenlőknek érzik magukat; hogy a nemzetiségi jogokat nem elég elismerni, de meg kell adni a gyakorlásukhoz szükséges eszközöket is; hogy a sajátos identitás és kultúra megőrzése joga, sőt kötelessége minden nemzetiségnek; hogy az egyes nemzetiségek kérdését külön-külön, jól megértve, mindeniknek a sajátos helyzetéből és igényeiből kiindulva kell elemezni és megoldani; hogy a nemzetiségeknek természetes joga, hogy kulturálisan lojálisak legyenek anyanemzetükhöz, és ez nem lehet akadálya annak, hogy lojális polgárai legyenek az országnak, amelyben élnek; hogy identitásukat kifejezésre juttathassák nyelvhasználatukban, felirataikban, jelvényeikben, stb. Nagyra értékeljük, hogy ezeket az igazságokat a Demokrata Párt ki meri mondani annak tudatában, hogy ez nagy ellenérzést fog kelteni választóinak bizonyos részében. Ezért mi is, a magunk részéről, biztosíthatjuk a Demokrata Pártot és az egész román népet, hogy ha ezen az alapon fog alakulni közös sorsunk, pártunkban is, de nemzetiségünk egészében is ha szövetségest fognak találni azokban a célokban is, melyet a Nyilatkozat a román nép biztonsága és egészséges fejlődése érdekében fogalmazott meg. Románia felvirágzása, gazdagodása és boldogulása nekünk éppen olyan érdekünk, mint a románoknak, s ha ehhez és a két nemzet közös felemelkedéséhez a magunk erejével hozzájárulhatunk, a kölcsönös megbecsülés légkörében meg is fogjuk tenni. De mindezek mellett szükségesnek látjuk néhány kérdés tisztázását. Elvben tisztázandó az egyenlőség kérdése . Két szempont lehetséges: a fajra, számra, nyelvre stb való tekintet nélkül, vagy azokra való tekintettel. Az első: Minden katonának jár egy pár bakancs. A második: Minden katonának a lába nagyságához illő bakancs jár. Valódi egyenlőség csak a különbségekre való tekintettel lehetséges. Minden kisebbségnek a saját kultúrája, igényei, szükségletei szerint kell megadni az egyenlő jogokat. Azokat viszont nem mondhatja meg más, mint az, aki élni szeretne vele. Pl. az egyenlőség alapján az állam mindenkinek olyan nyelvű iskolát kell hogy biztosítson, amilyent a gyermekek szülei kérnek, és senki nem vonhatja kétségbe a minden szülőt egyformán megillető választás jogát. Mi nem kérünk és nem követelünk semmiféle új jogot. A mi jogaink megvoltak, azokat nemzeti és nemzetközi jogszabályok garantálták. Mi csak azt igényeljük. Ne vegyék el, és ha a múltban elvették, adják vissza nekünk a saját jogainkat. A Demokrata Párt jelenleg ellenzéki párt, és sajnos, a kormány és a Vörös Pentagon részéről nem tapasztaljuk ezt a megértést. Éppen ezért nem mondhatunk le arról, hogy jogaink kollektív jogokként, törvényben, sőt alkotmányjogilag is biztosítva, garantálva legyenek úgy, hogy azokat bíróilag is érvényesíthessük, ha arra szükség lenne, mert jognak csak az nevezhető, ami a bíróságok előtt érvényesíthető. A kisebbségi jogok pedig a gyakorlatban csak úgy érvényesíthetők, ha a kisebbségnek megvannak a megfelelő kollektív szervezetei, melyek azokat számon tartják, érvényesítik és szükség esetén bíróságok elé vihetik. Minden többségi népnek meg kell értenie, hogy az Európában szokásos kollektív jogok nem jelentenek sem privilégiumot, sem veszélyt a többségre nézve, csak garanciát arra, hogy az állam kötelezi magát a kisebbségi jogok biztosítására. Az ilyen, az egész kisebbségi közösség jogait törvényesen biztosító kollektív jogok nélkül minden jóakaratot és megértést semmivé tehet a másként gondolkozóknak akár helyi, akár kormányzati rosszakarata és meg nem értése. Önök