Népújság, 1994. július (46. évfolyam, 129-149. szám)

«. O­ .VAL — NEPUlbAn Család és gépkocsivezetés Napjainkban aligha van olyas­ ember, aki ne vágyna gépjármű­re A felmérések azt mutatják, hogy meghosszabbítja az ember életét, de azt is tudjuk, hogy nagy a halálozás a közutakon­ A sta­tisztikában ez sokszorosa a vasú­ti és légi balesetek okozta morta­litásnak. Világviszonylatban a gépjármű belesetek a szívbeteg­­ségeket és daganatokat követi a haláloku­t statisztikájában. A 15— 25 év közötti korosztályban az el­ső helyen áll. Az. úgynevezett véletlen baleset­nek is van oka. Szerepet ját­szik ebben az utak kiképzése és m­in­ősége, időjárás, látási viszo­­n­ok’­. a jármű technikai állapota, de főleg az ember készségei fü­­gy­ősége, ébersége, figyelmessége, rai'-int,sége), képességei (ismere­tei gyakorlata), valamint a ne­­h'^“Hben vizsgálható jel'embeli tulajdonságai. A gépjárművezetés Iptet foglalkozás, utazási lehető­­s­é­g szórakozás, sport vagy hab­­lw. A mintegy 100 éves belső égé­sű motorok meghódították a vi­lágot, a gyermek kiskorától meg­­ismer­kedik vele és vágyik rá. E­­zért csak a családra háruló fela­datokra térek ki, amelyek segít­ségével a modernnek tartott úgy­nevezett „preventív vezetésre“ ké­szíti elő a következő generációt. 1. A kisgyermek hamar meg­kedveli a gépkocsit, megkülönböz­teti a márkákat, megtanulja me­lyik típus mire szolgál, de a szer­kezetét működését még nem ér­ti. Játszik vele, a kisgyermek sa­ját logikájával a kerekekbe akar­ 1994 a cs­ád éve ,ra tenni a benzint. Az első ma­gyarázatok többnyire tiltások, fi­gyelmeztetések: a gépkocsi nem játékszer, könnyen kárt okozhat, aper elromlik. 2. Csakhamar az utazással kap­csolatos magatartást kell megma­gyarázni és gyakoroltatni a gyer­mekekkel. Ilyenek a következők: kisgyermek nem ülhet elöl, a gép­kocsivezető mellett; nem szabad nyúlni semmihez, az ajtók csukva és zárva kell legyenek; csendben kell maradni stb. , 3. A nagyobbacska gyermek szí­váson segít az autó karban tará­sában : lemosás, törlés, apró ja­vítások, benzin-tankolás, olajcse­re, a motor tisztogatása stb. Ez alkalom a szerkezet és működés ismertetésére. 4. A technikai érdeklődésű és készségű kamasz már képes min­dent megtanulni, ami a gépko­csivezetéshez szükséges. A gya­korlatban megismert szabályo­kat is szívesen megtanulja, elsa­játítja. Ilyenek a figyelmeztető és tiltó táblák, az út minőségét jel­­ző feliratok. Irányítások (kanyar, lejtés- útszűkület, sebesség-korlá­tozás stb.). Ugyancsak megismeri a motor szerkezetét, működését, valamint a gyakori hibákat is. 5. A forgalomban való bizton­ságos részvételre, önirányításra vonatkozó legfontosabb tényezők a magatartással kapcsolatosak. Gyermekkorban, mint gyalogos, roveres, kerékpározó ismerkednek meg a közlekedés szabályaival, később mint motoros vagy gép­kocsivezető. 6. Kié az utca? Mindenkié, aki közlekedik rajta. Már a bicikliző is, de a motoros és méginkább a gépkocsivezető hallamos lenézni a gyilosokat vagy a kisebb ka­liberű gépkocsival való közleke­dőket. Veszélyes a „kentaur szindróma", ano ebből a fölényes­kedő magatartásból áll. Tegyenek a fiatal vezetők az országút, lo­vagjai és nem rémei. Ezért már gyermekkortól egyenlőségre, de­mokratikus magatartásra, udva­riasságra kell nevelni őket. Nem jó példa, ha a volánnál ülő apa lehülyézi a gyalogost, vagy a má­sik gépkocsivezetőt. A modern preventív, vagyis előrelátó veze­tési stílus alapszabálya, hogy szá­molunk a mások hibájával. Gyak­ran előfordul, hogy a kezdő vagy szórakozott vezető nem jelez, nem tart távolságot, szabálytalanul e­­lőz, hirtelen fékez, megkoccint stb. Káromkodás helyett lássuk előre, kerüljük vagy oldjuk meg a veszélyhelyzetet. 7. Amit még mondanunk kell, az a gépkocsivezetés egészségta­nához tartozik és pár mondatban ös­szefoglalható. Fáradtan, bete­gen, gyógyszerhatás alatt, alko­holfogyasztás után, stressz-hatás alatt (mérgelődés, konfliktus) ne üljü­nk a volánhoz. Mindezek nö­velik a baleseti kockázatot. Min­dig legyen tartalék energiánk a váratlan események, technikai meghibásodások, balesetek, kelle­metlenségek leküzdésére. A fentiekből következik, hogy a génkocsi és a saját fékeink (ön­uralmunk) rendbentartása mind képletesen, mind a valóságért biztosítja a balett-mentességet. ANDER ZOLTÁN Megharapta a hüllőt Egy indiai parasztot mérgeskí­gyó mart meg. Az Asszam állam­beli paraszt dühében teves erővel vi­zont harapta gyilkosát, és meg­ölte azt, még mielőtt a kórházban belehalt volna a kígyómarásba. Kés a hasában Huszonhárom évig élt késsel a hasában egy sztavropoli sofőr. Orvosa szerint életét annak kö­szönhette, hogy a penge jó minő­ségű, rozsdamentes acélból v­olt. Vigyázzunk tehát, miféle porté­kát nyelünk ! Majomszínház :Az állatok felöltöztetve, kiké­szítve, sminkelve „játszanak", a replikák magnóról jönnek. Az „akadémiát“, vagyis a színit há­rom év alatt lehet elvégezni. Az illúzió tökéletes, a játék kitűnő — csupán az állatvédők tiltakoz­ik" , nem hiszik el, hogy az ok­tatás kínzás és verés nélkül tör­ténne. Cl­inton elnök étvágya Egy washingtoni ebéden, melyen a szenátorok is részt vettek, az elnök megevett egy egész pizzát, egy sajtos tésztát, egy hambur­gert és egy szép adag almás sü­teményt. Akkor is végigette az év’apot, amikor Kohl kancellárt elvitte a Filomena vendéglőbe. Ahol ilyen az elnöki étvágy, nem lehet baj, véli a világsajtó. (6 IC A Mezőség udvarházai (2.) Mezőszengyel a Mezőség leg­szebb faluja. Az 1332-es és 1335-ös pápai tizedjegyzéken már mint önálló egyházközséget ZENGYEL és STENGYEL formában jegyez­ték fel. Birtoklói gyakran váltot­ták egymást. 1599-ben Báthori Zsigmond a falu egy részét Bor­bély Györgynek ajándékozta. Kö­vette Nyakazó Domokos, majd az Abafi, Teleki, Rhédey, Be­­tegh, Rhadák és a Száva csalá­dok. 1848-ban a balázsfalvi nagy­gyűlés után, a falvaikba hazatérő románok október 18-án a védtelen Szengyelre törtek. A magyar bir­tokosok báró Rhadák udvarában kerestek menedéket-védelmet. A támadók az üresen hagyott udvar­házakat kirabolták, s részben fel­gyújtották, és sokakat bántalmaz­tak. Az elhurcoltak között volt­­ Betegh Sándor, Torda vármegye főbírája is. A faluban lévő­­ MACSKÁSI UDVARHÁZ a lel­tár szerint nagy belsőség közepén állt, parkjában halastóval. A szimmetrikus elrendezésű ház hét helyiségből állt (elsőház, lányok­­háza, asszonyházak, pitvar, füst­­■ ház és két kamra) egy nagy gyűj­tőkéménnyel. A ház homlokzata előtt hosszú könyöklős, deszka­­mellvédes tornác húzódott végig.