azt óhajtják, hogy ahol egy román család él, ott számukra gondoskodni kell iskoláról, templomról, és identitása minden eszközéről. Mi nem kívánjuk azt, hogy ahol egy magyar család él, ott minderről gondoskodjék számára a román állam, de azt igen, hogy minden magyar gyermek számára az állam biztosítsa a lehetőséget, hogy anyanyelvén tanulhasson akár elméleti, akár szakmai vonalon, hogy egyházaink és régi társadalmi szervezeteink a román egyházakkal és társadalmi szervezetekkel együtt kapják vissza a kommunista rendszer által elvett iskoláikat és vagyonukat, hogy képesek legyenek megfelelni azoknak a feladatoknak, melyeket az állam is, a társadalom is elvár tőlük. Ez felel meg annak, hogy az egyenlő lehetőséget és a nemzetiségi jogokat megfelelő eszközökkel kell biztosítani. Ez pedig egészen más, mint az, hogy „Da, asezämintelor de invätämint private in limba maternä“, kivéve, ha a román iskolák is magán, és nem állami iskolák lesznek. De ebben sem kérünk új jogokat, csak azokat az eszközöket kérjük vissza, amelyeket tőlünk a kommunista rendszer elvett. A nyilatkozatban ez áll: Da, autonomiei culturale. Nagy örömmel olvassuk, mert: Ez az, amit mi is kérünk, évek óta. Ez egy kollektív jog. Ez a fogalom iz azt jelenti, hogy mi magunk határozzuk meg, milyen iskolába akarjuk járatni gyermekeinket, de azt is, hogy mi mondjuk meg, ki tanítson a magyar iskolákban, ki legyen az iskolánk igazgatója, a színházak vezetősége, stb. Ehhez pedig megfelelő nemzetiségi szervezetek kellenek, az állam által elismerve, azzal együttműködve, amint a Demokrata Párt is elismeri a nemzetiségi pártok és szervezetek jogosultságát a mostani időben. Mert sajnos nagyon jól látjuk, hogy egy egy vidéki tanfelügyelő hogyan igyekszik tönkretenni a magyar iskolákat és a kultúra egyéb eszközeit. Ebben az értelemben van szükség azokra a kulturális szervezetekre, melyek közületi jelleggel irányíthatják kultúránk működését, természetesen az állam törvényeinek keretében, az állami hatóságokkal együttműködve, de saját irányítás alatt — annak az egyenlőségnek és kulturális autonómiának a jegyében, amit a Nyilatkozat olyan komolyan és alaposan fogalmazott meg. Biztosíthatjuk a D°mokata Pártot és az egész román népet, hogy kulturális autonómiánk szervezetei örömmel fognak együttműködni minden olyan román politikai erővel, mely őszintén szolgálja az egyenlőség és kölcsönös felemelkedés meggvalósulását. Arról is biztosíthatjuk a román népet, hogy az, ha a mi gyermekeink tanárait mi választjuk, a múzeumainkat mi szervezzük, stb. semmivel sem veszélyezteti a román nép, vagy A ROMÁNIAI MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA PÁRT ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE (Folytatás a 8. oldalon) 1994. május 3. NÉPÚJSÁG - 3. OLDÁLT A nap közti Galaci szabad kereskedelmi övezet Egy kormányhatározat értelmében létrejött a Gáláci Szabad Kereskedelmi övezet, mely 136,98 hektárt foglal magában. Ebben a körzetben természetesen a galaci kikötő is benne van. A szabad kereskedelmi övezet létrehozásának célja a Moldova Köztársasággal és Ukrajnával való kereskedelmi forgalom, valamint a Galacon áthaladó tranzitforgalom megkönnyítése, és bizonyos nyugat-európai országok e zónáknak biztosított hiteleinek a kihasználása. A kormányhatározat értelmében Galacon új határátkelőt és vámhivatalt is létesítettek. Újabb bányászlátogatás várható? A Máramarosi Bányász Szakszervezetek Ligájához megérkeztek az Alfa Kartell szervezte országos szakszervezeti szavazás