­­ Az udvarház kőből is égetett tég­lával készült, az alsóház alatt ke­­rlncével. Külön helyezték el a konyhát, a sütőházat, a tejesházat és a gabonást. A szentmárto­­ni-macskási Macskási Mi­hály árváinak — Boldizsárnak és Mihálynak — mezőszengyeli ud­varházához tartozó ingó és ingat­lanainak leltára 1656-ban készült. A báró RHADÁK UDVARHÁZ nagysága ismeretlen, mindössze csak az azt körülvevő kőkerítésről van feljegyzés. A BETEGH UDVARHÁZ. A családnak a faluban két udvarhá­za állt. A nagy kúriát Betegh Sándorné lakta egy 13 holdas ud­varos parkban. A kilenc szobás udvarház a XIX. század végén é­­pült, hosszan elnyúlóan. Az ud­varház reprezentációs szobái antik bútorokkal voltak berendezve. A ház vízellátását hidroforral oldot­ták meg. A kis kúria Betegh Gá­boré volt, s az az 1700-as évek végén épült kő- és téglafalakkal, az emeleten hat szobával, a rep­rezentációs- és hálószobákkal. A földszinten a konyha stb. mellék­­helyiségek sorakoztak fel. Az é­­pület alatt pince is készült. Az Udvarház homlokzatát a családi címer díszítette. A leltár felsorol­ja a szobák berendezését, a búto­rok anyagát, a falakra és az asz­talokra helyezett szőnyegeket, („három régi török kilimet, gyap­júból szőtt török szőnyeg és kes­keny székely szőnyeg"). A 10—11 hold nagyságú parkban külön állt a személyzeti lakások épülete, a gabonásház és a „katonák háza". Az államosítás után az udvar­házat mezőgazdasági vállalat használta, a parkot felszámolták, rész­ben beépítették. Mezőbodonban a keresdi Beth­len Gergely fejedelmi tanácsos udvarháza és az ahhoz tartozó épületek az 1679, 1712, 1786 és az 1792-ben készített leltárok alapján ismeretesek A BETHLEN UDVARHÁZ a fa­lu közepén állt egy nagy belsőség udvarán, a tiszttartó házzal és a gazdasági épületekkel együtt. Az udvarház elődje kétszobás, pitvaros épületként ismeretes, melyet hozzáépítéssel növeltek hat szoba nagyságúra. A leltár felso­rolja többek közt az ,,úr­i‘‘, az „ebédlő", ez „lir"­, az „asszony“- és a „lányok házát“. A hatodik szoba a nagyszoba ketté osztása által jött létre. A „nyáriházat“ az udvarház padlásterében ala­kították ki. Külön állt a kis nyá­riház (a filegória), a tiszttartó há­za két helyiségből (pitvar és szo­ba) állt. Az udvarház szobái előtt tornác húzódott végig, melynek oszlopos megoldása adta a meg­szokott udvarház külsőt. A hom­lokzat ablakai közül egy „cifra­párkányos“ volt, a többit csak meszelt kerettel látták el. Tornác a tiszttartó házánál is és a gazda­sági épületeknél is készült. A pad­láson lévő nyári házhoz Jagrádics vezetett fel. A leltár részletesen ismerteti az udvarház belső be­rendezését, a rakott kályhák szí­nezését (zöld, vörös) és csipkés díszítését. A berendezési tárgyak közül felsorolta a leltár a falba épített almáriumot, a pohárszé­keket, a padokat, a „cifrázatos asztalt", a hevederes ágyat, a ,,négvszegletes diófából csinált cif­rázatos asztalt", a „palota" aszta­lait borító „aranyosan" nyomta­tott vörös bőröket. Mezőtehát a mezőségi nagy ki­terjedésű tavak legnyugatibb pontján áll. A tavak mögötti fa­lucska földrajzi elhelyezkedése révén kapta nevét. A faluban két udvarház állt. A BETEGH UDVARHÁZ , a csík-tusnádi Betegh család birto­kában volt. A Mezőségen letele­pedett egyik ág gazdag földbirto­kosként nagy udvarházat tartott fenn. Sajnos, az udvarházra vo­natkozó adatok nem állnak ren­delkezésre. A­ KEMÉNY UDVARHÁZ­at Kemény Pál építtette a tóházi belsőségen, 4—5 szobával. Az is­tálló fényűzően volt felszerelve, porcelán Itatóvályúval, a falakat pedig fehér porcelán (fayance) la­pokkal burkolták. KERESZTES GYULA Nyer Magyar 1993-ban Bank összes millió forin­ta 223.491,5 zek különb nyeresége rint volt. 2574,3 mii IP *2 1194. július 1 Ked­vegtceinkről: Hajdan a madarász nagyrabe­­csült személy volt, így nevezték a solymászokat, akik nemes ra­gadozó madarakat, sólymokat, hé­­jákat, karvalyokat és sasokat ne­veltek és idomítottak a főneme­si és királyi udvarok számára. Madarásznak nevezték azt a szegény párt is, aki fagyöngyből főzött mézgával bemázolt lép­vesszővel fogdosta az apróbb é­­nekesmadarakat, s a piacon áru­sította őket. A kedvtelésből tartott­­,í­zma­­darak több tucat fajtához tartoz­nak, melyek testnagyság, életmód és piaci érték szempontjából meg­lehetősen különböznek egymástól. A legnagyobb csoportot a mag­evő énekesmadarak alkotják, a­­melyet énekművészetük vagy be- A modorok szétlutánzó készségük miatt ked­velnek az állattartók. Legértéke­sebbek a középnagy (pl. a szür­ke, vagy jákó) papagáj, a nagytes­tű papagájok és kakaduk, melyek tekintélyes életkort. 30—40 évet is megérnek. Legnépszerűbbek és viszonylag könnyű tenyészthető­­ségük miatt leginkább elterjedt a hullámos papagáj, a pinty és a kanári. A hullámos papagájt beszédkészségéért kedvelik, tud­nunk kell azonban, hogy beszéd­művészet helyett helyesebb után­­zóképességet mondani. A tanított szöveget türelmes ismételgetés u­­tán sajátítják el, csak utánoznak, ennek a tudatos beszédhez nincs semmi köze. Laikusok gyakran fordulnak állatorvoshoz a „nyelv­­felvágás" műtétjének kérésével. FERENCZI ILONA Ilyen műtét nem létezik. A pa­pagájok egyébként mozgékony nyelve a hangképzésben nem vesz részt. A hangképzés szerve a syrinx (alsó gége), mely a mell­kasban található. A kanárit fütty­művészetéért kedvelik, ebben a hímek járnak elöl. Hagyjuk egyelőre a kanárit, s térjünk vissza madarászainkhoz. A solymászatnak már bealko­nyult. Annak idején a kalapos király, II. József is felismerte, hogy a hajdani nemes sportnak már nincs létjogosultsága Euró­pában, s fel is oszlatta solymász­­at­­át. Idejét múlta sport, amit csu­pán romantikus vonzalomból, ne­tán feltűnési vágytól hajtva űz­nek ma is. Hadd hívjam fel a figyelmet természetvédelmi törvé­nyeinkre: „Védett állatot, mada­rat elpusztítani, fészkét kirabolni, fogságban tartani szigorúan tilos és büntetendő cselekmény.“ U­­gyancsak felhívnám a figyelmet a léppel fogott és a piacon árult madaraink védelmére. Az Assisi Szent Ferenc állatvédő liga egyik célkitűzése ezeknek a madarak­nak szabadon bocsátása és a be­fogóik megbüntetése. ifj. BEREKMÉRI ANDRÁS 1994. július 1. péntek Szerkesztette: V­ írdorfi katona a századért Kocsis János hrt kéziratos könyv KATONABÜCSI­­Csatába indulásból Áldja meg az Isten azt az édesany­áki katonának neveli a fiát. Húsz évig neveli világ csodájára, Húsz év után pedig öltözteti gyási Éltemet áldozom a drága hazáért, Véremet kiontom magyar nemzete Ne félj, édes hazám, vigyáz Isten Ellenség kezétől megóvta országát. Fölemelem karom, felkötöm a kar Szomorú szivemre új bánatot.Jakó Mindenféle nemzet harcol hazájáé És felejthetetlen édes testvériért. Felkötöm kardomat, fölveszem fél Édes szüleimtől végbúcsúmat vesz Édes jó szüleim, hozzátok fordulói Katonaéltemben utoljára szólok. Kedves szülődajkám, tudom bús s Sok bánatot hagyok katona­ értemh Szólok még búcsúszót kedves szüli És elválásomkor kedves testvérim Szólnak ott az ágyúk, csattognak a Szerelmes szüleim, fáj, most már Hogyha a jó Isten rajtuk nem köld A huszárok közül még így sem Kedves jó pajtások, hozzátok sort Mert veletek vala sok bánatos nat­a, ha tövetek Is lészen megválásé­ Itt lesz örökre az én maradó sor Hogyha megtörténik a gyászos h, Piros véremmel a földet megá­rt Ássál naitás egy sírt az én karók Takard be a szemem az én zseb Mert nincs édesatyánk, és ■’■'Vk- El halálunk napján letek* Írd meg majd, pajtásom, Hol nyugszik a testem ideg Keiv Gyűjtötte és válogatta A (folytatjuk)

Next