eredményei. A Victor Margineanu ligatitkártól érkezett adatok szerint a liga 17 ezer tagjából 14 202 jelent meg a szavazáson, közülük 13 047 az Alfa Kartell revindikatív akcióinak folytatását kívánja és 9369 támogatja az általános sztrájkot, amennyiben nem oldódnak meg a követelések. Május elején Bukarestbe utazik a liga küldöttsége, hogy meggyőzze a kormányt, ne érvénytelenítse az 1990/267. számú kormányrendeletet, nevezetesen a nyugdíjazásra való jogot a 45 éves és 25 év munkarégiséggel rendelkező bányászok esetében. Nem egyezhetünk bele, hogy egy már kivívott jogot most elveszítsünk. Amennyiben a kormány nem reagál kéréseinkre és érvényteleníti a nyugdíjazási jogot, májusban tiltakozásuk jeléül a máramarosi bányászok tömegesen Bukarestbe utaznak. Névtelen telefonhívást kapott pénteken a kormány, melyben megfenyegették, hogy a kormányépület második emeletén bombát helyeztek el. A telefonbejelentés nyomán félbeszakították a soros kormányülést és felforgatták az épületet, a bombát keresendő. Jelentették Cotroceni-nek, ahonnan sürgősen rendfenntartó csapatot küldtek. Néhány órás keresgélés után kiderült, hogy a hír vaklárma volt. Speciális ellenőrzést végeznek a TIR-sofőrök között a pénteki kormányülés által elfogadott határozat értelmében. Ez, az európai egyezményeknek megfelelően — melyet 20 állam írt alá —, kötelezi a gépkocsivezetőket egy különleges ellenőrzés elvégzéséhez alkalmas műszer használatára. Ez megméri, hogy mennyire pihent a sofőr, mekkora utat tett meg, milyen sebességgel, így a Románia területén közlekedő gépkocsivezetők kénytelenek lesznek betartani a szabályok előírta utazási időt, hogy pihenten, kevesebb közúti balesetet okozzanak. George Emil Farade Iasi díszpolgára A Nobel-díjas román származású, amerikai professzort a iasi-i városi tanács egyhangúlag a város díszpolgárává kiáltotta ki. Ugyanakkor a Gr. Traian Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a Doctor Honoris Causa címet adományozta a professzornak. A meghívásnak eleget téve, Palade professzor május végén látogat el szülővárosába. Jelenleg a kaliforniai San Diego Egyetem tanára. Zsil völgyi tüntetés Ma délután 5 órára tüntetést hirdetett a Târgu Jiu-i RAL Szakszervezeti Szövetség, mint mondották, a szakszervezetek és az adminisztráció közötti kapcsolatok megromlása miatt. Mintegy 5000 embert szándékoznak összegyűjteni a bányavállalat előtt. A bányászok mellett meghívták más szakszervezetek képviselőit is. A tüntetők a vállalat restrukturálásának leállítását és az 1992-es parlamenti csoport által hozott határozatok tiszteletben tartását követelik. Közös román—NATO katonai gyakorlatok Gheorghe Tincu nemzetvédelmi miniszter és Dumitru Cioflina, a Legfelsőbb Vezérkar vezérezredese a múlt hét végén, Brüsszelből hazatérve kijelentette, hogy a NATO-nak bemutatott partnerségi dokumentumok ismertetése után, úgy tűnik, Románia, más országok mellett, részt vesz bizonyos békefenntartást szolgáló gyakorlatokban. Ezek mellett, az USA-val és Franciaországgal együtt, tengeri katonai hadműveleteket végeznek. Ezért nemsokára Gheorghe Tinca hadügyminiszter tanulmányútra megy Washingtonba. Amerikai veteránok látogatása Május 4—11. között amerikai háborús veteránok látogatnak Romániába, akik a II. világháború idején légitámadásokat intéztek az ország ellen. A látogatók egy része fogoly is volt, akik a Ploiecti-en, Bukarestben és más, a háború idején bombázott helységekben megtartandó megemlékezéseken óhajtanak részt venni. Hírszerkesztő: MÓZES EDITH